Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-31 / 5. szám
2 Budapest, 1934 január 31. Gömbös Gyula miniszterelnök megértő gesztussal méltányolta a javaslattal szemben felsorakoztatott érveinket és bebizonyította, liog-y távol áll tőle minden olyan hatalmi érdek, hogy a főváros fölötti impériumot az állam részére, akár csak átmenetileg is kisajátítsa. A kormány törekvése a szóbanforgó törvényjavaslat kapcsán nem más, minthogy alátámassza a főváros gazdasági erejét és nyugodt alapokra helyezze a községi háztartás vitelét. Ez volt közvetítő javaslatomnak lényege, amelynek előterjesztése során több alkalommal kifejtettem, hogy a pénzügyi rekonstrukcióra vonatkozó elgondolások teljes egészükben érvényesülhetnek a sérelmezett intézkedések kikapcsolásával. A miniszterelnök bölcs mérséklete megelőzte a nyugtalanság kiszélesedését és^ megkereste azokat az eszközöket, amelyek a cél érdekében eredményt ígérnek. A békülékenység álláspontját képviseltem az egész kampány alatt és örülök, hogy a kölcsönös megértés lehetővé tette a zavaró jelenségek kiküszöbölését. mm €§ a ttszíviseiöü Érdekes eseménye van a városi politikának: Éber Antal levelet intézett Kozma Jenőhöz és bejelentette kilépését az Egységes Községi Polgári Pártból. Éber Antal elhatározását azzal indokolja, hogy Kozma Jenő a hibákért a fővárosi adminisztrációt okolja, holott a bajok forrása elsősorban a pártszempontok érvényesülésében található. Éber Antal a maga kilépő levelét még annak elküldése elölt közzétetette a napilapokban és általános meglepetést keltett, nemcsak a kilépés ténye, hanem annak indokolása is. Éber Antal elhatározásáról kérdést intéztünk Kozma Jeuőiiöz, aki a következő nyilatkozatot adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Nemzeti Egység pártjában a fővárosi törvényjavaslat vitája során valóban foglalkoztam különböző kérdésekkel, de a nekem- impu- tált kijelentéseket és kritikákat nem- mondottam el. A pártértekezletről szóló közlemények nem adták hűen vissza felszólalásomat, amely a legtávolabbról sem vonatkozott a fővárosi adminisztráció, illetve a városházi tisztviselői kar ellen. — A Nemzeti Egység pártjának értekezletén az utóobi időben a nyilvánosság előtt elhangzott konkrét vádakra válaszoltam és rámutattam arra, hogy például az üzemi problémák megoldásában azért nem tudunk előbbrejutni, mert az üzemi szabályrendelet tervezetét többszöri sürgetés ellenére sem terjesztették a plé- num elé. Ez az üzemi szabályrendelet volna ugyanis hivatott arra, hogy bizonyos túlzásoknak gátat vessen és Éber Antal felfogásának megfelelően letompítson olyan kinövéseket, amelyek állandóan kifogások alá esnek. — A másik ügy, amelyet felszólalásom keretében érintettem, a Vásárpénztárral függ ösz- sze. Rámutattam arra, hogy a Vásárpénztár spekulációs vállalkozásai, amelyek azután a horribilis veszteségeket eredményezték, az intézmény régi igazgatóságálnak és adminisztrációjának működése idejéből származtak és a mai autonómiának csak az a szerep jutott, hogy a felnövekedett veszteségek pótlásáról gondoskodjék. Távol állott tőlem, hogy • a fővárosi adminisztrációt okoljam mindezekért,, mert éppen én, aki közelről ismerem a városházi apparátus rendkívüli munkateljesítményét: nem tehettem olyan megállapításokat, amelyek a valósággal ellentétben, rossz színben tüntessék fel a hivatali személyzetet. Mindezekre kötelességem volt az igazság érdekében rámutatni és kihangsúlyozni, hogy az autonómiát az üzemi és a vásárpénztári ügyekben nem lehet, hibáztatni. A fővárosi tisztviselők értékéről én a legjobbakat mondhatom és önmagámmal szemben lettem volna következetlen, ha bármilyen beállításban az ellenkezőjét állítottam volna. Számtalan esetben volt alkalmam magasabb kormánykörökkel megtárgyalni bizonyos fővárosi vonatkozású problémákat és mindenkor felhasználtam a, lehetőséget arra, hogy a, városházi tisztviselői kar képzettségét, munkabírását, szorgalmát és önzetlenségét feltárjam. Már most mindezek után csak annyit jegyzek meg, hogy aki ez^el ellentétes magatartást impu- tál nekem, az rosszban sántikál és ellenkezésbe jut a ténybeli igazsággal. Kozma Jenő fenti nyilatkozata után nem kétséges, hogy ferdítés vagy félreértés okozta azt a beállítást, amely szerint Kozma Jenő lesújtó bírálatot mondott az adminisztráció minden egyes tagjáról. Konkrét eseteket tett szóvá és ennek kapcsán megvilágította az ügyek hátterét, anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is érintette volna a tisztviselői kar kiváló munkásságát. Súlyos bírálatot mond a belügyminiszter a törvényhatósági tanácsról A tisztviselők a pártbefolyás alól nehezen tudják magukat kivonni A fővárosi törvényjavaslat indokolása rendkívül terjedelmes. Az érdekes indokolásban egyebek közt a következőket mondja a belügyminiszter: — A székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. törvénycikknek egyik legfőbb újítása az Amit, hog-y a tisztviselőkből álló tanácsot megszűntette és a székesfőváros szervezetébe új szervként a túlnyomórészt nem tisztviselőkből álló törvényhatósági tanácsot illesztette be. A törvény célja az vol, hogy a tanácsbeliek kollektív felelőssége helyett a vezetőtisztviselők egyéni felelősségét helyezze előtérbe. — A törvényhatósági tanács kiemelkedő szerepet kapott a főváros életében, úgyhogy a főváros összes közérdekű ügyei a törvényhatósági tanács tárgyalásain mentek keresztül. Ez a hatalmi eltolódás a közgyűlés tagjait két kategóriába osztotta: az egyik csoport a törvényhatósági tanács tagjainak csoportja, a főváros összes önkormányzati ügyeiben döntő súllyal vett részt, a másik csoport, amelynek tagjai már nem tartoznak a törvényhatósági tanácsba, ki ki volt zárva, nagyszámú olyan ügy elintézéséből, amely kihatással lehetett a főváros érdekeire. — A régi tanács megszűntetése a felelősség szempontjából nem javított a helyzeten, sőt inkább azt lehet mondani, hogy az ríj törvényhatósági tanács intézménye a benne kijegecesedett pártbefolyás útján még jobban elhomályosította a tisztviselők, elsősorban a polgármester egyéni felelősségét. — A mai körülmények között a polgármester vezető tevékenysége a törvényhatósági tanács hatalmának súlya mellett egészen elsorvad és így a székesfőváros közigazgatásának miként való vezetéséért felelősségre vonni alig lehetett. Már pedig a felelősségrevonás lehetőségének hiánya bármilyen közüíetnél, de különösen az ország fővárosa ügyeinek intézésénél nagy veszedelmet jelent. Ennek az áldatlan helyzetnek nyomán a főváros ügyeinek intézésében lépten-nyomon mutatkoznak olyan hibák, amelyeknek okát főként a felelősség nélküli párturalomban lehet megtalálni. — Közismert dolog, hogy a pártpolitikát az ön- kormányzatok életéből teljesen kiküszöbölni nem lehet. Ennek minden közületben megvan a maga szerepe, azonban olyan kóros tünetek soha még sehol nem mutatkoztak, mint a főváros életében, azóta, mióta az új fővárosi törvény alapján a törvényhatósági tanács megkezdte működését. — A törvényhatósági tanács működése révén az igazgatásban a mindenekfelett szükséges tárgyilagosság rovására pártpolitikai szempontok jutottak érvényesüléshez. Fontos intézkedéseket nem tudott megtenni a törvényhatósági tanács akkor, ha azok pártpolitikai szempontból ellenszenvesek lehettek volna. — Köztudomású, hogy a páidpolitikai szempont az irányadó még a legkisebb állások betöltésénél és a legjelentéktelenebb alkalmaztatásoknál is, A tisztviselők a pártbefolyások alól nehezen tudják kivonni magukat, mert őket vagy maga a törvényhatósági tanács választja vagy előmenetelükre a törvényhatósági tanács a párturalom következtében befolyást gyakorol. — Ezért a tisztviselői kar opportunitása okából is különböző befolyásoknak enged, vagy önkéntelenül is azok hatása alatt áll, előmenetelét a politikai pártokhoz fűzve gondolja biztosítani. Ez az út végeredményben oda vezet, hogy még a polgárok ügyeinek az intézésénél is az egyes pártokhoz való tartozás lesz a vezető szempont. Közismert dolog, hogy a tisztviselők alkalmazásánál az egyes pártok az állásokat egymás között felosztják és az alkalmazások a pártok kívánsága szerint történnek. — A főváros egész közigazgatásában mutatkozó rendellenességeknél a bajok főforrását a törvényhatósági tanácsban látom, — mondja az indokolásban a belügyminiszter — azt hiszem tehát, ha ezt az intézményt megszüntetjük, elérjük azt is, hogy az önkormányzat hatósági szervei között az egészséges egyensúly ismét helyreálljon. A belügyminiszter ezután indokolja a bizottsági tagok leszállítására vonatkozó intézkedést. Közli az indokolásban, hogy Párisban 80, Londonban 145, Brüsszelben 58, Bécsben 165, Newyorkban 71 a törvényhatósági tagok száma, tehát nemcsak aránylag, bánéin általában is kevesebb mint nálunk. Tanácsnoki értekezlet fogja megvitatni a főváros iáőszertí aáminisztrációs teenáőit A fővárosi törvényjavaslat módosítása nyomán megszűnik a törvényhatósági tanács és ennek az intéző szervnek a hatásköre egyrészt a polgármesterre, másrészt a közgyűlésre fog átruházódni. Eltérően azoktól a híresztelésektől, hogy a törvényhatósági tanács helyett ismét a régi hivatalnoktanács veszi át az ügyek irányítását, a kormány javaslata nem állítja vissza a tekintetes tanács intézményét és az ügyek vitele túlnyomórészt a polgármester kiszélesített hatáskörében fog történni. A reformmal kapcsolatban érdekes gyakorlati intézkedések várják a megvalósítást. A polgármester megnagyobbodott hatásköre kétségtelenül a nagyobb felelősség vállalását is jelenti és ezért már most felmerült bizalmas megbeszéléseken az a gondolat, hogy a polgármester és a nevében intézkedő ügyosztályvezető tanácsnokok között állandó Jellegű és szorosabb kapcsolat teremtődjön meg. Az 1930. évi XVIII. törvény kimondotta, hogy a polgármester és a tanácsnokok legalább havonként értekezletet tartsanak és ott tájékoztassák egymást az adminisztráció napirenden lévő ügyeiről és a különböző tervek végrehajtásának módozatairól. A városházi apparátus lázas gyorsasággal működő tempójában az ilyen értekezletek elmaradtak és egyetlenegy esetben sem fordult elő, hogy a főváros vezetői és a tanácsnokok a zöld asztalnál tárgyalták volna meg a városházát érdeklő fontos ügyeket. A reformjavaslat tör\rényerőre emelkedése után elkerülhetetlen a tanácsi értekezletek rendszeresítése, amelyre feltétlenül szükség van, hogy a harmónikus egyiittmunkálkodás a polgármester és a polgármesteri hatáskörben eljáró felelős tisztviselők között biztosítható legyen. Értesülésünk szerint a helyzet olyképpen alakul, hogy a polgármester havonként legalább két-három alkalomznal értekezletre hívja meg az ügyosztáyvezető tanácsnokokat és ennek a keretében vitatják meg mindazokat az ügyeket, amelyek polgármesteri intézkedést igényelnek, vagy pedig, amelyeket a törvény értelmében a közgyűlés határozata alá kell bocsátani. Nem hatósági funkciók végzése, hanem az ügyek megfelelő előkészítése céljából tehát ismét felelevenedik a régi hivatalnok- tanács, amelynek a működése bizonyára jelentékenyen megkönnyíti az adminisztráció eredményes munkásságát. esztendős a MAUTHNER MAG DIADALAI Nauthner Ödön magtermelő és magkereskedelml r. t. BUDAPEST Központ: VII.Rottenbiller-u. 33. T. 46-3-65
