Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
to Budapest, 1984 december 10. *jrr-i v - • maMBBBmammmmmmmmamKBmnmasmmmt Újból napirendre kerül a városfűtés megvalósítása Irta: Wossala Sándor székesfővárosi tanácsnok Az elmúlt évben több napilapban jelent meg az a hír, hogy az évekkel ezelőtt felbukkant budapesti városfütési, másképpen távfűtési tervezet a megvalósulás stádiumába lépett és minden valószínűség szerint rövidesen megkezdheti működését. Bár a hír ebben az alakjában legalább is korainak mondható, mégis ma már kétségtelen jelei mutatkoznak annak, hogy Budapest városfűtése tekintetében előbb- utóbb elhatározó lépés várható. Az, hogy Budapestnek városfütéssel való ellátása nemzetgazdasági, magángazdasági, közegészségügyi, közlekedésügyi, kényelmi és a székesfővárosnak, mint fürdővárosnak az érdekei szempontjából is kívánatos és előnyös, ma már vita tárgyát aligha képezi. Kétségtelen ugyanis, hogy a nagy városfütöberendezések természetszerűleg nagy melegtermelö egységekkel dolgoznak és kizárólag hazai származású tüzelöszereket és pedig a legolcsóbb, régebben legtöbbször veszendőbe ment ú. n. apró- vagy daraszeneket használnak. Figyelembe- véve, hogy hazai szeneink speciális tulajdonságai folytán bányáink aránylag kevés darabos szenet és sok aprószenet termelnek, ez utóbbiak felhasználása és értékesítése elsőrendű érdekünk. Nemzet- gazdasági érdeket elégít ki azonban a városfütés azzal is, hogy főleg a központi fűtőberendezések kazánjaiban használt külföldi eredetű koksz helyett hazai aprószenet fogyaszt. Emellett a magángazdaság szemszögéből nézve a dolgot, bizonyos, hogy a. modem tüzeléstechnikai elvek szerint megépített és a legolcsóbb szénnel üzemben tartott, üzemvizsgáló műszerekkel ellátott, szakszerűen vezetett nagy melegtermelö telepek jobb hatásfokkal is működnek, tehát jobban használják ki a tüzelőszerek melegenergiáját és sokkal olcsóbban termelik a meleget, mint a házi központi fűtőberendezések kisebb, sokszor szakszerűtlenül kezelt és minden felügyelet nélkül hagyott, drága tüzelöszert fogyasztó kisebb kazánjai, vagy az egyes háztartások különféle füstokádó kályhafűtései. Közegészségügyi vonatkozásban viszont az ú. n. füstproblémára kell rámutatnunk. Különösen a meteorológiai viszonyok kedvezőtlen alakulása esetén, ködben és viszonylagos szélcsendben a nagyvárosok réme a füst. A lakósok sokat szenvednek a füstokozta ártalmaktól. A városfütések elterjedése az egy helyen történő, központosított, a technika mai állása mellett füstmentesnek nevezhető tüzelés folytán a füstokozta ártalmakat lényegesen csökkenti, ezért elterjedésük ebből a szempontból is elsőrendű fontosságú. Rá kell mutatni arra is, hogy az apró-cseprő téli tüzelőszer- és salakszállítások nemcsak hogy lassítják a forgalmat, hanem gyakran egy-egy elakadt tüzelöszeres kocsi a forgalom teljes megakadályozását is okozza. A hálózathoz csatlakozott épületek tulajdonosai mentesülnek a tüzelöszer beszerzésének, szállításának, raktározásának, a porral és piszokkal járó salak és hamü elszállításának gondjaitól. Ha már most áttérünk annak megvizsgálására, hogy Budapest városfütéssel való ellátása egyáltalában megoldhatő-e, úgy rájövünk, hogy székesfővárosunkban oly különlegesen kedvező adottságok vannak, amelyek nemcsa indokolják, hanem úgyszólván már eleve Is garantálják a létesítendő városfűtés fejlődését és rentabilitását. Nyilvánvaló ugyanis, hogy valamely városfütés annál kedevezöbb körülmények között létesülhet, annál rentabilisabb lehet, minél nagyobb fűtési szükséglet jelentkezik egy meghatározott területen. Ebből a szempontból nézve a dolgot, Budapesten találunk városrészeket, ahol a rentabilitás már közvetlenül az üzembehelyezés után biztosítottnak tekinthető. Ilyenek a sűrűn lakott városrészek és ezek közül is azok, ahol már sok házi központi fűtőberendezés van. Ezek csatlakozhatnak a fűtőműhöz anélkül, hogy a belső berendezésen változtatni és arra költeni kellene. Másodsorban azok. a területek jönnek számításba, amelyeken a már lefektetett hálózathoz nagyobb számú csatlakozás várható. A vázolt követelménjreknek megfelelő, tehát városfütés létesítésére kedvező terület az V. kerület. A Lipót-körúttól délre eső területen a középületek nagy részében központi fűtőberendezés van, de a magánépületek jelentékeny része is el van látva központi fűtéssel. A Lipót-körúttól északra eső terület viszont a legutóbbi években épült be, sok központi fűtőberendezéssel. Az itteni üres területek ma is beépülőben vannak, tehát ha a városfütés csővezetékei ezen a részen már elkészültek volna, az épülő házak kivétel nélkül mind csatlakoznának a fűtőműhöz, hiszen ezzel a központi fűtőberendezésből elmaradnának a kazánok, kazánház, kémény, szénraktár stb. költségei, ami a központi fűtőberendezés költségeit mintegy 30%-kai csökkentené. Másik kedvező terület városfütés létesítésére az új XI. kerület. Itt az utóbbi években épült, nagyrészt központi fűtőberendezéssel ellátott, sűrűn épített magas házak tömege kitűnő fogyasztója lenne a fűtőműnek. Ennek a területnek városfütéssel való ellátása egyébként már csak azért is időszerű, mivel az említett, aránylag ritka beépítésre tervezett Tabán fűtése csak magas házakkal sűrűn beépített terület távfűtésével együtt oldható meg még elfogadható tarifa mellett. Érdekes, hogy ennek a területnek sem feltétlenül szükséges új kazántelepet építeni, mert kaphatna gőzt az Elektromos Müvek ugyan kissé távolabb fekvő kelenföldi telepéről. Az említett területeken kívül is vannak Budapesten még olyan más, kisebb területek, amelyek fűtésére kisebb, úgynevezett csoport (blokk) fűtések létesíthetők, amelyek később szervesen csatlakozhatnak a nagy városfütéshez. HSE3£ES2!EE3BEEHKB0K:!3HHHS$KaS!E£EBEei Budapestet nem érheti árvízveszedelem Irta: Farkas Árpád műszaki főtanácsos Folyammenti nagy városok árvédelme, mint közmű, elsőrendű fontosságú feladat. Külöhös fontos szerepét az adja meg, hogy egy esetleges árvízi katasztrófa a felhalmozott vagyonértékeken felül a lakosság életbiztonságát is közvetlenül érinti. Ez az oka annak, hogy az árvédelmi berendezésnek a város fokozatos fejlődésével nemcsak lépést kell tartania, de — kellő biztonság okából — annak mindenkor előtte kell járnia. Budapest székesfőváros árvédelmi müvei fokozatosan fejlődtek oda, ahol ma állanak. Fejlődési lendületét számos velük vonatkozásban álló esemény és körülmény szabta meg. Különösen a jeges árvizeknek volt sarkaló hatásuk kifejlődésükre. A főváros árvédelmi biztonságának ezen örvendetes kifejlesztése körül a Duna szabályozása és a rakpartok nagyobb részének megépítése révén az államé a fő érdem, a munkából azonban azért a főváros is bőven kivette a maga részé. A dunai rakpartoktól mintegy 5000 fm-t felerészben az állammal együttesen, felerészben pedig teljesen saját költségén épített meg a főváros. A rakpartoknak és a védtöltéseknek 1914. évben történt átvétele óta az összes parti müvek fenntartását és továbbfejlesztését a főváros költségén egyedül maga végzi. Ez nem csekély terhet ró a fővárosra. A háború befejezése óta a főváros megközelítően 2 millió pengőt költött olyan beruházásokra, amelyek közvetlenül vagy közvetve a főváros árvédelmét szolgálják. Csak a főbb dolgokat említjük meg: a főváros teljesen rendbehozatta a végkép lerongyolódott parti müveket, átépítette az összes lépcsős rakpartokat, új kőburkolattal látta el a Kopaszi-gátat, az óbudai védt öltést és a Vizafogó-párhuzam- müvet. Ugyanezen helyeken mintegy 4—5 km. hosszban feltöltötte a partokat s a védtöltéseket általában mindenütt kellőképen megerősítette. Különösen sokat tett a főváros Óbuda, Kelenföld, Angyalföld árvédelmi biztonságosak megjavítása érdekében. Az árvíz elleni védekezésnek nem csekély fontosságú kiegészítő része a belvizek ellen való egyidejű megbízható védekezés. Etekin- tetben lényeges javulást jelent a balparti általános csatornahálózat biztosító szelepéül szolgáló fövészkiömlőnek megépítése és üzembehelyezése. A fövészkiömlő a Duna árvizével egybeeső felhő- szakadás és szivattyútelepei üzemzavar (áramhiány, stb.) esetében is teljes biztonsággal megvédi a pesti oldalt a belvízi elöntések veszedelmétől. Mindezek egybevetésével megállapíthatjuk, hogy a főváros árvédelmi berendezése az eddig előfordult, illetőleg elképzelhető legnagyobb vizek ellen is megfelelő biztonságot nyújt. űthengerléstI ■nHB vállal WOLFF ERNŐI Budapest, I., Kelenföld.-út 1. Tel.: 59 -9-G8.| LINGEL R6KSA-U 4, KARÁCSONYI VASAK meglepően olcsó árak Gör Piccolo, Jour-kocsi és servir asztal különlegességek. Recamiék, összerakható könyvszekrények — antique és modern — alkalmi bútordarabok nagy választékban.
