Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-23 / 21. szám

Budapest, 1934 május 23. m&o£ffi£ö> 3 PESTI KIRAKAT bbm— iiMW'Hinrea Memsük meg a Hanglit — Levél a szerkesztőhöz — Kedves B ar át o m! Táléin emlékszel még rá, hogy vagy húsz esztendő előtt, még a nagyszerű fíárczy István idején, Pásztor Mihály kolle­gánk kezdeményezésére, aki akkor, úgy emlékszem, P olóny i Géza háta mögött húzódott meg szeré­nyen, szervezkedni kezdtünk mi: Budapest b a- r át a i. A nagyszerű gondolatot fölrobbantotta a háborúi és háttérbe szorították az azóta folytonosan a nyakunkba zúduló keserves idők. De Budapest barátai mi egynéhányan még mindig itt vagyunk és határtalan, kiirthatatlan szerelemmel küzdünk a mi gyönyörű Budapestünkért. Hatalmunk nincs, a sza­vunk gyenge, de torkunk szakadtából kiabálni kez­dünk, mihelyt Budapestet, Budapest valamely szép­ségét sérelem akarja érni. Engedd meg, hogy a F ö- városi Hírlap hasábjain ismét megfujjam a vészsípot, mint már igen sokszor tettem, mikor valamit meg akartak semmisíteni, valamit lomtárba akartak dobni, ami annyira Budapesthez tartozik, mint például.... hát igen, mondjuk ki rögtön — a Ha ti gli -kioszk. Hetek óta terveket kovácsolnak jószándékú hi­vatalos urak és hívatlan prókátorok, akik annyit tudnak Budapestről, mint tyúk az ábécéről. Én el­ismerem, hogy a tervek nagyon szépek, annyira szé­pek, hogy Budapest nagy rajongója, Istenben bol­dogult Glück Frici bácsi maga vetette föl azokat. Glück Frigyes valami gyönyörűt akart csinálni, Szent Márkus-teret a Dunapartra, a Magyar Igaz­ság terét, amely középpontja, csodálatos vonzóereje lett volna a budapesti idegenforgalomnak. A terv nagyon szép, lelkesedünk érte valamennyien, akik egy életet töltöttünk el azzal, hogy Budapestet sze­rettük volna agyoncicomázni és a világ legszebb, legvonzóbb városává tenni. Azt is tudjuk, hogy az idegenforgalom hozzá fog tartozni jövendőbeli meg­élhetésünk bevételi tételeihez. De nem tudom meg­érteni, miért van útjában az idegenforgalomnak, a Vigadónak, a Szent Márkus-térnek, a Magyar Igaz­ság terének a mi bűbájos Hanglink, amely annyira Budapesthez tartozik, hogy szinte el sem lehet kép­zelni nélküle a Dunapartot. És a töméntelen emlék, amely fölrajzik a lelkűnkben, ha erre a kedves. Unom, előkelő üdülő és pihenőhelyre gondolunk! Hát vájjon már elfelejtettük, hogy ki volt az a H an gli József, már nem tudjuk, hogy a haza bölcsének, Deák Ferencnek An gólkirály nő-beli kedves szoba­pincére volt? Hát már el akarjuk felejteni az öreg úrnak azt a drága, aranyos „panamáját“, hogy el­ment a városházára és a kedvenc pincére számára kijárta, hogy a Dunapartra székeket és asztalokat tehessen, ahol az öregúr maga is klasszikus társa­ságával nyári délutánokon elkávézgatott? Hát ki s z ab a d-e irtani azt a hanglit, ahol a l e g- n a g y óbb magyar államférfiak pihe n- t ék ki fáradalmaikat, ahonnan a m a- g y ar törvényhozók nagy parlamenti csatáikra indultak el? El szabad-e tűnni a Dunapartról annak a bájos kioszknak, ahol egykor Csemegi Károly, majd Bánffy Dezső, majd Khuen-Héderv dry, Szilágyi Dezső, de maga, T i s z a István és vezérkara is állandóan ta­nyázott? És hogy a Hangli mellett a Vigadó gyönyörű épülete nem érvényesülne? Egészen helyt nem álló érvelés, mert egy pillanatig sincs útjában a látó szemnek ez a kedves kis fészek. Az viszont, hogy az idegenforgalom szempontjából mit jelent a Hangli, nem mi tőlünk függ, hanem az idegentől. Nekem — bocsásd meg, hogy ellentmondók a Fővárosi Hir la pb an múltkor megjelent kitűnő és jószán­dékú cikknek, — az a véleményem, hogy az ide gén forgalom szempontjából, ha nem volna, meg kellene csinálni a Hanglit. Ezek az árnyas fák, ez a kedves kert, ez az intim- környezet, a budai oldalra való átlátás, Budapest egész levegőjének, egész életének lüktető érzése egy pohár kitűnő kávé mellett csak vonzó lehet az ide­gen számára. Különben is úgy látom, hogy az új bérlők mindent elkövetnek, hogy még szebb, még íz­lésesebb, még vitáig vár ősibb legyen ez a hely, amely igenis, szükséges arra is, hogy a külföldi vendég európai környezetben elüldögéljen és szemlélődjék. Nem tudom elfogadni azt a szempontot sem, hogy a dunaparti kávésok és egyéb az idegenforgalom szempontjából számba jövő helyek számára megen­gedhetetlen konkurrenciát jelentene a Hangli. A Hangli bérlői tényleg európai nívót varázsoltak a Dunapartra, amellyel bizony meg kell küzdeni an­nak, aki élni akar. De én nem féltem éppen azokat a kávésokat és etablisment-tulajdonosokat, akik a Dunaparton helyezkedtek el, mert valamennyien kitűnő szakemberek, akik a Hangli mellett szintén meg fogják találni a maguk vendégeit. És végezetül a bor j lí p ö r k öl t illata! Azt irta a Fővárosi Hírlap múlt, számában, hogy az Idegenforgalmi Hivatal környékén a Hangli bér­lőjének sörözője borjúpörkölt-illalot terjeszt. És hogy ez nem való az idegenforgalom központjába. Pardon, bocsánatot kérek, különvéleményt kell be­jelentenem. Meg fogod érteni, kedves Szerkesztő uram, ha azt mondom, hogy én a borjú pör- k öl t-illa t o t igenis, komoly idegenfor­galmi attrakciónak tartom. A magyar Karlsbad odaát, az Erzsébet-hídnál lesz. Ideáit, a pesti Szent Márkus-téren egészséges gyomrú kül­földiek fognak rajzani. Azok pedig, ha még nem | ettek is borjúpörköltet, de ha egyszer megérzik az j illatát és ha egyszer megkóstolták ezt a magyar nem- I zeti ételt, hát én kijelentem, örökké hűséges barátai lesznek Budapestnek. Ha pedig a német sógor, vagy francia, angol és kínai barcitaink netán túlságosan belemerülnének a borjúpörkölt és a kőbányai sör élvezetébe, hát, azon is tudunk segíteni. Fogjuk ma­gunkat, és átküldjük őket Budára, Hungária-vizet, vagy Juventus-forrásvizet inni. Én azt hiszem, hogy Glü c k Frici bácsi csak papíron csinálta meg a Szent Márkus-tér tervét. Ha egyszer négyszemközt leülhettem volna vele és em­lékeztettem volna Deák Ferencre. Csemegire, Khuen- Héderváryra, Szilágyi Dezsőre és Tisza Istvánra, negyedóra alatt lemondattam volna arról a tervről, hogy csákányosokát küldjön a Hangli ellen. Téged pedig, kedves Barátom, arra kérlek, mint hűséges Uudapestbarátot, hogy állítsd kitűnő lapodat,, a Fővárosi Hírlapot, a harc szolgálatába, amelynek jelszava: mentsük meg a Hanglit! Készséges, tisztelő híved: Pogány Béla. ...... VW ................................... ^—rgin— Me gtörtént az elvi döntés a főpolgármesteri állásról Elkészült a néhány oldalas szanálási tervezet - Tisztviselők áthelyezése a szanálási munkához A fővárosi politika várakozó nyugtalanságába hatalmas villámcsapásként hatolt be a tizenötmil­liós zárszcimadási tétel, amelyet óriási izgalommal tárgyaltak minden oldalon. A közigazgatási bizott­ság hétfői ülésén a támadások sorozata hangzott el az adminisztráció állítólagos eltussolási manővere miatt, a rákövetkező napon pedig újból a zárszámadás iigyc foglalkoztatta a városházát. A pénzügyi bizottság ülésén vették bírálat alá az eredménykimutatás egyes adatait, ahol azonban az ezzel kapcsolatos támadásokat hivatalos helyről visszautasították. Másnap a tanácsülésen foglalkoz­tak a kérdéssel és héttagú bizottságot delegáltak, hogy záros határidőn belül tegyen jelentést a midt évi tényleges eredmények alakulásáról. Hasonló ál­láspontra helyezkedett a pénzügyi bizottság is, ahol szintén bizottságot küldöttek ki, amelynek tagjaivá megválasztották: Szőke Gyulát, Németh Bélát, Pár­kány Frigyest, Weiss Konrádot, Farkas Zoltánt, Láng Lajost és vitéz Glatz Eriket. A két albizottság kedden délelőtt összeült, hogy Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok és Sebő Béla főiszámvevő részvételével a zárszámadást tételröl-tételre megvizsgálják. A vizsgálat eredmé­nyéről ia jelentés még a héten elkészül. Kétségtelen, hogy a városi politika felkavart hullámai siettették a döntést úgy a személyi, mint a tárgyi kérdésekben. Az új törvény életbelépteté­sére a jövő héten kerül sor és amint értesülünk a belügyi tárca költségvetési vitájának be­fejezése után gondoskodik a kormány a kihirdetésről és a hiva­talos lapban való közlésről. A törvény kihirdeté­sével egyidejűleg napvilágot lát a szanálási terve­zet is, amely mindössze néhány oldalon írja elő a szükséges tenni­valók sorrendjét. Messzemenő intézkedések tehát nem sűrűsödnek ösz- sze a szanálási tervezetben, amelyet különben a kö­zeli napokban a belügyminiszter a községpolitikai pártok vezéreivel is megismertet. A főpolgármesteri állás ügyében döntő tanács­kozás volt az elmúlt napokban Gömbös Gyula mi­niszterelnök, Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter és Huszár Aladár főpolgármester között. Értesülésünk szerint az elvi megállapodás megtör­tént, amelynek alapján bizonyosra vehető, hogy á a főpolgármesteri pozícióban egyelőre vál­tozás nem várható. A főváros pénzügyi helyzetéről és a 15 milliós ügyről kérdést intéztünk Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőhöz, az Egységes Községi Polgári Párt elnökéhez, aki a következőket mon­dotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Ügy vagyok informálva, hogy deficit ebben az évben még nem jelentkezett. Ez a tény az általános gazdasági javulásnak ' .és annak az eredménye, hogy a főváros gazdálkodása hibátlanul működik. Ami a 15 milliós zárszámadási tétel elbírálás sáná) jelentkezik, az abban foglalható össze, hogy tulajdonképpen új pénzt nem találtunk, csak olyan elszámolható összegről van szó, mely egyensúlyba hozza a főváros mérlegét. Miután deficit ezidő szerint nincsen, a 15 mil­liót felhasználhatjuk arra, hogy mérlegünket megjavítsuk. — Ez a való helyzet és aki mást mond, az tévesen értelmez. Az egész ügyben csak azt kifogásoltam, hogy a 15 millió létezése nem volt úgy exponálva, hogy arról a közvéleményt és a kormányt fel­világosíthattuk volna. Általánosságban megállapítható, hogy a záró­számadás ügyével kapcsolatos jelenségek a meg­nyugvás felé haladnak. A 15 millióra vonatkozó javaslat elfogadása és a törvény kihirdetése után ez a kérdés bizonyára gyorsan lekerül a napirendről. Tisztviselői áthelyezések a főpolgármesteri hivatalba a szanálás tartamára Az új fővárosi törvénnyel kapcsolatos szanálási tervezet még nem látott napvilágot, de máris meg­indultak a kombinációk, hogy a szanálási teendők- dőkkel megbízott főpolgármester mellé milyen új személyzet nyer beosztást. A szanálás végrehajtása tudvalevőleg kiterjed az összes területekre és a ne­héz munkát vállaló főpolgármesternek gyakorlati szakemberekre van szüksége, hogy a pénzügyi, az adminisztratív és a műszaki ügyeket is kezében tartsa. A határidőben megjelölt szanálási időszak a gyors intézkedésesk végrehajtását, követelik és ezért nem vitás, hogy a községi háztartást rendezni akaró főpolgármester nagy személyzettel kezdi meg min­denre kiterjedő munkásságát. A városházán elterjedt' hírek szerint egyelőre három főtisztviselő kerül át a fő­polgármesteri hivatalba, hogy ott a szanálás munkájában résztvegyen. A kombinációk szerint a főpolgármester pénzügyi természetű intézkedéseit Beliczay Imre főjegyző fogja előkészíteni, aki tevékeny szerepet visz a fő­város gazdasági vezetésében és nagy tárgyismereté­nél fogva nélkülözhetetlen a főpolgármester mellett. Az adminisztrációs és racionalizálási teendők alkotják a szanálás további menetét, amikor is a sze­mélyzeti és létszámproblémák megoldása válik szükségessé. Erre a hatáskörre a hírek szerint Fel­kap Ferenc 'tanácsnok nyer megbízást, aki ugyan­KORÁNYI ts f Rönnen NAPELLENZŐ FÉMPORTÁL és REDONYGYÁRTMÁNYAI közismertek Gyár: Budapest, KIsfaludy-utca 5. Telefon: csak az újvárosházán nyer beosztást. A műszaki adminisztráció ellenőrzése is súlyos feladatot jelent és ezért Iletessy Ferenc főjegyző áthelyezéséről beszélnek, aki ezekben az ügyekben fog a főpolgár­mester rendelkezésére állani. A kimondottan szakmunkára hívatott főtisztvi­selők működésétől független a főpolgármesteri hi­vatal vezetése, amely változatlanul Günther Tiva­dar főjegyző irányításával végzi munkáját. DEBRECEN-ÉTTEREM I Rákóczi-út 88. Te9. s 31-5-66, 34-3-66 I Déli menü a polgári étteremben P 1.20 Minden szer­dán disznótoros vacsora pénteken este halászié Vörös és fekete salak, bányahomok fuvaronként és vagontételben kap­ható a legjutányosabban „Delta“ salak- és homoktermelő vállalat Budapest, V., Zrinyi-u. 12. Telefon: 21—3—96. Bányatelep : Külső Mester-utca ős Koppány-iú sarok. MÁV telep-. ­WIESNER VILMOS Rézműves-, fémáru- és gépműhelye mindennemű javítást és H ónozást vállal. Telefon: 52-3-43 |||||||||||||||||||Hllllil||NIH BUDAPEST. II. KÉR., KACSA-UTCA 14 SZÁM uenvéalvá Vállalom villakertek elkészítését K£RTSiiP8Y<0 és egész évi gondozását, s 1933 őszén I megtartott Kertészeti Kiállításon az Országos Kertészeti Egyesü­let aranyérmével kitüntetve. Telep: VII., EGRESSY-ÜT 108. szám. Faiskola: VISEGRAD-NAGYMAROS Telefon: 96-3-43

Next

/
Oldalképek
Tartalom