Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
Budapest, 1934 december 19. li Iwmzo&JÍwLip Becs városa: a nagy átalakulás metropolisa A Fővárosi Hírlap számára irta: báró FEY EMIL miniszter, Ausztria vezéráíismbistGsa Becs, te varázslatosan szép, ősi város a kék Duna partján! Ha felhangzik a neved, nemcsak a mi osztrák szívünk dobban nagyot, számtalan külföldinek is felcsillanik a szeme és különösen sok magyar barátunk gondol lelkes barátsággal rád. Elmúlt évszázadok dicsőséges eseményei elevednek meg a szemünk előtt. A régi római Vindabona, a török világ harcai, a francia csapatokkal vívott küzdelmek: bécsi hősiességről, a bécsiek erős hitéről tesznek eltörölhetetlen tanúságot. Amellett a fülünkbe cseng a bécsi muzsika, megcsodáljuk az építőművészet gyönyörű emlékműveit, látjuk a bécsi tudományos és alkotó világ magasértékű megnyilatkozásait, hősiességnek és kultúrának, erőnek és szellemnek harmonikus egybefűződé- sét. Kultúrfeladatot teljesített Bécs városa évszázadokon keresztül és szerencsés fekvésénél fogva kelet és nyugat, észak és dél, legfontosabb csomópontja és összekötője Európa népeinek. Minden nemzetek népe találkozott Bécs falai között- német földön, német területen, ahol egy egészen csábosán különös kultúra alakult ki és Bécset a világ egyik legszebb, virágzó és legkedveltebb metropolisává avatta. Boldog és gazdag volt Bécs lakossága, szorgalmas és megelégedett a háború előtt, de a háborús évek sok viszontagsága nem kímélte meg az osztrák császárvárost sem. Ám nélkülözések dacára sem vesztette el hitét és hű maradt régi tradíciójához. Szenvedett és nélkülözött, de megőrizte kultúrkincseit és ha a háború után normális életet kezdhetett volna, újra, hamar fellendült volna ismét. Az összeomlás után a szociálisiák Ausztriában, de különösen Bécsben magukhoz ragadták a hatalmat. Természetellenes poziciót szereztek maguknak, amely sem az ország, sem a főváros érdekeivel nem számolt. Bécs városa — az emlékezetes 1934 február 12-ikéig — állam volt az államban és befolyása a kormányokra, szinte példátlanul állt az egész világon. A városháza vezetőségét egyoldalúan szervezték meg a szociáldemokraták és minden eszközzel azon voltak, hogy programjukat megvalósítsák. Mindent elkövettek, hogy a szocialista szellemet, az iskola révén, amely szintén teljesen a szociáldemokrata uralom kezébe került, az ifjúságba beoltsák. Hazát és vallást ez a szellem nyiltan megtagadott. Pártszervezetek és egyesületek, mint a „gyermekbarátok”, vagy a „szabadgondolkodók” jelentékeny anyagi támogatásban részesültek. A gazdasági élet terén a szocializálás gondolatát akarták megvalósítani. De ráeszméltek arra, hogy ezzel nem boldogulhatnak, mire minden elképzelhető más eszközzel tettek kísérletet a polgári elemek tönkretételére. Aki kereskedő, vagy iparos nem követte a szociáldemokrata programmot, állandó üldözésnek volt kitéve, amíg el nem pusztult. Társadalom- ellenes adók és közterhek fokozták a munka- nélküliséget és a nyomorúságot. Luxusnak minősítették már azt is, ha valaki két cselédet tartott és a háztartási alkalmazottak adója fokozatosan úgy emelkedett, hogy sok család kénytelen volt második cselédjét elbocsájtani, mások pedig elköltöztek Bécs területéről. Háztartási alkalmazottak egész serege kenyérte- lenné vált és közvetve mind több és több kereskedő és iparos üzleti forgalmát bénította meg az esztelen megadóztatás. A szociáldemokraták építési-politikája is károsnak bizonyult. Kilencszáz millió schilling közpénzt fordított a városháza szocialista vezetősége politikai poziciója erősítésére, városi bérházak építésére. Elvonta ezt az óriási összeFolk litván Telefon: 240—38 műszaki üzlete Budapest, VI . Vilmos császár-út 15 d (Bazilikával szemben, bejárat a kCzb'l) Legszebb, Legjobb, Legolcsóbb Paplan, Matrac, Chaislongue, átvető, Szőnyeg, Takaró, Vas- és Rézbator, Kórházi^ és Szanatórium Berendezés. GICHNER JÁNQS-nál • Budapest, VII., Erzsébetéiért. 20. tssuasssssssM Köztisztviselőknek 5°/#-oi engedmény. IRhhhShI get a magángazdasági élet körforgalmától és hogy előteremthesse ezt a pénzügyi szükségletet, elhanyagolta az iskolák és hivatali épületek karbantartását, a szükséges utak fenntartását, nem épített hidakat, nem fejlesztette a vízműveket. És ami épületet emelt, amint ez a februári harcok idején bebizonyosodott, katonai szempontok szerint tervezte meg, hogy fegyveres, védelmi vagy támadási céljait elkészítse politikai uralma megoltalmazására. Lakást a városi épületekben nem az kapott, akinek lakás kellett, hanem az, aki tagja volt a pártnak és szervezeteinek. Állást a városi adminisztrációban csak pártember nyerhetett. Városi üzemek egész sorát létesítette, amelyek megbénították a magán- gazdaságot, s cégek és vállalkozók is csak az esetben kaphattak munkaikaimat, ha pártérdekeket szolgáltak. A lakosság azonban feleszmélt s amikor a szociáldemokraták észrevették, hogy hiveik kiábrándultak és táboruk mindinkább meggyengült, az erőszak fegyveréhez fordultak. Ezért robbantották ki a februári forradalmat. De a lakosság egészséges ösztöne és hajlama az állami végrehajtó szervek és az önkéntes védőcsapatok példás magatartását a végsőkig támogatta és a forradalmi megmozdulást néhány nap alatt sikerült elnyomni. Jelentékeny része volt e küzdelmekben a „Heimatschutz”-nak, de sok áldozatot kellett hoznia; maga a bécsi hazafias védőcsapat 25 bátor harcosát veszítette el. Alig néhány óra alatt kellett a kormánynak átvennie a kétmilliós város komplikált és széttágazó ügyvezetését. . Schmitz Richard volt alkanceilár eleinte mint kormánybiztos állt az ügyek élére, később polgármesterré neveztetett ki. Alaposan ismerte a város ügykezelését, energikusan és céltudatosan hamar megtalálta az utat, amelyen haladnia kellett, hogy Bécset újjáalakítsa. Mélyreható reformokat léptetett életbe. Eltörölte a vexato- rikus adókat, megreformálta az élelmezési adókat, rengeteg könnyítést hozott a lakosságnak. Munkalkalmakat szerzett. Elrendelte egy hegyi út építését a város környékén, új autóutakat építtet, több mint száz városi út és utca kijavításával adott kenyeret a népnek. 17 millió schil- linget utalt ki e beruházások fedezetére, 5 milliót hidak átépítésére. Gondoskodott arról, hogy a régi magánépületeket a magánvállalkozás munkásai foglalkoztatásával átalakítsák; lehetővé tette családi házak építését; menházat emeltet elszegényedett családok számára, mintegy 60 millióra rúg az összeg, amellyel egy csapásra impulzust adott a munkanélküliek foglalkoztatására. A város környékén telepítési programmjával nemsokára 500 kisház és kertgazdaság létesítését teszi lehetővé. Intenzív kultúrális munkába is fogott a városháza új vezetője. Megszabadította az iskolát és a népnevelést a szabadgondolkodók és marxisták befolyásától és szabaddá tette az utat a keresztény, német és hazafias gondolat számára. Az osztrák állam új alkotmánya Bécs városát „bundesunmittelbar”-nak, tehát önálló szervnek nyilvánította. Vezetésében és a felelősség kérdésében az autoritás elve érvényesül. A várost a polgármester vezeti, három alpolgármesterrel az adminisztráció élén. Az első alpolgármester, aki a polgármesternek adott esetekben minden jogával és felelősségével helyettese, Lahr Frigyes őrnagy, a bécsi hazafias védőszervezet helyettes vezetője. A városháza határozathozó testületének neve: Bécs polgársága. Hatvannégy tagja van, a kultúr-közösségek, az ipar, a gyáripar, a kereskedelem, a pénz- és hitelélet, a szabad foglalkozások és közszolgálat minden ága szóhoz jut benne s természetesen gondoskodás történt úgy a munkások, mint a munkaadók szempontjainak figyelembevételéről is. Ez a modern képviseleti rendszer eddig kitünően bevált. Schmitz polgármester sikerei kétségtelenek. Céltudatosan és biztos kézzel ápolja a város és lakossága érdekeit, méltóan a múlt dicső tradíciójához. Rövidesen újabb munkaalkalmat fog adni sokezer munkásnak, mert közvetve és közvetlenül mintegy 200 millió schilling ára munka megindítását teszi lehetővé. Azt akarja, hogy munkás és munkaadó a maga erejéből gondoskodhasson a maga és családja megélhetéséről s ez eltökéltségét tudatosan és következetesen valósítja meg. Idegen volt a kép, amelyet Bécs városa 15 éven át mutatott, de ez a kép eltűnt. Egészséges, hazafias szellem vonult az ősrégi falak közé újra, a város ismét fellendül és egykori pozícióját visszanyeri. Régi hivatását, kultúrális feladatait Ausztriában teljesíteni fogja s azzá lesz, ami volt a múltban, a világ nagyvárosai sorában is egyike a legszebbeknek és legértékesebbeknek, a haza gyönyörűsége és öröme. l/tóirat Fcy mimiszíer cUcUé^es Rohamosan változtak Ausztria eseményei és kihatásukban európai jelentőségük. Mennyire más a képe az osztrák államnak ma, mint volt még csak egy évvel ezelőtt. Leáldozóban volt már tavaly is a szociáldemokraták uralma, de február közepéig mégis számolni kellett velük, mint politikai párttal, a kezükben volt Bécs városa, amelynek képviselő-testületében kétharmadnál több volt a mandátumaik száma és a parlamentben is olyan erősek voltak, hogy nélkülük, a szavazataik nélkül az országot kormányozni nem lehetett. A februári események elsöpörték őket a politika játékteréről. Velük, amióta széthullottak, nem számol többé a kormányzat és az új alkotmány, amely — néhai Dollfuss kancellár megállapítása szerint — a mindenható Isten nevében, akitől minden jog ered, adatott az osztrák népnek,, keresztény', német szövetséges állama számára, rendi alapon, nem ismer politikai pártokat. A négy tanácskozó testületre tagozódó rendi parlament házszabályai még tovább mennek: tagjainak, akiket ezúttal a kormány nevezett ki, még politikai klubbok alakítását is megtiltják. Obstrukciő, a kisebbségi pártoknak ez az egykor minden parlamentben alkalmazott harci fegyvere, az ellenzéki küzdelmek ultima ratioja az osztrák rendi tanácskozó testületekben nem képzelhető el. A szónok egy óra hosz- szat beszélhet ugyan, de az elnök a beszéd időtartamát bármikor és szabad mérlegelése szerint lerövidítheti. Ez ellen nincs apelláta. Erős egyéniségek kellettek a gyökeres rendszerváltozásnak az előkészítéséhez s szívós akarai- tudás kell az új rendszernek megtartásához. A cél nem a pártok, vagy kellemetlen és hazafiatlan politikusok kiküszöbölése volt, a cél ennél magasabb szempontokat nézett. Lehetőséget kellett találni és teremteni arra, hogy a hazaszeretet és a hazafiasság gondolata szállja meg a lelkeket s hogy Ausztria sorsának, Ausztria jövőjének, Ausztria ifjúsága szellemének kialakulására nemzetköziséget kereső idegen tanok befolyást ne gyakorolhassanak. Azok között, akik a mai Ausztriát megteremtették, Schuschnigg, Starhenberg herceg, Innitzer hercegérsek mellett, akikkel a legbensöbb és leg- harmonikusabb munka- és gondközösségben él, a legértékesebb vezérek közül való báró Fey Emil miniszter, aki volt már alkanceilár is és ma az ország Generalstaatskommissaerje. Vezérállambiz- tos. Tagja a kabinetnek és amióta a rendet, a köz- biztonságot helyreállította, ő ügyel arra, hogy az ország gazdasági apparátusaiban, a gyárak, üzemek, vállalkozások szabad fejlődését politikai széthúzás ne zavarja, hogy gazdasági élet munkásai, akár igazgatók, akár munkások, beleilleszkedjenek a mindenki jólétét kereső alkotmányos keretek közé. ősrégi családból származik. Elődei már a tizenhatodik században fontos tényezői a közéletnek. Nagyapja katonatiszt, az anyja felsőausztriai parasztcsaládból származik. Katona az apósa is, ö vezényelte Belgrád előtt az első átkelő osztagokat és a Mária Terézia-rendet kapta e merész és sikerült haditényeért. Fey Emil báró a monarkia népszerű ezredében, a Deutschmeisterek soraiban szerezte a babérokat. Ott volt a déltiroli offenziva minden veszélyes helyén. Az ifjú századparancsnok ezrede büszkesége lett. Négyszer sebesült meg, ám sebesülten is ott maradt a lövészárokban. „Zagora hőse” — ezt a nevet adták neki felettesei és a legénység, a császár pedig már a háború elején egyéb kitüntetései mellett a tisztek arany- és nagy ezüst ordóját adományozta neki. A háború végével a Mária Terézia-rend is díszíti mellét és minősítésben azzal jellemzik elöljárói, hogy nagy kezdeményező szellem, vakmerőén merész, rendkívülien bátor, erős karakter, korrekt a végsőkig, feltétlenül megbízható, alárendeltjei tisztelik és ragaszkodnak hozzá. Katonai feletteseinek találó ítélete helytálló polgári és politikai működése elbírálásánál is. Mikor a kommunisták 1927 július havában tüzbe borítják a bécsi igazságügyi palotát, megalakítja a bécsi Heimwehrt, hozzáfog az egységes Ausztria megépítéséhez és hét évvel később, 198Jf februárjában átadja Bécs város uralmát a polgári Ausztriának. Egyik bizalmasa, hü társa a küzdelem éveiben, Lahr őrnagy alpolgármestere lesz a bécsi magisztrátusnak és vele bevonul a Heimwehr-szel- lem az osztrák főváros legfőbb irányításába. A Fővárosi Hírlap felkérésére Fey Emil báró szenzációsan érdekes cikkében behatóan ismertette, hogy milyen kitűnő hatással volt az új szellem Bécs fellegvárára és hogy minő hatalmas erővel támogatja a városháza új korszaka az osztrák kormányzat törekvéseit. Bécs, 193lf. Karácsony. HACSAK GÉZA i , , m. kir, kormányfőtanácsos
