Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-24 / 43. szám

esetleg a római útról való visszatérése után, Zsitvay Tibor, Kozma Jenő és Ugrón Gábor tisz­tázni fogják egymás között az összes szerepe­ket. A tanácskozásnak éppen az lesz a célja, bogy teljes megegyezésnek az alapjait ves­sék meg, amelyeken azután közös erővel indulhat meg egyrészt a jövőbeni szervezkedés munkája, más­részt az aktuális városházi feladatok megoldá­sának megfelelő előkészítése. Ebben az ügyben egyébként UGRÓN GÁBOR Dr. ny. belügyminiszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Feltétlenül bízom abban, hogy azo­kon a tárgyalásokon, amelyek Gömbös Gyula miniszterelnöknél lesznek külföldi útjairól való visszatérése után, sikerülni fog minden ellentéteket kiküszöbölni és teljes egyetértésben a további együttműködésnek az alapjait megvetni. Ot új tanácsnok a székesfőváros vezérkarában Egyhangú szavazás nem mindig szokta kísérni a fötisztviselök választását, az öt tanácsnoki állás betöltésénél most azonban nincs választási harc. A főváros közgyűlése szerdán általános bizalmának és elismerésének kíván kifejezést adni, amikor a város­háza és a közigazgatás öt kiváló fötisztviselöjét emeli a tanácsnoki állás díszes pozíciójába. Az egyhangú választás a tanácsnoki hatáskörök felelősségteljes ellátására a következőket jelölte ki: Farkas Ákos, Felkap Ferenc, Morvay Endre, Babarczi István báró és Thorday Fajos. Dorogiul Farkas Ákos dr. a tudás fegyverzeté­vel, a közigazgatási élet tö­kéletes ismeretével és min­den ügyben rendelkező nagy jártassággal vezeti az elnöki ügyosztályt és működésével kiérdemelte feletteseinek leg­nagyobb elimerését, a tiszt- viselötársadalomnak pedig korlátlan bizalmát. Mint he­lyettes tanácsnok, már eddig is ízelítőt adott arról a mo­dern szellemről, amely műkö­désében minden téren át­hatja. ■ Felkay Ferenc dr. az elnöki ügyosztály kiváló gárdájából emelkedett ki és mint ilyen, tudósa a személy­zeti igazgatás bonyolult ügyeinek. Néhány hónappal ezelőtt a közgazdasági ügy­osztály élére állította a pol­gármester bizalma és rövid működése során a legnehe­zebb közgazdasági és rendé­szeti problémák megoldásá­val tett tanúságot kiváló ké­pességeiről. Széleskörű tudá­sával a legkényesebb munka- területeken 'is mindig tökéle­tesen megfelelt ráruházott feladatoknak. Morvay Endre dr. tökéletes hozzáértése és hihe­tetlen munkabírása mintaképül szolgálhat minden tisztviselőnek. 'Azok a súlyos problémák, amelyek az üze­mek legfelsőbb irányításában nyomulnak előtérbe, a ieg- hivatottabb kezekben összpon­tosulnak és a megoldás min­denkor a főváros érdekeit szolgálja. Morvay tanácsnok egész napját az íróasztal mellett tölti és tökéletes tá­jékozottságának tudható be, hogy minden gazdasági vál­ság és váratlan esemény elle­nére az üzemek változatla­nul a legnagyobb értékei a főváros vagyonának. Dr. Babarczy István báró, ügyosztály keretében tűnt ki és munkabírására már régen felfigyeltek a főváros vezetői. Nemrégiben a közgazdasági ügyosztály vezetését látta el és ott is beváltotta a széles­körű tudásához és alapos­ságához fűzött reményeket. A közoktatásügyi ügyosztály­ban most ’a legnagyobb pár­tatlansággal és tárgyisme­rettel végzi munkáját, amely­től az általános nevelésügy színvonalának emelését remé­lik az egész vonalon. Thorday Lajos dr., a rangban a legidősebb tar.ácselnökjelölt, a központi városházán töltötte szolgá­lati éveinek túlnyomó részét és csak nemrégiben osztot­ták be az elöljárósági ügy­körbe. A kerületi közigazga­tás elsőrangú ismerője, aki­nek minden ténykedését a közönség érdekeinek szolgá­lata vezeti. Jelenleg a II. kerületi elöljáróság élén áll és rövid működése óta ebben a kerületben is a legnagyobb népszerűséget vívta Iá ma­gának. a közoktatási A Fővárosi Hírlap munkatársa rövid progra­mot kért az új tanácsnokoktól, akik ezt a. kíván­ságunkat szerényen elhárították maguktól, de azért feladatkörüket néhány szóval, a következőképpen vázolták: Doroghi Farkas Ákos dr. tanácsnok, az el­nöki osztály vezetője: — A főváros igazgatására fokozott feladato­kat hárítanak a rendkívüli 'viszonyok, amelyeket a trianoni Magyarország fővárosa kénytelen átszen­vedni. Az a szeretet és megértés, amely minden oldalról megnyilvánul a főváros irányában, meg­könnyíti a magunk elé tűzött célok maradéktalan teljesítését. Felkay Ferenc dr. tanácsnok, á közgazda- sági és ipari osztály vezetője: — Az a törekvésem, hogy a vezetésem alatt álló ügyosztály ne csak hatósága, hanem irányító és segítő szerve is legyen a főváros iparos- és keres- kedötársadalmának. Morvay Endre dr. tanácsnok, az üzemi ügy­osztály vezetője: — Az üzemi politika korszerű átszervezése a közel jövő legfontosabb feladata. Ezt a feladatot úgy akarom végrehajtani, hogy az üzemekben rejlő nagy értékeket egyrészt konzerváljuk, másrészt a közönség jogos kívánságait a lehetőség határai kö­zött kielégítsük. Báró Babarczy István dr. tanácsnok, a köz- oktatásügyi osztály vezetője: — Nagynevű elödök kijelölték számunkra az utat, amelyen nekünk, utódoknak haladnunk kell, hogy a nehéz időkben is változatlanul épségben tartsuk a székesfőváros közoktatásügyének magas színvonalát és ezzel egyúttal az egyetemes magyar kultúrát is. Marosvásárhely! Thorday Fajos dr. tanács­nok, a II. kér. elöljáróságának vezetője. — Ezen a poszton, amely közvetlenül a pol­gárság ügyeit intézi, a legerőteljesebben akarom érvényesíteni azt a kötelességet, hogy a közigaz­gatás a nagyközönség szolgálatában áll és a jogos igényeket mindenkor gyorsan, előzékenyen és száz százalékig kielégíteni tartozik. Lebonffák a Tabánban a Fehérsas-téri iskolaépületet és áthelyezik a Várba Eltávolítják a Koronázó-templom tövében éktelenkedő iskolabarakokat A székesfővárosi leánygimnázium a Várban többszáz éves roskadozó épületben van elhelyezve, amely modern tanintézet céljára semmiképpen sem alkalmas. A tantermek nemcsak egészségtelenek, hanem a múlt években olyan repedések támadtak a falakon, hogy alapos aggodalom merült fel az épület biztonsága tekintetében is. Már akkor el­határozta a főváros vezetősége, hogy a Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumnak sürgősen új épületet emeltet. Az I. kerület lakossága türelmetlen sür­getése is állandóan napirenden tartotta a meg­oldást, ami úgy látszik, nem is volt hiábavaló, mert a Szilágyi Erzsébet leánygimnázium új ott­hona építkezéséhez már az ősszel, de legkésőbb a kora tavasszal hozzákezdenek. Az új iskolát amerikai ízű ötlettel valósítják meg. Lebontják a tabáni Fehérsas-téri iskolát és darabokra szedve átviszik az egészet a Mé­száros- és Koronaőr-utca sarkára és ott újra felépítik. Ez a megoldás aránytalanul előnyösebb az eredeti tervnél, mert jóformán csak a munkabért kell megfizetni, egyébként a teljesen jókarban levő, modern iskolaépület minden anyagát változtatás nélkül felhasználhatják. Az érdekes terv megvalósítása iránt BABARCZY ISTVÁN báró közoktatási tanácsnoknál érdeklődtünk, aki a Fővárosi Hírlap munkatársát a következőképpen tájékoztatta: — Ez a terv lényegesen körülbelül 300.000 pengővel olcsóbb az eredeti elgondolásnál. A két évvel ezelőtt készített tervek szerint az új leány- gimnázium közel 900 ezer pengőbe került volna, míg a Fehérsas-téri iskola anyagának felhasználá­sával if9Jf ezer pengőből megépíthetjük. Az új in­tézetben helyet kap 16 hatalmas tanterem, mo­dern tornaterem, zuhanyfürdő, színpad, kémiai, fizikai szertár és előadóterem, földrajz és termé- szetrajzi szertár, rajzterem, énekterem, két hittan­terem, cserkészotthon, ifjúsági és tanári könyv­tár, orvosi szoba, látogatószoba és sok más helyiség. * A Mészáros-utcai intézet felépülésével előnyö­sen megváltozik az idegenforgalmi szempontból nagyjelentőségű Szentháromság-tér és a Mátyás­templom közvetlen környéke. A koronázótemplom tövében most több baraképület áll, ahol a vár elemi iskolája és ovódája van elhelyezve. Ezeket az ideiglenes jellegű barakokat magas palánk keríti be, ami semmiképpen sem esztétikus lát­vány olyan exponált környezetben, mint a Halász- bástya. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium be­költözése után az elemi iskolát s az ovódát át­helyezik a leánygimnázium régi épületébe, ame­lyet megfelelően átalakítanak, a Halászbástya és a templom közötti terü­letet pedig haladéktalanul parkoztatni fog­ják. A terület ugyan a kincstáré és eredetileg az új prímási palotát tervezték oda, ennek a megvaló­sítása azonban a mai körülmények között bizony­talan időre kitolódott. Ötvennyolcezer pengővel felemelték a főváros portóátalányát A főváros évente egy milliónál több portóköteles küldeményt ad postára A főváros és a többi közhivatalok régebben portómentesen intézték levelezésüket, 1921-ben ezt a kedvezményt megszüntették és a posta átalányt állapított meg. így például a főváros 1933-ig havi 3507 pengő átalányt fizetett a postának a levelek továbbításáért. A múlt évben azután a kereske­delmi miniszter arról értesítette a fővárost, hogy a posta statisztikai számításokat végzett és megálla­pította, hogy a főváros az utóbbi esztendőkben évi 3,385.000 darabnál több levelet küldött, aminek a díja 575.529 pengőt tenne ki, ezzel szem­ben a főváros csak évi 47.089 pengőt fizetett. A polgármester ellenőriztette a posta statisztikáját és megállapította, a központi és kerületi hivatalok adatai alapján, hogy a hivatalos posta tényleg ugrásszerűen emelkedett: 1983-ban 1,819.000 postai küldeményt adott fel a főváros. Ennek a konkrét adatnak a birtokában szóbeli tárgyalások indultak meg a főváros és a posta­kincstár között, amelynek során a főváros azt kérte, hogy az átalányt ne három hónap, hanem egy teljes év for­galma alapján állapítsák meg. Ezt a postaigazgatóság elfogadta és akceptálta a főváros részéről összeállított számításokat. — 1,819.000 drb. évi küldeményt véve alapul a főváros­nak 311.939 pengő átalányt kellene fizetni. Ilyen hatalmas összeget azonban nem bírna el a főváros költségvetése, ezért a további tárgyalások során méltányos megállapodást kötött a főváros a postá­val és az átalányt évi százezer pengőben állapí­tották meg. Mivel a költségvetésben csak 42 ezer pengő van előirányozva postaköltségre, ezért 58 ezer pengő pótlásáról kell most gondoskodni a főváros tör­vényhatóságának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom