Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-20 / 25. szám
Budapest, 1934 júuius 20. 5 Elzárják a közlekedés elől a Boráros- teret az új híd pillérépítésének idejére A villamosközlekedést a Mester-utcánál hurokvágánnyal bonyolítják le — Az új közlekedési rend az ősszel életbelép A Horthy Miklós-híd építési munkái csendesen, de nagy lépésekkel haladnak előre. A budai hídfő földmunkáival már csaknem teljesen elkészültek és előrehaladóttan épül a jobboldali partipillér is. Az építkezéssel párhuzamosan a városházán intézkedtek, hogy a híd építéséhez szükséges területek kellő időre rendelkezésre álljanak és hogy az építkezés tartama alatt a meglehetős nagyforgalmú Bo- ráros-tér közlekedésének zavartalansága biztosítas- sék. Ezekről az intézkedésekről a Fővárosi Hírlap munkatársa beavatott helyen a következő felvilágosítást szerezte: — A Boráros-téri hídfő építési munkáit legkésőbb a kora tavasszal, de lehet, hogy már az ősszel elkezdik. Az építéshez szükséges terület túlnyomó részben a Dunaparti teherpályaudvar vonalába esik, azonban a hídfeljáró mégis jó mélyen benyulik a Boráros-térbe és ennek megfelelően térrendezéseket kell végrehajtani. Ezeken már dolgoznak az illetékes műszaki ügyosztályok. Sokkal aktuálisabb ennél a közlekedés ideiglenes megoldása. Azon a területen, ahol most a körúti villamosvonal hurokvágánya halad, épül a hídfeljáró, az építkezés idejére tehát gondoskodni kell a villamosvonalak végállomásának ideiglenes elhelyezéséről. A főváros közlekedési ügyosztálya és a Beszkárt vezetősége a közelmúltban tanácskozott erről a kérdésről. Valószínűleg az lesz a megoldás, hogy ideiglenesen hurokvágányt fektetnek le a Mester-utcában az autobuszvégállomás járdaszigetének helyére. Természetesen az autóbuszok végállomását ebben az eseCben áthelyezik máshová. Az építkezés tartamára a hídfő területét palánkok zárják le. Körülbelül egy éven át nehézségekkel jár majd a forgalom lebonyolítása a Boráros-téren, ez azonban elkerülhetetlen. A híd megépítése után azonban a régi rend ismét visszaállítható lesz. — A Mérnöki Kamara és a többi szakegyesülec már behatóan foglalkozott e kérdéssel és egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a szociális segélyezésnek ez a szóban forgó rendje emberi, nemzeti, népnevelési, fegyelmezési és gazdasági szempontból minden vonatkozásban reális és kívánatos, sőt hasznos is, mert végeredményben a munkaszolgáltatás folytán értékeket termel a köznek. A világhíres, nagy olasz közmunkák nagyrészt az általunk kezdeményezett módszerrel létesültek. Hivatkozhatunk a bolgár példára is, de közelebbről is megtaláljuk szándékaink alátámasztását: Debrecen városa ilymódon építtette fel az első magyar stadiont. — A budapesti munkászászlóaljak felállítása nem ütközik semmiféle komoly nehézségbe. Tárgyaltunk erről az út- és csatornaépítési, a város- rendezési és középítési ügyosztályokkal. A II. ügyosztály már elkészítette a munkászászlóaljak munkaprogramját is. A munkaeszközöket is a műszaki ügyosztályok bocsátanák rendelkezésre, túlnyomórészt a meglévő készletekből. — Kezdetnek próbaképen hat, egyenkint háromszáz főnyi zászlóalj alakulna meg, amelynek liathavi munkabére 650.000 pengő volna. Dimoff bolgár kSzmunhaminiszter nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a Bulgáriában törvényesen bevezetett általános muihötitezettsSg fényes eredményeiről Ä munkanélküliség apasztására a Frontharcos Szövetség Budapesten is munkászászlóaljak felállítását sürgeti A milliós Budapest életére hosszú évek óta egyre jobban terjedő árnyékként borul a munka- nélküliség. Pedig a főváros óriási erőfeszítéssel mindent megtesz, hogy ennek a veszedelemnek a lehetőség szerint útját állja. Szinte erején felül áldoz a segítő akciókra, ezenkívül az elmúlt eszten- időkben száz- és százmilliókat áldozott közmunkákra is. Sajnos, mindez nem elegendő a gyökeres orvosláshoz, mert a kerületi elöljáróságok szegénykatasztere szerint munkahiány következtében kereken íO.OOO család, tehát átlag 120.000 lélek szorul a hatóság támogatására. A mai pénzügyi és gazdasági helyzetben nincs kilátás olyan nagyobbarányú közmunkák megindítására, amely a munkanélkülieknek nagyobb tömegét foglalkoztatni tudná, ezért sokszorosan nagyjelentőségű az az életrevaló terv, amelyet munkászászlóaljak sürgős megvalósítása érdekében pénteken délben az Országos Frontharcos Szövetség tiszti küldöttsége Borvendég Ferenc főpolgármester és Sipőcz Jenő polgármester figyelmébe ajánlott. A főváros vezetői rokonszenvesen fogadták a minden különösebb nehézség nélkül életrehívható tervet, amelynek gyakorlati megvalósításával már az illetékes műszaki ügyosztályok is komolyan foglalkoznak. Ha a terv megvalósul, hamarosan hat munkászászlóalj keretében 1800 ember veheti kezébe a kenyeret biztosító szerszámot. A Fővárosi Hírlap munkatársa a nagyjelentőségű kezdeményezésről beszélgetést folytatott vitéz Martsekényi Imre törvényhatósági bizottsági taggal, az Országos Frontharcos Szövetség budai szervezetének elnökével, az akció egyik kezdeményezőjével, aki a munkanélküliség rémének leküzdéséről és ezzel kapcsolatosan a munkászászlóaljak felállításáról a következőket mondotta: — A munkászászlóaljak megszervezésének gondolata nem új, nem mi találtuk ki. Mi csak azt akarjak, hogy a munkanélküliség leküzdésének ezt a külföldön, Olaszországban, Németországban, Bulgáriában és Európa más államaiban jól bevált és sikerrel alkalmazott módszerét, hazai viszonyaink nak megfelelően, nálunk is meghonosítsák, mert tudjuk, hogy a segítésnek ez a módja eredményes lesz. A szociális nyomorúság elleni küzdelemben „PURI7AS“ FERTÖTLENITÉSI VÄLLALAT (Speciális patkány, egér, rovar- és mo'yirtöszerek előállítása) BUDAPEST. HORTHY MIKLÓS-ÚT 34. I. 3. TELÉFON.: 59-9-3 2 Ö3BB83BHSB1 Építsen be gépébe phospborbronzot, „OPTALIT“ könnjűfémdugattjút m A- üA fehér-csapágy fémet, mert a SCHÜTZ-egyárSmányok kiválóak! a munkanélküli segélyezésből hivatásos munkanélküliség keletkezik, amely társadalmi és nemzeti szempontból veszedelmes és sérti a munkabíró emberek, különösen a háborút járt frontharcosok emberi méltóságát. A polgármester úr előtt a külföldi példákra hivatkoztam és a megalázó munkanélkülisegélyezés helyett bajtársaimmal együtt a nnmkaszolgáltatás ellenében történő segélyezés megorganizálását ajánlottam. Ez az összeg a szociális segélyezésre beállított költségvetési hitelből volna kiszakítandó. A munkászászlóaljak tagjai zsoldot, élelmet, esetleg szállást, ruhát és lábbelit kapnának. A munkászászlóaljak tevékenysége a magán- gazdaságot, az ipart és a vállalkozókat nem érintené, mert kizárólag olyan földmunkákat végeznének, amelyekre más módon úgysem lehetne fedezetei teremteni és amelyeket enélkül nem is fognak még hosszú évekig megcsinálni. Ismétlem tehát, senkinek nem vág az érdekeibe az akció, senkit sem foszt meg kereseti lehetőségtől, ezzel szemben ezreknek adna hosszú időn át kenyeret és foglalkozást. Természetesen hangsúlyoztuk a főváros vezetői előtt azt is, hogy a munkászászlóaljakban, már csak fegyelmezettségük és háborús előjogaiknál fogva is, elsősorban volt frontkatonákat alkalmazzanak. A munkászászlóaljak felállítása a a munkanélküli intelligencia szempontjából is hasznos lenne, mert nagyszámú munkafelügyelő kerülne ki a soraik közül. A tervvel rokonszenvet mutat Borvendég Ferenc főpolgármester úr is, aki előtt akciónk elgondolását már alpolgármestersége ide- jéni smertettük. Ezek után reméljük, hogy hamarosan felsorakoznak a munkanélküliség frontján az első munkászászlóaljak. Dlmpffkolgár küzmunkamfniszler imerteti a bulgáriai munka- kSfeiezeftsfS nagyszerű eredményei! Az akció kezdeményezői elsősorban Bulgáriára, mint hozzánk legközelebb álló példára hivatkoztak. Felette aktuális és érdekes tehát az a beszélgetés, amelyet a bulgáriai munkászászlóaljakról, az ottani általános munkakötelezettség tapasztalatairól és eredményeiről Szabó István dr., a külföldön élő kitűnő magyar publicista folytatott a Fővárosi Hírlap felkérésére I. Dimoff volt bolgár köziniinkaminiszterrel, a közelmúltban lemondott Musanoff-kabinet tagjával, az általános munkakötelezettség legfőbb irányítójával és organizátorával: — A bulgáriai általános munkakötelezettség törvényes kötelezettségen alapul. Minden bolgár bi zonyos korhatáron belül köteles meghatározott időre munkaszolgálatra jelentkezni. A kötelező munka- szolgálat alól, testi alkalmatlanságot, betegséget kivéve, felmentésnek helye nincs, illetve külön adóval váltható meg, még pedig az illető jövedelméhez és adóalapjához arányítva progresszív alapon. A bulgáriai általános munkakötelezettséget 1923-ban iktatták törvénybe, tehát 11 éve áll fenn az orga- záció, amelynek eredményeivel a kormány és a nemzet teljes mértékben meg van elégedve. Rengeteg utat, vasútépítést, erdőírtást, talajművelést, folyamszabályozást produkáltak a munkászászlóaljak, amelyeknek ma már saját műhelyeik, telepeik és iskoláik vannak. Igen célszerű módon történt gon doskodás a munkászászlóaljak által végzett köz munkák szerszámszükségletének előteremtéséről is. A cementgyárak például kötelezve vannak arra. hogy berendezési tárgyaikat és gépeiket bizonyos időre díjmentesen a munkaszolgálat rendelkezésére bocsássák. Csak a gépeket, illetve berendezéseket; a munkát a zászlóaljak tagjai végezték, beosztotl szakmunkások vezetése mellett. A vállalatok, gvá rak részéről ez a kis áldozat volt az akcióhoz való hozzájárulás, illetve az általános munkaszolgálat alóli mentesítés váltsága. — A bolgár munkászászlóaljak java fiatal ember, akik örömest és jókedvűen töltik az időt a zászlóaljakban, ahol nemcsak dolgoznak, hanem sokféle praktikus tanfolyamon oktatásban is részesülnek. Természetesen külön gondoskodnak a munkakatonák testi ápolásáról, edzéséről és higiéniájáról is. — Az általános munkakötelezettség fenntartása ma már nem kerül pénzébe a bolgár államnak, fenntartja önmagát, sőt értékeket termel és a legutóbbi időben feleslegei Is vannak abból a pénzből, ami a munkaváltságok- ból befolyik. Az 1033. évi költségvetésben ily címen 10 millió leva plusz mutatkozott. — A munkakötelezettségnek köszönhető, hogy Bulgáriában munkanélküliségről beszélni nem igen lehet, ilyen probléma nincs. Aki dolgozni tud és akar. azonnal megkapja a megosztását s a kenyerét. Eddig hangzik a volt bolgár közmunkaminiszter nyilatkozata. Természetesen nálunk más a helyzet. Az akciót, törvényes alap hiányában, csak önkéntes belépésekkel és a munkanélküliek felvilágosításával lehet elindítani. Minden bizonnyal azonban az első hívó szóra jelentkezik olyan létszám, hegy az első zászlóaljak kezükbe vehetik az ásót, a lapátot, a csákányt és eredményesen dolgozhatnak nemcsak mindennapi kenyerükért, családjukért, hanem a főváros jövője szempontjából nagyjelentőségű távolabbi feladatok megvalósításán, amelyek közül legelsőnek talán a Nemzeti Stadiont említhetjük meg. KORÁNYI ÍS FRÖHLICH NAPELLENZŐ FÉMPORTÁL és REDŐNYGYÁRTMÁNYAI KÖZISMERTEK Gyár: Budapest, Kisfaludy-utca 5. Telelőn: HOFNAN DINES okleveles mérnök épületbádogos, gáz-, vízvezeték- és központé íütés berendező Budapest, II., Szász Károly-utca 5. Telefon: 53-9-59.
