Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-24 / 4. szám
8 Budapest, 1934 január 24. Megkezdik a kisiparos és kereskedőköicsönök kiosztását Másfél millió kellene az igények kielégítésére sének megfelelően 50.000 pengőre emeli a maga hozzájárulását, úgy ötszáz kisiparost és kiskereskedőt lehet részesíteni kölcsönben. Az akció iránt máris nagy az érdeklődés és több, mint hétezer kölcsönigénylő jelentkezett. Az óriási érdeklődés bizonyítja, hogy milyen nagy szükség volt erre az akcióra, amelyet kibővíteni kellene. Ha az első, félév tapasztalatai azt mutatják, hogy a kisemberek pontosan törlesztik a kölcsönöket, akkor remélhető a hitelakció kiterjesztése. A kölcsönöket intéző bizottságban a főváros részéről báró Babarczy István főjegyző, a közgazdasági és ipari ügyosztály vezetője és Kállay Albert tanácsjegyző, iparügyi referens foglalnak helyet. A Fővárosi Hírlap munkatársa ipari körökben is érdeklődött, hogyan fogadják az akciót, mire a törvényhatósági bizottságnak egyik vezető iparos- tagja a következőket mondotta: — A hitelakció céljára engedélyezelt állami és városi összeg még kísérletnek is kevés, tehát feltétlenül szükséges és indokolt a hitelösszeg felemelése. Kívánatos, hogy a főváros ilyenirányú kezdeményezését sürgősen megtegye. A kisipari és kiskereskedelmi hitelakció céljaira legalább másfél millió pengő kellene. Igazi segítséget csak ilyen számottevő összeg nyújtana és ha ez másképp megoldható nem volna, akkor az lehetne a megvalósítás módja, hogy ettől az akciótól függetlenül a kormány a megfelelő ösz- szeget a Kisipari Hitelintézetnél betétként elhelyezné. Az iparosság és a kereskedőtársadalom bízik abban, hogy a most kezdett akciót valóban csak kísérletnek tekinti a, kormány, amely, ha beválik és a hiteleket igénybevevő iparosok és kereskedők fizetési készségről tesznek tanúságot, .úgy. az akció kereteit megfelelő módon ki is fogják terjeszteni. s az idegen tulajdonban lévő kisebbségi részvényeknek méltányos feltételek mellett való kicserélésére, illetve megvásárlására. A bank 1930. évi zárszámadásai a következő jelentősebb változásokat mutatják: Az 1933. évben elért tiszta nyereség a tavalyival szemben körülbelül 26 százalékkal csökkent. A kamat- és szelvényjövedelem kb. 453.000 P-vel, az ingatlanok jövedelme pedig kb. 56.000 P-vel csökkent, de ezt részben ellensúlyozza az, hogy a jutalékok címén, valamint az értékpapír- és devizaüzleteknél elért nyereség és a különféle egyéb nyereségek tétele körülbelül 376.000 P-vel növekedett. A személyzeti és dologi kiadásoknál kb. 330.000 pengős megtakarítást sikerült elérni, viszont rendkívüli módon, kb. 515.000 pengővel növekedett az adók és illetékek címén az állam- kincstárba fizetett összeg (2,148.051 P az 1932. évi 1,632.950 P-vel szemben). A felemelt társulati adó kb. 240.000 pengős, a kivetett 20 százalékos inség- liozzájárulás kb. 55.000 pengős, míg a bolettaadó kb. 133.000 pengős többletkiadást jelentett. Igen jelentős az alkalmazottak illetményei után fizetett inségjárulék és a rokkant-ellátási adótöbblet is. Az adók és illetékek címén az államkincstárba befizetett összeg kb. 62 százaléka az 1933. évi tiszta nyereségnek. A szokásos belső tartalékolásokon felül különféle követelések leírása, a kétes követelések ligvelembevételével, 2,074.089 P fordíttatott (tavaly 1 millió 243.828 P). Ami a mérlegszámlát illeti, a takarékbetétek kb. 1,957.000 P-vel, a folyószámlabetétek pedig kb. 10,826.000 P-vel csökkentek, úgyhogy a két tétel egybevetett 289,543.711 pengős végösszege 12 millió 782.917 P visszaesést mutat a tavalyi 302,326.658 P-vel szemben. A folyószámlabetétek összegének ezen aránylag nagyobb- mérvű csökkenése majdnem egészében arra vezetendő vissza, hogy a külföldi bankok és bankárok a lefolyt évben nagyobb tételeket használtak fel követeléseikből a Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett célokra. A kezességből származó kötelezettségek 22 millió 939.762 P-re csökkentek. Ebből 12,144.775 P esik a külföldi pénzintézetekkel szemben fennálló kezességekre, amelyeket jóhitelü mezőgazdasági és ipari vállalatoknak közérdekű, az államkincstár által garantált hitelműveleteivel kapcsolatban vállaltak el. Az adósok állománya kisebb mértékben emelkedett (105,061.958 P-ről 106,639.518 P-re), a váltótárca pedig aránylag csekély összeggel csökkent (144,455.563 P-ről 141,899.206 P-re). A gazdasági javulás jelei. A Hitelbank legújabb gazdasági jelentése összefoglaló képet nyújt a világgazdasági helyzet múlt évi alakulásáról. Ismerteti a magyar gazdasági életben az évek, óta tartó hanyatlás után beállott megélénkülést és rámutat azokra a nehézségekre, amelyek a lassan meginduló javulási folyamat erősebb lendületének még mindig útjában állnak. Módosítási javaslatok az új közszáliítási szabály- rendelet tervezetén. Az új közszáliítási szabályzat tervezetét — amelyet elsőnek ismertetett a Fővárosi Hírlap részletesen, — karácsony előtt küldte le a kormány a fővároshoz hozzászólás céljából. Eredetileg alig kéthetes terminust engedélyezett a minisztérium, de a főváros hosszabb időt kért és arra hivatkozott, hogy napok alatt nem lehet komolyan foglalkozni a kérdéssel. A kért halasztást meg is kapta a város vezetősége, így a főváros válaszát február elején terjesztik csak fel. Az új közszállítási szabályzat tervezetének alapos áttanulmányozásával most lettek készen, a jövő hétre lesz kész a főváros javaslata, amelyet elsőnek a közgazdasági és ipari szakbizottság, azután a középítési bizottság fognak letárgyalni. A közgazdasági bizottság az állami tervezetet sokszorosíttatta, azután megküldte az összes üzemeknek, kórházaknak, árvaházaknak, isko- 1 átírnak, intézeteknek, intézményeknek, minden ügyosztálynak, hogy megtehessék észrevételeiket. Természetesen kézhez kapták azt az ipari érdekeltségek is. Az ügyosztályoktól és egyébünnen most futott be a közigazgatási osztályhoz az észrevételek és adatok halmaza. Ennek a feldolgozása van most folyamatban. Az összegyűjtött anyag annál értékesebb, mert ezt fogják felhasználni a fővárosi közszállítási szabályzatban is, amelyet az országos közszállítási szabályzat életbeléptetése után fognak megalkotni. Értesülésünk szerint a főváros lényegében egyetért a tervezet rendelkezéseivel, csupán a részletkérdésekben javasol gyakorlati hasznú módosításokat. Az új közszállítási szabályzat valószínűleg már a tavasszal életbelép. A íatarozási rendelet bírálata. A Ház- és Telektulajdonosok Országos Egyesülete gróf Somssich Tihamér elnöklésével értekezletet tartott, melyen elsősorban a tatarozást rendelet hibáival és hiányosságaival foglalkoztak, majd a jövedelem- és vagyonadó végrehajtási utasításában foglalt sérelmeket tárgyalták. Az értekezleten számos értékes javaslat és észrevétel hangzott el. A házbirtokot nyomasztóan sújtó adóterhekkel foglalkoztak dr. Halom Dezső, Hoffmann Béla és dr. Váradi Miklós. Tárgyalta a taggyűlés a kőbányai házbirtok problémáit is. Gold- scheider Miksa és dr. Lux Kálmán a kőbányai sertésszállások kitelepítését tette szóvá. Az értekezlet elhatározta, hogy a tattarozási kérdésben és a jövedelem- és vagyonadó végrehajtási utasításának sérelmei miatt sürgős előterjesztéseket tesz a kormánynak. Ház és Telek címmel új szaklap indult gróf Somssich Tihamér szerkesztésében. A lap első száma most jelent meg- gazdag tartalommal. Gróf Somssich Tihamér, Sipőcz Jenő, Szende Péter Pál, dr. Kálnoki Bedő Sándor, Payr Hugó és más előkelőségek érdekes cikkeit közli a lap első száma. A lap a Ház- és Telektulajdonosok Országos Egyesületének a hivatalos lapja. Mauthner Ödön Magú érme lő és Magkereskedelmi Rt. heti jelentése. A magpiacon élénkebb forgalom mutatkozik. Az érdeklődés előterében a lóhere és lucernamag áll. Lucernamagból nagyobb mennyiségek kerültek piacra, ára nem igen változott. Lóheremag. A kereslet gazdák részéről határozottan élénknek mondható, irányzata szilárd, de a készletek úgy hazánkban, mint Erdélyben és különösen Jugoszláviában már nem számottevők. Tavaszi bükköny. A kínálat élénk, de a kereslet csak szűk keretek között mozog. Fűmag. Az eddigi adatok szerint ezidén nagyobb lesz a szükséglet, mert állandó legelők és kaszálók létesítése folyton nagyobb teret hódít. Takarmányrépamag. Tekintettel arra, hogy az idény elején vagyunk, az érdeklődés élénknek mondható, de az csak igazán megbizható minőségek felé irányul. A budapesti áru- és értéktőzsde jegyzései nyers áruért, budapesti paritásban, 100 kilónként: Vörös köles 8.75—9.25, káposztarepce 25—26, napraforgómag, fehér 22—23, lenmag, nagyszemű 27—28. Jegyzések fogadóállomásról: Kék mák 36.50—38, Viktória borsó 9—10, Express borsó 13.50—15, lenese, nagyszemű 30—36, kisszemű 24—28, lucerna, nyers 130—145, lóhere, nyers 160—170, tavaszi bükköny 8—9. Beér&ese/í ajánlatoK X múlt héten tartott versenytárgyalásokon a különböző közmunkákra és közszállításokra a következő cégek pályáztak: A budai Vigadó fiókkönyvtára étagfűtési munkáira pályáztak: Janisch János 4732, Balázs István 5132, Marton Pál 5364, Buchta Károly 5382, Szentgyörgyi és Társa 5420, Dús ka és Riedelmayer 5504, Juhász József 5526, Hoffmann Dénes 5579, Tiergärtner és Söhr Rt. 6627 pengővel. Uf veiseny tárgyalási Kiírásait A polgármester versenytárgyalást hirdet: Koporsók és szemfedők szállítására. Pályázni lehet február 5-én d. e. háromnegyed 11 óráig a Községi Temetkezési Intézet igazgatóságánál, Kígyó-utca. Papíráruk szállítására. Pályázni lehet február 5-én d. e. 11 óráig a városgazdasági ügyosztályon. Vászon, zsávoly, gyapjúszövet, inolino és clotanyagok szállítására, a fővárosi alkalmazottak részére. Pályázni lehet február 8-án d. e. 11 óráig a városgazdasági ügyosztályon. t szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÖ EMIL. Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában. Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató. KŐSZÉNBÁNYÁÉI ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT RESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., KLOTILD-UTCA 3. TELEFONSZAM: *8-5-54, *5-5-55 «■ 28-8-86. A Kereskedelmi Bank évi jelentése A Pesti Magyar Kereskedelmi Bomk igazgatósága Weiss Fülöp elnöklésével hétfőn állapította meg az intézet 1933-ik évi üzletvitelének képét. A nyereségáthozattal együtt a nyereség 4 millió 686.746 pengőt tett ki, szemben megelőző 1932-ik üzletév 5.54 milliós nyereségével. Maga a múlt évi tiszta nyereség 3 millió 367.162 pengőre rúgott, míg az előző évben 4.54 milliót tett ki. Jelzi az igazgatóság elé terjesztett jelentés, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően több, már lebonyolított üzlet nyeységének elszámolását ezúttal is későbbi időpontra tartották fenn. A Kereskedelmi Bank igazgatósága a február 6-án, délután fél 5 órakor megtartandó 92-ik rendes évi közgyűlésének javasolni fogja, hogy az 1933. évi osztalék kifizetésére 1,500.000 pengőt, vagyis részvényenként 3 pengőt (tavaly 4 pengőt) fordítsanak, továbbá, hogy a rendes tartalékalapot ugyanúgy, mint a múlt évben — 1,000.000 pengővel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapját 200.000 pengővel, az alkalmazottak jóléti intézményét pedig 60.000 pengővel javadalmazzák, míg az 1934. üzletévre 1,356.044.19 pengő nyereséget vigyenek át a tavalyi 1,329.584.45 pengővel szemben. Javasolni fogja továbbá az igazgatóság, hogy a bank olvassza magába a Magyar Helyi Érdekű Vasutak R t.-t (Vasúti Bank), amely társaságnak 200.000 darab részvényéből mintegy 95 százalék amúgyis a bank értékpapírtárcájában van. Mód nyílik ilyképpen egyrészt arra, hogy a kormánynak a részvénytársaságok fokozatos egyesítésére irányuló intencióinak is érvény szereztessék. Az igazgatóság fúziós javaslata ki fog terjedni a Helyi Érdekű Vasút által kibocsátott és még forgalomban lévő kötvények szolgálatának átvállalására A főváros kisiparos és kiskereskedő társadalma érthető örömmel üdvözölte a kormánynak a kisipari és kiskereskedelmi hitelakció megszervezésére tett intézkedéseit. Eleinte arról volt szó, hogy a fővárosban a Kisipari Hitelintézetre bízzák az akció keretében nyújtott kölcsönök lebonyolítását, de a főváros maga kérte ennek a megoldásnak a mellőzését, mert attól tartott, hogy súlyos bonyodalmak forrása lehet, ha az intézet egyes ügyfelei csak bankszerű fedezet mellett, mások pedig a hitelakció révén, bankszerü fedezet nélkül kapnának kölcsönt. így aztán a kormány úgy rendelkezett, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kebelében alakított külön bizottság intézze az akció lebonyolítását, melyben képviseletet kap a főváros vezetősége is. Ez az intézőbizottság a Fővárosi Iíirlap munkatársának értesülése szerint e héten már összeül és megkezdi az akciót. A kormány eredetileg 32.000 pengőt szánt budapesti kisiparosok és kiskereskedők hitel utján való megsegítésére, azzal a feltétellel, hogy a főváros legalább ugyanennyivel hozzájárul az alaphoz. A törvényhatóság keveselte a 32.000 pengőt és a maga részéről 50.000 pengőt szavazott meg, de ugyanakkor arra kérte a kormányt is, hogy szintén emelje föl a 32.000 pengőt. Az olcsó hitelakció lebonyolításáról és várható alakulásáról az ipo.ri ügyosztályban a következőkben informálták munkatársunkat: — A kormány azzal a céllal szervezte meg ezt az akciót, hogy abból törpeiparosok és kiskereskedők maximálisan 200—200 pengő kölcsönt kapjanak alacsony kamat mellett, bankszerü fedezet nélkül, főleg anyagbeszerzésre, áruvásárlásra, illetve arra, hogy a pénzt munkavállalásra és az üzlet továbbvitelére használják fel. A kölcsönt félévi visszafizetésre kapják, de a törlesztési idő további félévre nfonsni'ynhhíth n I n TT n n f rrvs Iroi’p-
