Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-04 / 27. szám
Budapest, 1934. július 4. 3 SZENDY KÁROLY, Budapest új alpolgármestere Borvendég Ferencnek főpolgármesterré történt kinevezése folytán megüresedett a székesfőváros egyik alpolgármesteri állása. Ezt az állást a főváros törvényhatósági bizottsága szerdán töltötte be és heves küzdelem után a legerősebb ellenféllel szemben igen nagy többséggel győzött Szendy Károly dr. tanácsnok. Az új alpolgármesterről első megállapításunk az, hogy csöndes, nyugodt, igazán férüas karriert csinált, még csak a jövő év szeptemberében tölti be ötvenedik esztendejét és máris Budapest székesfőváros legelső vezető pozícióinak Szendy Károly dr. egyikét nyerte el. Az a csöndes munka, az a tülekedés és zaj nélkül való előhaladás, amely Szendy Károly dr. pályáját jellemzi, ezúttal is, a választáson is a legteljesebb mértékben megnyilatkozott. Meg kell ugyanis állapítani, hogy kik voltak azok, akik Szendy Károlyt bizalmukkal megtisztelték. A felo- let, amilyen meglepő, éppen olyan szép: a törvény- hatóság jobboldalától a legszélső baloldalig mindenhol voltak Szendy Károlynak tisztelői, munkájának megbecsülök akik szavazatukkal támogatták. El lehet mondani, hogy politikamentesen Budapest lakosságának minden rétege választotta meg alpolgármesterré. Ez a tény azonban, valamint Szendy Károly egész karaktere, egész életének munkája azt jelenti, hogy rendkívüli várakozással néz mindenki elkövetkezendő munkássága elé. Ma nem a nagy alkotások idejét éljük, mégis az az érzésünk, hogy ha a kősziklából nem is lehet vizet facsarni, de az alkotó tehetség a legszomorúbb gazdasági viszonyok között is megnyilatkozik. Talán nem virágzik ki olyan színesen, mint napfényes időben, talán az alkotások szerényebbek, de az a jószándékú közönség, mely az új alpolgármester megválasztását tökéletes szimpátiával kíséri, egészséges kritikával dolgozik és nem fog többet várni tőle sem, mint amennyit a körülmények megengednek. A többi Szendy Károly egyéni jelleméből, rátermettségéből és tehetségéből tevődik össze. Az a 72 városatya, aki csak nem szavazott rá, de nem szavazott ellene, éppen úgy tudja, mint az a 149, aki rászavazott, hogy a főváros tisztviselői karának egyik legtehetségesebb, legszorgalmasabb, legönzetlenebb és a fővárosért legmelegebben lelkesedő tagja került az alpolgármesteri székbe. Bátran mondhatjuk el ról,a> hogy közigazgatási szaktekintélynek számít és pedig nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is, hiszen a fővárosnál való pályafutása során a közigazgatásnak szinte minden ágazatával megismerkedett, mindenhol a legfontosabb munkákkal bízták meg, majd később a fővárosi közigazgatás legfontosabb posztjain töltött be vezető állásokat. Szendy Károly a segédhivatalon kezdte, mint fiatal jogász és férfikora delén már az alpolgármesteri székbe emelkedett. Közben dolgozott kerületi elöljáróságon, jogi, ipari és rendészeti ügyosztályban, hosszú ideig volt személyügyi referens a közoktatási ügyosztályban, míg a közegészségügyi ügyosztályban mint a tanácsnok helyettese működött, a közjogi ügyosztályt már önállóan vezeti, míg végül odakerült a közoktatás- ügyi osztály élére, mint tanácsnok. Régi városházi babona, hogy a közoktatásügyi tanácsnoki szék, elenyésző kivétellel, út a magasabb pozició felé. Tanítómesterei között ott látjuk Harrer Ferenc tanácsnokot, majd a legkitűnőbb közoktatásügyi szakértőket: Déri Ferencet és Wildner Ödönt, végül pedig a legkiválóbb közigazgatási tanítómesterek egyikét, Csupor Józsefet. Ha még megemlítjük azt, hogy Szendy Károlyban a főváros közigazgatása iránt való szeretetet nagybátyja, Eszláry Sándor élesztette, akkor elmondhatjuk, hogy aki ilyen Iskolát járt ki ennyi tehetséggel és ennyi szorgalommal, annak ötvenéves korára természetszerűen kijár az alpolgármesteri méltóság. A tiszteletreméltó, szorgalmas és tehetséges múlt záloga a gazdag, termékeny jövőnek. Ezzel a hittel várja Budapest közönsége Szendy Károly alpolgármesteri működését. Nem volt politikai háttere a zárószámadás közgyűlési visszautasításának Szerdán a pénzügyi bizottság, pénteken újból a közgyűlés tárgyalja Pártvezérek nyilatkoznak a szokatlan incidensről Szokatlan esemény színhelye volt a törvényhatósági bizottság hétfői közgyűlése: nem fogadták el a zárószámadást. A városházi annalesek hasonló esetet nem jegyeznek fel ép ezért, amikor a közgyűlésen elnöklő Borvendég Ferenc főpolgármester kihirdette, hogy a közgyűlés többsége a zárószámadást és a polgármester zárószámadási javaslatát elutasította, az első pillanatban mindenki tanácstalan volt és nem tudta, mi a leszavazás következménye. A főváros zárószámadása magábanfoglalja a részvénytársasági formában működő városi üzemek zárószámadását is, a zárószámadás elutasítása tehát azzal a következménnyel jár, hogy a részvénytársasági üzemek jóváhagyott mérleg hiányában nem tudják megtartani közgyűlésüket. Az egyedülálló döntés okozta zavar azonban rövidesen elsimult. A bizottsági tagok Sipőcz Jenő polgármesterhez fordultak és megkérdezték, mit fog tenni, hogy a rész- vénytái'saságok közgyűléseinek megtarthatása elől elhárítsa az akadályokat. A polgármester kijelentette, hogy a jogi helyzetet megvitatja polgármestertársaival és azután rövidesen határoz. A Fővárosi Hírlap munkatársának Sipőcz Jenő dr. polgármester a következő nyilatkozatot tette:-— Ilyen eset még- nem fordult elő. Nincs más megoldás, mint hogy zárószámadási javaslatomat néinikép módosítsam és a módosított előterjesztést a pénzügyi bizottság elé terjesszem. Az új javaslat azután a pénzügyi bizottság állásfoglalása után újból a közgyűlés elé fog kerülni. A pártvezéreket is megkérdeztük: miként látják a szavazás után a helyzetet és annak orvoslását"? Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke igy nyilatkozott : — A polgármester úrnak sürgősen új javaslattal kell jönnie, mert különben a törvényhatósági bizottság nyári szabadságra megy és akkor csak ősszel tárgyalhatja ismét a zárószámadást. Az előterjesztésnek meg kell járnia a pénzügyi bizottságot és azután kerülhet ismét a közgyűlés eléA részvénytársasági üzemek közül a Beszkárt- nak egyébként nem sürgős a mérleg elfogadása, hiszen a Beszkárt vezetősége maga kérte, hogy a vasútvállalat közgyűlését szep- | temberig elhalaszthassa. Csiliéry András dr., a Keresztény Községi Párt ügyvezető elnöke a következőket mondotta: — A módosított polgármesteri javaslat a közgyűlés elé kerül. Szerdán a javaslatot letárgyalja a pénzügyi bizottság, pénteken pedig a közgyűlés. Reméljük, hogy a pénteki közgyűlés azután már tudomásul veszi a zárószámadást, Az egész szavazásnak egyébként semmi politikai jelentősége nincs. Ríissay Károly dr., a Nemzeti Szabadelvűpárt elnöke nyilatkozata így hangzik: — A történtekért a többségi pártok^ legfeljebb saját magukat tehetik felelősekké, mert elmulasztották, hogy a szavazásnál jelen legyenek. Az ellenzék állásfoglalása érthető. Senki sem kifogásolhatja, hogy az ellenzéki pártok a főváros vezetőségével szemben bizalmatlanok és ennek a bizalmatlanságnak kifejezést adnak szavazatukkal. Az aztán más kérdés, bogy a többségi pártok miként akarják és tudják a dolgot reparálni. Láng1 Lajos dr., a Nemzeti Demokrata Párt társelnöke a következőket mondotta: — Azt hiszem, rendben van az, hogy a közgyűlés a zárószámadást nem fogadta el, hiszen az nem reális. A pénzügyi bizottságban ki is fejtettem, hogy miért nem reális. Nem történik semmi baj, sem az autonómiával, sem a szanálási gondolattal, ha végre letérünk a régi rendszerről, amely irreális zárszámadással operál és sértésnek fogja fel, ha a zárószámadás realitását kétségbevonjuk. A Szociáldemokrata Párt részéről Biichler József az alábbiakat mondotta: — Pártom sohase fogadta el a zárószámadást, most se fogadhatta ed. A zárószámadás elutasításáért a jobboldali pártok viselik a felelősséget. ; ’ Fábián Béla dr., a Független Demokrata Párt elnöke nyilatkozata: — A leszavazást úgy akarják feltüntetni, hogy a közgyűlés nem a zárószámadást, hanem a polgármesteri jelentést szavazta le. E beállítást azért nem kifogásoljuk, mert különben három hónapig nem lehetne a zárószámadást a közgyűlés elé terjeszteni. Végül a főváros hivatalos jogi tényezőinek véleményét kértük ki. A jogi helyzetet hivatalosan a következőkép világították meg: — A zárószámadás egyes tételeit senki sem kifogásolta, hanem csak a főváros pénzügyi politikáját bírálták a zárószámadási vitában. A pénzkezelést sem tette senki kifogás tárgyává, tehát tulajdonképen nem a zárószámadás elfogadása felett, hanem a polgármesteri javaslat felett szavaztak. A zárószámadás cl nem fogadását követnie kellene a felelősségrevonásnak, ennek azonban még csak a gondolata sem merült fel, ebből is nyilvánvaló, hogy a közgyűlés a zárószámadás elfogadása tekintetében a legközelebbi közgyűlésen állást foglalhat. * A főváros vezetői egyébként még a hétfői közi- gyűlés tartama alatt megállapodtak, hogy a polgár- mester módosított zárószámadási javaslatát szerdán a pénzügyi bizottság, pénteken pedig a közgyűlés elé terjesztik. Városi tisztviselőknek családi házat, villát épít kedvező fizetési feltételek mellett lEngel Cásszlú. Telefon 34-4-30 Budapest, VII. kerület, Rottenbiller-utca 6/B S DÉÉg*l€£N-ÉTTEREM I Rákócziéit 33. Te!.: 31-5-33, 34-3-06 I ©éli menü a polgári étteremben P 1.20 Minden szer- I dán disznótoros vacsora pénteken este halászlé r.?sza————————1 Július én délután fél 3 órakor I Ugetűversehy Hunyadi János TERMÉSZETES KESBBflVia' AZ EMÉ8ZTÖ8ZKRVJJK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT HATÁSÁBAN FELÜLMÚLHATATLAN SflXLEHHER flflDRÄS, BUDAPEST WIESNER VILMOS © Rézműves-, íémáru- és gépműhelye mindennemű javítást és őnozást vállai. Telefon : 52—3—43 BUDAPEST, II. KÉR., KACSA-UTCA 14 SZÁM örenstein és Koppel Il -T. BZJDAPIzSl VI, VILMOS CSÁSZÁn-ÚT 31 Motorosmozdonyok — Útjavító- gópek — Kisvasutak — Iparvágányok — Autobuszkarosszériák
