Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-17 / 3. szám
megbeszélés volt, amelyen természetesen a revíziós tervezet is szóba került. Ezidőszerint azoniban más- nem vagyok abban a helyzetben, hofi-y a fővárosi törvény módosításáról részletekbe menő konkrét nyilatkozatot telhessek. Budapest, 1934 január 17. Sipőez Jeno dr. polgármester: — A fővárosi törvénynek kétségtelenül vannak bizonyos fogyatékosságai, amelyek orvoslást igényelnek. így például feltétlenül hibának tartom a nyilvánosság kizárását, mert a magam részéről a legteljesebb nyíltságnak vagyok a híve. Ilyenirányú felfogásomnak már többször kifejezést adtam. A szó- banforgó gyökeres revízióról tudomásom vant azonban arról e pillanatban érdemleges nyilatkozatot nem adhatok. Kozma Jenő dr.: — A belügyminiszter úr többször említette előttem, hogy bizonyos reformokra szükséget lát és azoknak előkészítését mielőbb befejezi. Hangsúlyozni kívánom, hogy a tervezetet ankét m ég ne m tárgyalta és annak részleteiről hétfőn a belügyminiszter úrtól kaptam közvetlen tájékoztatást. Meggyőződésem, hogy mielőtt ez a tervezet konkrét formát öltene, a kormány megtalálja az alkalmat aljhoz, hogy meghall g a ssa a város intézőinek és képviselőinek véleményét. Wolff Károly dr.: — Én ellene vagyok az autonómia meg- esorbífásának és különösen hibáztatom a törvényhatósági tanács megszüntetését, mert így a vagyonkezelésnek túlnyomó része a tisztviselők zártkörű testületének elintézésére volna bízva. Nagyon szeretik ennek alátámasztására felhozni a Vásárpénztár ügyét, amellyel szemben meg kell jegyeznem, hogy a Vásárpénztárra vonatkozó anyag a régi tanács idejéből származik. _— A belügyminiszter urat az autonómia őszinte barátjának tartom és meggyőződésem, hogy a végleges tervezet megszerkesztése előtt fegyelemmel lesz az önkormányzat szempontjaira. Kritikámat és magatartásomat a konkrét tervezet fogja irányítani, mindenesetre azonban már most leszögezem, hogy sajnálatos lenne, ha egyoldalú politikai szempontok nyernének szerepet ennél a kérdésnél. A keresztény városháza megőrzése és fenntartása egyetemes nemzeti érdek. Rassay Károly dr.: — Bizonyos, hogy a fővárosi törvény a használatban súlyos hibákban szenved. Ezt nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárt részéről is megállapították. Természetes, hogy a reform ellen nem lehet kifogásunk, más kérdés azonban, hogy a javaslat mit tervez és mit céloz? Ha az autonómia helyreállítását célozza, akkor örömmel fogadjuk a reformot, az autonómia megszüntetése, vagy megcsorbítása azonban olyan széleskörű jogfosztást jelent, amely ellen fel kell vennünk a harcot. Friedrich István: — A fővárosi törvénytervezet reviziójáról, amiről az egyes napilapok beszámoltak, rendkívül nehéz még érdemleges nyilatkozatot tenn i. Végleges állásfoglalásra részemről csak akkor kerülhet a sor, ha a revizió egyes részleteit illetően illetékes helyről származó információk hangzanak el. Annyit mindenesetre megállapíthatok, hogy csak a legnagyobb örömmel fogom üdvözölni az autonóm szervek életében a nyilvánosság helyreállítását és nem habozom kijelenteni azt sem, hogy nem kifogásolom a jelenlegi törvényhatósági tanács intézményének a régi tekintetes tanáccsal való kicserélését. Amennyiben ilyen irányú volna a fővárosi törvény revíziója, nem emelnék ellene kifogást, de attól tartok, hogy olyan rendelkezések is lesznek, amelyek a még megmaradt csekély méretű autonómiát is szűk eh b korlátok közé fogják szorítani. Láng Lajos dr : — A fővárosi törvény hibáit ma már illetékes kormánykörökben és hivatalos városházi vezetőkörökben is beismerik. Nem kétséges tehát, hogy a fővárosi törvény revízióra szorul és így a revíziót csak üdvözölni lehet. Más kérdés azután az, hogy milyen irányban kell a fővárosi törvényt megreformálni. Nem sok értelmét látom annak, hogy a törvényhatósági tanácsot a régi tanáccsal akarja felcserélni a kormány. Meg kell vallanom, hogy nem sajnálj CORIDGE ## L» BÖS.Z&KtMcNYI-Onr 28. USB, 74. vfUamoa )K«ntéa, 1-*» »atótío«.) JbWSRKRK — 3ÖUÖÍÖ — BHTDGKSZALO* — IOiANTOKKN i§ S Arai tea = wUlffi $ »HAULBS LAX JiUDMraelwn. lom a törvényhatósági tanács halálraitélését azért sem, mert a törvényhatósági tanács ál- landóan politizált és sokszor megváltoztatta előzőleg hozott határozatait — kizárólag politikai okokból. A törvényhatósági tanács megszüntetése nem jelenti az autonómia sérelmét, tehát én abban veszedelmet nem látok, de — mint előzőleg mondottam, — előnyt sem. Sokkal helyesebb volna meghagyni a mai törvény- hatósági tanácsot és annak ülésezését teljesen nyilvánossá tenni. Bródy Ernő dr.: — A Nemzeti Szabadelvű Párt a fővárosi törvény állítólagos revízióját illetően várakozó álláspontra helyezkedik. Mindaddig ugyanis, amíg a revíziót tartalmazó törvényjavaslat egyes rendelkezéseit nem ismerjük, nem tudunk véglegesen állást foglalni. Annyi bizonyos, hogy a fővárosi törvénynek igen sok hibája és hiányossága van, amiket re- parálni kell. Minden attól függ, hogy milyen tendenciák lappangónak a revizió mögött. Amennyiben a kormány hatalmának a székesfővárosi autonómia életére való kiterjesztéséről van szó, ami egyet jelent a még megmaradt autonómia elkobzásával, mi epúgy, mint az egész ellenzék is, a legélesebb harcot indítjuk meg. Revízióra, szükség van, de abból a célból, hogy az autonómia megerősödjék. Peyer Károly: — Minden demokratikusan gondolkodó embernek állást kell foglalnia az eddig ismertté vált tervezet ellen. Az eddigi törvény is kifogásolható és az új terv, úgy látszik, még túltesz iaz eddigin is. Számunkra csak egy törvénymódosítás lehetséges, amely a választók akaratát érvényesíti úgy a közgyűlésen, mint a töíbbi szervekben. A bürokrácia túltengése ellen azonban küzdeni fogunk. Egymillió kötet volt a fővárosi könyvtár multévi forgalma Értékes ritkaságokkal gyarapodott a történelmi gyűjtemény Az a terjedelmes jelentés, amelyet most állított össze Némethy Károly tanácsnok, a kulturális ügyosztály vezetője a Fővárosi könyvtár ezévi működéséről, sokatmondóan bizonyítja, hogy nem volt hiábavaló az a hatalmas áldozat, amit a főváros ennek a nagyszerű intézménynek a fejlesztése és tökéletesítése érdekében meghozott. A Baross-utcai előkelő palota nem közgyűlési viharterem többé, hanem nagyarányú kultúrtevékenység központja. A fővárosi könyvtár mai formájában az elsők között foglal helyet, amelyet egyre nagyobb számban tátogatnak meg és dicsérnek az őszinte elragadtatás hangján külföldi tudósok és szakemberek. A könyvtár-palota előtt sűrűn megáll az idegenforgalmi vállalat autókarja is és az idegenek már tudják, amit Budapesten igen kevesen vettek tudomásul, hogy az előcsarnok és a főkapu önmagában is külön látványosság, mert a kovácsolt visdíszeket a világ egyik legnagyobb szobrászzsenije, Fadrusz János készítette. A könyvtár életéről és munkájáról Németliy Károly dr. tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A fővárosi könyvtár a redukált költségvetés mellett is fenntartja az elfoglalt színvonalat és igyekszik a művelődni, tanulni vágyó közönségnek rendelkezésére bocsájtani a legkeresettebb műveket és lépést tartani a világ könyvtermelésével is. Az újonnan megjelenő külföldi művek beszerzése sokszor szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik, s a valutáris nehézségek csaknem megbénítják a könyvtárnak a külfölddel való kapcsolatait. — Ezzel szemben a hazai könyvpiacon sok nagyértékű könyvritkaság kerül piacra, amelyektől a rossz viszonyok miatt kénytelenek megválni régi tulajdonosaik. Ezért a fővárosi könyvtár a piacot állandó figyelemmel kíséri és igyekszik az ilyen különlegességeket megszerezni. Ilyen előnyös körülmények között vette meg nemrégiben a főváros gyűjteménye számára a híres Thuróczi Krónikát, amely 1488-ban jelent meg Briinnben, megvettük Bergomensis 1497-ben Ferrarában kinyomott és Beatrix magyar királynénak adott művét, Barletius Seaudenberg-ről írt híres munkája 1505-ből való első kiadását és még sok más nagyértékű ritkaságot. — Hogy milyen fontos szerepe van könyvtárunknak a főváros kulturális életében, arra legnagyobb bizonyíték az, hogy ebben az évben december közepéig 1,015.000 kötetet kölcsönzött az olvasók egyre, növekedő táborának. A központi könyvtár olvasótermei állandóan telve vannak és zsúfolt a tizenhárom fiókkönyvtár is. Büszkék lehetünk annak a láttán, hogy Budapest lakossága milyen szomjúsággal közeledik a tudomány és irodalomnak ehhez a forrásához és hisszük, hogy az intézmény továbbra is kiérdemli azt a szeretetet és megbecsülést, amelyet az olvasólzözönségen kívül a hazai és külföldi tudományos körök részéről tapasztal. Nagy buzgalommal dolgozik a Fővárosi Könyvtár vezetője, Enyvári Jenő igazgató egy másik nem kevésbé fontos feladat: a Közigazgatási Szak- könyvtár előkészítésén. A közigazgatás tökéletesedését fogja szolgálni ez az új intézmény, ahol referensek, ügyosztályok minden kérdéshez a megfelelő szakmunkákat, forrásmunkákat, törvényeket és rendeleteket pillanatok alatt kézhezkapják. Ez a szak- könyvtár a Városháza épületének földszintjén lesz berendezve és már a jövő év nyarán megnyílik. TRIMMEL JÓZSEF kőműves mester, építési vállalkozó Budapest, 11., Medve-utca 38. (Saját ház) Telefon: 52-3-57 rnrnm SZELLŐZŐ gfEftiía&liJlE BERENDEZÉSEK SCMlDAIiER FERENC MAGÁNMÉRNÖK BUDAPEST, III., FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06. UÍSCH FEKETE JÁNOS TETŐ FED ó MESTER BUDAPEST, L, KAROLINA-ÖT 18. TELEFON: 68-5-58 K. TUNGSRAM
