Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-06-06 / 23. szám

2 ■sä Budapest, 1934 június 6. Elkészült a kerületek közigazga­tásának reformjáról szóló javaslat A héten letárgyalja az elnöki szakbizottság és utána nyomban felterjesztik a kormányhoz Az elnöki szakbizottság e héten kezdi meg a ke­rületi igazgatás reformjára vonatkozó tervezet tár­gyalását. A belügyminiszter néhány hét előtt leira­tot intézett a fővároshoz és közölte, hogy a kerületi közigazgatásról szóló új törvényt rövidesen az or­szággyűlés elé akarja terjeszteni. Felszólította tehát a fővárost, hogy a törvénytervezet elkészítése előtt tegye meg a maga szakszerű javaslatait és észre­vételeit. Felkay Ferenc tanácsnok a racionalizálási cso­port vezetőjének irányításával, az utasításnak meg­felelően, átvizsgálták az elöljáróságok admisztrációs anyagát és a pontos adatgyűjtés után elkészítették a közel kétszáz gépelt oldalra terjedő javaslatot, amely a szakbizottság hozzászólása után rövidesen a miniszter elé kerül. A javaslat részletei egyelőre még ismeretlenek, annyi azonban bizonyos, hogy alapo­san meg fog változni az elöljáróságok működési és munkaköre. Az új javaslattal kapcsolatban szóbakeriil az egyes kerületek közigazgatási határvonalának módo­sítása is. Ilyen határkiigazítás célszerűnek mutatko­zik a II. és XII., továbbá a XI. és a XIII. kerületek között, de ilyen tekintetben szóbakeriilhetnek más kerületek is. A városrendezési és a közjogi ügyosz­tályok meghallgatása után már elkészítette erre vo­natkozó előterjesztését az elnöki ügyosztály. A kerü­leti határkiigazításokról beavatott helyen a követ­kező felvilágosítást kaptuk: — Mindenekelőtt rendelkezésre szorul a II. és III. kerület határvonala, amely a Rózsadombot szeli ketté. A Vérhalom, Berkenye, Giilbaba és még egész sor más utca egyik fele a II. kerülethez tartozik, másik felére viszont a III. kerületi elöljáróság illeté­kes. Ez sok visszás állapotot szült. De egyébként is helytelen az arányosítás, mert a III. kerület összehasonlíthatatlanul nagyobb a II. kerületnél. A terv az, hogy a mai határvonal helyett a Szép- völgyi-út lesz a két kerület mesgyéje. A II. kerü­lethez csatolják a Margitszigetet is, az északi fürdő­csoporttal együtt, amely eddig szintén a III. kerü­lethez tartozott. Ugyancsak revízióra van szükség a II. és a XII. kerület között. Ezen a részen a II. kerület régi határa az Ördög­árok volt. Az Ördögárkot azonban ma már csaknem teljesen beboltozták, úgyhogy egy tényleg nem létező vonal a határ. Szinte adva van, hogy a két kerület új határvonala a Hidegkúti-út legyen. Módosítani kel! a XI. és a XIII. kerület el­választó vonalát is. Ma a Németvölgyi-út és a Németvölgyi temető men­tén húzódik a határ. A javaslat az, hogy a jövőben az újonnan létesített transverzális út legyen a határ. E tekintetben még nem alakult ki véglegesen az ál­láspont, főleg azért, mert itt ennek az álláspontnak érvényesülése esetén az következne be, amit a II. ke­rületben meg akarnak szüntetni: kettévágnák a Sas- hegyet, amely ugyanolyan villaváros negyed, mint a Rózsadomb. Egyébként is megfelelőbb, hogy ennek a városrésznek a lakói a Verpeléti-útra járjanak le és ne legyenek kénytelenek a távoleső Várba fel­fáradni, ha az elöljáróságokon ügyes-bajos dolguk akad. ■ ■ Összehangolják a falusi termelők, a kereskedők és fogyasztók érdekeit Megakadályozzák a dömpingárakat a Nagyvásártelepen Az utóbbi esztendőkben úgyszólván szünet nél­kül panaszkodnak a környékbeli falusiak és gaz­dálkodók, hogy a főváros kíméletlen és merev rend­szabályokat alkalmaz velük szemben és emiatt nem tudják termelvényeiket kedvező áron értéke­síteni. Különösen az a fő kifogás, hogy eltiltották a kocsikkal érkező vidékieket a kerületi csarnokok környékéről és a piacokról, a nagy vásártelepre tö­mörítették őket, ahol — szerintük — túlrövid az árusításra rendelkezésre álló idő és emiatt nem egyszer kénytelenek áruikat valósággal elkótya­vetyélni. A közigazgatási bizottság ülésén Kozma Jenő több alkalommal szóvátette ezeket a panaszo­kat és példákat sorolt fel arra, hogy ugyanazt a főzelékfélét, amit reggel 6 fillérjével vesznek meg kilónként a nagyvásártelepen a termelőktől, né­hány órával később a kerületi csarnokokban és a piacokon 26—30 fillérjével árusítják. Néhány nappal ezelőtt a pestmegyei gazdálkodók küldöttséggel ke­resték fel Sipőcz Jenő polgármestert, akinek elő­adták sérelmeiket. A polgármester megigérte, hogy a panaszokat megvizsgálja és az árak alakulását a nagyvásártelepen ezentúl külön szerv fogja ellen­őrizni. Felkerestük ltosta János (Ír. főjegyzőt, a közélelmezési ügyosztály vezetőjét és megkérdez­tük, mennyire alaposak ezek a sokat hangoztatott sérelmek és a főváros mit szándékozik tenni a pa­naszok megszüntetésére: milyen lesz az a szerv, amely a nagyvásártelepen az árak alakulását el­lenőrizni fogja? — A panaszok — válaszolta Rosta János fő­jegyző — nem újkeletűek és túlnyomó részben nem is indokoltak. A vidéki gazdák, az úgynevezett ős­termelők legnagyobb panasza az, hogy nem áru­síthatnak nagyban a kerületi csarnokoknál és a piacokon, illetve hogy a rendes vásári időn belül nekik is le kell rakodniok áruikkal, úgy mint a többi piaci árusnak. Ezt a rendelkezést 1928-ban hozta a főváros és hogy így határozott, arra meg­volt minden oka és alapja. A nagyvásártelepen semmivel sincsenek hátrányosabb helyzetben a vi­déki termelők és árusok, mint a helybeli kereske­dők. A nagyvásár természeténél fogva egyébként is az egész forgalom a kora reggeli órákban bonyolódik le és hiába maradhatnának ott tovább a kiszabott idő­nél, a délelőtt 11 órcmál, annyira ellanyhul ilyen időben már a vásártelep forgalma, hogy a várako­zás nem jelentene semmi előnyt számukra. — Tény, hogy, eddig- az árak alakulása nem volt eléggé ellenőrizve i és tényleg fordulhattak elő esetek, amikor a kereslet hiányát, vagy a túlkíná­latot egyes élelmes nagykereskedők kihasználták és indokolatlanul alacsony áron vásárolták össze a szállítmányokat. Gondoskodunk arról, hogy ez a jövőben elő ne fordulhasson. Már kiadtuk a ren­delkezést, hogy a vásárigazgatóság és a vásárfelügyelőségek a nagyvásártelepi és a detailpiaci árak ala­kulását állandóan ellenőrizzék és ha tényleg észrevennénk, hogy dömpingárakkal próbálják valamely cikk árát mesterségesen le­törni, akkor a, hatóság nem mulasztja el a beavat­kozást. A 157.300/1927. számú kormányrendelet, amely az élelmiszerkereskedelemben jelentkező tisztességtelen versenyről intézkedik, megadja erre a lehetőséget. — Fontos probléma? miként volna lehetséges a hatóságnak az árak szabályozásába irányítóan be­avatkozni? Ez nem könnyű feladat és a főváros nem is szívesen nyúl hozzá közvetlenül, hanem inkább az az elgondolásunk, hogy a gazdaérdekeltségek létesítsenek olyan szervet, amely olyankor, amikor valamiből túlkínálat van, vagy túlfelhozatal, felvásárlásaikkal közbelépjenek, és olyankor hozzák ismét piacra az árut, amikor nagyobb kereslet mutatkozik. Ez a tömörülés bizonyos kedvezményeket kapna, esetleg kizárólagosságot a nagyvásártclepről tör­ténő élelmiszer-export lebonyolítására. Nagyon jó hatással volna az árak alakulására az is, ha a nagy- vásártelepen elegendő raktárakkal és megfelelő hűtőházakkal rendelkeznénk. A raktárak építésére MULLES — Vállalom villakertek elkészítését KERTÉPÍTŐ és egész évi gondozását, o 1933 őszén " megtartott Kertészeti Kiállításon az Országos Kertészeti Egyesü­let aranyérmével kitüntetve. Telep: VII., EGRESSY-ÉT 108. szám. Faiskola: VISEGRÁD-NAGYMAROS Telefon: 96-3-43 DEBRECEN-ÉTTEREM Rákóczi-út 88. Tel.: 31-5-66, 34-3-06J Déli menü a polgári étteremben P 1.20 Mindon szer­dán disznótoros vacsora pénteken este halászlé I reméljük hamarosan sor kerül, sajnos, nem mond­hatjuk ezt a hűtőházról, amelynek építéséhez na­gyobb összeg szükséges. Szeretnénk mielőbb meg­valósítani a válogató raktárt, ahol az exportképes árut összegyűjtenék és csoma­golnák. Minthogy az export-áruért jobb árak volná­nak elérhetők, ez hozzájárulna ahhoz, hogy a belső fogyasztásra kerülő cikkek ára olcsóbbodnék. Re­méljük, hogy a nehézségek ellenére a közel jövő­ben sikerül olyan megoldást találni, amely a kereskedők, a termelők és a fővárosi fo­gyasztóközönség érdekeinek egybevetésével közmegnyugvásra meg tudja oldani mindezeket a kérdéseket és ezzel a vidéki termelők kívánságát is kielégíthetnénk. Í10FP1AN DÉNES okleveles mérnök épületbádogos, gáz-, vízvezeték- és központ« fűtés berendező Budapest, II., Szász Károly-utca 5. Telefon: 53-9-59. M&CH FEKETE JÁNOS TETŐ FED Ö MESTER BUDAPEST, I., KAROLINA-ÚT 16. TELEFON: 69-5*59 MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai-út 21. Lakóházak felszereléséhez a közismer­ten elsőrangú Teudloff-Dlttrlch- féle kivitelben gyártunk kézi- és erőhajtású kútszivattyúkat és kútfelszerelési alkatrészeket, házi víz- ellátóberendezéseket, bor és savszivatyúkat stb. Városok és egyéb közületek részére tűzoltósági, közegészségügyi és köztisztasági szereket, eszközöket és berendezéseket. Lakóházak, középületek stb. részére a leg­alkalmasabbak a hazai barnaszóutUzelésre szer­kesztett Jobbágy-féle folytonógőkályhák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom