Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-17 / 3. szám
<5 Budapest, 1934 január 17. iDstümmika helyett a Tabán ad gazdag mankaichetáséiet a vállalkozás számára Dicséretremélíó kezdeményezés, majd siker koronázta a fővárosnak másfél év előtt elhatározott in- eégmunkáját, amely a vállalkozóknak és a munkásoknak juttatott nagyszabású kereseti alkalmakat. A költségvetés lecsökkenteti méreteiben a közmunkák meglehetős kis térre szorítkoznak és ezért ismét felmerült az a gondolat, hogy nem volna-e célirányos hitelezési alapon újabb inségmunkákat megindítani. A helyzet alakulásáról és a jövő ez- irányú kilátásairól Király Kálmán műszaki tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Bármennyire is sikerült a hitelezési alapon végrehajtott inségmunka-sorozat, aligha hihető, hogy a közeljövőben hasonló akcióra kerüljön sor. Annakidején 9 milliós keretben kapott felhatalmazást a polgármester, amelyből 8 milliót már feldolgoztunk cs sikerült is a fontosabb útvonalakat rendezni, valamint lij közlekedési útirányokat nyitni a forgalom számára. A még hátralévő egymilliós munkakeret folyamatban van és a végleges elszámolás akkor történik, ha a kisajátítások befejezése után a kisebb csatornázási és útépítési munkák is be- végzödnek. Ezzel a ténykedéssel azonban az inség- munkák akciója lezárul. — Nagyarányú tömegek foglalkoztatása és a tétlenségre kárhoztatott iparosok melmozdítása volt a céh amely az idén remélhetőleg inségmunka nélkül is elérhető less azzal, hogy a Tabán hatalmas munkamennyiségén túlmenően a költségvetés is tartalmaz bizonyos beruházási előirányzatot. A hitelezési alapon végzett munkálatok hátránya volt, hogy a kisvállalkozók abban nem igen részesülhettek, mert nem állott rendelkezésükre a szükséges tőke és ezért 33 nagyipari üzem jutott csak abba a helyzetbe, hogy a főváros akciójába bekapcsolódhasson. A lehetőség pedig adva volna arra, hogy ilyen akciót újból megindítsunk, azonban a fentvázolt kifogások miatt mástermészetű munkaalkalmakról kell gondoskodni. — A legközelebb fekvő ilyen alkalom a Tabán, amelynek végleges tervei most készülnek az illetékes ügyosztályban. Ha a részlettervek rendelkezésre állanak, akkor megkapjuk a sarokpontokat, amelyeknek alapján elkészíthető az út- és csatornaépítés teljes programmja. Ezt követi a versenytárgyalások kiírása és a számítások szerint a nyári hónapokban már megindulnak az alapvető munkák, amelyek természetesen a jövő évre is áthúzódnak. Az Ipari Munkaszervező Intézet részéről kilátásba helyezett 6 milliós kölcsön nagyarányú munkák lefolytatását teszi lehetővé és ezért bizakodással nézhet a vállalkozás és az iparosság a várható közmunkák felé, amelyek számukra ismét a mozgalmas tevékenységet Ígéri. A városrendezési szakbizottság a jövő hónap közepén veszi tüzetes tárgyalás alá a tervpályázat anyagának felhasználásával módosult ügyosztályi elgondolást, amely hivatott a Tabán-Budapest legvonzóbb városrészét kiépíteni. Nagykiterjedésű és fürdővárossal kombinált városrész élctrehívásáról van szó, amelyik önmagában is bőséges foglalkozást nyújthat a jelenleg tétlenségre kárhoztatott iparosság számára. Februárban nem a lakbérleii szabályrenáelei Jl /ellelíl^e^éselc okossák a jóváhagyás ’késéséi Májzis előii elintézés nem igen várható A főváros közönsége és a hatóságok egyaránt türelmetlenül várják az új lakbérleti szabályrendelet kormányhatósági jóváhagyását, mert ettől re- méilk, hogy vége szakad azoknak az egyre jobban elszaporodó ellentéteknek és pereskedéseknek, amelyek a lakásforgalom november 1-én történt felszabadítása óta a háztulajdonosok és lakók, a bérlők és a házfelügyelők között lábrakaptak. A közgyűlés határozathozatala után a szabályrendelet-tervezetet 15 napos közszemlére tették ki és ez idő alatt a fellebbezések egész tömege futott be a háztulajdonosok, a lakók érdekképviseletei és a különböző ipari érdekeltségek részéről, miután mindegyik kategória úgy vélte, hogy a maga szempontjából módosításokra van szükség. A főváros ezekkel a fellebbezésekkel együtt december folyamán küldte fel a belügyminisztériumba jóváhagyás végett az új szabályrendeletet és azt remélte, hogy ez a jóváhagyás rövidesen meg is történik és az új lakbérszabályrendelet a február 1-i lakbérnegyedkor életbeléphet. A főváros vezetősége ezt a feltevését egyrészt a felügyeleti hatóság részéről elhangzott jóindulatú nyilatkozatokra alapította, másrészt arra, hogy a rendelet-tervezet újabb bizottsági letárgyalásánál jelen volt az igazságügyminisztérium egyik magasállású kiküldötte is abból a célból, hogy a felülbírálás menetét meggyorsítsák. A Fővárosi Hírlap munkatársa beavatott helyen érdeklődött a lakbérleti szabályrendelet jóváhagyásának kilátásai iránt és a következőket tudta meg: — Szinte bizonyosnak látszik, hogy az új lakbérleti szabályrendelet februári életbeléptetése elmarad és a határidő Valószínűleg májusra kitolódik. Az igazságügyminisztériumban a közgyűlési határozat és a szabályrendelet kézhezvétele után rövidesen hozzáfogtak az elbírálás munkájához, de a fellebbezések tanulmányozásánál úgy látták, hogy döntés előtt különféle megbeszélésekre és bizonyos szempontok tisztázására van szükség. Ezeket a megbeszéléseket rövidesen lebonyolítják és nemcsak a különböző érdekképviseleteket és érdekeltségeket hallgatják meg, hanem kikéri a minisztérium a lakásügyeket intéző bíróságok szakvéleményét is. Ügy hírlik, hogy nagyarányú módosításokról van szó, úgyszólván az egész tervezetet át kell dolgozni. A beavatottak szerint március folyamán küldi vissza a kormány a kialakult észrevételeket és a kívánt módosításokat tartalmazó leírat kíséretében a fővároshoz a szabályrendeletet. A módosítás átdolgozása után újra le kell tárgyalni a szabályrendeletet a szakbizottságnak, a tanácsnak, majd másodszor is a közgyűlés elé kerül. A közgyűlési határozat meghozatala után újabb közszemlére kell kitenni a rendeletét, újabb fellebbezési lehetőségek nyílnak, ami annyit jelent, hogy a legjobb esetben május 1-ére léphet csak életbe az új rend a lakásbérletek terén. A főváros és a kormányhatóság résen lesznek, nehogy bizonyos egyoldalú érdekeltségek mesterséges akadályok emelésével időtlen-időkig kitolják és valóságos tengeri kígyóvá változtassák a főváros új lakásbérleti szabályrendeletét. Megszűnik az anyagvizsgáló intézet önállósága Beolvad az élelmiszervizsgáló intézet keretébe Az üzemek sorsáról intézkedő kormányrendelet, többek között, kimondotta azt is, hogy az Anyag- vizsgáló Intézetet és a fővárosi Vegyészeti Intézetet valamilyen formában egyesíteni kell. Mivel a kérdés nem egyszerű, mert fontos munkakörökről és nagy értékekről van szó, a kormány nem kötötte határidőhöz az egyesítést, hanem csupán arra hívta fel a polgármestert, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel és minél előbb tegyen határozott formában javaslatot arra, hogyan lenne megoldható a sok tekintetben parallel utakon haladó két intézmény összevonása. A polgármester múlt héten rendelkezett a kormányrendelet végrehajtásáról és ugyanekkor az anyagvizsgáló intézet és a vegyészeti intézet egyesítése kapcsán azt az utasítást adta, hogy az illetékes ügyosztályok vezetői június végéig tárgyalják le tüzetesen az egyesítés módját és lehetőségét, amiről azután készítsenek jelentést. Az anyagvizsgáló intézet az út- és csatornaépítési ügyosztály fennhatósága alá tartozik és főleg útburkoló anyagot, kő, beton, aszfalt, szurok, portalanító olaj, egyéb anyagok vizsgálatával foglalkozik és az egyes versenytárgyalások elbírálásánál mindig döntő súllyal esik számításba az intézet szakvéleménye. Vizsgálatokat végez ezenkívül az intézet a középítési ügyosztály számára is városi építkezéseknél és szállításoknál, amikor a bemutatott mintaanyagokról ad véleményt. A székesfővárosi vegyészeti és élelmiszer- vizsgáló intézet szintén fel van szerelve a szükséges anyagvizsgáló laboratóriumokkal és , nagyon sok esetben kérik a véleményét. Természetesen ez az intézet követ, betont vagy vasat nem vizsgál, ellenben olajneműeket, textilfélét és más anyagokat, amire a fővárosnak szüksége van. Itt vizsgálják például a kenyérgyár lisztjét is, még pedig olyan alaposan, hogy egy külön miniatűr malma is van a vegyészeti intézet laboratóriumának, ahol a gabonamintákat megőrlik. Mind a két intézet a maga nemében tökéletesen fel van szerelve, sőt az anyagvizsgáló nemrégiben, nagy áldozattal, új, modern helyiségeket is kapott. Nem könnyű probléma tehát az, hogy miképpen volna egyesíthető a két intézmény anélkül, hogy az egyiknek, vagy másiknak a rovására történjék. Beavatott helyen érdeklődtünk az egyesítés lehetősége iránt és a következő tájékoztatást kaptuk: — A polgármester rendelete szerint július 1-éig kell elkészíteni az egyesítésre vonatkozó előterjesztést, de a megbeszélések már a közeli napokban megindulnak, sőt bizonyos irányú tárgyalások máris történtek. Ha tehát nem is lehet már most biztosan tudni az egyesítés kialakulását, mégis következtetni lehet arra, hogy milyen irányban halad majd, a részletes tárgyalások vonala. Tagadhatatlan, hogy az anyagvizsgáló intézet és a. vegyészeti intézet eddig számos területen parallel működött. A megoldás valószínűleg az lesz, hogy az anyagvizsgáló intézet, lényegében beolvad a vegyészeti és élelmiszervizsgáló intézetbe. Az útburkoló- és építőanyagok vizsgálatát végző osztály azonban a jövőben is külön működik, mint a vegyészeti intézet expoziturája. Uúrosfejlesztésí alap és Közműépítési jfiridék Felirat a kormányhoz a kisajátítási törvény módosítása érdekében A Vízművek folyamatban levő fejlesztésénél keserves tapasztalatokat szerzett a főváros arról, hogy az érvényben levő kisajátítási törvény mennyire nem felel meg a mai kor követelményeinek. Szemethy Károly dr. tiszti főügyész elkészítette a reformokra vonatkozó javaslatát, amelyet a műszaki ügyosztályok észrevételeivel és kívánságaival kiegészítve a közeljövőben felirat formájában a főváros a kormány elé terjeszt. Munkatársunk beavatott helyen érdeklődött a felirat szempontjai és részletei iránt és ott a következőket tudta meg: — Különösen városrendezési szempontból tartja szükségesnek a főváros a kisajátítási jognak a ki- terjesztését, valamint a kártalanítás szabályainak megváltoztatását. Az új kisajátítási törvénynek ki kell terjeszkedni például olyan fontos szempontokra is, amilyen a városok vízellátása, mert a régi törvényben ilyen tekintetben nincsen intézkedés. Hogy erre mennyire szükség van, azt a főváros az utóbbi időben közműveinek fejlesztése során számos alkalommal tapasztalta. — A főváros vezetősége egyébként a területszolgáltatásokra és közműépítési járulékokra vonatkozó jogszabályok módosítását is kívánja, a városrendezési szempontok alapulvételével. — A városfejlesztési bizottság a közeljövőben még egy rendkívüli fontosságú javaslattal fordul a törvényhatósághoz. Ennek a lényege az, hogy a főváros létesítsen városfejlesztési alapot, amelyből időközönként a szükségessé váló városrendezési és városfejlesztési feladatok költségeit fedezheti. Ezt az alapot úgy lehetne létrehozni, hogy a főváros erre a célra minden esztendőben megfelelő összeget beállítana a költségvetésbe, ahogyan például az üzemek továbbfejlesztését célzó alapokat és az intézmények értékcsökkenési alapját is ilyen módon dotálják. PÉNTEK SÁNDOR gépszijgyár BUDAPEST, VI., SZONDY-U. 33 TEL.: 28-3-31. ALAPÍTVA 1907.
