Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-17 / 3. szám

Budapest, 1934 január 17. fliw h. wiiiMaaaBsaaBBBffiB^gas^a PESTI KIRAKAT A halódó utca Villamos villamos hátán, autóbusz autóbusz hátán, méhkasszerűen nyüzsgő gyalogjárók minden­felé és mégis azt kell mondani, hogy halódik a buda­pesti utca. Talán észre sem vennénk, ha a statisztika kétségbeejtően szomorú számai föl nem hívnák a figyelmünket arra, hogy akármilyen zaj, akármilyen forgalom is van a budapesti utcákon, ez még sem az igazi világvárosi forgalom, ez még sem az a világ­városi kép, amelyet Budapest utcáinak ma mutatnia kellene. A statisztikai adatok azonban nagyon ért­hetően beszélnek és igen hangosan bizonyítanak. Megerősíteni ezeket az adatokat nem kell, de ellen­őrizni lehet; az ellenőrzésnek pedig az a módja, hogy a budapesti utca forgalmát összehasonlítjuk a kül­földi nagy világvárosok forgalmával. Ez az össze­hasonlítás azután végleg nagyon szomorú eredményt tüntet föl. Mi hiányzik a pesti utcáról. Nem kell soká töprengnünk, nem kell sokat kutatnunk utána, egyet­len tekintet és szinte azonnal meg lehet állapítani, hogy Budapest automobil forgalma a minimumra csökkent. A zaj csak a villamos csengőtől, nehéz meklenburgi lovak vontatta teherkocsiktól, dübörgő autóbuszoktól származik, de az automobilok enyhe töff-töffje szinte egészen kiveszett ebből a hang­zavarból. Vannak napszakok, amikor hosszú per­cekig várhat az ember a legforgalmasabb útvonala­kon is, míg egy-egy autótaxi felbukkanik a látó­határon, mert a magánautók már szinte ritkaság- számba mennek. A statisztikai adatok pedig azt bi­zonyítják, hogy két év alatt tizenötezer autót állí­tottak le a tulajdonosaik, ugyanakkor pedig húsz­ezer soffőr lézeng állás nélkül, amihez hozzájárul még vagy ötezer olyan munkás, aki az autójavító- mühelyekben kereste meg kenyerét. Huszonötezer ember tehát az áldozata a pesti utca haldoklásának és az automobilizmus katasztrófájának. Nemcsak a munkanélküliek problémája azonban ez a katasztrofális visszaesés, hanem Budapest világ­városi jellegének nagyon súlyos defektusa is. Huszonötezer munkanélküli igen nagy szám, de hasonlóképpen nagy veszedelem az is, ha a buda­pesti utca elcsöndesedik, ha a budapesti utca világ­városi színezete megfakul, elszürkül. Keresni, ku­tatni kell az okokat, amelyek ezt az óriási válságot előidézték és meg kell találni az orvosságot, mert ennek a válságnak a fokozása igen súlyos veszedel­met jelent. Nem lehet ugyanis az, hogy a magyar automobilizmus letörése kizárólag a gazdasági vál­ságból eredjen. Nem lehetséges ez, hiszen az automo­bil ma már nem luxus, hanem a gyors munkának, a sürgős tevékenységnek pótolhatatlan és nélkülöz­hetetlen eszköze. Autón ma már nem gazdag embe­rek járnak, hanem azok, akiknek sok dolguk van. Ha pedig az automobil nem luxus, hanem kenyér- kereseti eszköz, akkor soha nagyobb szükség nem volt rá, mint ma. Azok a körülmények pedig, ame­lyek ezt a kenyérkereseti eszközt elvonják azoktól, akik gyors munkával, lázas iramban akarnak tevé­kenykedni a magyar életben, veszedelmet jelentenek és így föltétlenül minél előbb kiküszöbölendők. Vagy két esztendővel ezelőtt valóságos hisztéria vett erőt az embereken és a gazdagság látszatát akarták maguktól elhárítani azzal, hogy kiszálltak autójukból, amelyre pedig azért volt szükségük, hogy a maguk és sokszor igen sok alkalmazottjuk kenyerét megkeressék. Ennek a hisztériának végé­nek kell szakadnia és meg kell értenie mindenkinek azt, hogy ha a munka iramát gyorsítani akarja, ha többet akar dolgozni és ehhez szüksége van az olyan eszközre, mint az automobil, akkor senki sem fogja ezért látszatadóval és nem tudjuk még, mi minden­nel fenyegetni, hanem igenis, az egész magyar köz­vélemény érzi, hogy szükség van az olyan lázas tevékenységű emberekre, akik mindennapi munkáju­kat sem az apostolok lován, sem a villamoson, de még az autóbuszon sem tudják elvégezni. A magyar közvéleménynek és Budapest dolgos polgárságának meg kell értenie, hogy ha ez a tizenötezer automobil újra munkába áll, ez nemcsak huszonötezer ember­nek adja vissza a kenyerét, nemcsak a budapesti utca világvárosi színezetét állítja helyre, de egy­szersmind a legszebb reményekre jogosít abban a tekintetben is, hogy száguldó autón akarunk kivág­tatni a gazdasági válságból. MIKROFARAD vflLAMOSSÁGI^GYAR BUDAPEST, VI., Berlini-tér 3 telefon: 21-2-BI. Készít különféle fém és bakelit tömegcikkeket, bakelit- és fém- szerszámokat, elektrotechnikai cikkeket. ljf. & leggobb sokszorosaié gép a 3 D. GESTETNER v| *1 J BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 19-2-20 Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a közjövedelmek aggodalmas hanyatlásá­ról, az adókedvezmények kiteriesztéséról, a gyakornoki állások betóltéséról és más aktuális kérdésekről Kcresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter még nem döntött az új költségvetés jóváhagyásáról. Ilyen körülmények között a főváros vezetősége a múlt évi keretek között irányítja a főváros háztar­tását. A költségvetés kormányhatósági jóváhagyása nem fog nagyobbarányú változást hozni, mert hi­szen a főváros vezetősége a költségvetést minden­képpen csak keretnek tekinti. Nem is lehet ez más­kép a mai súlyos gazdasági viszonyok között, ami­kor a fővárosnak nemcsak a költségvetés tízmillió pengő deficitjének a pótlására kell fedezetet talál­nia, hanem újabb megtakarításokkal kell ellensú- I lyoznia a bevételek várható csökkenését. A Fő­városi Hírlap munkatársának alkalma volt ebben az ügyben Sipőcz Jenő polgármesterrel beszélni, akihez azt a kérdést intéztük, hogyan akarja pó­tolni az 1934. évi háztartásnak a költségvetés sze­rint várható tízmillió pengős hiányát és miként szándékozik ellensúlyozni azokat a bevételi kiesé­seket, amelyek ez óv folyamán az előirányzattal szemben jelentkezni fognak. Sipőcz Jenő dr. polgármester a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: — Az a nagymértékű hanyatlás, amely közjövedelmeinknél jelentkezik, mély aggoda­lommal tölt el. Nem kétséges, hogy meg kell találnunk azokat a módokat, amelyekkel a fő­város pénzügyi helyzetét szanálhatjuk. Abban nincs eltérés sem a főváros hivatalos ténye­zői, sem pedig a fővárosi pártok vezetői kö­zött, hogy a főváros lakossága új terheket már nem bír el. Nem kétséges, hogy a közterhek emelésével a pénzügyi helyzet szanálásának a céljait nem szolgálhatjuk. Már a költségvetési vita során felmerült az a gondolat, hogy nekünk a kor­mánnyal valamilyen megállapodást kell léte­sítenünk, még pedig mem csak a közterhek megoszlását illetően, hanem azon túlmenőleg, a főváros által teljesítendő feladatok megosz­lása tekintetében is. Eredeti elgondolásunk szerint úgy akarjuk pótolni a tízmillió pengő hiányt, hogy a kormánytól ötmillió pengő segélyt kérünk a felemelt forgalmi adóból szár­mazó bevételi többlet haszonrészese­dése címén, ötmillió pengőt pedig kölcsön útján terem­tünk elő. Úgy a törvényhatósági tanács, mint a közgyűlés is megbízott engem azzal, hogy a kormányzattal ilyen irányban megfelelő tár­gyalásokat kezdjek. Nézetem szerint ez az egyetlen járható út, amelyen sikert érhetünk el. E tárgyalásokat még ebben a hónapban megindítjuk. A magam részéről bizonyosra veszem, hogy a kormány hajlandó lesz a fő­város kívánságait a megjelölt értelemben tel­jesíteni és pedig nemcsak a székesfőváros, ha­nem az ország érdekében is. Szóbahoztuk Sipőcz Jenő polgármester előtt azokat a kérdéseket is, amelyek szintén csak a kor­mánnyal folytatandó tárgyalások során tisztáz­hatók. Ig-y például érdeklődtünk annak a felterjesz­tésnek a sorsa iránt, amit a főváros vezetősége abból a célból intézett a kormányhoz, hogy a gaz­dáknak nyújtott adókedvezmények a főváros lakos­ságára is kiterjesztessenek. Sipőcz polgármester így felelt: — A kormány legutóbb rendeletet bocsáj- tott ki, amely az adóhátralékok megfizetése te­kintetében értékes kedvezményeket ad a fővá­ros polgárságának. Nézetem szerint, — bár je­lentős engedményről van szó, — ez nem elegendő. A fővárosban ugyanis nem csak a jö­vedelmi adó terén mutatkoznak nagy hátralé­kok, hanem a forgalmi adó és a kereseti adó terén is, már pecíig az utóbbi két cím alatt mutatkozó adóhátralékok éppen a kis embere­ket érintik legtömegesebben. Éppen ezért azzal a felterjesztéssel fordultam a kormányhoz, ahogy a főváros polgárságának legutóbb ren­deletileg nyújtott hátralékfizetési ked­MQCZN Hl édes mustár ||ft francia mustár vezményt terjessze ki a kormány a ke­resetiadóra és a forgalmiadóra is. Általában azt kértem a kormánytól, hogy a gazdáknak nyújtott kedvezményeket adja meg a főváros iparos és kereskedő társadalmá­nak is. Sipőcz Jenő polgármester a továbbiak során közölte még a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy tárgyalni fog a kormánnyal a tejrendeletről is, amelyet megváltoztatni kíván, továbbá intézke­dést kér a vajkartel megalakulásának megakadá­lyozására. Arra a kérdésünkre, hogy a Közérdekelt­ségek Felügyelő Hatóságának a működését illetően nem látja-e szükségesnek bizonyos egyeztető tár­gyalásoknak a megindítását, Sipőcz Jenő polgár- mester így felelt: — A Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságá­nak a működéséről és legközelebbi munka- programjáról különböző hírek terjedtek el. így például bizonyos oldalról úgy állítják be a helyzetet, mint hogyha a Közérdekeltségek Fel­ügyelő Hatósága már most foglalkoznék a fő­városi üzemek felülvizsgálás óival. Ezekkel a hí­rekkel szemben meg kell állapítanom, hogy a főváros és a kormány között létre­jött megegyezés szerint a törvényható­ság maga állapítja meg a követendő irányelveket és azután kerülnek ezek az irányelvek a Közérdekeítségek Fel­ügyelő Hatóságának az elbírálása alá. A. főváros vezetősége ezekben az üzemi kérdé­sekben konkrét előterjesztést készít és a Köz- érdékeltségek Felügyelő Hatósága csak akkor foglalkozhat az üzemek gazdálkodásával kap­csolatos problémákkal, amikor az irányelvekről a törvényhatóság már döntött. Egyébként sin­csen tudomásom arról, hogy a Közérdekeltsé­gek Felügyelő Hatósága bármely üzem további működését vagy gazdálkodását illetően az autonómiától függetlenül valamilyen végleges elhatározásra jutott volna. A Fővárosi Hírlap munkatársa végül a gya­kornoki állások betöltése iránt érdeklődött, mire Sipőcz polgármester így nyilatkozott:-— A gyakornoki állások betöltése a legne­hezebb feladatok közé tartozik. Rengetegen pá­lyáztak és minden pályázó igyekszik hatalmas protektorokat felvonultatni maga mel­lett. Ilyen körülmények között igen széleskörű és nagymérvű szelekciót kell alkalmaznunk, amit úgy értek, hogy csak a legmagasabb kvali­fikációt vehetjük figyelembe és általában úgy a tehetséget, mint a karaktert illetően korláto­kat kell felállítani. Többszöri rostálást végzünk ilyen értelemben, hogy a döntést ezzel is meg­könnyítsük. Ami a gyakornoki állások betölté­sének a terminusát illeti, ez rövidesen bekövet­kezik. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozata részlete­sen megvilágítja a főváros pénzügyi helyzetét és megjelöli azokat a feladatokat, amelyeket a legkö­zelebbi időben a kormányhatóságokkal folytatandó tárgyalások során meg kell oldani. Parker—Udylite vastárgyak és szer­kezetek legbiztosabb rozsdamentesítése fekete vagy fehér kivitelben SZtKELV (UTÓ oki. mérnök Iroda : í„ Bálvány utca 0. Telefon; 11-3-52. Legyőzi a rozsdát! Üzem; VI, Petneházy-u. 72. Tel.: 91—8—73. Ajánlatok és mintadarabok készítése díjtalan

Next

/
Oldalképek
Tartalom