Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-17 / 3. szám

Budapest, 1934 január 17. Liber Endre alpolgármester a Fővárosi Hírlap álján felvilágosítást nyújt a felügyeleti hatásköre alá tar­tozó városházi problémákról A törvényhatósági tanács — mint ismeretes — három kerületi tanácsnokot nyugdíjazott és február­ban, minden valószínűség szerint nyugdíjba vonul Vájná Ede tanácsnok is, aki érdemekben gazdag szolgálati idejét betöltötte. A gazdátlanul maradt kerületek tanácsnoki helyeinek betöltése egyike a fővárosi közigazgatás legfontosabb kérdésének, mert a kerületek vezető nélkül hosszabb időn át nem maradhatnak. Sürgős megoldásra vár az új kerületi elöljáróságok megszervezésének ügye is, mert a XI. kerületi elöljáróság felállításához szombaton kül­dött leiratával már végérvényesen hozzájárult a kormány. A tanácsnoki állások betöltése, a kelenföldi és a többi új kerületi elöljáróság megszervezése, vala­mint a városházi adminisztráció többi aktuális kér­déseiről Lifoér Endre alpolgármester, akihez felvilágosításért fordultunk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A tanácsnoki állások betöltése attól függ, hogy a kormány megadja-e a szükséges engedélyt. Mint tudjuk, az alkalmaztatási ti­lalom változatlanul érvényben van és a meg­üresedő állások betöltésénél előzetesen ki kell kérnünk a felügyeleti hatóság hozzájárulását. A három megüresedett tanácsnoki hely betöl­tésére vonatkozó felterjesztésünket már fel- küldtük a belügyminiszter úrhoz és amint a választ megkapjuk. nyomban kiírjuk a pályázatot. A megürült kerületi elöljárói helyeket nem helyettesítette be a polgármester, hanem az elöljárók korábbi állandó helyettesei vezetik ideiglenesen az ügyeket. Behelyettesítésre csak akkor kerül a sor, ha a kormány nem járul hozzá az állások végleges betöltéséhez. Ez azon­ban nem valószínű. Véleményem szerint a kormány ezúttal sem fog elzárkózni a főváros felterjesztése elől és minden remény megvan arra, hogy meg­kapjuk az engedélyt az új tanácsnokok meg­választására. — Az új kerületi elöljáróságok közül a kelenföldi sorsa már eldőlt a belügyminszter hozzájárulásával. Az elnöki ügyosztály már meg is kezdte az új elöljáróság megszervezé­sét, a középítési ügyosztály pedig sürgősen hozzálát az épület megfelelő átalakításához, amint a helyiségeket kiürítik. Az iíj elöljáró­ság márciusban megkezdi működését. A tiszt­viselőket részben a régi kerület személyzeté­ből, részint más kerületekből, vagy a központ­ból rendeli ki a polgármester. Az új elöljáróság mintegy 60 főnyi sze­mélyzettel kezdi működését. —_ Szeretnénk az idén még legalább a zuglói elöljáróságot is felállítani, tekintettel ennek a népes es fejlődő perifériának különleges vi­szonyaira. Ennek a kerületnek a személyzetét is a meglevő tisztviselők és alkalmazottak so­raiból fogjuk kiválasztani, úgy hogy az új elöl­járóságok felállítása újabb alkalmazásokat egyáltalában nem követel. A közeljövőben el­dől a VII. kerületi elöljáróság ügye is. A ta­nács nem járult hozzá a régi bérleti szerződés meghosszabbításához, hanem utasítást adott a főváros vezetőségének, készítsen javaslatot új székház létesí­tésére. Ebben az ügyben a napokban értekezletre hív­tam össze az elnöki, a középítési és városgaz­dasági ügyosztály vezetőit, a ^ szakreferenseket és a VII. kerületi elöljáróság vezetőjét. Az értekezleten pontosan megállapítottuk a szük­ségleteket, természetesen redukálva mindent a mai gazdasági helyzet színvonalára. Az érte­kezleten kialakult szempontok alapján a középítési ügyosztály most sürgősen elkészíti a VII. kerületi székház terveit és költségszámításait, és ezek alapján a polgármester valószínűleg már január végén, vagy február elején kon­krét javaslattal áll a tanács elé. Megkérdeztük az alpolgármestert milyen módon kapcsolódik be a főváros a fedett sportcsarnok épí­tésébe, miután a főváros törvényhatóságának tagjai közül is sokan már régóta szorgalmazták a sport­palota felépítését. —- A főváros vezetősége már több mint egy éve foglalkozik a fedett sportcsarnok kérdésé­vel. Természetesen e tekintetben is kötve van a keze a pénzügyi, és gazdasági helyzet miatt, de már korábban nyilvánította azt a készségét, hogy megfelelő telek ajándékozásával szí­vesen segíti elő a megvalósítást. Ennél többet ma aligha tehetünk. A sportbi­zottság foglalkozik legközelebb a kérdéssel, majd a városrendezési, illetve a városfejlesz­tési bizottságot foglalkoztatja az ügy és a két szakbizottság javaslata alapján jut a polgár- mester abba a helyzetbe, hogy a maga előter- j jesztését megtehesse. Ez a főváros részéről há- I rom—négy héten belül minden bizonnyal meg- 1 történik. _____ Érdeklődtünk, hogyan váltak be azok az újítá­sok, amelyeket január 1-én a kórházak igazgatásá­nál léptetett életbe a polgármester. — Mindössze három hét tapasztalatai álla­nak rendelkezésünkre, ami olyan rövid idő, hogy tiszta képet alkotni és végleges véleményt nyílvánítani még nem lehet. Az eddigi jelek szerint azonban az életbeléptetett újítások minden te­kintetben elérték a kívánt célt. Az ápolási díjak decentralizált behajtása hosz- szas bürokratikus eljárásokat kapcsolt ki és a főváros remélhetőleg lényegesen kevesebb ápo­lási díjtartozást kénytelen az év végén nyilván­tartani, mint a múltban. Jól beváltak látom a betegfelvételi eljárás egységesítése érdekében történt intézkedéseket is. A következő kérdés, amit az alpolgármesterhez intéztünk, a fürdőfejlesztési tevékenység legközelebbi eseményeire irányultak. — A Rudasfürdő újjáépítésének tervei most már bejárták az összes szakbizottságokat — mondotta — és a tanács most véglegesen állást foglalhat az építkezés dolgában. Remélem ez A közmunkák megindításának óriási fontosságát Huszár Aladár főpolgármester állandóan kiemeli és a maga hatáskörében mindent elkövet, hogy a mai nehéz viszonyok között az iparosság' és a munkás­ság kereseti lehetőségekhez jusson. Ez vezeti a főpol­gármestert, amikor fürdőügyi vonatkozásokban a fejlesztés útjára terelte az intézmények működését és amikor fanatikus kitartással szorgalmazza az Andrássy-út meghosszabbításának és az Erzsébei- sugárút megvalósításának ügyét. Az elmúlt héten nagyfontosságú tanácskozás volt az Erzsébet- sugárút megnyitásának dolgában a főpolgármester­nél, aki a probléma anyagi előfeltételeit terjesztette a belügyminisztérium, az OTI, a MABI, a pénzügy­minisztérium, a Közmunkatanács delegátusai, vala­mint a főváros adminisztrációjának vezetői elé. Az értekezleten elhatározták, hogy a munkálatok első etappejának elvégzéséhez szükséges 3 millió pengőt kölcsön formájában veszik igénybe a Társadalom- biztosító Intézettől és a kölcsönt a főváros garan­ciája alá helyezik. Az összegre a Közmunkatanács- j nak van szüksége, amelynek a törvényszerinti fel- j adatköre a városrendezés lefolytatása és a szüksé­ges adminisztratív teendők előzetes elvégzése. A főpolgármesternél tartott értekezlet egyhangúan elhatározta, hogy az OTI felettes hatóságánál a J belügyminisztériumban eljár olyan irányban, hogy | a kölcsön folyósításához járuljon hozzá és ezzel ; tegye lehetővé a közeljövő egyik legnagyobb köz­munkájának Ígérkező Erzsébet-sugárút megvalósí­tását. A 3 milliós kölcsön felhasználásáról és annak mikénti szükségességéről illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap mun­katársának: — A belső Erzsébetváros újjáalakításának és az Erzsébet-sugárút megvalósításának tervei már hosszú évek óta készen állanak. Az értekezleten kör­vonalazott 3 milliós kölcsönre azért van szükség, Január 18-án, és 21-én tiéE&üfán fél 3 órakor 96ETÜVERSEHY i már a héten megtörténik, azután kiadja a főváros a tervezési megbízást a két kijelölt építésznek, Po­gány Móricznak és Hültl Dezsőnek pontos körülírással annak, bogy mit akar a fő­város létesíteni. Rendkívüli fontos fürdőfej­lesztési szempontbői a Széchenyi fürdő máso­dik mélyfúrása, amelyre ugyancsak sor kerül ebben az évben, lehet hogy már a tavasz folya­mán. A fúráshoz szükséges költséget kölcsön útján teremti elő a főváros, az eszközöket pedig az állam bocsátja rendelkezésünkre. Ez a fúrást lényegesen olcsóbbá teszi. A nemrégiben lezajlott tanügyi kinevezések kap­csán szóbahoztuk a még mindig oly igen nagyszámú ideiglenes tanerők helyzetét és azt a reményt, hogy ebben az évben automatikusan véglegessé minősítik át őket. — Ez elsősorban pénzkérdés — hangzott a válasz. — Pedagógiai és szociális szempontból kétségtelenül az volna a leghelyesebb, ha kivétel nélkül végleges személyzet tanítana. Keressük is a megoldást. Hogy ezt milyen for­mában és mikor sikerül megoldani, — ma még nem tudom. Űj tanszékek szervezésére aligha gondolhatunk. Befejezésül idegenforgalmi kilátásaink iránt ér­deklődtünk. — Ezen a téren — hangzott az alpolgármes­ter válassza — az idei esztendő kilátásai örven­detesen biztatóak. A külföld érdeklődése Buda^ pest iránt, állandóan fokozódik és a statisztikai jelentések azt bizonyítják, hogy külföldi vendé­geink száma nálunk alig esőken valamit, sőt bizonyos többletet mutat ugyanakkor, amikor más külföldi városokban 27—40 száza­lékos visszaesés mutatkozik. Néhány esztendővel ezelőtt télen Budapesten alig volt idegen járás, most pedig szép számmal vannak szállodáinknak idegen vendégei a kel­lemetlen időjárás ellenére is. Nagyon fontos idegenforgalmunk szempontjából a vízumkérdés revíziója és ennek az érdekében felirattal fordult a fővá­ros a kormányhoz, rámutatván azokra a körül­ményekre, amelyek a revizió megfontolását kívánatossá teszik. hogy az első lépések megtörténjenek, amelyeknek célja, hogy a szükséges kisajátításokat elvégezhessék és a területet az új útvonalak, valamint az új épületek számára rendelkezésre bocsássák. Magától értetődik, hogy a 3 milliós összeg önmagá­ban elégtelen a terv teljes kivitelére, mert a sugárút megépítése több évre elosztva történik, és a további összegeket a szükséghez képest kell mozgósítani. — A közmunkák tanácsa már érintkezést kere­sett az érdekelt telektulajdonosokkal, akikkel meg­állapodást kell létesíteni, hogy meglévő területük­ből a kisajátítás igényeit tisztázzák és egyúttal kötelezzék őket az új útvonal körzetében fekvő telkek megfelelő beépítésére. Ha mindezek a kérdések tisztázódtak és túl vagyunk a Károly-körút 15. számú bérház, valamint a hatal­mas területet elfoglaló Orczy-ház lebontásán, úgy a munkálatok első állomása a Síp-utcáig terjedne, olymódon, hogy az árkádszerűen kiképezett torkolattól kiindulva megépülne a széles boulevard 200 méteres hossza és azután éveken át előrehaladva jutnánk el az Erzsébet-körútig. A munkálatok 5—6 évig tarta­nak és természetesen hatalmas összegeket igényel­nek, mindezek azonban megtérülnek a telkek el­adása, az új házak magasabb lakbéradói és a vár­ható forgalom után esedékes illetékek révén. Ite- mélhetőleg a kölcsön felvétele nein ütközik akadályokba, amely esetben az annyira áhítozott Erzsébet-sugár- útból valóság válik. = BUS» ÉS RIEDLHAYER« KÖZPONTI FŰTÉS-, SZELLŐZTETÉS-, LÉG8ZESZ-, VÍZVEZETÉK-, FÜRDÖBERENDEZÉS-, CSATORNÁZÁSI ÉS IPARI CSŐVEZETÉK- BERENDEZÉSEK VALLALATA BUDAPEST, II., 55 ATT IS YÁN Y-UTCA 67/69. SZÁM TELEFON : 55-9-57. Wcisi fÜIOp I PÓPlfJWES Budapest, VII!., CrJSsja-EN o. I.: 4@ö—$6 ! Megkezdődlek a tárgyalási ai frzsCDcl-sugárút kőrzeféöei fekvő telektolofdonosokkal A Húron Hsiiüés kölcsön MilmiUtmsM tekinthető

Next

/
Oldalképek
Tartalom