Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-17 / 3. szám
Huszonnégy ediU évfolyam ßudapest, 1934. január 17. 3. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE.................24 PENGŐ FÉLÉVRE..........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SSiRKESZTÖ DACSŐ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 HSggüESäSBGSSSmB Az iii Misi türvény hiteles tattal Feltűnő intézkedések módosítják az autonómia szervezetét — A képviselőház a javaslat tárgyalására kimondja a sürgősséget Az iiMmin és a virosMzi iratai nitakunt a reformról Nagy horderejű események küszöbére érkezett el a várospolitikai élet: a kormány módosítja az 1930. évi XVIII. törvénycikket, amelynek reformjai pedig annakidején hosszú évtizedekre terjedő berendezkedésnek látszottak. Bizonyára fontos és halaszthatatlan körülmények indokolják most a kormány elhatározását és kétségtelenül döntő változások következnek a módosítás nyomán, amelyek teljesen új képet adnak Budapest önkormányzatának. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter miár elkészítette a módosításra vonatkozó törvényjavaslatát és annak híre villámgyorsan terjedt el a városházán, Budapest politikai és társadalmi köreiben, ahol mindenütt a legnagyobb meglepetést keltették. Meg kell állapítanunk. hogy az első órák gyorsröptü híresztelései elsősorban a várospolitikai pártok számára jelentettek elevenbe vágó újságot, ám a találgatások nemi mindenben fedik a törvény- javaslat valódi célkitűzéseit. A jóslások és kombinációk hosszú sorozata foglalkoztatja a várospolitika tényzőíit, a lényeget azonban csak a legszűkebb beavatott körök ismerik, akik természetesen a törvényjavaslat parlamenti benyújtásáig gondosan őrzik a titoktartásukra épített tájékoztatást. Órák kérdése, hogy a fővárosi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a képviselőház plénuma elé jusson. A keddi minisztertanács érdemben már letárgyalta a törvényjavaslatot, ezt megelőzőleg azonban Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter hosszas megbeszélést folytatott Huszár Aladár dr. főpolgármesterrel, Kozma Jenő és Wolff Károly országgyűlési képviselőkkel- akik természetszerűleg felhasználták az alkalmat arra, hogy álláspontjukat a városigazgatás, illetve az önkormányzat szempontjainak érdekében kifejtsék. A törvényjavaslat -vadétkezéséiről elterjedt ellentmondó, homályos és zavaros értesülések és általában az izgalmas légkör eloszlatása céljából a Fővárosi Hírlap az aláibbiak- ban elsőnek közli a legújabb törvényalkotás pontozatait. amelyek a legilletékesebb helyről származó értesülésünk szerint a következőket tartalmazzák: Felhatalmazás a közgyűlés feloszlatására A törvényjavaslat címe: „Törvényjavaslat az 1930. évi XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáró 1.“ A törvényjavaslat a maga szerkezetében két részből áll: Az első rész felhatalmazza a m. kir. minisztériumot az 1930. évi XVIII. törvénycikk rendelkező részeinek hatályon kívül helyezésére és megbízza a kormányzatot a székesfőváros törvényhatósági bizottságának feloszlatására. A most érvényben lévő törvény rendelkezései szerint ugyanis a jelenlegi közgyűlést a mandátumok lejárta előtt csak tartós munkaképtelenség, vagy a székesfőváros anyagi érdekeinek veszélyeztetése esetén lehet feloszlatni. A kormány ilyen irányú intézkedése ellen azonban a törvényhatósági bizottság panaszt nyújthat be a Közigazgatási Bírósághoz. Kormáuybiztos! A törvényjavaslat módosítása ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezi, egyidejűleg azonban kimondja azt is, hogy a t ö r v é n y ha tósági tanács és az autonómia más szervei a közgyűlés feloszlatásával egyidejűleg ugyancsak megszűnnek. A főváros ügyeit a felosztástól számított egy év tartamára a kormány által kinevezett kormánybiztos irányítja és intézi kizárólagos felügyeleti jogkörrel. Megmaradnak az örökös bizottsági tagok A törvényjavaslat második része az új törvényhatóság felállítására, megalakítására és megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában. A több szakaszból álló fejezet elsősorban az új közgyűlés számszerű összetételével foglalkozik. A javaslat meghagyja, illetve érintetlenül fenntartja az örökös bizottsági tagságokat, vagyis a most érvényben lévő örökös bizottsági tagok száma továbbra is 32 marad. Hivatali állásuknál fogva továbbra is tagjai maradnak a törvényhatósági bizottságnak az állami főtisztviselők, akiknek a száma összesen 10. Változatlanul megmaradnak a 19 főnyi é rdekképviseleti kiküldött bizottsági tagok. Nincs szavasaa jogok az elöljáróknak Csökken a fővárosi főtisztviselő bizottsági tagok száma 27-re, míg a k e r ii- leti elöljáró-tanácsnokok elvesztik szavazati jogaikat. Azok a kerületi tanácsnokok azonban, akik jelenleg tagjai a közgyűlésnek, megtartják szavazati jogaikat mindaddig, amíg hivatali állasukat betöltik. Száz választott bizottsági tag A főváros választott közgyűlési tagjainak száma a mostani 150-ről 100-ra csökken, ebben a kérdésben azonban a kormány ha j 1 a n d ó engedményeket tenni olymód on, hogy ez a létszám 120—130 főre emelkedjen. Az államfő nevezi ki a főpolgármestert A főpolgármestert a törvénymódosítás szerint nem a székesfőváros törvényhatósági bizottsága választja, hanem a miniszterelnök előterjesztésére a kormányzó kinevezi. A belügyminiszter felöl a polgármesteri állásra Megmarad a közgyűlés hatáskörében a polgármester és az alpolgármester választásának joga, azonban azzal a korlátozással, hogy polgármesterjelölteket — számszerint hár mat — a belügyminiszter jelöl ki megválasztás céljából a közgyűlés számára. Pontosan hasonló az eljárás az alpolgármesterek választására vonatkozólag is. A főtisztviselőket, elsősorban a tanácsnokokat és a kerületi elöljárókat a polgármester fogja kinevezni. A takács és a közigazgatási bizottság A tanács intézménye végleg megszűnik. A törvényhatósági tanács helyett azonban nem szerveznek tisztviselő-tanácsot, a polgár- mester hatásköre tehát az eddiginél jelentékenyebb mértékben kiszélesedik. A közigazgatási bizottság változatlanul megmarad és tovább folytatják, működésüket a szakbizottságok, amelyeknek a számát azonban felemelik. Megmarad az ájánlási rendszer A törvényhatósági bizottság tagjainak választása továbbra is lajstromok alapján történik és a törvényjavaslat a mai tervezet szerint meghagyja az ajánlási rendszert, azonban olyan korrektivumokat alkalmaz, amelyek egyszerűsítik a szavazás lebonyolítását. A közgyűlés hatásköre A közgyűlés hatáskörét és munkakörét lényegesen megváltoztatja az új törvényjavaslat. A törvény- hatósági bizottság legfőbb teendője a költségvetés megállapítása és az esetleges pót hitelek fölötti döntés, a költségvetés keretein belül azonban a polgármester szuverén intézkedési jogot nyer. Nyilatkoznak a várospolitikai élet vezetői: A fentiekben ismertettük az új törvényjavaslat összes lényeges rendelkezéseit, amelyek azonban módosulhatnak az előzetes tárgyalások, a bizottsági vitáik és a képviselőüláz többségének (kívánsága nyomán. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy érdembe vágó más szövegezésről nem lehet szó, csupán olyan változtatásokról, amelyek a kormány intencióinak gerincéit nem érintik. A fővárosi törvény módosítására vonatkozó kormányintézkedésről kérdést intéztünk a várospolitikai élet vezető tényezöihöz, akik a következőkben fejtették ki álláspontjukat a Fővárosi Hírlap munkatársának: Mészár Aladár dr» főpolgármester: — Még a karácsonyi ünnepek előtt történt, hogy a belügyminiszter úrral a fővárosi törvényről és annak esetleges revíziójáról tanácskozást folytattam. Ezt követőleg hétfőn újabb
