Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-21 / 47. szám

6 Budapest, 1934 november 21. az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja Előfizetési ára: egész évre ...........................................24 pengő fé l évre .................................................12 pengő Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Sipőcz polgármester névnapja. Dr. Sipöcz Jenő polgármesternek szombaton volt a névnapja és ebből az alkalomból a küldöttségek hosszú sora kereste fel a polgármestert. A polgármesteri hiva­tal személyzete jókívánságait Csanády Gusztáv tanácsjegyzö fejezte ki. Az elnöki osztály küldött­ségének szónoka Farkas Ákos tanácsnok volt. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének népes küldöttségét Liber Endre és Szendy Károly alpolgármesterek vezették. Liber Endre rámutatott azokra a lelki motívumokra, amelyek a polgársá­got és a tisztviselői kart arra késztették, hogy a város hivatott fejével szemben jókívánságaiknak kifejezést adjanak. A polgármester meghatva mon­dott köszönetét. A mai nehéz időkben, amikor a szenvedélyek játéka kiszámíthatatlan, fokozott je­lentősége van a kölcsönös megértésnek. Vitéz Árvát- falvy Nagy István a Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége küldöttségét vezette a polgár- mester elé, aki meleg szeretettel emlékezett meg a hadirokkantak szenvedéseiről. Egymás után jelen­tek meg az egyes ügyosztályok, a Dalosszövetség és különböző pártok vezetői. A legtöbb párt sür­gönyben is kifejezte jókívánságát. Az üdvözlő kül­döttségek sorát a Fővárosi Rovatvezetők Testületé zárta le, amelynek jókívánságait Paizs Ödön, az Est-lapok városházi szerkesztője tolmácsolta a pol­gármester előtt. A Liszt-szobor elhelyezése és előkészületek a centennáriumra. Három esztendeje vitatkoznak vá­rosházi körökben s a művészvilágban afelett, mi­lyen szobor kerüljön az Andrássy-út és Liszt Ferenc-tér sarkára, szemben a Jókai szoborral. A legutóbbi napokig úgy volt, hogy a Lechner-szobor kerül oda azon a jusson, hogy a nagy építőművész­nek a szomszéd kávéházban volt a törzsasztala. Azt, hogy a Liszt Ferenc-téren, a Zeneakadémia tövében legelsősorban és talán vitán felül, a magyar klasszikus zene világhírű fejedelmének, Liszt Ferenc­nek a képmása állhat és nem másé, egyedül Hubay Jenő merte kimondani az 1936-ra tervezett Liszt- centennárium előkészületeiről adott nyilatkozatá­ban. Hubay szerint a nagy magyar mester, Stróbl Alajos már sok évvel ezelőtt megtervezte a Liszt emlékművet és a gipszmodellnek meg kell lennie a mester hagyatékában. Illetékes helyen érdeklődtünk a világraszólónak szánt Liszt Ferenc emlékünnep előkészületei iránt és megkérdeztük azt is, hogyan ítélik meg a fővárosnál, Hubay Jenő nagyjelentő­ségű és feltétlenül megszívlelendő figyelmeztetését: — Hubay Jenő elgondolását nagy érdeklődéssel fo­gadtuk és mérlegelni fogjuk. Utánanézünk annak is, hogy Stróbl Alajos művészi hagyatékában tényleg fellelhetö-e az említett szobormodell. A hely tekin­tetében csak akkor nyilatkozhatnánk, ha a szobor figurális kivitelét ismernénk. Álló figurát ábrázoló szobrot ugyanis nem volna helyes Jókai ülöszobor alakjával szemben elhelyezni. Feltétlenül figyelem­mel leszünk Hubay Jenő véleményére úgy a szobor, mint az ünnepség egyéb részletei és a tervezett Liszt Ferenc-múzeum gyönyörű gondolatának meg­valósítása tekintetében is. Nem halasztják el a Horthy-bástya megnyi­tását. Jelentettük, hogy a jövő tavasszal ünnepé­lyesen akarja megnyitni a főváros a budai Vár Dunára néző bástyája felett a Horthy Miklós sétányt. A terveket a városrendezési ügyosztály most készítette el és felterjesztette jóváhagyás vé­gett a közmunkák tanácsához. A főváros tervei­nek kézhezvétele után, a napokban helyszíni szemle volt a Horthy Miklós-bástya számára kijelölt terü­leten, amelyen a közmunkatanács szakemberei és a főváros képviselői Vettek részt. A terveket leg­közelebb a közmunkatanács mérnöki bizottságában tárgyalják, azután a plenáris ülés elé kerül. A megvalósításnak pénzügyi akadályai nincsenek és így valószínű, hogy az eredeti elgondoláshoz híven a jövő év tavaszán megtörténik az új bástyasétány ünnepélyes megnyitása. A Pedagógiai Szeminárium új igazgatója. A fővárosi Pedagógiai Szeminárium igazgatója, Ozo­IMMVHIII édes mustérj 1 llyVÍ*PÍII*rancta "»««Mr Nagy munkaalkalmat juttatott az Iparnak a Magyar Divatcsarnok nagyarányú terjeszkedése és átépítése A vállalkozás ég az ipar sajnálatosan kismér­tékű foglalkoztatása mellett általános elismerés és dicséret illeti meg a Magyar Divatcsarnokot, hogy a közelmúlt hónapokban az iparosok tömegének és ezer munkásnak juttatott keresetet. A Rákóczi- úti nagy áruház céltudatos terjeszkedése során most már dominálja a Keleti pályaudvar környéké­nek hatalmas forgalmát és impozáns berendezkedésével valóban egyik lát­ványossága a fővárosnak. A Magyar Divatcsarnok a különböző épületátalakítások során kirakatait a Rákóczi-út 70., 72., 74. és 76. számú bérházakban sorakoztatja, maga az üzletház főbejárata pedig a Rákóczi-út 72-ik szám alatt van, amely ízléses át­alakításban világvárosi méreteket mutat. Az áru­ház oldalbejárói a Szövetség-utcában és az Alsó- erdösor-utcában vannak, úgyhogy a Magyar Divat - csarnok most már három utca részéről határolt te­lektömböt foglal el. A nagyméretű építkezési és átalakítási munkák a vállalkozók és szállítók hosszú sorát mozgósította. Az építkezést Kozma Lajos műépítész tervezte, a portált és a belső be­rendezést Horváth Lajos elgondolásai alapján ké­szítették. A kőműves-, vasbeton- és szerkezeti mun­kát Sturm Károly Frigyes építőmester készségét dicséri, a szellözöberendezést a Magyar Szellőző- művek és Gépgyár Rt., a központi fűtést és tüzi- vezetéket Fodor László mérnök, az üvegtetőket és ray Frigyes dr. nyugdíjba vonult. A polgármester a Pedagógiai Szeminárium vezetését Haltenberger Mihály dr-ra, a Szemere-utcai leánygimnázium ed­digi igazgatójára bízta, a Szemere-utcai líceum igazgatójául viszont Párkányi Róbert dr-t ne­vezte ki. Névmagyarosítás. Az Országos Hitelvédö Egy­let likvidációs osztályának vezetője, Weisz Sándor, nevét belügyminiszteri engedéllyel „Barabás”-ra magyarosította. A cirkusz és a városligeti tó bérbeadása. A városgazdasági bizottság legközelebbi ülésén tár­gyalják a Fővárosi Cirkusz bérbeadási ügyét. Az új feltételek szerint a bérlők cirkusz-variete elő­adásokat is tarthatnak és az előírt hat év helyett rövidebb időre is tehetnek ajánlatot. Az évi bér hétezer pengő, amely minden év augusztusában ese­dékes. Az ülés további során a városligeti tavon való ladikázási jog bérbeadását is előkészítik. Ezt a jogot 1913 óta Szakmáry Márta tanítónő bérli évi 2.900 pengőért. A pályázatokat a polgármester rövidesen kiírja. Készül az idegenforgalmi naptár. Az Idegen­forgalmi Hivatal Kovácsházy Vilmos tanácsnok utasítására már nyomdába adta az új karácsonyi naptárt, amely illusztrációk és képek tömegét tar­talmazza. A gyönyörű kiállítású munkát Budapest külföldi barátainak küldi meg az Idegenforgalmi Hivatal és reméli, ihogy a múlt évihez hasonló tet­szést arat Budapestnek ez a stílusos propagandája. Felülvizsgálják a főváros kérleli szerződéseit. A székesfőváros számos hivatala és intézménye még mindig magánházakban működik. Használatukért a főváros kereken 800.000 P bért fizet évente. Most elrendelték az összes bérleti szerződések felülbírá­lását. A drága bérleteket felmondják és az a cél, hogy lehetőleg minden hivatal városi épületbe ke­rüljön. Az elhelyezésnél a gyengén jövedelmező bérházak kapnak szerepet A lakók egyrészének felmondanak és így gondoskodnak elegendő helyi­ségekről. A hivatalok céljára alkalmas városi laká­sok összeírása már megkezdődött. Pártélet Kőbányán. Az Egységes Községi Pol­gári Párt X. kér. szervezete e hó 13-án választ­mányi gyűlést tartott. Dongó Orbán elnök meg- I nyitó beszédében örömmel állapította meg a kér. pártszervezet folytonos erősödését és a párttagok állandó emelkedését. A 150 tagot számláló Prusa-cso- port bevonulása igazolja azt a bizalmat, amelyet Kő­bánya polgári lakossága a kerület képviselője, Payr Hugó iránt tanúsít. A munkástömegek is mind­inkább megérteni kezdik az egységbe tömörülés szükségességét. Ezután Kreizler Sándor ügyvezető alelnök és Uflaky László dr. főtitkár előterjesztet­ték jelentésüket, végül Vájná mérnök javaslatára vitaestélyek rendezését határozta el a választmány. Nem eladó az Asványvízüzem. Az utóbbi he­tekben ismét hírek keltek szárnyra arról, hogy a főváros eladja az ásványvízüzemet. A Fővárosi Hírlap munkatársa beavatott helyen érdeklődött aziránt: van-e a híreszteléseknek alapjuk? Az ás­ványvízüzem értékesítéséről — mondotta informá­torunk — nem most kerülnek először hírek for­galomba. Ügylátszik, hogy ezek a híresztelések bi­zonyos érdekeltségek jámbor óhajtását leplezik. A főváros ásványvízüzeme kartelen kívül áll és ezt az érdekeltek pem látják szívesen. Az ásványvíz­üzem értékesítésének kérdése felmerült már a tör­vasmunkákat a Stieber-félei építési és ipari r.-t., a személyfelvonókat a Wertheimer és Társa Utóda, a padlóburkolatokat a Nagybátony-Ujlaki Egye­sült Iparművek Rt., a belső festési munkálatokat Schmolka Sándor szobafestő, a villanyfelszerelést Grossmann Jenő, az üvegeket és tükröket Wagner A. tükörgyár, a vasajtókat Jungfer Gyula épület- lakatosárugyár, a vízvezeték- és bádogosmunkákat Klein Mihály, a neonfény-berendezést a „Gloria Neonfény“ Zwack J. és Társai, a belső világító­testeket Lusztig Sándor csillárgyár szállította, il­letve készítette. Ipari munkát végeztek, anyagot és gépeket szállítottak: Babik Mihály asztalosmester, Beton vasárusító és ipái i vállalat, Biedl Károly, Brown-Bovery motor­gyár, Gázmüvek, Vízmüvek, Elektromos Müvek, Czomberg Árpád tapétázó mester, Donáth Lajos kávéfözöberendezés, Engel Károly hangszóróháló­zat, Eliwest Priteg telefonhálózat, Fischer Testvé­rek üvegesek, Franki Andor fémmunkák, Förstner Gyula asztalosmester Ganz és Társa felvonómoto­rok, Gráber Jenő szellőztetés, Helvey Tivadar ve­gyészeti gyár, Hennefeld I. soda-fountain, Hikker Gyula fémmunkák, Ideál-fémbútor, Karagyena Já­nos asztalosmester, Kelemen Károly műkövek, Ke- pits András lakatosmester, Kláb János ácsmester* Klein I. üveges, Koller Testvérek csillárgyár, Lakos és Székely villamoshegesztés, Magyar Radiátor és Gépgyár Rt., Magyar Posztógyár Rt,. Major János vasszerszámok, Nagy András parkettás, National Register pénztárak, Odze Aladár fuvarozás, Pick Emil, Reichert Testvérek fémmunkák, Sámuel György bádogos, Sebők Antal asztalosmester* Schmidt József fodrász, Ulrich B. J., Weber és Zá­tony fémmunkák, Zala Andor asztalosmester. A Magyar Divatcsarnok átépítése befejezés­hez közeledik és azt ünnepélyes keretek között fogják átadni a forgalomnak. vényhatósági bizottság köreiben is, de minden egyes alkalommal, amikor konkrét formában tár­gyalták, egyhangúan az a felfogás döntött, hogy az ásványvízüzem nem eladó és nem bérbeadó. Most, amikor küszöbön áll a főváros fürdöpoliti- kájának nagyszabású kialakítása, az intézmények jövője és a főváros idegenforgalma szempontjából igen fontos, hogy a gyógyforrások házikezelésben legyenek. Már pedig a gyógyforrásokat az ásvány- vízüzemtől szétválasztani alig lehet. Nem döntött még a főváros vezetősége 'a tekintetben sem, hogy mi történjen az ásványvízüzem garageával és autói­val. Az üzemnek hatalmas autóparkja van, 18 te­herautóval, amelyek nemcsak a helybeli szállítást végzik, hanem vidékre is ezekkel fuvarozzák a Harmatvizet. Az üzem fenntartása tényleg elég- költséges, de mégis erősen megfontolandó, hogy helyes lenne-e visszatérni a régi, lófogatú fuvaro­zásra. Az autók értékesítése és a garage megszün­tetése, ezzel egyidejűén lovak vásárlása és istálló berendezése olyan kozkázatot és új kiadásokat je­lentenek, amit lehetőleg el kell kerülni. A közel­múltban egy teherautó vállalattól ajánlatot kapott a főváros, az ásványvízszállítás lebonyolítására, dn már a felületes számítások során is kiderült, hogy csak lényegtelen megtakarítással járna, ha a fő­város kiadná a kezéből a fuvarozást. Különösen nyáron okozna ez nehézséget, amikor nagytömeg­ben szállítják vidékre, főleg a balatoni fürdő­helyekre az ásványvizet. Minden valószínűség amel­lett szól tehát, hogy változatlanul fennmarad a régi állapot, illetve a meglevő keretek között igyekszik a gyógyfürdők és gyógyforrások központi igaz­gatósága azokat a racionalizálásokat végrehajtani, amelyekről az ásványvízüzemnél szó lehet. Érdekes ötlet a szövetgyártásban. Mindenki, aki viselt már eredeti angol szövetet, szívesen gon­dol vissza arra a ruhájára, mert az igazi angol szö­vet sohasem gyürödik, tartós és használatban nem esik össze, hanem megtartja a ruha eredeti fazon­ját. Az angol szövet viselete azonban nagyon meg van nehezítve, mert az ilyen szövet vámja és szállítási költsége méterenként több mint 5 pengőbe kerül. Ezáltal természetesen a szövet ára is magas. A Kálvin-téri Fenyves Áruház most egyik legjobb hírnevű posztógyárunkban valódi angol gyapjúfona­lakból készíttetett divatszöveteket. A kelmék töké­letesen olyanok, mint az Angliában készültek: az áruk azonban sokkal olcsóbb. Például 140 centiméter széles finom angóra női ruhaszövetek méterje 7 pengő 50 fillér, a női kabátkelmék méterje 12 pengő 50 fillér és az öltönykelmék méterje csak 14 pengőbe kerül. Mintákat is készséggel küld az áruház. Ahol legnagyobb a veszély, ott van legközelebb a segély — mondja a példabeszéd. Vegyen állam­sorsjegyet és szerencsés esetben minden gondjától szabadul. Ha nem nyer, jótékonyságot gyakorol, mert az államsorsjegy bevételét jótékonycélra for­dítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom