Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-19 / 38. szám
4 99 Budapest, 1934 szeptember 1». HorszakoiKoló nemzetgazdasági es koikereshedeiini érdekék íozádnek az Orszentmiklási ididgaz feltárásához Becsen Antal szerint Budapest hörnuéhén petróleum es olajnuomoK is mulathoznah — íjra togiaikozni keli a varostutes tervevei A napilapok röviden már megemlékeztek róla, hogy a gázművek választmányának szerdára összehívott ülésén szenzációs kijelentés történt. Az ülésen megjelent Pávay-Vájná Ferenc főgeológus, aki Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tag, a választmány elnökének felkérésére beszámolt a főváros megbízásából folytatott és több mint két év óta tartó földgázkutatások eredményéről. A főgeológus bejelentette, azt a hihetetlenül hangzó eseményt, hogy Budapesttől alig 20 kilométernyire, Őrszent- miklós község határában sikerült feltárni az első földgázkutat, amely mai kezdetleges stádiumában is ritka bőséggel ontja magából a föld mélyének drága kincsét. A váratlan bejelentés szinte felvillanyozta a gázművek igazgatóságának tagjait, nyomban autóba ültek és kiutaztak örszentmiklósra, hogy a helyszínen nézzék meg az óriási jelentőségű leletet, a főváros első gázkútját. A gázkutatás meglepő eredményéről, a további teendőkről és kilátásokról Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tag, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — Nem kívánom egyelőre túlbecsülni az őrszent- miklósi földgáz kitörésének jelentőségét, de kétségtelen, hogy ez az első komoly igazolása azoknak a törekvéseknek, amelyeknek csaknem egy évtized óta mindig egyik képviselője voltam a főváros életében. Bebizonyosodott az, amit sokat hangoztattam és most az a kötelességünk, hogy feltárjuk és a nemzeti élet szolgálatába állítsuk mindazt, amink szomorú megcsonkííott- ságunkban még megmaradt. — Már Böck Hugó, a királyi Földtani Intézet néhai nagynevű igazgatója, sokszor hangoztatta előttem beszélgetés közben: miért ne lehetne az Erdélyban elért eredmények hallatlanul értékes tapasztalati anyagát itt, a csonka hazában is gyü- mölcsöztetni? De nálunk, sajnos, a földgázkutatás fontosságát nem mérlegelték a megérdemelt komolysággal és éveken keresztül az volt a munkálatok megindításának akadálya, hogy nincs pénz. — Ismerve a földgázkutatás általános nemzeti fontosságán kívül azokat az óriási érdekeket, amelyek ahhoz a főváros szempontjából is fűződnek, arra törekedtem, hogy a főváros anyagi hozzájárulásával biztosítsuk a földgázkutatási munka továbbvitelét. A polgármester úr megértéssel fogadta ezt a törekvést és 1931 óta sikerült biztosítani a kutatások pénzügyi alapjait. A két és félév óta folytatott munka iránt nem valami nagy érdeklődés nyilvánult meg. A városházán akármelyik apró adminisztrációs, vagy politikai kérdés sokkal inkább lekötötte a figyelmet, mint ez a munka, amely csendben, zajtalanul folyt és amely minden bíztató jel szerint — korszakalkotó lesz. A kijegecesedő közönybe most élesen belesüvöltött az őrszentmildósi gázkút bugása és felkeltette a tespedő érdeklődést, nemcsak a városi körökben, hanem a gazdasági élet minden területén. Az eddigi eredmények most már megkövetelik, hogy minden oldalról a legmesszebbmenő támogatás nyilvánuljon meg a további munka iránt, hogy ezt a jelentkező természeti kincset belekapcsolhassuk a gazdasági és a nemzeti élet szolgá latába. — A több mint két év óta tartó kutatási munka eredménye: ma már fel van tárva Budapest egész környékének földtani alakulása és bebizonyosodott, hogy igen jelentős földgázkutatási lehetőség van nemcsak örszentmiklóson, hanem több más helyen is. Hogy mit jelentene Budapest számára az, ha elegendő földgázt találunk, elég ha arra utalok, hogy a gázmüvek szükséglete óvenkint 17 ezer vaggon külföldi szén. Ezenkívül i’engeteg külföldi koksz jön be az országba és egyéb tüzelőanyag, ami külkereskedelmi mérlegünk nagy előnyére mind elkerülhetővé válnék, ha a földgázkutatás úgy sikerül, ahogy reméljük. Vidéki városaink, Debrecen, Hajdúszoboszló. Karcag stb. a kormány támogatásával mélyfúrások és a földgázkutatások terén igen gyönyörű eredmé nyékét produkáltak. A liajduszoboszlói gázkút mellett már megépült a nagy kompresszor, ahol sűrítik a gázt és tankokban szállítják tovább, palackozzák és ezzel világítják az államvasutak kocsijainak jelentékeny részét. A főváros évi gázszükséglete körülbelül 100 millió köbméter, olyau óriási mennyiség, hogy ez legjobban illusztrálja a földgáz beláthatatlan Jelentőségét Budapest szempontjából. — A kutatómunka a héten rendkívül nagy jelentőségű fordulathoz jutott a főváros áldozatkészsége révén. Az elméleti kutatáson már túl vagyunk, a főváros környéke területének geológiai redőzetét. boltozatait pontosan ismerik a kutatást végző tudósok. Az őrszentmiklósi fúrás eredménye mögött rendkívüli nagy gazdasági érdekek húzódnak meg. Az őrszentmiklósi kút nincs készen, tulajdonképen egy 22 évvel ezelőtt megkezdett artézi fúrás nyo mán folytatódott. Akkor a primitív fúróeszköz belo- tört a föld mélyébe, de már akkor észrevették, hogy a mélyfúrás helyén gáz szivárog. Most annyi idő múltával megkísérelték a betört fúrót eltávolítani, de nem sikerült, csupán kitágították annak környékét és így az volt az eredmény, hogy a földgáz egyszerre olyan tömegben tört elő a nyílásból, hogy pontos mérések szerint ma már 8 ezer köbméter földgáz kerül felszínre. Ez olyan nagy mennyiség, hogy az őrszentmiklósi gázkút Csonka-Magyar ország legnagyobb hozamú földgázkútja, gazdagabb a hajduszoboszlóinál és a karcaginál is. — A szemünk előtt jelentkezett nagyszerű eredmény után legsürgősebben meg kell találni a kor mánuyal, mint a földgáz-monopólium tulajdonosával a kooperáció módozatait. Még fokozottabb erőA nyári szünetet megelőző utolsó napokban a Közmunkák Tanácsa azzal küldte vissza a városházára a bemutatott tabáni terveket, hogy azt a Rácfürdő megvásárlása folytán előállott új helyzetnek megfelelően dolgozzák át. A Közmunkatanács most nyilvánosságra került átirata külön hangsúlyozta, hogy az átdolgozás előtt a főváros végleg döntse el: milyen irányban kívánja fejleszteni gyógyfürdőit és hangsúlyozza, hogy a Tabánt a fürdőpolitika további kialakulásánál kiinduló pontnak kellene> tekinteni. A főváros vezetősége igyekezett a Közmunkatanács kívánságának eleget tenni és az átdolgozásnál mérlegelhető szempontok megvitatására Szemig Károly alpolgármester elnöklésével a múlt hetekben sorozatos megbeszélések voltak a Tabán rendezéséről. Ezeken a tanácskozásokon a városrendezési ügyosztály szakértőin kívül a városgazdasági, továbbá az út- és csatornaépítési ügyosztályok, valamint a gyógyfürdők és gyógyforrások központi igazgatóságának kiküldöttei vettek részt. A tanácskozásokon minden részletében kialakult a főváros szakembereinek felfogása és megnyugtatásul szolgált, hogy a már korábban elkészített terveken számottevő módosítás nem történt. Néhány jelentéktelen részletkérdés tisztázása még hátramaradt, ezeknek a megbeszélésére a legközelebbi napokban újabb, befejező tanácskozás lesz, amelyre bevonják báró Babarczy István tanácsnokot, a Tabán polgármesteri biztosát is. A Fővárosi Hírlap munkatársa beavatott helyen, érdeklődött a tárgyalások eddigi eredményei és a főváros végleges álláspontja felől és a következőket tudta meg: A végleges állásfoglalást azon a tanácskozáson hozzák meg, amely a legközelebbi napok egyikén lesz Borvendég Ferenc főpolgármesternél. A főpolgármester sokoldalú elfoglaltsága miatt még nem jelölték ki azt a napot, amikor Szendy Károly alpolgármester, Babarczy István tanácsnok, Kcm- pelen Ágoston műszaki főtanácsos minden részlet- kérdésben referálná fognak. Valószínűnek látszik azonban máris, hogy a terveken olyan arányú módosítás nem válik s7.ükségessé, amely újabb közgyűlési megvitatást igényelne, hanem, hu szükséges, legfeljebb meghallgatják a szakbizottság véleményét. De minden valószínűség szerint ez is elmarad, meid a szakbizottság már vei kell folytatni a feltárást és biztosítani kell nagyobb tőke bekapcsolódását a kutató munkához. Nemcsak az állam és a főváros támogatására van szükség, hanem a magántőke megmozdulására is. mert az eredményes földgázfeltárás — mint már hangsúlyoztam — az egyetemes gazdasági élet érdeke. — A kutatást feltétlenül folytatni kell, hiszen az őiszenitmikltósi eredményen kívül egyéb biztató jelek is vannak. Az eddigi kutatások alapján megállapították, hogy Budapest környékén petróleum- és olajnyomok is mutatkoznak, azonkívül nagymennyiségű konyhasó jelenléte is valószínű. A. geológiai redőzetek és boltozat alakulásából következik, hogy ilyen irányban is tovább kutassunk. — A most kezdődő töi’vényhatósági kampány során pártommal egyetemben minden energiát mozgósítani fogok ahhoz, hogy necsak a földgázkutatás terén, hanem sok más téren is lendülettel mozduljon meg az adminisztráció ott, ahol az gazdasági szempontból kívánatossá válik. Ilyen probléma például a városfűtés kérdése, amelyet annyi esztendők óta oly sok indolencia, közöny, vagy hozzánemértés kísér. Ez is nagyjelentőségű, akár a földgáz, hiszen a hazai széntermelés fellendülése, rengeteg munka- alkalom, évekre szóló építkezési lehetőség és a főváros közegészségének javulása származnia belőle. A beszélgetés végén Becsey Antal még közölte munkatársunkkal, hogy a Városligetben, a Széchenyi-fürdő közelében megkezdték a talajvizsgálatot, hogy melyik lesz a legalkalmasabb pont a második mélyfúrás eszközlésére. Ez az új kút, amelyből 70 foknál melegebb vizet remélnek, nemcsak a gyógyfürdőt és a Széchenyi-strandot fogja táplálni, hanem az Állatkert, a Műcsarnok és a Szépművészeti múzeum fűtését is biztosíthatja, azonkívül alapos remény van arra, hogy a forróvíz mellett könyvyen kaphatunk gázt, vagy konyhasós gyógyvizet is. A városligeti mélyfúráshoz pénzt a MABI-tól kap kölcsön a főváros és a fúrási költséget 6—7 év alatt a jelentkező megtakarításból amortizálni lehet. előzetesen állást foglalt és sok módosítani való már nem mutatkozik. — Meg lehet állapitatni, hogy ma már teljes az összhang a Közmunkatanács és a főváros álláspontja között, amit előmozdítottak a közben lefolytatott műszaki természetű megbeszélések. A Közmunkatanács ugyanis a Szent János-térből kiindu- lóan a Gellérthegyre tervezett utvezetést és a Gellérthegy fellé eső területek szabályozásának terveit máris elfogadottnak jelentette ki és változás nélkül hozzájárult a leendő \ij budai körút Krisztináié)' és Bethler-udvar közötti szakaszának a beépítési tervéhez. Vitás tehát csupán az a félköralakú terület, amely az Attila-körút és az új körút között terül el. — Ez sem nehéz probléma, mert hiszen az eredeti tervek szerint sem gondoltak itt sűrű beépítésre, hanem ezt a területet kertes villák építésére szánták. A főváros szakembereinek felfogása szerint a legegyszerűbb megoldás az, ha erre a területre egyelőre kimondják az általános építési tilalmat. Ebben az esetben a többi területeken a rendezést vérehajthatják, parkírozhatnak, fásíthatnak, megépíthetik a közműveket, utakat. Ezalatt aztán véglegesen kialakulhat, hogy a gyógyfürdő-program megállapítása után hogyan használják ki ezt a területet. Maradjou-e gyógyparknak, vagT pedig ott is építkezzenek-e? De van a fővárosnak egy más új javaslata is: csatolják a szabályozási övezethez az Attila-körút Várhegy felé eső házsorát, amely eddig nem szerepelt a terveken. Ezen a szakaszon épült ugyan már néhány új ház, de a többá még apró, nagyrészt földszintes épület. A főváros szakemberei szerint ennek az utcasornak a beépítését is szabályozni kellene olymódon, hogy szabaddá váljon a Várhegyre való kilátás. Ezzel a megoldással az új Tabán egységes kapcsolatot nyerne a Várral és a Vár tövében elterülő parkokkal. Borvendég Ferenc főpolgármester értesülésünk szerint a legközelebbi napokban, még a kölségvetési tárgyalások megkezdése előtt, napirendre tűzi a Tabán-kérdés megbeszélését. Ebben az esetben nem lesz akadálya, hogy a Tabán városrendezési munkáinak egyrészét még a tél beállta előtt elindítsák, bár a nagyobbszabású munkálatokra az idő előrehaladottsága miatt, már csak tavasszal kerülhet a sor. Átmenetileg építési tilalom védi a Tabán központi területét A gyógyfürdő-program végleges megállapítása után határoznak: vagy beépítik, vagy pedig gyógyparkot létesítenek a területen
