Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-23 / 21. szám
Budapest, 1934 május 23. 5 A vízművek programszerű fejlesztését megbéntíja az elavult vízjogi törvény A főváros megsürgeti a kormánynál a vízjogiengedély sürgős kiadását — Morvay Endre tanácsnok, Szőke Gyula és Becsey Antal nyilatkozata Hetek óta foglalkoztatja a városházi köröket és izgatja a közvéleményt a Budapestet fenyegető vízhiány. A közigazgatási bizottság, a törvényhatósági tanács és a Vízművek igazgatósága előtt több alkalommal tették szóvá, hogy egyes városrészek nem kapnak elegendő vizet, ami annál aggasztóbb, mert még csak májusban vagyunk és a kánikula idejére a helyzet még jobban elmérgesedhetik. A sok tekintetben túlzottnak minősíthető híresztelések tisztázása végett szükségesnek tartottuk, hogy megkérdezzük a legilletékesebb tényezőktől, mi a való helyzet és hogyan látja a főváros az orvoslás lehetőségeit. Elsőnek Morvay Endre dr. li. tanácsnokot, a vízvezetéki és világítási ügyosztály vezetőjét kerestük fel, aki munkatársunknak a következőket mondotta. — Mindenekelőtt azt kell megállapítanom, hogy a katasztrofális vízhiányról elterjedt híresztelések erősen túlzottak. Az igazság az, hogy nyári, meleg időben, mikor a fogyasztás eléri a maximumot, évek óta meglehetősen nehéz a Vízművek helyzete, hogy a szükségletet kielégítse. Már tavaly féltünk, hogy a kánikulában kisebb nehézségek lesznek, de akkor ezt szerencsésen elkerültük, mert a Duna víz állása váratlanul magas maradt. Az idén azonban abnormisan korán köszöntött be a meleg idő, jött a hosszantartó szárazság, ami azt eredményezte, hogy a Duna vízállása 118—120 cm között ingadozik. Az is bizonyos, hogy a főváros vízellátását nem lehet véletlenektől függővé tenni, ezért sürgős az új kútcsoportok megépítése. A mostani bajokkal kapcsolatban újból felvetődött a Dunából való közvetlen vízszerzés lehetősége is. Etokintetben azonban nem szabad elfelejteni, hogy a megfelelő szűrő- berendezés elkészítése annyi időbe és pénzbe kerülne, hogy ennyi pénzből és ennyi idő alatt az új kutak jórészét is meg lehet építeni. Arra pedig, hogy szűrés nélkül bocsássunk vizet kisegítésképpen a hálózatba, még gondolni sem lehet. Öntözésre sem szabad a szüretien Dunavizet felhasználni, mert sok benne a homok és a víz elpárolgása után a kövezeten porréteg maradna vissza. Becsey Antal az üzemi bizottság elnökét és az ország egyik legkitűnőbb vízépítési szakértőjét kerestük fel azután, aki kérdéseinkre így válaszolt: — A mostani nehézségek ismét igazolják azt a már évekkel ezelőtt hangoztatott álláspontomat, hogy a főváros vízellátásának legalább egy részét a Dunától függetleníteni kellene. Számtalan alkalommal mutattam már rá a budai hegyekben rejlő hatalmas karsztvíz-tömegekre, amelyeket fel kellene kutatni és amelyek nagy bősége a budai oldal vízszükségletét minden bizonnyal ki tudná elégíteni. A rendelkezésünkre álló termálvizek, az óbudai források mind olyan lehetőségek, amelyek megfelelő kihasználása egyszersmin- denkorra mentesíteni bennünket a mostanihoz hasonló vízgondoktól. A főváros már két évvel ezelőtt bizonyos összeget megszavazott a hegyvidéki karsztvizek felkutatására és a Földtani Intézetet kérte meg a munkák elvégzésére. A Földtani Intézet hozzá is fogott a kutatásokhoz, úgy tudom, kijelölt egyes, alkalmas vízszerző pontokat, de a végleges előterjesztés még nem készült el és a kutatási munka is meglehetősen lassan halad előre. Azon leszek, hogy a főváros vezetősége mielőbbi javaslattételre kérje a Földtani Intézetet és hogy újból komolyan foglalkozzunk a forrás- és karsztvizek felhasználásának kérdésével. Végül a Vízművek igazgatóságát kérdeztük meg, ahol kijelentették, hogy a főváros vízellátása tekintetében egyelőre még kisebbfajta rendkívüli intézkedésekre sincs szükség. Egyelőre mindössze a szökőkutakat helyeztük üzemen kívül és legrosszabb esetben az éjszakai vízszolgáltatásnál lehetne szó bizonyos korlátozásokról, hogy a medencék számára megfelelő tartalékot gyüjthessenek. Ezidőszerint azonban erről sincs szó és reméljük, hogy miyiden korlátozás szükségét elkerülhetjük. * A főváros vezetői, mint beavatott helyről értesülünk, a legközelebbi napokban újra eljárnak a kormánynál és a vízjogi engedély sürgős kiadását fogják kérni, mert további elodázásáért a felelősséget nem vállalhatják. Ilyen alacsony vízállás nem volt ötven éve. — A nagy szárazság következtében a kutak vízállománya is erősen megcsappant és a termelést továbbfokozni nem lehetett. Az utolsó napokban, hogy az időjárás kissé hűvösebbre változott, s csökkent a napi fogyasztás, megszűntek az elvétve jelentkezett zavarok is. A legnehezebb napokban a maximális hiány 7000 köbméter víz volt, az utolsó napokban azonban már csak egy-két helyről jelentettek panaszt, ott is kiderült, hogy a belső vezetékben volt a hiba. Meg kell jegyeznem, hogy a múlt hetekben a vízfogyasztás 240.000 köbméterre emelkedett, ami a kánikulai legnagyobb fogyasztásnak felel meg. Kedvező tünet, hogy az elmúlt években a fokozott víz- fogyasztás esetén nyáron gyakran zavaros volt a víz. Az idén ez egyáltalában nem fordult elő. ami az új szűrőberendezések és a Vízművek telepein eszközölt rekonsturciós munkálatok eredménye. — Ami az új vízművek és az új kútcsoportok építésének elodázását illeti, le kell szögezni, hogy ; a főváros vezetőségét, vagy az üzemet etekintetben nem illetheti szemrehányás és a késedelem kizárólag rajtunk kívülálló okokból következett be. A főváros már 1930-ban megtette az első lépéseket a szükséges vízjogi engedély és a nélkülözhetetlen területek megszerzésére. A főváros vezetői több alkalommal személyesen interveniáltak az ügy elintézése érdekében a földművelésügyi miniszter úrnál és a miniszterelnök úrnál is. Legutóbb május 8-án újabb feliratot intéztünk a kormányhoz a Vízművek bővítéséhez szükséges vízjogi engedély és kisajátítási jog érdekében. A vízjogi törvény sok tekintetben elavult és nem tartalmaz megfelelő intézkedéseket a városi közérdekű vízművekre vonatkozóan. A szerzett tapasztalatok alapján a főváros szükségesnek tartaná, hogy az illetékes kormánykörök a vízjogi törvény módosításának kérdésével mielőbb foglalkozzanak, amelyre vonatkozólag a főváros külön javaslatban fogja állásfoglalását a kormány elé terjeszteni. Amíg a döntés errevonatkozóan meg nem történik, addig a főváros semmihez sem foghat hozzá. A pillanatnyi helyzettel ez egyébként sem függ össze, mert ha nyomban hozzálátnánk az új vízmű és az új kutak építéséhez, akkor is legjobb esetben a jövő nyárra kapnánk vizet. Az új kutak napi 60.000 köbméter vizet fognak szolgáltatni és mivel a most jelentkező maximális hiány 7000 köbméter volt, nyilvánvaló, hogy ezzel a megoldással hosszú időre biztosítva lesz a főváros vízellátása. Kérdést intéztünk Szőke Gyula felsőházi taghoz, a Vízműigazgatóság elnökéhez is, aki a következő nyilatkozatot adta: — A Vízművek igazgatóságát a most jelentkező bajokért nem lehet okolni. A Vízműveknél minden munkálat rendszeresen és tervszerűen folyik, úgy a napi vízellátás, mint a vízművek rekonstrukciója és a bővítési munkák tekintetében. Az új vízművek előkészítése minden tekintetben befejeződött és amint a kormány engedélyét megkapjuk, abban az órában megkezdhetjük a munkát. Nem a mi hibánk, hogy negyedik éve húzódik ennek az életbevágó kérdésnek a megoldása. Hitalános tarifarevizió készül a helyiérdekű forgalmában A „zöld-vonalakon“ a Bszkrt félpercenkint indít vonatokat A Beszkárt nyári menetrendjében nagyjelentőségű reformokat óhajt életbaléptetni és a főváros közlekedésének megjavítása érdekében a közlekedési ügyosztály is számos újítás előkészítésén dolgozik, így a közelmúlt napokban újból előtérbe került a dunaparti villamos megszüntetésének kérdése és ezzel kapcsolatban az északról délre irányuló közúti közlekedés átszervezése. Felekerestük Bócly László dr. tanácsnokot, a közlekedési ügyosztály vezetőjét, aki ezekről és a közlekedés többi időszerű problémájáról a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A nagyközönséget talán legjobban érdekli a tarifarevizió, illetve az egységes menetjegyek bevezetésének kérdése. Az errevonatkozó előkészületek megtörténtek és még a nyár folyamán életbéléptétjük az egységes jegytipust, amely a főváros köz- igazgatási határán belül úgy a helyiérdekű vas- utakra, mint a villamosokra érvényes lesz.-— Előkészítés, illetve kidolgozás alatt áll a távolabbi jövő szempontjából fontos egységes közlekedési terv. Ilyen egységes közlekedési tervet a múltban azért nem készíthettünk, mert a közúti vasútvonalatok magánkezekben voltak. Ennek a következménye volt azután az a meglehetős rendszertelenség a vonalvezetésben és a közlekedési hálózat kialakításában, amely a magasabb szempontokat, vagy a rendszeres városfejlesztés igényét sohasem vette figyelembe. Az egységes közlekedési terv szorosan bekapcsolódik a városfejlesztési bizottság nagyszabású munkájába. — A tarifareviziónál mindenekelőtt a kissza- kasz-rendszer véglegesítésének kérdésében kell a főváros törvényhatóságának határoznia. A kissza- kasz-jegyeket csupán próbaképpen vezettük be, az eddigi adatok és eredményeik birtokában azonban látjuk, hogy a rendszer minden vonatkozásban bevált. A tarifarevizió másik nagy kérdése a HÉV tarifájának módosítása. Általános kívánság ugyanis, hogy a főváros területén belül minden vonalon rzonos legyen a tarifa, vagyis azok se űzessenek többet, akik olyan városrészekben laknak, ahol HÉV közlekedik és nem használhatják a Beszkárt vonalait. Minthogy a Helyiérdekű Vasúton most távolsági tarifa van érvényben, a tarifarevizió nem csupán a fővárost, hanem a környékét is érdekli. A. HÉV ta rifájának távolság szerinti lépcsőzetes növekedése folytán a határokon belüli tarifarevizió önként maga után vonja a tarifamódosítást a határokon kívüli vonalrészeken is. Az errevonatkozó előtanulmányok már igen előrehaladott stádiumban vannak és minden valószínűség szerint módjában lesz a vállalatnak előterjaszé- sét rövidesen előkészíteni. Szóvátettük azokat a panaszokat, hogy a villamos nincs tekintettel a szombati és a vasárnapi weekend-f or gólomra és egyes helyeken igen nagyarányú torlódások fordultak elő. A tanácsnok válasza így hangzott: — A kérdést már az első panaszok elhangzása után nyomban megvizsgáltam és a beérkezett jelentésből megállapítottam, hogy weekend-ünnepnapokon az úgynevezett „zöld“-vonalakon, amilyen elsősorban a 81-es és a 83-as reláció, percenként indítják a Széli Kálmán-térről a vonatokat. Óránként 59 vonat indult eddig is a szóbanforgó napokon. Ha figyelembe vesz- szük például a Széli Kálmán-tér és a Budagyöngye közötti vonalrészen áthaladó egyéb relációkat is, kiderül, hogy félpercenként közlekednek kocsik, ennél nagyobb terhelést sem a pálya, sem az áramszolgáltatás nem bír cl. Egyébként intézkedés történt, hogy a jövőben még fokozottabban legyen gondja a vezetőségnek a hétvégi és ünnepnapi forgalomra. — A római-parti vonal ügyében megvolt a pótbejárás és a kereskedelemügyi minisztérium engedélyét a legközelebbi napokra várjuk. Ha a fedezet kérdésében megtörténik a döntés, hat hét alatt készen lehet a közel kétkilométeres új vonal és esetleg augusztusban már átadhatjuk a forgalomnak. Addig is a Helyiérdekű Vasút aquincumi állomásától a római partig autóbuszjáratokat állítottak be, amelyeknek minden vonathoz van csatlakozása. Ezeken az autóbuszokon már bevezettük a kis- szakaszt. Az egész útvonalon két kisszakasszal lehet végigutazni. —- A dunaparti villamos eltávolítása lényegében nem közlekedési probléma, mert közlekedési szempontból a mostani megoldás teljesen kielégítő, sőt az adott viszonyok között a legjobb, mert a vasút külön pályán halad. Városrendezési, idegenforgalmi és egyéb szempontokból vitatható, hogy helyes és indokolt-e a villamosvasút eltávolítása. Arról szó sem lehet, hogy a Mária Valéria- utcába helyezzük át a közlekedést, de nincs akadálya annak, hogy próbaképpen, háromhat hónapra megszüntessük ezen a szakaszon a forgalmat. Ebben az esetben előállna a viadukt megépítése előtti régi helyzet, amikor a Géza-utcánál volt az egyik és az az Eskü-térnél a másik fejállomás. A villamosvasút pótlására új autóbuszvonalról nem kellene gondoskodni, mert a Belvárost éppen elég autobuszreláció szeli át. Más kérdés, hogy az utazóközönség hogyan fogadná ezt az újítást, a dunaparti vonalon ugyanis pontos statisztika szerint naponta átlag tizenhatezer ember utazik.
