Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-14 / 7. szám
Budapest, 1934 február 14. ‘Jj zás és az adminisztrálás kettéválasztásával megoszlik a végrehajó hatalom célszerű gyakorlása, Brócly Ernő azt hangoztatta, hogy ilymódon polgármesteri diktátort fognak kinevezni, amellyel szemben a belügyminiszter kijelentette, liogy ragaszkodik a rendelkezés lényegéhez. Rassay Károly hibáztatta, hogy a törvényhatósági tanácsot megszüntették és annak hatáskörét a polgármesterre, illetve a közgyűlésre ruházzák át. A belügyminiszter ezzel szemben kimutatta, hogy a költségvetésmegállapítás a közgyűlés joga és ennek keretében tehát a polgármester minden utalványozást eszközölhet. Hoz-, zájárult a költségvetés tárgyalására szánt idő meghosszabbítására olymódon, hogy tizennégy nap alatt a vita befejeződjön. Ezek szerint az általános vita két ülésen, a részletes vita kilenc ülésen, az üzemek vitája pedig három ülésen lebonyolódhatik. Tilos a száiüsiciti feiaiféseh publikálása A számszék hatáskörének körülírásáról szóló szakasznál több módosítást terjesztettek be, amelynek eredményeképpen a belügyminiszter kijelentette, hogy hajlandó hozzájárulni a változtatásokhoz, ha a számszéki igazgató negyedévenként jelentést készít a belügyminiszter és a polgármester számára. Ezeket a jelentéseket a pénzügyi bizottság minden alkalommal letárgyalja. A módosítás szerint elfogadták a szakaszt: az ilyen jelentéseket a pénzügyi bizottság zárt ülésen tárgyalja és aki az ott tárgjralt anyagot bármely módon, egészben vagy részben közzéteszi, vétséget követ el és három- hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A tisztviselők kinevezése és előléptetése A főpolgármester és a polgármester kinevezési joga is nagy vitát provokált, amelynek során több módosítást terjesztettek be. A belügyminiszter hangoztatta, hogy a tisztviselők választásánál csak az objektív szakszerűség fog érvényesülni. Hozzájárult több módosításhoz, amely különösen a főpolgármester és a polgármester kölcsönös vétójogára vonatkozik. A fentiekben ismertettük a bizottsági tárgyalás eddigi lényeges eseményeit. A részletes bizottsági tárgyalást szerdán folytatják. A tervek szerint a képviselőhöz plénuma február 21-én kezdi meg a fővárosi javaslat vitáját. liüüliuak £§ közigazgatási bizottság ülésén A székesfőváros közigazgatási bizottságának hétfői ülésén majdnem az összes felszólalók foglalkoztak a fővárosi törvényjavaslattal és ennek kapcsán éles támadásokat intéztek az adminisztráció ellen. Petrovacz Gyula és Bánóczi László hangoztatták, hogy ■ a javaslat tárgyalásánál a belügyminiszter számos meglepő adatot terjesztett elő, amelyekről az autonómia képviselői nem bírtak tudomással. Elmondották, hogy a főváros olyan adatokat juttatott a belügyminiszter számára, amelyek szerint különböző címeken 12 millió pengős megtakarítást lehet elérni. Érthetetlen, hogy miért készített akkor a főváros hivatalos adminisztrációja olyan költségvetést, amely tízmilliós deficitet helyek, kilátásba. Bánóczi László megkéi’dezte, hogy a főváros két főtisztviselője: Borvendég Ferenc alpolgármester és Sze- methy Károly tiszti főügyész valóban részt- vettek-e a törvénytervezet előkészítő munkájában. Borvendég alpolgármester betegsége miatt távol maradt az ülésről. Szemethy Károly tiszti főügyész azonban később megjelent és kategórikusan megcáfolta ezt az állítást. Kijelentette, hogy még 1932-ben polgármesteri rendeletet kapott, amely hivatkozott a belügyminiszter leiratára, aki arra kért választ, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a szakhivatalok az 1930 évi XVIII. törvénycikk kapcsán. A tiszti főügyész a körkérdésnek megfelelően 41 gépírásos oldalnyi terjedelmű válaszban mutatott rá a tapasztalatokra és ezt az írásművet eljuttatta Sipőc-z Jenő polgái’- mesternek. A polgármester az ülésen kijelentette, hogy a maga részéről ezt a jelentést nem továbbította a belügyminiszternek, mert számos intézménytől még nem érkeztek meg a szükséges válaszolt Közölte azt is a polgármester, hogy a törvényter vezet kapcsán felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, amelyben közigazgatási vonatkozású módosítások figyelembevételét kérte. Nyomatékosan utalt a polgármester végül arra, hogy a főváros adminisztrációjának vezetői o,z autonómia megingathatatlansá- gának a hívei és természetesen ezt az álláspontot a jövőben sem fogják megváltoztatni. icrcsilcs-fiicicr Ferenc beiflggnshflsiter: r gyelembe «eszem a fővárosi vezető tényezők véleményé* Általános érdeklődés és figyelem kíséri a fővárosi javallat képviselőházi bizottsági tárgyalását, amelynek során különösen ellenzéki oldalról olyan váddal illették a kormányt, hogy hatalmi törekvések fűtik a törvény meghozatalánál. A Fővárosi Hírlap munkatársa szükségesnek tartotta, hogy a fővárosi törvényjavaslat intencióiról a legilletékesebb tényezőhöz: KereszlesTisclier Ferenc tír. belügyminiszterhez forduljon, aki a következő nyilatkozatot tette: — Ismételten kijelentem, hogy semmiféle politikai tekintet és különösen semmiféle pártokra való tekintet nem vezette a kormányt, amikor a javaslatot előterjesztette. Sajnálom, hogy a vita során túlságosan előtérbe jutottak bizonyos politikai aggodalmak, amelyek pedig csak arra alkalmasak, hogy elhomályosítsák a javaslat elbírálásának tekintetében a tisztánlátást. — Megingathatatlan az a meggyőződésem, hogy az alkotmány és az önkormányzati élet olyan fontos tényezői a magyar közéletnek és annak a magyar múltnak, amelyet a nemzet végigélt, hogy enékül az alkotmányosság nélkül a nemzet már régen nem létezett volna. Miután ez a felfogás áthatja az összes mértékadó tényezőket, nem lehet jóhiszeműség gel a kormányról feltételezni, hogy a javaslattal alá akarja ásni az önkormányzatot és sérelmet akar ejteni az alkotmányon. — Elhangzottak olyan vádak is, hogy a kormány a javaslattal rá akarja tenni a kezét, a főváros vagyontárgyaira. Ezekre a vádakra nem válaszolok, miután ezek a kormány jóhiszeműségét és tisztességét vonják kétségbe. Végleges és átmeneti intézhedéseiá — A törvényjavaslatban élesen el kellett határolni a rendelkezések két kategóriáját. Az egyik végleges rendezést tartalmaz szervezeti és ellenőrzési szempontból, a másik pedig átmeneti intézkedést, amely meghatározott időre szól. A főpolgármesteri állás betöltése tekintetében történt változtatás és a polgármesteri állás betöltése tekintetében való korlátozás azok a rendelkezések, amik tulajdonképpen az autonómia szervezetében vagy jogkörében bizonyos változást idéznek elő, ellenben ennek a résznek többi rendelkezései az autonóm szervezet benső hatáskörének eltolását jelenti, az önkormányzat teljességében azonban változást nem hoznak magukkal. — Átmeneti időre vonatkozó rendelkezésekről sok előzetes vita hangzik már most el, holott ebben van a legkevesebb politikum. Ez a rendelkezés nem céloz mást, minthogy a főváros háztartása szempontjából olyan intézkedések történhessenek, amelyeket az önkormányzati szervek rendes működése mellett nem tudnának rövidj idő alatt és hatékonyan keresztülvinni. Mindenesetre csatolni fogom a javaslathoz a tervezetet és ennek előkészítésébe be fogom vonni a főváros vezető tényezőit. Negfakarftós íJiefményleszálliías nélkül — Tiszta helyzetet kívánok teremteni az illetmények kérdéséről, amelyek körül máris nagy izgalmat tapasztalok. Elismerem, hogy különösen a vezető tisztviselőket, nem lehet olyan alacsonyan dotálni, mint az államiakat, mert a fővárosiak önálló vezető emberek, akik fill IF ItTSIÚH laárü3yára Budapest, UILLL mVHJ V|_ Lei,e| utca 17. a. (relefon: 918 - 64) GYÁRT: mindennemű háztartási, sport, egészségügyi és egyéb fatömegcikket. óriási vagyoni értékekért felelősek. A kényszer- helyzetben azonban, — amely különösen a főváros hatalmas deficitje miatt állott elő, — orvoslásra van szükség és ennek eszközeit meg fogjuk találni. — Nem tervezem, hogy egyenlősítsem a fővárosi alkalmazottak fizetését az államiakkal, de a számszerű adatokban lehetőséget látok a megtakarításra. Ha megtakarításokat lehet elérni, anélkül, hogy az illetményekhez hozzá kelljen nyúlni, úgy ezt a legnagyobb örömmel venném. A megtakarítási lehetőségek kimunkálására tervezetet készítek, amelyben mindent felsorolok. A főpolgármester a jövőben igénybeveheti az eszközöket arra, hogy először a háztartás egyensúlyát helyreállítsa, másodszor, hogy gazdaságosságot biztosítson és természetesen átvizsgálhatja az adminisztrációt abból a szempontból, hogy úgy a személyzeti létszám, mint az ügyvitel teKintetében rend teremtessék. Nem vezet hálálná törekvés , ~ Keretet szabunk a főpolgármester részere, hogy kivételes hatáskörében megtehesse a szükséges intézkedéseket a költségvetés egyensúlyára, az adózó közönség érdekében a gazdálkodás gazdaságosabbá tételére és az adminisztráció oiesóbbitására. ÍSzűkebb keretek közé nem lehet szorítani ezt a törekvést, a részietek megállapítása felett azonban hajlandó vagyok a fővárosi vezetőemberek mérlegelését figy elembevenni. — Hangsúlyozni kívánom, hogy nem vezet semmiféle animozitás, vagy hatalmi törekvés és a legtávolabb áll tőlem az autonómia jogainak bitorlása, csupán egy érdek fűt: a főváros érdeke. Meggyőződésem, hogy a törvénymódosítással eleijük azt az eredményt, hogy a fővárost fenyegető deficit veszedelmét elhárítsuk. Ez a legfontosabb és ha ez bekövetkezik, úgy a törvénymódosítás elérte a maga legfontosabb célját. Felépítik a hetedik kerület elöljáróságának székházát az Erzsébet-sugárút vonalán Elkészítették és letárgyalták az építkezés terveit A törvényhatósági tanács a múlt év őszén nem engedte meg, hogy a VII. kerületi elöljáróság hivatalai számára a Csengery-utcai ház bérleti szerződését meghosszabbítsák, hanem utasította a polgár- mestert, hogy készíttessen előterjesztést új székház építésére. A terveket a középítési ügyosztály elkészítette és hétfőn mutatták be annak az értekezhetnek, amelyen az elnöki, a magasépítési, valamint a városgazdasági ügyosztályok vezetői, referensei és Iiamvasy István dr. tanácsnok, a kerület elöljárója vettek részt. Az új előljárósági székház terveiről beavatott helyen ezeket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának : — A terveket az elöljáróság hivatalainak szükségletéhez képest a mérnökök munkájának megkezdése előtt több megbeszélésen állapították meg. Az új előljárósági épület a Dob-utca és Hársfautca között fekvő üres fővárosi telken épülne fel. A létesítendő Erzsébet-sugárút végleges vonalának megállapítására nem kell várni, mert a szabályozási tervek szerint a mai Dobutca északi házsora kerül csak lebontás alá. A Körúttól a Városliget felé vezető szakaszon az Erzsébet-sugárút már a régi Dob-utca vonalán fog haladni, tehát az új VII. kerületi székház tulajdonképen az Erzsébet-sugárúton fog állni és ennek megfelelő reprezentációs külsővel kell bírnia. Az építkezés az eddigi számítások szerint 800.000 pengőbe kerül. Erre ugyan nincs fedezet, de a mostani házbéi't véve alapul, abból tíz év alatt törleszthető volna az építkezés, tehát a probléma kölcsön útján is könnyen megoldható. Másik lehetőség a fennmaradó telekrész értékesítése volna, bár erre nem gondolnak egyelőre. — Az új székházban csak előljárósági hivatalok lesznek, természetesen beköltözik oda az anya- könyvvezetőség és a többi bérházban elhelyezett egyéb városi hivatal is. Földszinten a tisztiorvosi hivatal, a szegénybetegek rendelője és a népjóléti osztály kapnak helyet. Üzlethelyiségek nem lesznek. A tervek rövidesen a törvényhatóság elé kerülnek és ha az építkezés mellett döntenek, amihez ha a kormány is hozzájárul, úgy még ebben az évben elkészülhet az új VII. kerületi székház. IfCÍSl Hop RCzncvcs Budapest. Vitt., áólua-u. 13. T.: 460-36 KOSSÁNYI ISTVÁN ni fi malomkőgyár BUDAPEST, V., VISEGBÁDI-UTCA 53. TELEFON: 914—94. ALAPÍTVA 1903. Darálókövek. Csiszolóárak. Fényesítő masszái. Budapest, 81., Medve-utca 38. (Saját ház) Telelőn: 52-3-67
