Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-21 / 8. szám
lem közben mutatta ki, hogy hivatalából kifolyólag több alkalommal tárgyalt a belügyminiszterrel, amelyekről természetesen mindenkor jelentést tett a polgármesternek és az általa adott felvilágosításoknál tárgyilagosan és igazságosan járt el. Ha a belügyminiszter a most érvényben lévő fővárosi törvény módosítására határozta el magát, az a miniszter egyoldalú ténye, aminek előkészítésében nem vett részt, ahhoz adatokat nem szolgáltatott. A fővárosnak semmi titkolni valója nincs. A költségvetés, a zárószámadás, a számszéki igazgató .jelentései megadnak minden információt a belügyminiszternek, amelyek a főváros ügyeinek megítéléséhez szükségesek. Hangoztatta, hogy az autonóm igazgatás álláspontján van és a leghatározottabban visszautasította azt a gyanút, hogy azért készített deficites költségvetést, hogy ezzel a kormánynak módot adjon a. főváros ügyeibe való beavatkozásra. Elmondotta, hogy a tisztviselői és tanszemélyzeti illetmények esetleges pénzügyi eredményeinek módosítására vonatkozólag kötelességszerüen megadta a szükséges felvilágosítást, azonban hangsúlyozta, hogy azt nem volna indokait végrehajtani. A belügyminiszter ezt az indokolást elfogadta és a főváros alkalmazottaival szemben jóindulatát helyezte kilátásba. Borvendég Ferenc alpolgármester meggyőző érvei nem tévesztették el hatásukat és ma már szertefoszlott az a kártékony legenda, amely azt akarta elhitetni, hogy a főváros főtiszt- viselői az autonómiával szemben foglaltak volna állást. Sipici polgármester $?§Ksieri módosításai Sipőcz Jenő polgármester a fővárosi törvény- javaslatnak szigorúan közigazgatási vonatkozásaira észrevételt készített, amelyet felterjesztés formájában a belügyminiszterhez juttatott. A polgármester hangoztatja, hogy helytelen a szakszerűség címén helyetfoglaló törvényhatósági bizottsági tagok minőségének megszüntetése. A tervezet ilyen intézkedése a szakszerűség képviselőinek a törvényhatósági bizottságban a múltban fennállott tekintélyét veszélyezteti. A polgármester szükségesnek tartja a sajtó- nyilvánosságot, mert minden tekintetben indokolt, hogy az állandó szakbizottságok a közvélemény ellenőrzése mellett nyilvánosan tárgyaljanak. A nyilvánosság kizárására csak indokolt esetben tehet javaslatot az elnök. Rámutat a polgármester a kerületi választmányok megalakítására vonatkozó rendelkezésekre és hangoztatja, hogy az intézkedések a legnagyobb zavarokat fogják előidézni. Az első közigazgatási kerületet ugyanis három, az V., VI., VII., és X. kerületekből pedig további két kerületet szerveztek, ami azonban technikailag még nincsen végrehajtva. A kerületi választmányok tehát mindaddig nem működhetnek, amíg az új kerületek tényleges megszervezése és az elöljáróságok felállítása megtörténik. Aggodalmát fejezi ki a polgármester a számszéki jelentéseknek a közgyűlés elé történő terjesztése miatt, mert esetleg olya,n üzleti titkok kerülhetnek nyilvánosságra, amelyek a főváros anyagi érdekeivel ellentétben állanak. Azt a módosítást javasolja a polgármester, hogy csak azokat a jelentéseket terjesszék a közgyűlés elé, amelyeket a polgármestei vagy a belügyminiszter a közgyűlés vitája alá kíván bocsátani. Tiltakozik a polgármester a szárnszék létszám- szaporítása ellen, mert az súlyosan érintené a főváros anyagi helyzetét. A számszék már eddig is túlméretezett és ezért annak költségeit az állam- kincstárnak kellene viselni. A törvénytervezet szerint a polgármester és az alpolgármesterek a hivatali esküt csak akkor tehetik le, ha az államfő őket állásukban megerősítette. A törvénytervezet szerint, ha a megerősítés nem történik meg, a megválasztott polgármester és alpolgármesterek mindaddig ellátják hivatali teendőiket, amíg az újból való választás meg nem történik. Ezek nehézségek, amelyeket feltétlenül ki kell küszöbölni. A polgármester végül az orvosi kinevezések ügyében kért módosítást és remélhető, hogy a szakszerű és gyakorlati észrevételek érvényesülnek a törvénytervezet végleges szövegében. faáron és négy- &2Qfcás lakások kiadók május 1-ére, központi fűtés és melegvízszolgáltatással — vagy anélkül. Bővebbet: Palatínus építő és ingatlan- forgalmi r. t. V. kerület, Rudolf-tér 6. Telefon: 12-1-45, 12-3-85 Hatalmas arányú útburkolási anyag- beszerzésre írnak ki pályázatot Célirányos és eredményes munka folyik a főváros útvonalainak karbantartása és új utak építése érdekében, hogy ily módon megszűnjenek azok a panaszok, amelyek Budapest útvonalaival kapcsolatban még szórványosan elhangzanak. Az út- és csatornaépítési ügyosztály állandóan figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó értékek alakulását és a nehéz pénzügyi viszonyok ellenére is mindent elkövet, hogy a főváros úthálózata évről-évre tökéletesebbé váljon. Király Kálmán műszaki tanácsnok az elmúlt napokban előterjesztést tett Borvendég Ferenc alpolgármesternek, hogy további úthálózatok konzerválását biztosítsa. A megbeszélések alapján most kerül kiírásra a nagyarányú verseny- tárgyalás, amely az útfentartási anyagok beszerzésére vonatkozik. A közeljövőben megjelenő pályázati hirdetmények szerint 180.000 pengő értékű kőanyag, bitumen, benzin és olaj beszerzése válik szükségessé, amely anyagok kizárólag a főváros házikezelésében kerülnek felhasználásra. A kátrányzó és bitumenező telep az ügyosztály részéről kidolgozott elgondolások alapján elvégzi a szükséges próbaburkolásokat és lefolytatja mindazokat a javítási munkálatokat, amely bizonyos útvonalakon most már halaszthatatlanokká váltak. A nagyarányú versenytárgyalás természetesen mozgósítja a kőbányákat, az olaj- és benzinvállalatokat, amelyek a szállítás révén jelentős munka- és kereseti alkalomhoz jutnak. Értesülésünk szerint a versenytárgyaláson az összes kipróbált cégek jelentkeznek. Itt említjük meg, hogy a közeljövőben időszerűvé válik a Döbrentei-térről a Sas- hegyre vezető, úgynevezett tranzverzális út lemélyítésének elvégzése. iiiZt a munkát a Tabán közeli újjáépítése teszi indokolttá és az új útvonalat összhangzásba hozzák a Tabán rendezésével. Eredetileg is ideiglenes szélességű méretet alkalmaztak az új úttesten, amelyik a lemélyítés révén egyik legnagyobb távlatú és méretű útvonala lesz a budai oldalnak. Van-e szüksége a 16 városnak műszaki alpolgármesterre? Rendkívüli alapossággal és gonddal előkészített, nemzetközi adatok tömegét feldolgozó előadást tartott erről a kérdésről dr. Méhes Emil mérnök, „Európai nagyvárosok műszaki igazgatása“ címmel a Magyar Mérnök- és Építész Egyletben. A mai európai városok fejti ki előadásában — majdnem kivétel nélkül a középkor elején, vagy még később keletkeztek. E városok létüket és fejlődésüket különböző kiváltságaiknak köszönhették, melyek segélyével a kereskedelem számára jogbiztonságot tudtak nyújtani cs polgáraiknak jómódot biztosítani. E középkori városok igazgatásának feladatai szintén kizárólag csak jogi természetűek, kis részben gazdasági minőségűek. Sokáig marad a helyzet változatlan, lassan nőnek meg a városi igazgatás feladatai, de az újkor végéig, sőt egészen a XIX. század közepéig ezek az újabb feladatok is, mint egészségügy, különböző építésügyi rendelkezések stb. még mindig leginkább jogi szabályozások, esetleg gazdasági ténykedések és csak részben oktatásügyi és más természetűek. A XIX. században a technika fejlődése meghozza a nagy átalakulást. Az eddigi igazgatási feladatok mellé bevonulnak a műszaki feladatok, a városok igazgatásköre megnő, az úttestek, csatornák, vízvezetékek építése után a gáz- és villany- áramszolgáltatás, közúti villamos- és autóbuszközlekedés bevezetése, a város fejlődését biztosító városrendezés összes mellékmunkáival és még annyi más műszaki ténykedés és szolgáltatás életszükségletévé lett a nagyvárosnak, ezek a műszaki berendezések és szolgáltatások adják ma meg a nagyvárosnak nagyvárosi jellegét. 400 ezernél nagyobb lakosú város 40 van Európában. Ebből a negyvenből huszonháromnak adatait ismertette előadó, így az összes európai nagyvárosok több mint fele került bemutatásra. Az óriásvárosokon: London, Paris, Berlinen kívül sorra jöttek Hamburg, Bécs, Varsó, Róma, Glasgov, Dublin, Stockholm, Kopenhága, Amsterdam, Marseille, Birmingham, Milánó, Köln, Lipcse stb. Minden egyes városnál röviden érintette RESZELŐGYÁRA kalapács Mitíiy <sy. BUDAPEST, VI., SZRBOLCS-UTCA 6. SZlM. tel EFON: 92—6-12. Vállalja használt reszelők újravágását, valamint azok speoiális edzéséért teljes garantiát nyújt. UEITZ FEREHC RESZELÖG9ÄM BUDAPEST, X., HÖLGY-UTCA 8. SZÁM Telelőn : 48-9-80. KŐBÁNYA ALSÓ P. U.-NAL Alapítási év 1909. Uj reszelők, csere reszelők, használt reszelők ájravágcsa. Vidéki megbízások pontosan eszközöltetnek ELSŐ KBSPESTi takaréktűzhely, vas- és lemezáru-üzem Cégtulajdonos: László István. Aranyéremmel kitüntetve. Kispest,KSapfea-utca 58. Telefon: 47-1-72 Tolefon 53-0-92 Tolefon: 53-0-92 védjegyű Phoophorbronzok és könnyűfém-dugattyúk minőségileg elismerten a legjobbak. Nagy raktári készlet phosphor-bronzokból és könnyűfém dugattyúkból. Gyártja : SCHÜTZ TESTVEREK fémöntö- dőjo mótír- és gépgyára Budapest, II., Káplár-utca 9. a város önigazgatásának alkotmányos berendezkedését, érdekes összehasonlításokat téve a különböző országokban kialakult rendszerek és azok egymásrahatása között, majd ismertette a város hivatali igazgatásának szervezetét, és ezen belül részletesen a műszaki feladatokat ellátó hivatali szerveket. Igen sok városnál ismertette a költségvetési adatokat is, kimutatta, hogy a város összkiadásának átlagosan egy harmada esik műszaki igazgaz- gatási kiadásaira. A felvonultatott adatokból rendkívüli erővel domborodott ki, hogy milyen hatalmas részét képezi ma minden nagyváros igazgatásának a műszaki igazgatás és a különböző városok más-más igazgatási rendszeréből levonható volt a következtetés: a mai nagyváros műszaki teendőinek óriási terjedelme és nagy hordereje megkívánja a műszaki igazgatásnak egy mérnök-szakember vezetése alá való helyezését. Ez nem tekinthető a mérnöki kar egyoldalú kívánságának, ez a köz érdekében elkerülhetetlenül szükséges. A bemutatott adatgyűjtésből kitűnt, hogy a jelenben is meg van már számos külföldi nagyvárosban az összes műszaki ügyek centralizációja és kétségtelen, hogy ez nemcsak a jövő, de a legközelebbi jövő fejlődés általános iránya is. Ezért a köz érdekében rendkívül indokolt, állapította meg befejezésül az előadó, hogy a főváros műszaki igazgatása átszerveztessék és élére műszaki alpolgármester kerüljön. Beton, makadám, aszfalt felvágrásához vegyen BÉRKOMPRESSORT I,ISKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadó Budapest, VIH., kerület, Baross-utca 77. sz. Telefonszáin : 33-5-42. Szesedy Béla Jenő OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, KÖVEZŐMESTER ÚT-,VASÚT-,BETON- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Budapest, 1. Alkotás-u. 18. II. 1. Tel.: 52-8-52 j Kiss Jenő Ü okleveles mérnök, építési vállalkozó í Budapest, V., Zolíán-ueen 10. szám s Telelőit: 150-81 HAJNÁL IMRE oki. mérnök, kövezőmester Budapest, IX., Üllői-út 55. sz. Telefon : 386—83. Telefon : 386—93. ÁM ON ANTAL ÉS FIAI Kö VEZÖMES TEREK, ÚT-. CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK, FÖLDMUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA VIII., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 12. Telefon: 26-2-81, 26-2-82 GYÁRAK: Budapest, IX., Illatos-út 18-20 Szöreg, (Szeged mellett) Baját iparvágány GROSZ FRIGYESoklméw0k> te. ÉPÍTÉSI ÉS KÖ- VEZÉSI VÁLL. BUDAPEST, L, BERCSÉNYI-U.7.II.3 TEL.: 86-0-64 SZ. “SIS! Réteges lapos feöwef, kerti utak valamint makadám utak építéséhez murvát. Építkezésekhez kőport, sulnkct 0BERIHAYER TAMÁS II., Fillér-utca 4L sz! bányavállálkozó és fuvaros Telefon: 67-7-58
