Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-31 / 5. szám
Huszonnégy ediU évfolyam Budapest, 1934. január 31. 5. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE.................24 PENGŐ FÉLÉVRE..........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavillonokhan Posfacsekk: 40.424 A vajúdó reform Eszünk ágában sincs, hogy többnek és jelentősebbnek akarjuk magunkat leltüntetni, mint amik vagyunk: megérzői a pesti polgár vágyainak és akaratának. Amit pedig igy megérzünk, kimondjuk ugyanazzal az egyszerűséggel és őszinteséggel, ahogy ezek az érzések életrekelnek a pesti polgár szívében. Ezeknek az érzelmeknek adtunk hangot egy hét előtt is, amikor még súlyosabb ellentétek választottak el nézeteket, terveket és véleményeket, mint ma. Azt mondtuk akkor, hogy Budapest békét akar, már pedig amikor Budapestről akarnak gondoskodni, reformot akarnak hozni neki, vagy veszedelmeket akarnak feje fölül elhárítani: mind a két esetben Budapest akarata az, amelynek legsúlyosabban kell a latba esnie. Budapest békét akar és azokkal szemben lesz igazán hálás, akik ezt a békét megszerzik neki. Ma pedig megállapíthatjuk, hogy ha nem is érkeztünk el ehhez a békéhez, de közelebb jutottunk hozzá és Budapest népe már azért is hálás, hogy a fővárosi reform körül keletkezett csatazaj csöndesebb lett és a megértés lehetőségének reménycsillaga felragyogott. Nagyon jól tudja a pesti polgár is, hogy a leg- üdvösebb reformok is lázak, izgalmak között születnek, nagy alkotások csak az eszmék harcának nyomán létesülhetnek. De ezeken a lázakon, izgalmakon már túl vagyunk, a Budapest javáért küzdők merev elzárkózása véget ért, ma már nem ellenfelek, hanem tárgyaló felek állnak egymással szemben. Mi sohasem beszélünk azokról, akik a politikai, vagy a személyi harc kedvéért akár az ország üdvét is veszni hagynák, mi nem számolunk azokkal, akik a fegyverszünet megkötése után is lövöldöznek, légióként a — levegőbe. Azok, akik között a főváros megmentésének módja körül keletkezett“ és zajlott le a harc, akik egymás tökéletes megbecsülésével elvi ellentétek miatt szálltak táborba: ezek ma már megkötötték a fegyverszünetet. De mi igazat adunk ismét a legjogosultabb bírónak, a pesti polgárnak, aki békét akar, tehát úgy véli, hogy azok az engedmények, amelyeknél semmi jobban nem bizonyíthatja a miniszterelnök állam- férfiúi bölcsességét, még nem jelenthetik a tökéletes megoldást. De éppen ezért tartunk még csak a fegyverszünetnél, a béketárgyalásoknál. Ha egy hét előtt még talpig fegyverben álltak szemben az ellenfelek, akik kétféleképpen képzelték el az ideális autonómiát; akkor ma fegyvertelenül ülnek a zöld asztalnál, majd pedig az új küzdőtér a parlament fóruma lesz. És ennek a fegyvertelen küzdelemnek kell az eredményesebbnek lennie. Az izgatott szóváltások, az eszmények védelmében kiáltozott indulatszavak, amelyeket eddig hallottunk, nem hozhatnak olyan tiszta eredményeket, mint amikor a nyugodt parlamenti, vagy parlamenten- kíviili tárgyalás megfontolt, bizonyítékokkál felszerelt, meggyőző erejű argumentumai vonulnak fel mind a két oldalon. Az clőcsatározásban csak egymás szándékait sejthették, s az ilyen helyzetben tág tere nyílik a bizalmatlankodásnak és gyanakvásnak is. Most bizonyosságok, egymás akaratának fedetiensége, eddig a másik fél által talán nem is sejtett adatoknak, tényeknek feltárása tökéletes világosságot kell hogy derítsenek az egész élet-halálharcra érdemes problémára. Nem baj, sőt dicsőség lesz, ha egyik vagy a másik fél egyik vagy másik kérdésben kapitulál: de Budapest népe úgy érzi, hogy az argumentumok tüzében minden makacsságnak, minden jogosulatlan ellenállásnak jöjjön az jobbról, vagy balról, — meg kell törnie. És meg kell születnie a becsületes reformnak, amely már születése előtt alaposan kiállotta a tűzkeresztséget. Addig is Budapest polgársága rendületlenül hisz mindazoknak a jóhiszeműségében, akik ebben a mérkőzésben részt vesznek. Senki sem tagadhatja, hogy az utóbbi időkben igen sok olyan esemény zajlott le a városházán, amelynek igazi bűnöseit csak a kérdések alapos ismerői tudhatták. A közvélemény, sőt igen sok esetben maga a politikai világ is csak botrányszagot szimatölt. Sajnos, akik jogosulatlanul lármát csaptak, ok nélkül diszkredi- tálták a városházát: igenis, az autonómia kebeléből kerültek ki. Hogy most az autonómia lohengrin- sisakos védőiként büszkélkednek a színen: ez, nem hinnénk, hogy megnyugtathatná a lelkiismeretüket. Itt semmi más nem hozhat megnyugvást, mint a kormány jószándékú reformjának az autonómia •sorbitatlansága mellett való megvalósítása. Megszán az izgalom a reformjavaslat hörül: nungodtabb légkörben mozognak a további tárgyalások A mOdosftásokrOi es azok jelentősegéről nyilatkoznak a fővárosi Hírlapnak: Keresztes-flscber Ferenc belügyminiszter. Ugrón Gábor es Hozma Jenő A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában már jeleztük, hogy az utolsó pillanatig folytak a tárgyalások a kormány és a fővárosi pártok között olyan irányban, hogy a kiélesedett helyzetben a méltányos középutat megtalálják. A tárgyalások Gömbös Gyula miniszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, gróf Bethlen István, Kozma Jenő és Scitovszky Béla részvételével egy nappal a főváros rendkívüli közgyűlésének összehívása előtt befejeződtek és sikerült olyan megoldást találni, amely a kérdés lényegét nem érinti, de viszont toleranciát mutat az autonómiával kapcsolatban. A kormány teljes felhatalmazáshoz jut abban a tekintetben, hogy minden pénzügyi, gazdasági és racionalizálási intézkedést a főpolgármester útján végrehajthat, a közgyűlés mioszlatása és az autonómia felfüggesztése nélkül. A törvényjavaslat fenntartja ugyan a kormánynak a közgyűlés feloszlatására vonatkozó jogát, de csak abból a célból, hogy a törvényjavaslatban foglalt szervezeti rendelkezések végrehajtása érdekében a törvényhatósági bizottság xíjraalakíttassék. Azt a szerepet, amelyet a javaslat a kormánybiztosnak juttat, a főpolgármester fogja gyakorolni, aki mellé, ha fennforog a szükség: gazdasági szakértőket küld a kormány. Ezen túlmenőleg a tervezet szervezeti rendelkezései érintetlenül maradtak. A reformtervezetnek politikai vonatkozásokban történt módosítása után a módosítások lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: Továbbra is működik a törvényhatósági bizottság, a kormány azonban a közgyűlés megkérdezése nélkül végrehajthatja mindazokat a gazdasági, pénzügyi és adminisztratív jellegű intézkedéseket, amelyek azért kívánatosak, hogy a főváros pénzügyi helyzetét rendezze. A kormány számára biztosítta- tik az a jog, hogy a közgyűlést feloszlathatja, amikor elérkezettnek látja az időt, hogy a törvény- javaslatban foglalt szervezeti rendelkezések érvényesüljenek. A reform nem alkofmánpfogi, nőnem közigazgatási üérflés — mondfa o bcliigifmliiiszier A törvényjavaslatot a Nemzeti Egység Pártja csütörtöki értekezletén már letárgyalta és kedden került a javaslat a képviselőház közjogi bizottsága elé. A javaslat képviselőházi tárgyalása előtt a Fővárosi Hírlap munkatársa kérdést intézett Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszterhez, aki a következő nyilatkozatot tette: — Az első pillanattól kezdve tervezetről volt szó, amelynek ilymódon való megjelölése már magában foglalta a módosítások lehetőségét. Többször hangsúlyoztam, hogy a részletkérdéseket megvitatjuk és csak azután készítünk törvényjavaslatot, hogy azt az alkotmányos tényezők elé vigyük. — A Nemzeti Egység Pártjának értekezletén már részletekbemenően ismertettem mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a beterjesztendő javaslatba felvettünk. A párt tudvalevőleg hozzájárult és megvitatta a javaslat lényegét és így nem volt akadálya annak, hogy a fővárosi reformjavaslatot a képviselő háznak beterjesszem. — Mindvégig közigazgatási kérdésről volt szó, nem pedig alkotmányjogi kérdésről és így felesleges volt alkotmánysérelemről beszélni és arról, hogy alkotmányvédelemre van szükség a javaslattal szemben. Hangsúlyozni kívánom, hogy kizárólag közigazgatási problémával állunk szemben, amelyet törvényhozási úton rendezünk éppen a főváros autonómiájának és közönségének érdekében. Ugrón Gábor: örömmel üdvözlöm a méd@§ifá§' ról A kormány részéről módosított törvényjavaslatUgron Gábor dr. országgyűlési képviselő a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A fővárosi törvénytervezet módosítása után nem tartom szükségesnek az úgynevezett alkotmányvédő szövetség fenntartását. A dolog lényegét és nem a kormánybiztos kiküldésében és a közgyűlés feloszlatásában láttam, hanem azokban a közigazgatási intézkedésekben, amelyeket a kormány életbe akar léptetni. A kormánybiztos kinevezését vagy a közgyűlés feloszlatását csak eszköznek tekintettem, amelyekkel azonban nem értettem egyet. A kormánynak azt az elhatározását, hogy ezt a két eszközt nem veszi igénybe, a legnagyobb örömmel üdvözlöm és természetesen a kormánynak abban a törekvésében, amit e téren alkotmányos eszközökkel keresztül akar vinni, a legteljesebb mértékben segítségére leszek. A békülékenuség állásponttá! képviseltem — mondja Kozma len# A helyzet alakulásáról Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nem meglepetés a számomra a törvény- javaslat tervezetén történt változtatás, mert bizonyosra vettem, hogy az illetékes körök eltekintenek az olyan rendelkezések érvényesítésétől, amelyek zavart és nyugtalanságot kelthetnek az autonómiában.
