Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-05 / 49. szám
Megkezdődött a megi»emdszabélyozá&a Mz ,,ipaipvésiö egyezmény" mtis szakmáknál is követőkre talál és súlyos veszedelmet züdít az egész f&gyasztápíacra Általános megnyugvást keltett a felháborodott közvéleményben az a kormányhatősági intézkedés, amely végre megkezdette a pékkartel megrendsza- hályozását. Az iparvédö egyezmény né/en működő tömörülés már hónap óta arra irányult, hogy a kenyér és péksütemény ára lehetőleg megdráguljon és újabb horribilis hasznok jussanak a nagy péküzemek birtokába. Az árelemzö bizottság az ilyen irányú manővereket legutóbb visszautasította és nem járult hozzá a mindennapi legfontosabb élelmicikk árainak felemeléséhez. Az iparvédö egyezmény e kudarcot olyképpen próbálta kiparírozni, hogy azok ellen a kis pékiparosok ellen összpontosította minden erejét, akik a kar- teien kívül állva, három- lés négyfilléres péksüteményeket koztak forgalomba. Az ilyen pékek kihordóit, a kartel alkalmazottai megtámadták az utcán, megverték őket és elkobozták tőlük az olcsó süteményeket. Bojkott alá helyezték azokat a fűszereseket, akik olcsó péksüteményt árusítottak és a malmoktól kapott propaganda-alapból meg akarták vásárolni azokat a kisüzemeket, amelyek az olcsóbb árak mellett is megtalálták a. maguk üzleti hasznát. Utcai verekedések, botrányok, késelések és inzultusok fenyegették napokon keresztül a v,dömping” pékségeket és a hatóságok legerélyesebb közbelépése kellett ahhoz, hogy az üzleti versengésnek ezt a gangsíeri tombolását megszüntessék. Más bajok is jelentkeztek a pékkartellnél. Ennek az iparvédö egyezménynek Ruzicska Ede sütömester az elnöke, aki egyúttal vezetője a Budapesti Sütők Ipartestületének is, ami a legsúlyosabb összeférhetetlenséget vonja maga után. Éppen a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában világítottuk meg ennek az önkényes állapotnak a tarthatatlanságát és felhívtuk a kartell elnökét, hogy mondjon le egyik pozíciójáról, miért az ellenkezik a, morális szellemmel, amely lehetetlenné teszi, hogy a hatósági jogkört gyakorló ipartesíület elnöke annak a kartelnek is legyen az elnöke, amely nem hatósági alakulat, tehát alkalmas a pékiparosok megtévesztésére. Reklamációnknak a címzettnél nem volt foganatja, megelégedésünkre szolgál azonban, hogy álláspontunkat mindenben magáévá tette Fabinyi kereskedelmi miniszter, aki a polgármesterhez intézett leiratában megtiltja, hogy a kartel alkalmazottai az Ipartestületnél is tisztviselői tevékenységet kifejtsenek. A miniszter az Ipartestület két vezető tisztviselője: Gleich János elöljárósági tag és Vogel Imre könyvelő ellen l elrendelte a fegyelmi eljárást és mindkettőjüket felfüggesztette állásától. Ennek az intézkedésnek az ellenőrzésére a polgármester hivatott, aki Bürtl Tivadar főjegyző, iparhatósági biztost küldötte ki az intézkedések ellenőrzésére és foganatosítására. A kereskedelmi minisztérium és a közgazda- sági körök egyébként nagy érdeklődéssel várják azt az újabb intézkedést, ami ugyancsak a pékkartel működésével áll kapcsolatban. A pékiparosok iparvédő egyezménye ugyanis teljesen szokatlan meghatározása a kariéinak. amit az élelmes pékek nyilván aziárt kereszteltek el így, mert érthető okokból nem akarják a kartell elnvezést a gyakorlatba átvinni. A fennálló kartell- törvény alapján ugyanis minden olyan tömörülést, ami a verseny korlátozására és az árak előzetes és kötelező megállapítására vonatkoznak, be kell jelenteni a kartell-bizottságnak és a működés súlyos illetékek lerovását is maga után vonja. A kartell-bizottságnak az a véleménye, hogy a sütőiparvédö-egyezmény kimondottan kartell, a pékek viszont azt hangoztatják, hogy ök csupán az árak megtartásán őrködnek és nem korlátozzák a szabad versenyt. Ez a védekezés azonban nem állja meg a helyét és így a kormánynak mielőbb rendet kell teremtenie a pékkartel legalizálása vagy megszüntetése körül. A fogyasztőközönség szempontjából példátlanul veszedelmes jelenség a pékek iparvédö egyezményének létezése és működése. Egy pillanatig sem vitatható, hogy ez a tömörülés az árak megdrágítására, illetve az árak nívójának megvédel- mezésére hivatott szerv és önként érthető, hogy a többi élelmiszer és ipari szakma is szívesen követi majd a példát, hogy a fogyasztóktól szedett árak minél magasabbak legyenek. A péké* tehát rendkívül veszedelmes útra terelik az egész kérdést és mint értesülünk: a hentesek, a mészárosok, a cipő- és szénkereskedők körében máris foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy ők is felállítják a magúit iparvédő egyezményét. Ez nem jelent mást, mint hogy minden szakmában megalakul a hamis lobogó alatt működő kartell, ami azután a védtelen fogyasztók kizsákmánj-olá- sára vezethet. A kereskedelmi kormánynak az aggasztó jelenségek láttán nem lehet sürgősebb feladata, mint hogy a pékartelt feloszlassa és ezzel visszaállítsa a pékipar teljes kereskedelmi és ármegállapító szabadságát. Megtévesztő adatokkal védekezik a textil- gyárak érdekeltsége a városi vámok igazságos kirovása elfei Jelentette a Fővárosi Hírlap, hogy a textilgyá- 'rosok a Gyáriparosok Szövetségében beható tanácskozást folytattak arról az eseményről, hogy a főváros a selyem és a müselyem vámtételeit a helyzetnek megfelelően módosította. A sérelem tárgyává tett eljárásról kérdést intéztünk illetékes helyre, ahol szakszerűen megmagyarázták a selyem és a müselyem vámtételeinek korrigálását, ami nem vámemelés, hanem a tényleges vámtétel helyes kirovása. Ezzel kapcsolatban azt a következtetést vontuk le az esetből, hogy a főváros pénzügyi osztályának az új vámtételek megállapításával történt intézkedése inkább csendes hallgatásra, mint a nyilvánosság előtt való panaszkodásra indíthatná az érdekelteket. A textilgyárosok ugyanis, mint kiderült, éveken át alacsonyabb díjtételt fizettek, ami úgy állhatott elő, hogy a javadalmi őrség megtévesztő elnézésnek lett az áldozata. Az ellenőrzés során csak most jöttek rá a müselyem helytelen elvámolására és messzemenő jóindulatról tett tanúságot a főváros, amikor a vámtételeket nem visszamenőleg követelik a textilgyáraktól. A textilgyárosok érdekeltsége a Honi Ipar laptársunk tiszteletreméltó hasábjain próbál vitatkozni a vámtételek jogos felemelésével és a Fővárosi Hvrlap-ban megjelent nyilatkozatot laikus szövegezésnek minősíti, mert a városi vámtarifa a „kulcs” fogalmát nem ismeri. A vitairat a városi vámügyek egyik szakértőjeként tűnteti fel a textilgyárosok válaszának szerzőjét, aki fölényes biztonsággal hangoztatja, hogy kitünően tud olvasni a városi vámtarifa árulajstromában. A tarifa szerint — mondja a szakértő — a tizenkettes osztály negyvennyolc filléres tétele alá tartoznak az állati és növényi nyersanyagból készült fonalak, következésképen a müselyem nem sorolható a tizennégyes osztályba, ahol a vámtétel már 2.31 fillérre rúg. A müselyem azért sem esik magasabb vám alá, mert növényi anyagból készült fonál és így a korrigálásnak jogos alapja nincsen. Mindezekre a megállapításokra kénytelenk vagyunk a következő szemináriumi oktatással szolgálni: 1. A városi vámok adók módjára kerülnek behajtásra, ennek folytán a „kulcs” szó inkább helytálló, mint a szakértőnek az „osztály” megjelölése. A városi vámoknál nincsenek osztályok, hanem díjtételek vannak. 2. Célzatos a válasz, amikor nem említi, hogy ezek a vámtételek milyen egységekre vonatkoznak, mert a közvélemény ebből joggal azt tételezi fel, hogy a vámdíjtételek a sely4+2 CSÖVES 403-as UmUERZÖLIS RÖDIÓ mlammm, e^amrit rnäKodiiC fUifymAmA/TymMf\AmAivu/vsáf»uwm mek métereire és egy pár harisnyára vonatkoznak. A felemelt 2.31 pengős vámtétel egy métermázsa súlyú harisnyára és egy métermázsa múselyemre van kivetve. 3. A nagyközönség tájékoztatására tudni kell, hogy egy métermázsa harisnya körülbelül 2500—3000 pár harisnyát tartalmaz, amelyeknek a detailára 1.20—3.— pengő között váltakozik és így indokolatlan minden olyan kifogás, hogy a főváros korrekt revíziója megdrágítja a selymet vagy a harisnyát. A 2.31 filléres vámdíjtételböl összesen egynegyed fillér esik egy egységre. 4. Továbbmenöleg fűzve a gyárosok jajveszékelését, azt is tudni kell, hogy egy métermázsa müselyem legalább Jj—500 méter selymet tartalmaz és így ebben a vonatkozásban sem lehet azt állítani, hogy a vámtételek drágító hatást gyakorolnak. A legolcsóbb müselyem métere 2 pengőbe kerül és a „magas” vámtétel sem jelent méterenként fél fillérnél nagyobb terhet. 5. A tizenkettes vámdíjtétel az állati és növényi fonalakra állapította meg a 48 filléres vámilletéket, a müselyem pedig nem állati termék, hanem cellulózéból készített vegyi anyag. A vegyészeti termékek a szabályrendelet előírásai szerint a magasabb tételbe sorozandók. A Fővárosi Hírlap nem szokott brutális vádakat szögezni semmilyen irányban és így nem indokolt az a túltengő önérzet, amellyel a textilipar holmi hamis árubevállás esetét utasítja vissza. Ilyet nem állítottunk, csak utaltunk arra az esetekre, amikor a vámolandó áru műselyem- és harisnyahulladék jelzéssel kerül a vámhivatal elé és a csomagok belsejéből gondosan elkészített kész áruk kerültek elő. Egy-egy alig látszó kis műhiba még nem jelent hulladékot, mert nagyon jól tudjuk, hogy az ilyen árukat néhány fillérrel olcsóbban szokták a kereskedők a közönségnek kínálni. A főváros mindenképen az igazságnak tett szolgálatot, amikor a hulladéknak minősített textilárukat is a jövőben a szabályos tarifa alá vonja. MAGYAR SOR. ÁLLAM! VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai-út 21. Lakóházak felszereléséhez a közismerten elsőrangú Teudloff-Dittrich- féle kivitelben gyártunk kézi- és eröhajtású kútszivaftyúkat és kútfelszereiési alkatrészeket, házi Vlz- ellátóberendezéseket, bor- és savszivatyúkat stb. Városok ös egyéb közületek részére tűzoltósági, közegészségügyi és köztisztasági szereket, eszközöket és berendezéseket. Lakóházak, középületek stb. részére a legalkalmasabbak a hazai barnaszéntüzelésre szerkesztett Jobbágy-féle folytonégókályhák.
