Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-17 / 3. szám

Budapest, 1934 január 17. Sajnálatos következményekkel fe­nyeget a taxialapdíjakleszállítása A közönségnek nem nyújt előnyt, a vállalatok számára hatalmas károsodást jelent az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja ölvaiéinkhoil Január elsejével új előfizetést nyitottunk a Fővárosi Hírlapra és kérjük, hogy régi híveink újítsák meg- előfizetésüket, egyben pedig terjesszék lapunkat barátaik, ismerőseik körében. A Fővárosi Hírlap, amely a legnép­szerűbb, a legjobban informált és a legelterjed­tebb városi újság, a főváros minden polgárának szinte nélkülözhetetlen olvasmánya. Budapest életéről, a főváros adminisztrációjának kolosz- szális gépezetéről a napilap nem adhat olyan teljes képet, amely a pesti embert kielégíthetné Ezer és ezer szál fűz minden budapesti polgárt a főváros életéhez, amelynek minden megnyilvánu­lását, minden változását, újítását feszült figye­lemmel kell lesni. A Fővárosi Hírlap ezeknek az életener­giáknak pontos mérőeszköze, amelyet senki sem nélkülözhet, aki tisztában van azzal, hogy a pol­gár munkája és megélhetése milyen fontos és ki­számíthatatlan alkotórésze a város életének. A Fővárosi Hírlap a konzervatív hala­dás útján vezérli olvasóit a boldogulás felé. Harcol a kisexisztenciákért, védi a termelőosztá­lyokat, tevékeny részese küzdelmeiknek. Maga mellett találja a Fővárosi Hírlap mindig praktikus, célirányos, eszközeiben, fegyvereiben hatásos, de válogatós harckészségét a küszködő polgárság minden rétege és ezekről a hasábokról indul útnak a legtöbb szociális gondolat, amely a tisztviselő és a munkás életfeltételeit akarja megjavítani. A Fővárosi Hírlapra, amely infor­málója, tanácsadója, harcos társa a főváros pol­gárságának, mindenkinek múlhatatlan szüksége van. Előfizetési ára: egész évre .....................................24 pengő fé l évre..........................................12 pengő---Sä»— Ta nácsülés. A törvényhatósági tanács legközelebbi ülésének legfontosabb pontja a Hév. részvényvásár­lásról készített Beszkárt-jelentés megvitatása és a Rudas-fürdő újjáépítésének ügye lesz. A Rudas res­taurálása már az összes szakbizottságokat foglalkoz­tatta és az egyes álláspontok egybevetése után hozza meg most a tanács a döntő határozatot. A tanács állásfoglalása után nyomban kiadják a tervezési megbízást. A napirenden ezenkívül sok személyzeti és városrendezési ügy szerepel. Értekezlet az Egységes Községi Polgári Pártban. Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este Kozma Jenő elnökletével értekezletet tartott, amelyen az időszerű várospolitikai kérdéseket beszélték meg. Utána vacsora volt, amelyen igen nagy számban vet­tek részt a párt és a Polgári Egység Klubjának tagjai. Ott voltak többek között: Andréka Károly, Bánó Dezső, Gaár Vilmos, Dorner Gyula, Glücksthal Samu, Harrer Ferenc, Martin János, Martsekényi Imre, Hagy Antal, Németh Béla, Orova Zsigmond, Petracsek Lajos, Petzrik Jenő, Piazza Győző, Payr Hugó, Pompéry Elemér, Studinka Béla, Scheuer Róbert, Ugrón Gábor, Wellisch Andor, Lamotte Ká­roly, Morvay Zsigmond, Bakonyi Pál, Vértes István, Dárday Ede, Baránszky Gyula, Fejér Ottó, Nagy Gyula, Halász Ignác, gróf Teleky István, Borsay Elek, Bállá József dr., Horváth Károly, Szirmay Ödön, Békeffy Elemér, Gömbös Lajos, Somló Zoltán, Fehér Jenő, Beszkárt h. igazgató, Csécsi Nagy Miklós, Farkas József, Girardi Tibor, Thordai Lajos h. elöl­járó, Szécsi Ernő h. tiszti főorvos, Lédermann Mór, Kállay Tamás, Staub Elemér, Hatolkay Kázmér, Hoór-Tennpis Mór, Héder Lajos, Babitz Ottó, Csilléry Béla, Schmidt Richárd, Wolff István, Oszoly Kálmán, Bornemissza Géza, Faber Fülöp, bibithi Horváth Já­nos és még sokan mások. Lakbérarányosítás a fővárosi bérházakban. A fő­városi házak lakbéreinél az utóbbi években igen ki­rívó eltolódások történtek, éppen erre való tekintet­tel már a múlt évben elhatározták a bérek arányosí­tását. Az előkészítés hónapokon át foglalkoztatta a szociálpolitikai ügyosztályt és sikerült is olyan meg­oldást találni, amely a lakók érdekeit sem sérti és a fővárosra is kedvezőbb. Az lij lakbérek a februári lakbérnegyeddel lépnek életbe. KÉPESSÉGVIZSGÁLAT INDORG pszichotechnikai és szer­vezési intézet, Budapest, V., Nádor- ntca 26 Telefon: 16-1-27 A törvényhatósági tanács néhány héttel ezelőtt foglalkozott a taxi-viteldíjak kérdésével és azt a határozatot hozta, hogy a polgármester a maga jog­körében készítse elő a viteldíjak leszállítását. A hatá­rozat pontosan megjelölte a tarifacsökkentés mérté­két olymódon, hogy az eddigi 65 filléres alapdíjak a jövőben 50 fillérre mérséklődjenek, míg a további 500 méterenkénti tarifák továbbra is változatlanul megmaradnak. >■ A közlekedési ügyosztály azóta több tanácskozást folytatott az érdekelt taxivállalatok vezetőivel, amelynek során érdekes kalkulációk jutottak tudo­mására. Mindenekelőtt megállapították, hogy a ben­zin kincstári részesedésének felemelése, az olaj és a Pneumatik árának emelkedése lényegesen növelte az autófuvarozás önköltségét, amellett az autóbusz- vonalak terjeszkedése és a villamos-kisszakaszok be­vezetése a taxiutasok óriási tömegeit hódították el. A leszállítás tehát súlyos károsodást jelent a taxi­vállalatok számára, amelyek Budapesten 1600 jármű­vet tartanak üzemben és a menetenkénti 15 filléres kiesés végeredmény­ben súlyos ezrekkel károsítja a nehézségekkel kiizködő taxifuvarozó érdekeltségieket. A pontosan ellenőrzött adatok után nyilvánvaló, hogy a törvényhatósági tanácsnak nemes szándéktól Bibithi Horváth János kitüntetése. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy Bibithi Horváth János országos társadalombiztosító intézeti igazgatónak nyugalomba vonulása alkalmá­ból elismerését tudtul adják. A kormányzói kitünte­tés azokat az érdemeket jutalmazza, amelyeket bibithi Horváth János évtizedes fáradhatatlan munkássága során kifejtett és minden idegszálával a szociális gondoskodás kimélyítésé't célozta. Horváth János is­mert alakja a várospolitikai életnek, amelynek po­rondján éveken keresztül mint bizottsági tag is elő­kelő szerepet játszott. Nagy-Budapest problémái a Nemzetközi Vásáron. Abból az alkalomból, hogy Pest, Buda. és Óbuda Budapest néven való egyesítésének immár 60 éve, tárgyalások folynak most a Budapesti Nemzetközi Vásár vezetősége és a főváros között a vásár kereté­ben oly nagyjelentőségű kiállítás rendezéséről, amels^ a 60 éves Budapest utolsó évtizedének alkotásait, és a következő évtized legnagyobb érdekességű terveit bemutatná. Az előkészítő tárgyalások során felme­rült a gondolat, hogy a székesfőváros a vásáron kü­lön pavillont állítana fel, amelyben többek között helyet kapnának a közhasznú közintézmények modell- jein és a közérdekességű terveken kívül a legnagyobb fontosságú városrendezési kérdések, mint pl. a Ta­bán kérdése, az Erzsébet-sugárút, a sportcsarnok, a stadion ügye, a budai oldalnak fürdővárossá való kiképzése és még számos egyéb, a főváros szempont­jából égető probléma. Borvendég Ferenc alpolgár­mester a kérdés tanulmányozásával báró Babarczy István tanácsi főjegyzőt, a közgazdasági ügyosztály vezetőjét, bízta meg, aki most gyűjti a nagy érde­kességű kiállításhoz szükséges adatokat. Payr Hugó a közüzemek visszafejlesztését és a kisipar felsegítését sürgette. Payr Hugó országgyűlési képviselő pénteken este érdekes, nagy feltűnést keltő előadást tartott a közüzemek kérdéséről a Köz­ségi Polgári Párt belvárosi szervezetében. Vitéz dr. Pétery Aladár rámutatott arra, hogy most már el­odázhatatlan az egyszerű, gyors és olcsó közigazga­tás megteremtése, mert Magyarország a közigazga­tás kérdésével áll, vagy bukik. Egy jó közigazgatás mellett a súlyos viszonyokat könnyebben tudná el­viselni a polgárság. A háború alatt kezdődött meg az üzemesítés — mondotta Payr Hugó — és a háború után érte el virágkorát. Rövidesen minden nagy­üzemnek fióküzeme alakult. Ezt a katasztrofális gazdálkodást az adófizetők zsebe már nem bírja el. A monopolisztikus közüzemeknél (gáz, víz, villany) el kell érni azt, hogy feleslegesen ne gazdálkodja­nak, fióküzemoiket szüntessék meg és munkakörüket adját át a kisiparnak. A főváros autóinál egy kilo­méter kétszer-háromszor olyan drága, mint a magán­iparnál. Az OTI hátralékainak behajtása aránytala­nul sokba kerül. Van azonban egy olyan terv, amely feleslegessé teszi a háromszoros nyilvántartást, a kivetést, beszedést és nagy adminisztrációt. Ez a terv — könyvecskébe való bélyégragasztás — nem válhat valóra, mert egy esztendő óta nem lehet el­érni, hogy az illetékesek foglalkozzanak vele. Sür­gette a telefon felszerelési díjának eltörlését és az Elektromosművek új tarifáját. A tetszéssel fogadott előadáshoz Gündisch Guidó dr. szólt hozzá és azt hangoztatta, hogy nemcsak a tisztességtelen, hanem a pusztító verseny ellen is fel kell lépni. Lukács Fe­rón felszólalása után Scheuer Róbert képviselő köz­szállítási anomáliákról' beszélt. Baghy Lajos a női­vezérelt elgondolása nem éri el a szándékolt hatást. Köztudomású ugyanis, hogy a menetenkénti 15 fil­léres megtakarítás a közönség számára nem hoz előnyöket és távolról sem ígéri a tarifaleszállításnak komoly mértékét, ellenben céltalan károsodást okoz a válla­latoknak, amelyek ilyen körülmények között képte­lenek hatalmas személyzeti létszámukat teljes egé­szében foglalkoztatni. A mai viszonyok között a soffőrök, a tisztviselők, a munkások és egyéb segéd­erők sokszor fölöslegesek a legyengült kapacitású autótaxi-üzemekben, azonban a humánus gondolko­dás érdekében elbocsátásokra eddig nem került sor. Ha az érzékeny utasveszteségen kívül a tervezett 15 fillérekből súlyos összegek tűnnek el az üzemek bevételeiből, úgy felmerülhet az a sajnálatos lehetőség, hogy az iiymódon még inkább megromlott prosperitás miatt az alkalmazottak elbocsátás alá kerül­nek. A 15 filléres látszatmérséklés tehát a közönségnek nen jelent előnyt, a vállalatokat pedig érzékenyen sújtja: olyan meggondolások ezek, amelyek feltétle­nül azt eredményezik, hogy az elhibázott tarifamér­séklés gondolatát elejtsék és a jobb viszonyok bekö­vetkeztéig az eddigi tarifát tartsák érvényben. szabóipar súlyos helyzetéről beszélt és kifogásolta a textilgyárak mohóságát. Vitéz Horváth Béla németnyelvű tanulmánya a modern Törökországról. A Pester Lloyd január 11-iki esti kiadása „Schulbildung in der modernen Türkei“ mémet nyelvű hosszú tanulmányt közöl vitéz Hor­váth Béla dr. tanács jegyző tollából. Igen örvendetes, ha a fővárosi főbb tisztviselők nevét nyelvtudásuknál fogva külföldön is megismerik. Idegenforgalmunk növekedése szempontjából hasznos volna, ha az ide­gen nyelveket beszélő fővárosi tisztviselők olyan be­osztást nyernének, ahol ezt a tudásukat kellőképpen hasznosítani tudnák. Budapesti propaganda-előadás az Osztrák Touring Clubban. Az Osztrák Touring Club meghívására Mar­kos Béla, a fővárosi Idegenforgalmi Hivatal h. igaz­gatója érdekes és nívós előadást tartott Budapestről és Magyarországról az osztrák autósoknak és moto­rosoknak „St. Christophorus-Fahrt nach Budapest“ címmel. Az előadást Felix May er-Tenneburg, az Osztrák Touring Club elnöke meleg szavakkal vezette be és kifejtette, hogy az Osztrák Touring Club vezető­sége mindig szívesen fogja támogatni a magyar ide­genforgalmi propagandát. A vetítettképekkel kísért felolvasást az egybegyült előkelő közönség, amelynek soraiban Nelky Jenő m. kir. követ is megjelent, nagy tetszéssel fogadta. Előadás Törökországról. A „Fővárosi Alkalmazot­tak Nemzeti Szövetsége“ kaszinóhelyiségében (VIII. kér., Mária-utca 10. I.) e hó 17-én este órakor dr. Medriczky Andor: Zarándokúton Törökországban cí­men vetítettképcs előadást tart. A B. S. E. országos uszóversenye. A Budapest Sport Egyesület január 6-án, Vízkereszt napján, a nemzeti sportuszodában jól sikerült országos uszó- versenyt rendezett az egyesület 20 éves fennállásá­nak alkalmából. A zord idő ellenére nagy és előkelő közönség töltötte meg az uszodát és nagy érdeklő­déssel kísérte figyelemmel a versenyszámokat, ame­lyek a tehetséges és törekvő fiatal erőkből álló Buda­pest Sport Egyesület úszó' gárdájának szenzációs győzelmével végződtek. Az uszóversenyben résztvevők ambicióját rendkívüli mértékben fokozta a verseny országos jellege, amely igen komoly erkölcsi értéket jelentett a győztesek számára, nemkülönben azok a nagyértékű tiszteletdíjak, amelyeket Huszár Aladár főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Liber Endre alpolgármester, a Szent Gellért gyógyfürdő és szálló igazgatósága, a székesfővárosi idegenforgalmi hivatal és a Budapest Sport Egyesület adományztak. Úgy a verseny rendezése, mint a BSE úszó szak­osztályának eredményes működése a nagytehetségű játékosoknak és a szakosztály agilis elnökének, dr. Felkai Ferenc tanácsi főjegyzőnek, továbbá Boray Győző fogalmazónak és Kertész István intézőnek az érdeme. Tisztújítás a Kelenföldi Polgári Körben. A Ke­lenföldi Polgári Kör most tartotta tisztújító köz­gyűlését és azon a következő tisztikart választották meg: díszelnökök Kozma Jenő és Becsey Antal; tisz­teletbeli elnökök Petracsek Lajos és Barla Szabó Jó­zsef dr.; elnök Devecsics Mihály; ügyvezető-elnök Fejér János; alelnökök Fadgyas Dezső, Szigety Lajos, Szántó József, Rignáth Béla, Kozma Imre; igazgatók Józsa Viktor dr., Szecsödy István; főtitkár Bócz Sán­dor dr. A közgyűlést társasvacsora követte, amelyen Devecsics Mihály köszöntötte Kozma Jenőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom