Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-05 / 49. szám
Budapest, 1934 december 5. 3 Minden szanálás! intézkedés a iizenhetes bizottság véle« ményezése elé kerül Sipőcz Jenő főpolgármester a munkanélküliség enyhítése céljából sürgősnek tartja a beruházási kölesen haladéktalan felvételét Megindul a megértő együttműködés a főpolgármesteri hatalom és az autonómia között Sipőcz Jenő főpolgármester ünnepélyes beiktatása alkalmával részletes programot nem adott, csak általánosságban körvonalazta azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznie. Az a lelkesedés, amely Sipöcz Jenőt a közgyűlési terembe való bevonulásakor fogadta, valamint az a rengeteg üdvözlöirat és sürgöny, amelyet beiktatása alkalmával kapott, döntő bizonyíték arra, hogy a kormány jól választott, amikor a korlátlan hatalommal felruháztKmninfifrvnjp.&t.eri m.élt.ásáaba Sivőcz akivel ezekről az előkészítő tárgyalásokról és legelső szanálási intézkedéseiről beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Fővárosi Hirlap munkatársának: — Legközelebbi teendőimnek a megállapításánál abból az alapelvből indulok ki, amelyet működésem irányvonalául jelöltem meg közgyűlési bemutatkozó beszédemben, amikor azt hangoztattam, hogy új feladatkörömben elsősorban összeegyeztető szerepre vállalkoztam. Mindenkor arra fogok törekedni hogy a kormányzat országos elgondolásaival összhangba hozzam a főváros munkaprogrammját. Ez az irányelv vezet szanálási intézkedéseimnek a megtételénél is. Természetesen nem fogom elmulasztani a főváros komoly anyagi és erkölcsi érdekeinek a megóvását, amennyiben erre szükség mutatkoznék, arra azonban feltétlenül gondot fordítok, hogy a főváros munkaterve a nemzet újjáépítő programjába szervesen beilleszkedjék. Megemlítettük Sipöcz Jenő főpolgármester előtt, hogy bemutatkozó beszédének elhangzása után általános volt az a felfogás, amely szerint szanálási terveinek kidolgozásánál és ilyenirányú konkrét intézkedéseinek a foganatosításánál figyelembe fogja venni a szanálás ellenőrzésére hivatott 17-es bizottságnak a véleményét. A városházi pártok vezetői ugyanis erősen nehézményezik, hogy a 17-es bizottság, amely kizárólag pártvezérekből áll, az új törvény életbeléptetése óta mindössze csak egyszer tartott ülést. — Ebből a szempontból is, —■ mondotta a főpolgármester — bemutatkozó beszédem egyes kijelentéseire hivatkozha- tom. Kifejtettem, hogy az új törvény átmeneti időre rendkívüli hatalmat ad a főpolgármesternek, de én ezt nem fogom egyéni kísérletezésekre felhasználni. Az új fővárosi törvény nem zárja el a törvényhatóságot attól, hogy maga is keresse a pénzügyi kibontakozásnak az útját és módját. Ezen a ponton keresem én az autonómiával való együttműködésnek a lehetőségét. Sohasem csináltam eddig sem presztízs-kérdést abból, hogy valamely városházi probléma kinek az indítványa, vagy előterjesztése alapján oldódott meg. A jövőben is ezen az úton fogok járni, amiből az következik, hogy a bizottságot sűrűn óhajtom foglalkoztatni és minden egyes szanálási természetű intézkedést előzetes megvitatás és véleménynyilvánítás céljából a bizottság elé fogok terjeszteni. Az új fővárosi törvényben kapott széleskörű hatalmat lojális együttműködésre ajánlom az autonómiát képviselő pártok vezetőinek. Arra a kérdésre, hogy legközelebbi munka- programjában melyek a legkiemelkedőbb feladatok, Sipőcz Jenő főpolgármester így válaszolt: — A legsürgősebb feladat az új költségvetés felterjesztése a belügyminiszterhez jóváhagyás céljából. Ezzel kapcsolatban napirendre kerül annak Jenő személyében a zautonómia emberét ültette. Sipőcz Jenő főpolgármester már megkezdte a munkát. A beiktatása utáni első napokban üzvözlö küldöttségeket fogadott, a legutóbbi napokban azonban már behoAó megbeszéléseket folytatott egyrészt Liber Endre és Szendy Károly alpolgármesterekkel, másrészt a különböző ügyosztályok vezetőivel. Ezek a tanácskozások a adminisztráció zavartalan munkásságát és a szanálási intézkedések előkészítését célozzák. a beruházó kölcsönnek a felvétele, amely fedezetet nyújt a költségvetésből kiemelt munkálatok elvégzésére. A főváros közgyűlése egyhangúlag úgy határozott, hogy úgy a költségvetésből kiemelt beruházási természetű kiadások fedezésére, mint általában a kidolgozás alatt álló beruházási programúinak a végrehajtására kölcsönt kell felvenni. Arról, hogy ez a kölcsön mekkora összegű lesz, még nem döntöttünk, én úgy gondolom, hogy 15 millió pengős kölcsönnek a felvételéről lehet szó. Mindenesetre jól megalapozott, konkrét előterjesztést kell készítenünk a kölcsön, felvételéről és a perfektuáláshoz meg kell szerezni a felsőbb hatóságok jóváhagyását. Azokból a tárgyalásokból, amelyek erről a kérdésről folytak, arra következtetek, hogy úgy a belügyminiszter űr, mint mint a pénzügyminiszter úr is hozzájárul ennek a beruházási kölcsönnek a felvételéhez, már csak azért is, mert a munkanélküliség enyhítése érdekében minél előbb új munka- alkalmakat kell teremteni. — Miután a kölcsön felvételének az előkészítése, a közgyűlési határozat birtokában, nem fog hosszabb időt igénybe venni, bizonyosra veszem, hopy ezt a kölcsönt még ebben az évben felveheti a főváros. Ennek az előreláthatóan 15 millió pengős kölcsönnek a felvétele ugyanolyan formák között történhetik meg, mint amilyen formában az ostendei, vagy a dollár- kölcsönt perfektuáltuk. Komplikált tárgyalásoktól nem kell tartani és éppen ezért néhány héten belül az egész problémát meg lehet oldani. Ennek a kérdésnek az elintézését erősen sürgetem, mert szeretném, ha már kora tavasszal minden irányban megindulhatna a munka, hogy ezzel is hozzájárulhassunk a gazdasági élet valóban elmaradhatatlanul szükséges felfrissítéséhez. Szóbahoztuk Sipőcz Jenő főpolgármester előtt a költségvetési tételek tíz százalékos zárolását, ami alól legutóbb, mielőtt főpolgármesterré nevezték volna ki, feloldási felhatalmazást kapott. Feltettük a kérdést: a jövő évben is zárolják-e tíz százalékkal a költségvetési tételeket, vagy pedig ez a korlátozás most már végleg megszűnik. •— Egyelőre erről még nem történt végleges döntés, — úgymond — de valószínűnek tartón., hogy ezt a tízszázalékos zárolási tilalmat a jövő évre vonatkozóan is felállítjuk. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ezt a tízszázalékos zárolást az egész költségvetésen végig lehet vezetni. A tisztviselői fizetéseknél, valamint a szerződéses kötelezettségeknél a teljes összeg kerül kifizetésre, tehát csak ott lehet zárolni, ahol mód van megtakarítások elérésére. Ez sem megvetendő összeg, mert például az elmúlt évben tízszázalékos zárolással összesen hárommillió pengőt sikerült megtakarítani. A zárolási rendelkezéseknek ez a kedvező hatása figyelemreméltó eredményben mutatkozott meg, tehát előreláthatóan élni fogok a jövő évben is ezzel az eszközzel. Sipőcz Jenő főpolgármesternek ez a nyilatkozata felöleli a városigazgatás összes fontos problémáit, amelyeknek a megoldására nézve konkrét felvilágosítást nyújt. Sipőcz főpolgármester egyébként közölte még a Fővárosi Hirlap munkatársával, hogy a 17-es bizottságot rövid időn belül ülésre hívja össze. átalakítják villámvonattá a földaialti vasutat Új technikai berendezéssé! a menetidőt lényegesen csökkentik A milleniumi években a Budapesten megforduló idegenek tömegei feltűnő közlekedési újítást láttak Budapesten: a földalatti villamos gyors- vasutat, amely a város szívéből rövid idő alatt röpítette ki az utasokat a városligeti kiállítás területére. A Ferenc Józsefről elnevezett földalatti villamosvasút az első ilyen közlekedési eszköz volt Európában és mert technikailag a kivitel a legjobban sikerült, a külföldi nagyvárosok gyors egymásutánban kiépítették földalatti hálózatukat. Párizs és London a tömegforgalmat túlnyomórészt a föld alá terelték, Berlinben és Bécsben a magasvasút végzett térhódítást és ma már elmondható, hogy a külföld a földalatti villamosforgalomban káprázatosán túlszárnyalta a kezdeményező magyar fővárost. A Vörösmarty-tér—Városliget közötti néhány kilométeres vonalon kívül csupán tervek porosodnak a budapesti gyorsvasútról, amelyeknek megvalósítására belátható időn belül aligha kerül sor. Az évtizedek folyamán ugyanis megjelent az autóbusz és egyelőre ennek a könnyű- mozgású járműnek van a legnagyobb lehetősége a további fejlődéshez. Annak ellenére, hogy a budapesti földalatti vasút mindössze néhány kilométeres vonalon közlekedik, a menetidő a Vörösmarty-tér és a Városliget között közel 17 perc, amely túlhosszú idő ahhoz, hogy a versenyt az autóbusszal felvehesse. A fenti útvonalon ugyanis autóbuszok is közlekednek, amelyek sokkal gyorsabban bonyolítják le a közlekedést. Nyilván ez az oka annak, hogy a földalatti forgalma erősen hanyatlott és ma a közönségnek csupán az a része utazik földalatti vasúton, amelyik villamoson váltott átszállójeggyel kívánja utazásának célját elérni. A Beszkárt igazgatósága legutóbb elhatározta, hogy a földalatti kábelhálózatba bekapcsolt 350 voltos áramot 550 voltra emeli és erre a feszültségre átalakítja az összes motorokat. A munkálatokat befejezték és ha a felsőbb jóváhagyás megérkezik, akkor néhány óra alatt az egész átkapcsolást végrehajtják. Ebben az esetben a menetidő csaknem 11 percre csökken és a földalatti villámvonatok valóban modem gyorsasággal bonyolítják le a forgalmat. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I „Antonia“ kókuszszappan Kizárólag az I. emeleti 25 filléres osztályon (Lotz-terem) PÁRISI NAGY ARUHÁZ Sipőcz Jenő dr. főpolgármester,
