Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-06-20 / 25. szám

() Budapest, 1934 június 20. Megingott a margarin-front, Jajveszékelnek a kekszgyárosok FeSvonylnak az éleSriiÉszsrkereikedők a sajtgyérak versenye eigen — A tisztességes cukrászipar halálküzdelme a kontárok­kal — A nagyáruházak közös propaganda kifejtésére akarják beugrafni a detailistákat Megírta a Fővárosi Hírlap, hogy a magyar mező- gazdaság védelme, valamint a közönség régi kíván­ságának érdekében a földművelésügyi minisztérium már régebben elhatározta a margarin használatának korlátozásáról szóló rendelet megalkotását. A kor­mány terve mindenképpen indokolt és örvendetes: a mesterséges zsiradékanyagok kiküszöbölésével a vajfogyasztásnak nagyobb lehetőséget biztosít az országban, ugyanakkor pedig a fogyasztóközönsé­get megvédi a margarinos készítményekkel űzött visszaélésektől. A rendelet a jövő héten megjelenik és nagyon rövid átmeneti idővel hatályba lép. A rendelet megjelenését a Hutter-Lever, a Bien S. és fiai, valamint a Steiner-féle mar­garinos kisüzem próbálta hátráltatni, amely vállalkozások természetesen félnek, hogy vég­leg elvesztik a magyar piacot. Sorompóba állították tehát a kekszgyárosokat, akik memorandumban mu­tattak rá a kormány előtt arra, hogy a vajjal készí­tett keksz nem állóképes és ezért élvezhetetlenné vá­lik. A földművelésügyi minisztérium nem fogadta el valóságnak ezt a beállítást és az Országos Kémiai Intézetben vegyvizsgálatot végeztetett. A kísérletezé­sek befejeződtek és a kekszgyárakkal egyesült mar­garingyárak kifogásait minden tekintetben megdön­tötték. A vizsgálatok ugyanis bebizonyították, hogy a friss teavajjal készült keksz állóképes és annak megromlásától nem kell tartani. Ezt a megállapítást bizonyára nagy örömmel fo­gadja a fogyasztóközönség is, amely a legnagyobb megdöbbenéssel értesült arról, hogy Glasnerék pék- üzeme, Steiner, Koestlin és a többiek keksz-készítmé­nyeiket eddig margarin felhasználásával gyártották. Nem kétséges, hogy a kekszfajták kelendősége lénye­gesen növekedik, ha az egész vonalon a vajjal való készítési rendszerre térnek át. Élelmiszerkereskedők a sajt- gyárak ellen Az élemi szerszakmát közerői érinti a sajtgyárak ellen megindított akció is, amely a kereskedők részé­ről indult meg. Különböző sajtgyárak ugyanis sajná­latos módon követték a Pók-áruházak rendszerét és közvetlen árusító üzletekkel igyekeztek a közönséget a legális kiskereskedelem elől magukhoz csábítani. A sajtüzletek nemcsak sajtot, hanem mindenfajta élelmiszert és csemegeárut is forgalomba hoznak, amelynek révén azután vészes versenyt támasztanak a kereskedőknek. Az áruházak nyomasztó versenye miatt amúgyis lesújtott kiskereskedők most elhatározták, hogy meg­élhetésükért felveszik a versenyt a gyárak konkurren- ciáival és közös bevásárló szövetkezetét alapítanak. Máris megállapodást kötöttek több konzervgyárral és más szakmabeli gyárakkal a közös együttműkö­désre és ha a nagy sajtgyárak ezután sem szüntetik be a közvetlen árusítást, úgy o nagykereskedők és a viszont elárusít ók a legélesebb harcot indítják ellenük Ankét foglalkozik a zugcukrászok Uzelmeivel A cukrászipar sérelmei is foglalkoztatták az el­múlt napokban a kereskedelmi minisztériumot. A Baross Szövetség képviseletében llovszky János elnök és Spelter Henrik, a oukrászipartestiilet elnöke tár­ták elő a cukrászipar sérelmeit és panaszait, kifejtve, hogy kontár-cukrászok és zugiparosok selejtes, olcsó árukkal árasztják el a piacot, amelynek következményeként állandóan csökken a tisztességes cukrászipar forgalma. Hulla Aurél mi ciszteri tanácsos kilátásba helyezte, hogy a jövő hé­ten ankétet hív össze, amelyen megbeszélik a szük­séges megtorló intézkedéseket. Céltalan egyezkedési kísérlet a gyárak detailárusítása ügyében A kereskedelmi érdekeltségek változatlan kitar­tással védelmezik érdekeiket és megélhetésük biztosí­tása céljából állandóan védekeznek a gyáripari vál­lalatok üzempoliUkája ellen. Legutóbb a Budapesti Kereskedmi és Iparkamara igyekezett kiegyenlíteni az érdekeltség ellentéteit. A legutóbbi tanácskozáson a következő határozatot fogadták el: Az ipar és kereskedelem legcélszerűbbnek tartja, ha a gyárak detailárusítása ügyéhen elkerülhető volna a jogi szabályozás szüksége. Éhből a célból kívánatos, bogy az egyes érdekelt ipari és kereskedői szakmák közvetlenül tárgyaljanak egymással. A kamara kebelében megalkotandó zsűrinek lesz a feladata, bogy a létrejött szakmai megállapodások betartásáról megfelelő szankciókkal gondoskodjék. Nem az első eset, hogy a gyárosok és a kereske­dők egymással megegyezést keresnek. Az eddigi meg­egyezések nyomán azonban mindig kiderül, hogy a detailárúsítással foglalkozó gyárak kivon­ják magukat a szankciók alól és változatlan hevességgel ostromolják a még meg­maradt kereskedői egzisztenciákat. Ilymódon teljesen kilátástalan, hogy Magyar Divatcsarnok, a Fenyves, a Tempó, a Baross-téri Filléres áruház, a Corom, a GFB— A székesfőváros Statisztikai Havifüzeteinek meg­jelenése elé ma fokozott várakozással tekintenek azok, akik a gazdasági élet alakulását figyelemmel kísérik. Ez a füzet, amely Illyefalvi I. Lajos dr., statisztikai hivatali igazgató szerkesztésében jele­nik meg, valóságos hddijelentés a gazdasági helyzet frontjáról. Egy hónappal ezelőtt, amikor az 1934. esztendő első negyedéről nyújtottak összefoglaló ké­pet a liavifüzetek, örömmel állapítottuk meg a vál­ságból való kiemelkedés határozott tüneteit. A most megjelenő füzet újabb adatai kell hogy eldöntsék, vájjon ez az emelkedés tartósnak mutatkozik-e és joggal várhatjuk-e végre-valahára a helyzet jobbra- fordulását. A gazdasági élet rövid szemléjét a munkapiac adataival kezdjük. Száz munkahelyre ugyanis a múlt év ápri­lisában 387, a folyó évben pedig csak 297 munka- kereső jutott. Az is örvendetes tünet, hogy a ható­sági munkaközvetítőnek 2331 munkakeresöt sikerült elhelyezni a tavalyi 15Í7 helyett. A múlt évhez képest a munkanélküliség a szakszervezetek kimu­tatása szerint is 18%-kai csökkent; Áprilisban 150 építkezést bonyolítottak le Buda­pesten. Ez a szám meghaladja a múlt évi színvo­nalat. A jövőre vonatkozó kilátásokat a kiadott építkezési engedélyek alakulásából ítélhetjük meg. Új lakóházak építésére kevesebb engedélyt adtak ki az idén áprilisban, átalakításokra viszont 224 engedélyt kértek, a tavalyi 152 helyett. Általában emelkedő irányzatot mutatnak a közmü­vek szolgáltatásai is. A székesfővárosi vízművek által szolgáltatott vízmennyiség 5.1 millióról 5.5 mil­lió köbméterre, a villamosáram fogyasztás pedig 15.8 kw. óráról 18.8 millióra emelkedett. Különösen örvendetes, hogy az áramfogyasztás többletének ja­varésze a motorikus áramra esik. Egyedül a gáz- fogyasztás mutat csökkenést, mely 1934 áprilisában 7.3 millió köbméter volt a tavalyi 7.8 millióval szem­ben. A gazdasági megélénkülés jelei leginkább a főváros áruforgalmára vonatkozó számsorokból tűnnek ki. A vasutak és a hajók által lebonyolított áruforgalom adatai szerint, melyek feldolgozása technikai okok miatt még csak A legfőbb sokszorosító gép V ^ % J D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 18-2-20 Pók, valamint a többi kis és nagy áruház a jogtalan üzleti versenyt megszüntessék. A megoldás egyedül csak úgy jöhet létre, ha a kor­mány a legszigorúbb rendelettel gondoskodik a fék­telen áruházi és gyáripari detail-rendszer betiltásáról. A nyári kiárusítás és a kis­kereskedelem A nyári kiárusító vásár ügyében legutóbb tár­gyalások indultak meg a fővárosi nagy áruházak és a detailkereskedők között. A nagy áruházak részéről ugyanis az az ajánlat érkezett az egyik kereskedelmi érdekképrüselethez, hogy a július 14-én kezdődő ki­árusítási vásárt együttes propagandával rendezzék meg. A közös propaganda terve azonban a detail- kereskedelem körében egyelőre nem talált méltány­lásra. Számosán húzódoznak attól, hogy a közös ak­cióban résztvegyenek, amely a dolog természeténél fogva nem bír különösebb jelentőséggel a detallis- tákra. Keveslik a nagy áruházaknak a közös propaganda érdekében megnyilvánuló áldozatkészségét is és ezen­felül garanciákat óhajtanak arra nézve, hogy a nagy áruházak a közös propagandaakción kívül nem fog­nak különálló egyéni akciókat lefolytatni a forgal­muk fokozására. A nagy áruházak viszont hallani sem akarnak arról, hogy a saját propagandaakcióikba beleszólást engedjenek bárki számára és hangsúlyoz­zák, bogy a közös propaganda-front megalakításával a kereskedelem összességének érdekeit óhajtanák elő­mozdítani a maradék-vásárok alkalmából, de viszont ez nem zárhatja ki egyéni propagandájuk párhuzamos alkalmazását. Magyarul ez azt jelenti, hogy az áruházak a propaganda terén is folytatni akarják lehengerelő po­litikájukat a detailistákkal szemben és kíméletlen­ségükben odáig mennek, amíg a kiskereskedelmet teljesen elsorvasztják. március hónapról állnak rendelkezésre. A behozott áruk mennyisége 3.6 millió métermázsáról 4.4 mil­lióra, az elszállított áruké pedig 783.000 métermázsá­ról 1.2 millióra emelkedett. Az áruforgalom mellett a személyforgalom adatai is a válság enyhülését mutatják. Míg az előző két esztendőben helyi közlekedési vállalataink kimutatá­sai liónapról-hónapra a forgalom nagyarányú csök­kenéséről számoltak be, addig ezidén ismét javuló irányzatról beszélnek a statisztikai adatok. Április­ban a Beszkárt 24.2 millió személyt szállított az 1933 áprilisi 20.8 milliós forgalommal szemben. Hasonlóképpen emel­kedést mutat a bevételek összege, mely 3,706.867 pen­gőről 3,857.735 pengőre javult. A székesfővárosi Autóbuszüzem és a BART összesített adatai szerint az autobusz- forgalom még nagyobb mértékben érezte meg a javuló gazdasági helyzet hatásait. Az autóbuszon szállított személyek száma 2.1 millióról 2.5 millióra, a bevételek főösszege pedig 607 ezerről 665 ezer pen­gőre emelkedett. Végeredményben összes helyi sze­mélyforgalmi vállalataink 26.8 millió utast szállítot­tak áprilisban. Az év első harmadának összforgalma pedig 99,121.740 utassal a százmillió' főt is megköze­lítette, míg a múlt óv ugyanezen időszakában a for­galom 83 millió fő volt csupán. Akadtak a statisztikai havifüzet átlapozása köz­ben oly adatok, amelyek még erősen magukon vise­lik a gazdasági válság hatását, A számsorok túl­nyomó többsége azonban a helyzet határozott javulásáról tanúskodik. Akár a munkanélküliség és a termelés, akár az áru­forgalom, vagy a személyforgalom adatait vettük szemügyre, mindenütt a gazdasági bajok csökkenését és a főváros lüktető vérkeringésének megélénkülé­sét bizonyítja a statisztika. Elhalasztották a Beszkárt közgyűlését. A Buda­pest Székesfővárosi Közlekedési R. T. eredetileg jú­nius 30-ára tűzte ki ezévi rendes közgyűlését. A vál­lalat részére előterjesztett mérleg és működési je­lentés felülbírálása, a városházi adminisztráció és a számszék részéről azonban további időt igényel és ezért a részvénytársaság engedélyt kért a kereske­delmi minisztertől, hogy közgyűlését elhalássza. Ér­tesülésünk szerint a halasztási terminus szeptember 30-ig szól, azonban a Beszkárt a közgyűlést előbb, valószínűleg még július folyamán meglát tja. A budapesti bankok 1934. évi egyesített mérlege. A Gazdasági Világ összeállította a TÉBE kötelé­kébe tartozó budapesti pénzintézetek egyesített mér­legét. Ez a részletes kimutatás alkalmas arra, hogy pénzintézeti szervezetünk helyzetéről áttekinthető tájékoztatást szerezhessünk. A magyar pénzintézeti szervezet teljes képét mutatja a Gazdasági Világ kimutatása. A táblázatos kimutatás a Gazdasági Világ kiadóhivatalában (V., Fáik Miksa u. 7., tele­fon : 156—70) kapható. o wi a Hintés 9 gazdasági helyzet színtéréi A légii statisztikai adatok határozott javulásról szállnak be

Next

/
Oldalképek
Tartalom