Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-24 / 43. szám

Budapest, 1934 október 24. Elfogultsági vádat emeltek a polgármester ellen a dunamenti községek, mert Budapest vízellátá­sát előrelátóan évszázadokra biztosítani akarja Pestmegye alispánja vezeti a vízműépítés kisajátítási eljárását — Gondoskodás történik az ideiglenes megoldásrél is — Morvay tanácsnok a munkák sürgős megindításáról A földművelésügyi miniszter — mint ismere­tes— megadta az ideiglenes vízjogi engedélyt és a kisajátítási jogot a fővárosnak azokra a terüle­tekre, amelyek a megyeri vízmű fejlesztéséhez és az új budai vízmű építéséhez szükségesek. Isme­retlenek maradtak azonban a nagyfontosságú és az évekig tartó bizonytalanságot megszüntető kor­mányleirat páratlanul érdekes részletei, amelyek nemcsak a földművelési miniszter, hanem a pénz­ügyminiszter állásfoglalását is visszatükrözik. A miniszteri döntést véget vetett egyszersmindenkorra azoknak a sok tekintetben indokolatlan vagy ki­csinyes mesterkedéseknek, amelyekkel egynéhány dunaparti község és több különféle érdekképviselet megnehezíteni próbálta a Budapest milliós lakos­sága legelemibb életszükségletének biztosítását. Annak idején, amikor a polgármester a reá ruházott hatáskörben az ideiglenes vízjogi enge­délyt két évvel ezelőtt kiadta. kilenc fellebbezést nyújtottak be ellene, sőt a polgármestert elfogultsággal is meg­vádolták. Szigetmonostor, Pócsmegyer, Tahitótfalu, két szi­geti bérlő, a szentendrei árvízvédelmi társulat és egy plébánia fellebbezései voltak két éven át ke­rékkötői a nagyfontosságú munkálatoknak. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt az eddig ismeretlen fellebbezésbe betekinteni, amelynek egyes megállapítása egyenesen a naivi­tással határos. — Azt hisszük — írják a szigetmonostoriak — a legutóbbi forradalmak tanulságait a kormányzat még nem felejtette el és Nagybudapest hangzatos jelszava mellett a szigeten virágzó községeket nem fogja teljes pusztulásra ítélni. A továbbiak­ban arra mutatnak rá, hogy Újpest megyei város vízmüve 67.000 lakosának és rendkívül fejlett gyáriparának vízszükségletét mindössze a Nép­szigeten bérelt 2 katasztrális hold és 663 négy­szögöl kincstári területen elégíti ki hat kútcso- porttal. Ennél jobb példára valóban nem hivatkoz­hattak volna a fellebbezők most, amikor egyik újpesti küldöttség a másiknak adja át a kilincset a városházán, hogy Budapest adjon nekik vizet. Érdemes feljegyezni ezt az argumentumot is: Fel kell tételeznünk, hogy más vidéki gócpontok is fej­lődhetnek és a kicsi ország túlméretezett fővárosát a megélhetési lehetőségek vissza fogják szo­rítani. Ha pedig Budapest az összes olcsóbb vízszerzési lehetőségeket magának már most századokra biz­tosítja, mihez kezdjenek majd a többi szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező vidéki községek, városok, ha később nekik kell a vízszerzés költsé­gesebb módját választani. A főváros túlzott igényeit tehát a Duna- menti városok és községek érdekében sem volna szabad kielégíteni. Végül nem mulasztják el a fellebbezők az állam- hatalom figyelmét felhívni arra „veszedelemre”, hogy ha így mennek tovább a dolgok, az egész szentendrei sziget talán már száz év múlva kizáró­lag a fővárosi vízmüvek tulajdonába fog kerülni. Mintha valami ellenséges megszállásról volna sző! Mosolyra késztető aggodalom! A földművelési miniszter a fellebbezéseket elutasította és a polgármester korábbi intézkedését megerősítve, az ideiglenes víz­jogi engedélyt a koronauradalmi területre és a Koronauradalomtól délre a sziget csúcsáig húzódó parti ingatlanokra megadta. A végleges engedélyezési és kisajátítási eljá­rások lefolytatására Erdélyi Lórántot, Pest vármegye alispánját jelölte ki a miniszter. — Az ügy átvizsgálásának eredményeképpen — mondja a miniszter — megállapítottam, hogy a fellebbezők egyike sem vonta kétségbe azt, hogy a főváros vízellátása elsőrendű közszükséglet. Ezen szükséglet zavartalan kielégítése annyira fon­tos közérdek, hogy részben a bizonytalanság elhá­rításáról, részben az esetleg bekövetkező vízhiány fedezéséről való gondoskodás halaszthatatlanul sür­gős feladat. Köztudomású tény, hogy a meglevő berendezések mellett — mivel a vízmüvek telje­sítőképessége a ‘ Duna mindenkori vízállásával függ össze — a vízszolgáltatás fogyatékos és a szükségletet nyáron a legnagyobb erőfeszítéssel is csak hiányosan lehet fedezni. A vízmű tervezett fejlesztése ilyen körül­mények között kétségtelenül sürgős köve­telmény, főleg abból a szempontból, hogy a legszükségesebb bővítési munka mielőbb elkészülhessen, mert a milliós lakosságú fővárost nem lehet egy esetleges nagyobbmérvü vízhiánynak kitenni. Ezért nem tarthattak figyelembevételre számot azok az ellen­vetések, melyeket a fellebbezők a szóbanforgó munkálatok engedélyezésének indokolt voltával szemben felhoztak. Ami az egyes fellebbezőknek azt a kívánságát illeti, hogy a székesfőváros a további vízszükségletet ne a szentendrei szigetről, hanem máshonnan szerezze be, az erre nézve több oldalról ajánlott különböző megoldások ellenében utalok az illetékes szakértők egybehangzó véle­ményére, hogy minőségileg és mennyiségileg is megfelelő víz csak a szentendrei szigeten létesítendő kutakból nyerhető. A folyóvíz mesterséges szűréséhez a szakemberek nyilatkozata szerint majd csak akkor kell folya- ; modni, ha a szükséglet ra talajból már nem lesz ! gazdaságosan fedezhető. Az engedélyes székes­főváros által kért kisajátítási jogot — mondja befejezésül a miniszteri leirat — az ideiglenes en­gedély terjedelmének megfelelő kereteken belül megállapítva — egyidejűén Pestmegye közönségé­hez intézett 44.231/1934. számú leiratomban enge­délyeztem. A miniszter a leirattal egyidőben nyomatéko­san felhívta a fővárost, hogy arra a 3—4 évre is, amíg a budai vízmű megépül, sürgősen gondoskod­jon megfelelő kisegítő megoldásról, hogy az eddig fenyegető vízhiány megszűnjön. Felkerestük MORVAY ENDRE DR. tanácsnokot, az üzemi osztály vezetőjét és érdeklődtünk a fő­város közelebbi terveiről: — A kormány kedvező döntése folytán a víz- müfejlesztés dolga döntő fordulatot kapott. A ko­ronauradalom megvásárlását jóváhagyó miniszter- tanácsi határozat is útban van, tudomásom szerint és a területek átvétele esetleg már a jövő héten megtörténik. A koronauradalmi területen nincs szükség további eljárásokra, így ott a kútfúrásokat akár nyomban a birtokba­vétel után elkezdhetjük. A szükséges felszerelésekkel és eszközökkel a víz­müvek rendelkeznek. Sorrendben elsőnek az úgy­nevezett III. számú kútcsoport létesítéséhez fo­gunk hozzá. Itt 174 kút készül, napi 60.000 köbméter vízhozammal. Ebből a 174-böl 92 kút a koronaurad,almi ingatla­nokon készül, ezek fúrásához fogunk hozzá legelső­sorban. A monostori gazdák parti földjeire esik a további 82 kút. Ezek elkészítése valószínűleg a tavaszra marad, amikorra a magánszerződések létrejönnek vagy a kisajátítás megtörténik. — Körülbelül ezekkel a munkálatokkal egyidőben kezdődnek el azok az új kút­fúrások is, amelyek az ideiglenes segítést célozzák. A káposztásmegyeri főtelep szomszédságában levő fővárosi területen vagy 37 csökút vagy 4 aknakút létesül. Ezekből napi 15.000 köbméter vízre szá­míthatunk, ami már nagyban fogja javítani a mostani hely­zetet. — Az átmeneti időre azonban segíteni kell a budai városrészeken is. Az említett 15.000 köbméter vízzel ugyanis csak a pesti oldal helyzete javul. Budára nem tudunk több vizet átszoígáltatni, mert nincs elég cső hozzá. Mai berendezéseink mellett a Budára szál­lított 28.000 köbméter víz maximális teljesítmény. Éppen ezért más megoldást kell keresni. Több megoldási lehetőség is mutatkozik. Az egyik az újlaki vízművek közelében, Békásmegyer vagy Csillaghegy mellett új kutak fúrása. A másik megoldás volna, hogy a hajógyári szigeten készítsünk kisegítő kutakat, sőt felmerült az a gondolat is, hogy a margitszigeti kis önálló vízmű fejlesztésével talán kiegészíthető volna a jobbpart hiányos vízmennyisége. Nem tértek napirendre a vízművek a budai hegyvidék karsztvizének felhasználásával, az óbudai nagybőségű melegvízforrások esetleges felhasználásával kínálkozó lehető­ségek felett sem. A szakértőbizottság és a vízmüvek mérnökei úgyszólván permanencijában dolgoznak és remé­lem, hogy a legközelebbi 'napokban elkészül a leg­megfelelőbb konkrét javaslatuk. Az bizonyos, hogy valamelyik megoldást okvetlenül végrehajtja a főváros a legrövidebb idő alatt és a jövő nyárra már elegendő, tiszta jó vízzel gondoskodik a lakosság szükségletéről a vízmüvek vezetősége. A vízmüvek mérnökei már dolgoznak az új budai vízmű építési tervein is. Ez a telep speciális elhelyezésű és biztonságú gépházaival, berendezé­seivel a kontinens egyik legtökéletesebb telepének ígérkezik. Ennek az építéséhez körülbelül a jövő nyár elején kezdenek hozzá. Az új budai vízmű üzembehelyezése 1938-ra várható. November ötödikén megkezdődik a köz­gyűlési budget-vita Általános elismerést aratott a pénz­ügyi bizottság nívós tárgyalása A pénzügyi bizottság- befejezte a költség- vetés vitáját és a magasszínvonalú tanácskozások bizonyos tekintetben megváltoztatják az eredeti előirányzatokat. A különböző javaslatok következ­tében 300.000 pengővel emelkednek a kiadások, mert a bizottság hozzájárult a felekezeti segély- összegek 30.000 pengővel való felemeléséhez és 10.000 pengőt szavaztak meg a budai görögkato­likus plébánia megszervezésére. így 200.000 pen­gővel több jut az idegenforgalom\ költségeire, 20.000—20.000 pengőt fordítanak a zeneművészet, illetve az irodalom támogatására;. A főváros ösz- szes kiadásai végeredményben 153,315.533 pengőre emelkedtek, a bevételek viszont változatlanul meg­maradtak 142,758.917 pengőnek. Az egyeztetés munkája már megindult a pénzügy iügyoszíályban, ahol a költségvetés további sorsáról a következő tájékoztatást kaptuk: — A javaslatok és az elfogadott összegszerű változtatások nem ütik meg a régebbi mértéket, azonban így is alapos munka vár a költségvetés technikai vezetőire. A költségvetést végeredményben át kell dolgozni és ez a munka bizonyos időt vesz igénybe. To­vábbi feladatot jelent az elfogadott általános ér­vényű indítványoknak az összefoglalása, hogy azok megfelelő formában jussanak a közgyűlés elé. Számításunk szerint ezek a teendők legalább két hétre lefog­lalják a pénzügyi osztály munkásságát, úgy hogy a közgyűlési budgetvita megkezdésére november elején kerülhet sor. Értesülésünk szerint Borvendég Ferenc főpol­gármester november 5-re hívja össze a közgyű­lést, amely azután sorozatos üléseken fogja letár­gyalni a főváros jövő évi munkásságának szám­szerű alapjait. sorozatunk újabb reflexsuper típusa a 3+2-csöves Orion 303-as. Rövid-, közép- és hosszúhullá­mokon teljes fadingkiegyenlítés- sei működik. Optikai állomásbe­állítás, folyamatos hangszíne­zet szabályozás, tökéletes szer­kezeti felépítés főbb jellemzői KAPHATÓ MINDEN ORION RADIÓKERESKEDONÉl }

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom