Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-12-05 / 49. szám

­.... • 8 ^omho^l^MP Budapest, 1934 december 5. FÉNYSZÓRÓ A textilgyárosok SUtitlsára természetszerűleg azért van a maga posztján, hogy minden erejével megvédelmezze a textilgyárak ténykedéseit és így érthető, ha Schiller Ottó dr. egyoldalú és könnyen áttetsző' beállításokkal próbál mentegetni olyan vesztett ügyet, mint például a gyárak detailárusítása. A szakmabeli kiskeres- kedó'k az áruházak és a gyáripar mohósága következtében képtelenek megbirkózni exisztenciájuk ellenségeivel és többek között azt kívánják, hogy a textilipar ne vonul­jon ki az utcára, hogy selymet, kötött és szövöttárut, lia- ristnyát és blúzt közvetlenül adjon el a vásárló közönség­nek. Ez a kérdés napirenden van és ott marad akár tet­szik, akár nem a textilgyárosok főtitkárának, mert a ke­reskedők mindaddig nem nyugszanak meg, amíg a gyárak abba nem hagyják a közönség közvetlen kiszolgálását, őriási. tévedés és nem jóhiszemű állítás azt bizonyítgatni, hogy a kereskedelem hálával tartozik a gyárijiarnak. El­lenkezőleg: a gyáripar örökös köszönettel adósa a keres­kedőknek, akik a rábeszélő művészet összes fegyvereivel megnyerték a publikumot a magyar textilgyárak áruinak. Ez a propaganda pedig nem volt könnyű, mert a jóízlésü magyar közönség textilfélékben mindig a külföldi márka felé vonzódott és így csakis a kereskedők érdeme az, hogy a magyar iparcikkeket ma már az egész vonalon be­vezették. Bármennyire is szeretné a textilgyárosok érdek- képviselete, hogy ez a fontos gazdasági probléma lekerül­jön a napirendről, erről mindaddig nem lehet szó, amíg a textilgyárak méltányos gesztussal nem járulnak hozzá a probléma megszüntetéséhez. Tessék leállítani a gyárak fióküzleteit és akkor a kereskedők is megszűnnek ezt a kérdést tovább ostromolni. A gyáraknak kell itt deferálni és ha Schiller Ottó dr. kioktatást akar arról, hogy a gyár­iparnak mi a teendője, akkor vegyen leckét a textilgyáro­sok közbecsülésben álló illusztris vezérétől: Goldberger Xeótól, aki abban szögezte le álláspontját, hogy a gyáros gyártson és a (kereskedő árusítson! <$> A tisztességes versefay, az első feltétele a kereskedelmi életnek és nem túlzás, hogy minden ország kultúrája a szolid kereskedői szellem érvényesülésén ítélhető meg. Ebből a szempontból Magyar- országnak nem volt oka szégyenkeznie, mert csak elvétve fordultak elő olyan esetek, amikor kereskedők egymással szemben a tisztességtelen fegyverek mérgező eszközeit for­gatták. Ha a .kereskedő jó árut tart és "mindenben alkal­mazkodik a közönség ízléséhez és fizető készségéhez, akkor megtalálhatja a maga boldogulását és nincs szüksége arra, hogy_ bizonyos márkákat és elnevezéseket egyoldalúan ki­sajátítva, a vásárlók megtévesztésére építse fel a maga existenciáját. Ebből a nézőszögbó'l rendkívül sajnálatos­nak tartjuk az Etam-eseteí, ami az elmúlt napokban fog­lalkoztatta külföldről érkezett panasz alapján a Kereske­delmi és Iparkamara választott bíróságát. Alakult itt Bu­dapesten egy^ üzlet, amely cégtábláján, nyomtatványain, csomagolópapírjain, készpénzblokkjain és hirdetésein ál­landóan a külföldön védjegyzett és elismert „Etám” név­vel kérkedett. A cég feltűnő portálján nem az üzlettulaj­donos szürkehangzású neve díszlett, hanem az „Etani” szócska, amely, úgylátszik, inkább alkalmas arra, hogy a vevőket az üzletbe csábítsa, mint a Xindemann Miksa név, amely takarhat egy élelmes üzletembert, de semmiesetre sem jelentheti, hogy Ein dem aim úr és az Etám márka egymással azonosak. A külföldi gyár budapesti képvise­lete tett panaszt a visszaélés ellen és a legnagyobb elis­merés illeti meg az Iparkamara választott bíróságát, bogy minden halasztás nélkül, azonnali hatályú intézkedést ho­zott. Ismét bebizonyosodott, bogy az élelmességnek is van határa és az ilyen kis turpisságok sokszor visszafelé sül­nek el, amint azt Eindemann Miksa esete is bizonyítja, alti polgári hangzású nevét egy világcikk mögé akarta elbújtatni, 0 Almauzsora, ez is a mai kisiklott gazdasági rend, vagy inkább rend­szertelenség egyik szülötte. Az uzsorát általában az egyéni hitelműveleteknél szokták alkalmazni az illegális kölcsönnyujtók, az almával azonban már a tömegekkel szemben szemben fejeződik ki az uzsora jelenléte. Ez a gyümölcsfajta mindig népélelmezési cikknek számított Ma­gyarországon, ahol a legkiválóbb almafajtákkal kedveske­dik a természet és mint exportcikk évtizedek óta keresett gyümölcs a nemzetközi piacon. Magyarországon bőven terem az alma, következőképen az almának nagyon olcsó­áron kellene megtalálnia az utat a fogyasztóhoz. Ezzel szemben mi történik? Ügy indul a szezon, hogy az alma pár fillérekért kapható, ezt a feltevést azonban héíről-hétre cáfolja az érthetetlen drágulás. Szeptemberben kilónkint tizenöt-húsz fillérért kínálták az almát, ma pedig nyolc­van-száz fillérbe, sőt ennél is többe kerül, mert közbelé­pett az uzsora, amely nem elégszik meg azzal a horribilis haszonnal, ami a termelőknek fizetett néhány filléres ár és a közönségre kivetett drága egységárak között amúgy is fennállott. Ismét olyan jelenséggel állunk szemben, amely megérdemli a legmesszebbmenő rosszalást. A Krausz és iíoskovits Iparművek R. T. összevásárolt közel 140 vagon hazai almát és azt eltette a hűtó'házba, hogy imajd kellő időben mértéktelen haszonnal túladjon rajta. Nagyon ér­dekelne mindenkit a következő két kérdés: mennyit fize­tett a szegény vidéki termelőknek ez a vállalat az alma kilójáért és hogy milyen összefüggés van a Krausz és Moskovits Iparművek körülírt tevékenységének az alma­árusításhoz? Tudomásunk szerint Moskovitsék elsősorban szejsz- és élesztőgyártással foglalkoznak, amelyben az al­mának nem sok szerep jut. A kimondottan szeszfőzésre szeszfőzőire berendezett ipari üzem nem kalandozhat el gyümöícsspekulációs területre, mert ez megingatja a vál­lalat komoly működésébe vetett bizalmat és nagyon alkal­mas arra is, hogy ezzel a kisiklással ragadós példát szol­gáltasson más, hasonlóan nem kényes vállalkozásoknak. Az ilyen gazdasági abuzusok kiprovokálhatják a kormány- hatóságok erélyesebb rendcsinálását szemben azzal a tö­rekvéssel, hogy hatalmi tényezők lehetőleg ne emeljenek korlátozásokat a gazdasági szabadság elé. A gazdasági élet függetlenségét és akadálytalan mozgását a Krausz-Mos- kovits-iéle furcsa manőverek fogják aláásni. Erney Károly ünneplése. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár páratlanul bensőséges ünnepség keretében fejezte ki tiszteletteljes szeretetét és ra­gaszkodását Erney Károly vezérigazgató előtt, aki hatvanadik szültésnapján töltötte be az intézeténél negyven éves szolgálatát és vezérigazgatói munkás­ságának tizedik évfordulóját. Az igazgatóság ne­vében Teleky Pál gróf fejezte ki a vállalat és a ma­gyar gazdasági élet elismerését. Kovács Gyula a fclügyelöbizottság, Bánó József a választmány és Milos György h. vezérigazgató a tisztviselői kar ré­széről adóztak Erney Károly egyéni értékének. A Pesti Hazai Takarékpénztár a jubiláns kívánságára a legszűkebb körre korlátozta az ünnepélyt, ami alól azonban Erney Károly nem térhet ki, mert a ma­gyar közgazdaság minden tényezője a legnagyobb tisztelettel emel kalapot a Pesti Hazai Takarék- pénztár vezérigazgatója és az ország nagy értéke előtt. Változás az Adria Biztosító vezetésében. Reiner Mihály kormányfötanácsos, az Adria Biz­tosító Társulat magyaroroszági ügyvezető igazga­tója nyugalomba vonult és ez alkalomból meleg ünneplésben részesítette öt az anyaintézet, amely­nek a képviseletében dr. Arnoldo Frigessi di Rat- talma elnök megjelent az igazgatóság ülésén. Fri­gessi elnök meleghangú beszédet intézett Reiner Mihályhoz és őszinte elismeréssel emlékezett meg azokról az érdemekről, amelyeket a távozó ügyve­zető igazgató a társulat magyarországi terjeszke­dése körül szerzett. Beöthy László, a felsöház alel- nöke, az igazgatótanács nevében mondott búcsúz­tatót, amelyekre Reiner Mihály meghatott hangon válaszolt. Az Adria Biztosító elnöke ezután bemu­tatta a megjelenteknek az új igazgatót, Erdős Ala­dárt, aki ugyancsak negyven esztendőt töltött eddig a társulat szolgálatában. Az Adria magyar ügyfelei és általában a biztosítási szakma mély sajnálkozás­sal látja a szakadatlan munkában kiérdemesült Reiner Mihály távozását, mert működése folyamán stílusosan és széles látókörrel igyekezett a biztosí­tási üzletek légkörét megtisztítani. Remélhetőleg az utód követi ezt a nemes példát és elmellözi magá­tól azt a perspektívát, amelyet mint a miskolci ügy­nökség helyi vezetője mondhat magáénak. A buda­pesti igazgatóság ellátása alapos megfontoltságot és messze terjedő látókört igényel, amelyhez nagy gyakorlat és érzék szükséges. A közeljövő fogja megmutatni, hogy ezek a képességek öroklődnek-e a vezérigazgatói pozícióban? A Magyar Divatcsarnok hosszú hónapok mun­kája után most nyitotta meg amerikai méretűvé fejlesztett megnagyobbított áruházát. Az áruhá.z 600 főnyi személyzeti gárdája ebből az alkalomból meleg ünneplésben részesítette főnökét, Ruttkai Antalt, aki évtizedes munkával és szorgalommal az ország legnagyobb házává fejlesztette ki a Ma­gyar Divatcsarnokot. Szombaton este üzletzárás után az áruház alkalmazottai levetették a fehér köpenyt és az emeletek folyosóit is zsúfolásig meg­töltötte. Az alkalmazottak nevében Kötsky Gábor nyugalmazott rendörfőtanácsos, a személyzeti osz­tály vezetője köszöntötte Ruttkai Antalt és azt kívánta, hogy a nagy Magyar Divatcsarnok a régi nagy Magyarország díszévé váljék. Ruttkai Antal meghatott szavakkal köszönte meg a személyzet ra­gaszkodásának ezt az önkéntes megnyilvánulását és további együttes munkára serkentette őket az áruházért és a közönségért. A „Hermes” Magyar Általános Váltóüzlet rt. igazgatósági ülése megállapította az intézet 1934 június 30-án lezárt mérlegét, mely 12^.035.51 pengő (tavaly 83.047.89) nyereséggel zárult. Az igazgató­ság a dec. 11-én tartandó közgyűlésnek indítvá­nyozni fogja, hogy osztalék fizetése mellöztessék ás az elért nyereséget a tartalékalap és a nyugdíj- pénztár jutalmazása után az új üzletév számlájára vigyék át. A Dreher—Maggenmacher—-Első' Magyar Rész- vénysöríoződe csütörtökön tartotta meg Hardy- Dreher Béla dr. elnöklete alatt rendes évi közgyű­lését a ;MOKTÁR tanácstermében. A közgyűlés a zárszámadások megállapítása után 2.80 pengő osz­talék kifizetését határozta el és a szelvények de­cember 5-étöl kezdve a Magyar Országos Takarék- pénztárnál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­nál váltatnak be. Verseny torgyatáai megbízások A múlt héten tartott nyilvános és szűkkörű verseny- tárgyalások alapján a különböző közmunkákat és közszállításokat a következő cégek kapták: Föld- és kömíves munkát a Kcrepesi-úti menhely át­alakításánál: Pruschka József 16.502, a Horn Ede-utcai áramátalakító állomás építkezésénél: Gorondy István 64.201, Ács munkát ugyanott: Hellebrandt Ödön 1259, Tetőfedő munkát ugyanott: Somogyi Béla 1116, Bádogos munkát ugyanott: Kardos Lipót 1482, Műkő munkát ugyanott: Janusek és Wagner 1944, Burkoló munkát ugyanott: Neuhauser Miksa 9168, Vasszerkezeti munkát ugyanott: Haas és Somogyi 7267, Mázoló munkát ugyanott: Horváth Mátyás 500, Üveges munkát ugyanott: Droppa Sándor 1028, Szobafestő munkát ugyanott: özv. Vásárhelyi Jánosné 1828, Vízvezetéki és csatornázási munkát ugyanott: Móczár Sándor 1524 pengő vállalati áron 'GARAI EKNO p r Ä c a z i ős MECHANIKAI GYÁR BUDAPEST VII., DOS-UiCA 63. TELEFON ; 36-7 86. j KRAUSZ és SCHÖFFER mindennemű épület és asztalos faanvarjok telepe és' * arkcltáz ási vállalata Budapest, V., Vág-u. 7. 'Iclcion: m—s 14 Uf versenytárgyalási kiírások A polgármester versenytárgyalást hirdet: . - » - wnunocgcü U l .UUU UI U. kéziseprő, 4000 q anyaszéna, 410 drb. piassava seprő gép- henger, 7000 q rozsszalma, 6500 q zab szállítására. Pályázni lehet december 14-én d. e 10 óráig, Kun-utca 8. i Textilanyagok szállítására a kórházak részére. Pályázni lehet december 17-én d. e. 10 óráig. Nagydiófa-utca 14. lold- komives-, elhelyező-, vas-, beton-, szigetelő mun­kákra a Gázmüvek Révész-utcai telepén létesítendő cső­kipróbáló állomás építésénél. Pályázni lehet december 17-én d. e. 10 óráig Tisza Kálmán-tér 20. 30.000 kg. raffinált kőolaj szállítására a BESZKÁRT tészéutcaPlÖyáZm le;ri december 14'én d- e- 10 óráig. Ker- 4000 kg. angol banka-ón szállítására a BESZKÁRT ré­szére. Pályázni lehet december 14-én d e fél 10 óráié- Kertész-tea 10., III. 381. g‘ 46.000 liter darabos karbid szállítására a BESZKÁRT' részére. Pályá-ni lehet december 14-én, d. e. fél 10 óráié Kertész-utca 10., III. 381. 6000 kg. csapágyfém szállítására a BESZKÁRT részére Pályázni lehet december 14-én d. e. fél 10 óráig. Kertész­utca 10., III. 381. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató Szennyvíztisztító berendezések, SADO rendszerű házi kisderítők PRISTER GYÖRGY R.-T. Budapest, II., Hunyadi János-út 3. Tel. 84-9-78. PAWLIN ÁGOSTON 5 IPARI GÁZTÜZELÉSŰ berehdezéser Vili.,József-utca 66. ** Telefon: 30-8-63. SALGÓTARJÁNI KŐSZhNBÁNYA R. T. építőanyag ipara: Budapest, V., Sas-utca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban . . . évi telj. kép. 12.000 v. Mészgyárak: Lábatlanban ................ „ „ 5.000 „ Do rogon.......................... ,, ,, 3.000 „ Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya Nyergesujíalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak „ „ „ 8,000.000 drb. fcovÄcs ä. GÉPÉSZ­MÉRNÖK Budapest, Vili., Eezerédy-utca 8 Teleioaszám: SS-2-93, 40-8-78 Központi fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszerelési vállalata J P "l _ |í_____1 • TI' Ke resk delmi Szőke, «es fakacs és speciális hiteltudósitások HITELTUDÓSITÓ IRODA BUDAPEST, TERÉZ-KÖRÚT 6 Pontosan, g orsan, TELEFON 21-3—59 megbizhatóan K hisch fekete jAaíos TETŐ FED Ő MESTER BUDAPEST, L, KAROUNA-ÚT 16. TELEFON: 63-5-59 STIEiNER ÉS SZIMPER OSSZ-, TEMPLOM-, SZOBAFESTŐK Budapest, IX. Üllői út 57. Éft MÁZOLÓIC telefon; 3# 6-2). MÓCZÁR CSáeOR egésaséjsügyi foeremdasésS Servező és kivitelező mérnöki irodája Budapest, VIIK, Magdolna-«. 4.«Telefon: 43-5-47 cLEKTßOM 3TORJA TÖKÉLETESEM MŰKÖDIK, HÄ : szén- és bronzkeféi, kollektorai MAGUR KOLLEKTOR, nZEN- ESBRONZKEFE ÖZEM MÖ>Z&lllÜLLAI<AT-tól Sudapest, Vili., Kisfaludy-«. 29. Tel.: 41-3-40 valók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom