Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-04 / 27. szám
Budapest, 1934. július 4. Megilcöíi$ííél£ a béliéi a főváros és asz Obuáai téglagyárait /lse agyagfeúnycks^ús <e^esiíúl a városrendezési ssem- poníotefigyelemfoevéíelével iizzemíerv alapján történik. Évek óta foglalkoztatja, a főváros vezetőségét és a közvéleményt az óbudai téglagyárak kérdése. Ezek a nagykiterjedésű gyárak ugyanis a maguk read szer télén a gyagbáiiy úszásával |az (egész városrész fejlődését megakasztották, sőt a szertelenség határán járó és kellően meg mein fontolt lagyagki- termelés sok esetben komoly veszedelemmel is fenyegetett, amire intő példa, a Bécsi-úti városi házak mögött történt partbeomlás. iA gyárak eleinte mereven felzárkóztak !a főváros figyelmeztetései előtt és emiatt több hatósági eljárás is indult meg, Utóbb sikerült az ellentéteket letompítami és a közelmúltban már a! megértés jegyében folytak a tárgyalások a főváros és a vállalatok között. A főváros szempontjainak figyelembevételével a vállalatok elkészítették a. régóta sürgetett üzemitervet is, amely a gyárak számára programmot ad azokra a további esztendőkre', amíg a végleges kitelepítés fokozatosan végrehajtható. A főváros is tisztában van ngyaniís azzal, hogy egyik napról a másikra nem lehet olyan hatalmas gazdasági értékeket reprezentáló üzemeket, mint amilyenek az óbudai téglagyárak, megszüntetni, vagy áttelepíteni. A cél tehát az, hogy a további munka megfelelő keretek között haladjon tovább és összhangba kerüljön a városrendezési t ér vek kel. A beérkezett üzem terve k f elülvizsgála tával a napokban végzett a városrendezési és magánépítési ügyosztály. Ebből az alkalomból kérdést intéztünk Kempelen Ágoston műszaki főtanácsoshoz, az ügyosztály vezetőjéhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros már a múlt évben felszólította a téglagyáraikat az üzemtervek bemutatására. A felhívásnak eleget tettek és a tervek most vannak átvizsgálás alatt. A közeljövőben, valószínűleg még a nyáron megállapítjuk és kitűzzük a téglagyárak, illetve a velük szorosan összefüggő agyagbányák jövőbeni 'tevékenységét és reméljük, hogy a közérdek szigorú szemmeltartása mellett ezzel az intézkedéssel nyugvópontra jut az évek óta húzódó óbudai téglagyári kérdés. — Ma már osaik .Kőbánya és Óbuda területein vannak üzemben lövő téglagyárak, nemrégiben azonban a város belső területén egész sor nagy agyagbánya és téglagyár állott. Tgy téglagyár volt a statisztikai hivatal előtt, a Mechv/an t-li getné 1, a Széna-téren, a P.asaréti-út környékén és sok kisebb téglagyár volt a Lágymányoson. A főváros területén ugyanis majdnem mindenütt találunk tégla- gyártásra alkalmas agyagréteget, egyre-,másra keletkeztek a magyar főváros fellendülése idején a téglagyárak, amelyek bőségesen gondoskodtak az új körutak, sugárutak, városrészek építéséhez szükisé ges tégláról. Az óbudai téglagyárak sem számíthattak arra, hogy ilyen hamarosan behatárolja őket a város. Itt az a baj, hogy a hegyoldal különböző pontjain az agyag rétegeződése különböző. Ezért tervszerűen kell a fejtést folytatni, különben az egyés rétegek között a b-eszüremkedő 'víz szivárgásnak indul, átnedvesedés keletkezik és megindul a felsőbb fekvésű földtömeg csúszása a völgy felé. A múlt .években ezt a csuszám!ást nlemcsa'k a téglagyárak területén észlelhettük, hanem az agyag- bányától távolabb fekvő magántelkek, sőt közutak is lecsúsztak. Ez a környék lakói, érdekelt telektulajdonosai között jogos panaszokra adott okot és í arra indította a. hatóságokat, hogy szigorú intézkedéseket tegyenek a bányaüzem biztonsága és a városrendezési szempontoknak megfelelően. Ezek a rendszeabályok sokat javítottak a helyzeten. Megindult a rendszeres rézsűképzés, a; rézsüket gyepesítéssel, fásítással szilárddá tették és a bányák területét és környékét mesterséges víziszivárgókkal mentesítették a talajvíztől. A rendszeres bányászás következtében a környező ingatlanokat fenyegető AMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZÖMESTßREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS beton Építési vállalkozók, földmunka, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA Vili., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. CZIKÓ ISTVÁN aszfalt, útépítő, tetőfedő és szigetelő VÁLLALAT 6 JÓZSEF-KÖRUT It. SZ. CS TELEFON: 30-8-14. Szesedy Bála Jenő OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, KÖVEZŐMESTER UT-,VASÚT-, BETON- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Budapest, I. Alkotás-u. 18. II. 1. Tel.: 52-8-52 Botón, mákodéra, aszfalt felrúgásához vegyen BÉRKOMPRESSORT LI8KA JENŐ oklevelei gépészmérnök, koraproesor-bórbe&dá Botopeat, VHI., kerület, Barosa-nto* 77. is. Telefonnám : 83-6-41. veszély tehát csaknem teljesen megszűnt. Aztán a rézsűképzés, gyepesítés és fásítás nemcsak a 'hegyoldalak megszilárdítása szempontjából fontos, hanem azért is, hogy a még most is éktelenkedő meredek, csupasz bányaoldalakat eltakarja. — Sikerült m-ost már a téglagyárakat arra Is rávenni, hogy ne csak a téglagyártás számára szükséges bányászást folytassák előírás szerint, hanem ezzel párhuzamosan meghatározott tereprendezési munkákat is végezzenek. Ezáltal mintegy 10—15 év múlva a kimerülő bányái helyén építkezésre teljesen előkészített 'terep keletkezik és a téglagyáruk a terület rendezésével járó költségtöbbletért -bőségesen kárpótlást találnak majd akkor, amikor az ingatlanokait parcellázzák. — A bányavállalatok egyébként salját érdekeik szempontjából foglalkoznak a kiköltözés kérdésével is. A hatóságok e tekintetben természetesen 'segítségükre lesznek megfelelő tanácsokkal, útmutatással, hogy a későbbi nemzedék ne kerüljön lolyan kellemetlen helyzetbe, mint amilyenben most Óbuda és Újlak lakosságának egyrésze szenved az elődök rövidlátása miatt. Újra operálhatnak a fővárosi kórházakban a tanulni vágyó külföldi orvosok Háborítatlanul tovább maradhatnak a klinikák a közkórházakban A fővárosi közkórházakat a múltban évrői-évre nagyszámban keresték fel a külföldi orvosok, hogy ott résztvegyenek a továbbképző kurzusokon és tudásukat ennek révén kibővítsék. Négy évvel ezelőtt éles támadások hangzottak el a budapesti közkórházakban gyakorló és tanuló külföldi orvosok ellen, akiket avval vádoltak meg, hogy avatatlan kézzel súlyos operációkat végeztek. A főváros vezetősége a támadások hatása alatt betiltotta, hogy a külföldi orvosok számára gyakorlati tanfolyamokat tartsanak. Azóta sokszor került kínos helyzetbe a közkórházak igazgatósága, amikor kénytelen volt amerikai, japánul és Európa csaknem minden országából jelentkező orvosoknak megtagadni a kórházakban való továbbképzés lehetőségét. De a hazai kultúrának is érdeke, hogy a főváros feladja korábbi merev álláspontját. Salamon Géza dr. tanácsnoknál, a közegészségi lés közkórházi osztály vezetőjénél érdeklődtünk a külföldi orvosok továbbképző tanfolyamának felújítása és a közegészségügyi adminisztráció egyéb aktualitásai iránt és a következő érdekes felvilágosításokat kaptuk: _ A főváros vezetőségének határozata szerint 10 30 októbere óta bezártuk a közkórházak kapuit a tanulni szándékozó külföldi orvosok előtt. A hazai kultúra, a tanfolaymokból származó propaganda, valamint az idegenforgalom érdekei is kívánatossá teszik, hogy a mai állapoton változtassunk. Erre a mód meg van és a tanfolyamok szabályozásával úgy a betegek érdekeit, mint a hazai orvosok továbbképzését sérelem nélkül biztosíthatjuk. Ezért az igazgató-főorvosok értekezletének meghallgatása után most javasoljuk, hogy a külföldi orvosok részére újra engedélyezze a főváros a továbbképző tanfolyamokat. A külföldi orvosok közül azonban csak az vehető fel a tanfolyamra, akinek az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottsága erre engedélyt ad. A tanfolyam ideje a belgyógyászaton, sebészeten, szülészeten és nőgyógyászaton 6 hónap, a többi szakokon 3 hónap lesz. Kivételt csak az olyan, okmányokkal igazolt szakorvosokkal tesznek, akik valamilyen különleges szaktanulmányt végeznek. Kórtermi, vagy műtőben való közreműködésre pedig csak azt a külföldi orvost bocsátják, aki megfelelő jártasságát okmányokkal igazolni tudja. Az osztályokra felvett idegen orvosokat orvos-gyakornokoknak tekintik. Az elméleti tanfolyam elvégzése után. az idegen orvos a főorvos személyes felügyelete alatt és tényleges közreműködése mellett végezhet kezdetben kisebb, később fokozatosan nagyobb műtéteket. Az idegen orvosnak több kórházi anyagot nyújtani nem szabad, mint egy kórházi másodorvosnak. A külföldi orvos ténykedéséért az osztályos főorvos úgy anyagilag, mint fegyehnileg személyesen felelős. A főorvos állapítja meg azt is, hogy hány és milyen műtétet bíz az idegen orvosra, a műtétek száma azonban előzetes megegyezés, vagy alku tárgya nem lehet. Az idegen orvost a kórházból a tanfolyam elvégzése előtt is bármikor ki lehet zárni. A továbbképző tanfolyam részvételi dija havi 50 pengő. A közkórházakból nem telepítik ki a klinikákat A fővárosi kórházakban már hosszú évek óta több klinikai osztály talált otthont. Három évvel ezelőtt, a nagy kórházi ágyhiány idején, felmerült a gondolat, hogy a klinikák költözzenek ki és a főváros az elfoglalt osztályokat újra birtokába vehesse. Erről bonyodalmas tárgyalások indultak meg a főváros és a kultuszminisztérium között, amelyeknek eredményeképp a klinikák maradtak és nem történt érdemleges döntés a főváros részéről szorgalmazott állami hozzájárulás kérdésében sem, amit azon a címen kértek, hogy a klinikai osztályok fenntartása a többi betegosztályokénál költségesebb. Közben a probléma egyrésze magától megoldódott: Krepuska professzor visszavonult és a Rókusbán levő fiilklinikát megszüntették. De még mindig maradt három kórházi klinika: a Rókusbán az urológiai, továbbá a gége-klinika, az Istvánban pedig Adóm tanár sebészeti klinikája. Most ezekről folyik a vita. A kultuszminiszter a közelmúltban leiratot intézett és azt kérte a fővárostól, hogy a klinikai osztályoknak 1937 június 30-ig továbbra is adjon helyet. A főváros hajlandó ezt a terminust elfogadni, csupán azt kéri, hogy költségkülönbözét címén a klinikai osztályok fenntartásáért évi 55.000 pengőt fizesÉpítsen be gépébe Telefon: 53-0-92 *---M.p Knplér-uica 9 <•- pbosphorbronzot, „OPTALIY“ könujűfémdugattj út, feliér-csápágyféinet, mert a SCHÜYZ-gyórtmónyok kiválóak! sen a kincstár a közkórházaknak. A főváros további kívánsága az is, hogy a klinikákon szüntessék meg a kezeléseknél az önkéntes adományok szedését: a perselyezcst. A klinikák és közkórházak közös problémáinak megbeszélésére és tisztázására az állam és a főváros rövid időn belül hat tagú vegyes bizottságot alakít. A bizottságban a székesfővárost a közegészségi tanácsnok, a központi kórházigazgató és a közigazgatási bizottság elnöke fogják képviselni. „PUHITAS“ FERTÖTLENITÉSI VÁLLALAT (Speciális patkány, egér, rovar- és molylrtdszerek előállítása) BUDAPEST. HORTHY MIKLÓS-ÚT 34. I. 3. TELÉFON.: 59-9-32 TRIMMEL JÓZSEF ti ((műves mester, építést vállalkozó Budapest, El., Medve-utca 38. (Sajót ház) Telefont 52-3-57 TRAUB ODON aszfalt, szigetelő, tetőfedő vállalata Budapest, X., Rezsö-tér 3. Tel. 41-1-65 Wcfci fülöp RtZPlOVES Budapest, Vili., GAlgo-u. IS. T.: 460—36
