Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-10 / 2. szám

Budapest, 1934 január 10. ^Mvnhatiííim/íP Komoly sitiért hozott a fővárosi Hirlap ahdőia: feliraíáan Kért a főváros a fanácsi és a bizottsági iiiéseh nuilvánosságánah visszaáEüfásáf Az új fővárosi törvény nemcsak a közigazgatás szervezetében, hanem az autonómia és a közvéle­mény egymásközötti kapcsolatában is lényeges vál­tozásokat hozott. Azok a tényezők, akik Budapest székesfőváros hatalmas szervezetének alapjait an­nakidején lerakták, azt az elvet tartották szem előtt, hogy a fővárosi adminisztrációnak minden tényke­dése a nyilvánosság megvilágításában szerepeljen és ez az elvi állásfoglalás hozta magával, hogy az összes ülések a sajtó képviselőinek jelenlétében foly­tak le. Kivétel egyedül a Tekintetes Tanács ülése volt, ahol a főváros vezetői vitatták meg az eléjük került javaslatokat, minden más szerv azonban a nyilvánosság előtt folytatta tanácskozásait. A köz- igazgatás reformja és ennek keretében az új fővá­rosi törvény hozta meg azt a változást, hogy a szak- bizottsági üléseket és a törvényhatósági tanács üléseit zárt ajtók mögött tartják, amely utóbbi intézkedés különösen azért szembeötlő, mert például a vármegyéknél a törvényhatósági tanács sze­repét betöltő kisgyíílés nyilvános jellegű. Mindentől eltekintve, Budapest népe a legélénkebb érdeklődést tanúsítja az autonómia ügyei iránt és ezért is indokolt az a kívánság, hogy a bizottsági és tanácsi ülések a nyilvánosság előtt tartsák tanács­kozásaikat. Az új törvény életbeléptetése óta a Fővárosi Hirlap állandóan napirenden tar­totta a közvéleménynek és a sajtónak ezt a jogos kívánságát és hasonló értelemben foglalt állást mindenkor az Egységes Községi Polgári Párt, ahol számos alka­lommal kifejtették azt a nézetet, hogy a törvény- hatósági tanács előtt fekvő ügyekben a titkolózásra semmi ok nincsen. A közvélemény informálása és ezért a sajtónak az ügyekbe való közelebbi bete­kintése a szabadságjogok sorába tartozik és végte­lenül örvendetes a főváros felelős vezetőinek az a felfogása, amely elismerte, hogy az ülések nyilvánossága kedvezőbb hatást gyakorol a közvélemény tájékoztatására. I Ilyen légkörben nem volt nehéz az akciót tovább I folytatni és most örömmel számolhatunk be arról, hogy a Fővárosi Hirlap részéről annyiszor hangoz­tatott kívánság a komoly beteljesülés útjára került. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén első­nek Bánóczy László mutatott rá a fővárosi törvény revíziójának szükségességére és kimutatta, hogy az ülések nyilt jellege mindenkor használ a vita szín­vonalának. Kozma Jenő alapos jogászi okfejtéssel hibáztatta azt a körülményt, hogy a közigazgatási bizottság túlnyomóan részletkérdésekkel foglalko­zik, aminek az a magyarázata, hogy a tanácsülések zárt jellege folytán számos odatartozó ügy a köz- igazgatási bizottság fórumára csúszott át. Helytele­nítette, hogy elvették a tanács nyilvánosságát és követelte a törvénynek olyan irányú módosí­tását, amelyik a régi rendszer helyreállítá­sát tűzte maga elé. Wolff Károly igazat adott Kozma Jenőnek abban, hogy a közigazgatási bizottság nem a részletkérdé­sek megvitatására hívatott, ő is azt az álláspontot vallotta, hogy a tanácsülések nyilvánosságára fel- feltétlenül szükség van. Ezután került szavazásra Bánóczy László indítványa, amelyet a polgármester hozzászólása után egyhangúan elfogadtak. Az indít­ványnak megfelelően a közigazgatási bizottság felterjesztést intéz a kormányhoz, amelyben a fővárosi törvénynek megfelelő módosítá­sát kéri. Hivatalos útjára indult tehát a nyilvánosság helyreállítására irányuló mozgalom és ha az első sikerről beszámolhatunk, úgy a legnagyobb elisme­réssel kell megemlékezni Huszár Aladár főpolgár­mester és Sipőcz Jenő polgármester tárgyilagos és konciliáns megnyilatkozásairól, akik mindketten a sajtószabadság híveinek vallották magukat és nagy elégtétellel vették tudomásul a közigazgatási bizott­ságnak a feliratra vonatkozó határozatát. Remélhe­tőleg a belügyminiszter is megtalálja a megfelelő formát ahhoz, hogy a törvényhozásnál benyújtandó módosítás révén új alapokra helyeződjön a város­házi hírszolgálat és ismét megnyíljanak az ajtók a közvélemény képviselői előtt. Lehet-e árvíz Budapesten? Az úl árvízvédelmi szabályrendelet érdekes részletei-Az árvízvédelmi bejárás az összes rakodópartokat és a védésáfiakat kifogástalan rendben találta Az utolsó hat esztendőben a főváros árvízvé­delmi biztonságának fokozása érdekében igen fontos intézkedések történtek. A védővonalakat a Duna mentén kiépítették és ma már a főváros egész terü­lete, a maximális vízmagasság figyelembevételével, árvíz ellen biztosítottnak tekinthető, kivéve Óbuda külső részének egy kis szakaszát. A hatalmas folyam azonban szeszélyes és ezért minden eshetőségre fel kell készülni ma is. A régi árvízvédelmi szabályren­delet közel 40 éves és elavult, ezért már 1911-ben revízió alá akarták venni. Az új szabályrendelet most, végre, csekély huszonhároméves késedelemmel, el­készült és rövidesen a tanács elé kerül. A látszólag aktualitását vesztett, de lényegében fontos árvédelmi szabályrendeletet illetékes helyen az alábbiakban ismertették a Fővárosi Hirlap munkatársa előtt: — A budapesti Dunaszakasz partjai olyan mo­dernül és az eddig mért maximális vízmagasságok figyelembevételével vannak kiépítve, hogy emberi számítás szerint teljes biztonságot nyújtanak. Min­den nagy folyammenti városnak azonban fel kell készülni a nem várt meglepetésekre és eshetőségekre is. A víz szeszélyes elem és onnan is jöhetnek nem várt, alattomos táma­dások, ahol a főváros nagyszerű kőpartjai már véget érnek. Nemcsak tavaszi áradások idején, hanem télen, jég­zajláskor is. Ez az utóbbi talán még veszedelmesebb. Az 1838 márciusának szörnyű katasztrófáját is ez okozta Pesten. — A főváros tíz árvízvédelmi öblözetre van fel­•ff A leifobb A sokszorosító gép a IPfl D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 19-2-20 osztva. Ezeket a védőműveket a védelemmel meg­bízott műszaki ügyosztály minden év február, május, augusztus és november elején megvizsgáltatja és az eset­leg szükségesnek látszó pótlásokról gon­doskodik. Fontosabb hiányoknál a polgármesternek kell jelen­tést tenni. — A szabályrendelet részletesen felsorolja, hogy mikor kell veszedelem esetén a zsilipeket lezárni és a parti szivattyúkat üzembe helyezni. A gyárak csatornáinak zsilipjeit nemcsak lezárhatja a ható­ság, hanem veszély esetén a nagymennyiségű üzem­vizet lebocsátó gyárakat a hatóság le is állíthatja. Ha a Duna vízállása meghaladja a hat métert, a védőműveket fokozott éberséggel ellenőrzik és min­den 500 méterre egy-egy gátőrt állítanak. Ha az áradás hét méternél is magasabb, azonnal meg kell alakítani az árvédelmi bizottságot, amelynek elnöke a polgármester és tagjai a főváros műszaki vezetőin kívül az állami folyammérnöki hivatal vezetője és a rendőrfőkapitány. Ilyen esetek­ben az árvédelmi bizottság permanens üléseket tart, a műszaki ügyosztályban állandó ügyeletet rendel­nek el, a gátőröket pedig 100 lépésenként állítják fel. r ....................... TR AUB ODON aszfalt, szigetelő, tetőfedő vállalata Budapest, X., Rezsö-tér 3. Tel: 41-1-65 SALGÓTARJÁN! KtfSIÉNiiíM R.T. építőanyag Iparai Budapest, V., Sas-utca 25. szám. Telefon > 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cemenltfyir! Lábatlanban..................évi telj. kép. 12.000 y. Mé szgyárak x Lábatlanban................. c < c 5.000 « Do rogon ........................€ < c 3.000 i Té glagyárak i Bnda-UJlak Kőbánya Nyorgesujfalu ...» < c 80,000.000 drb. Cserépgyári Bnda-UJlak . . . . « < < 8,000.000 drb. Nyolcméteres vízállásnál a Margit-híd alatti aluljá­rónál, a Ferenc József-rakparton, a közraktáraknál, a vasúti összekötőhíd pesti oldalán és a budai olda­lán, az esztergomi vasútvonal aluljáróinál és a ke­lenföldi határoknál ideiglenes pótvédőgátakat emel­nek. Az óbudai Lőpormalom-dülőt nyúlgátakkal vé­delmezik és a lakosságot ki kell telepíteni, ha a víz­magasság eléri a 8 méter 20 centimétert. Abban az esetben, ha a Duna vízállása nyolc méteren is túl­emelkedik, az árvízvédelmi bizottságot 20 tagú központi vészbizottsággá kell kiegészíteni, amelyben már helyet kap a katonai városparancsnok és a tűzoltóság főparancsnoka is. Ilyen nagy veszély idején ez a vészbizottság veszi át az irányítást, meg­szervezi a mentési akciót és a hajóstársaságok segít­ségével kellő számú vízi járműről is gondoskodik, hogy a két part között a közlekedést fenntarthassa. Az idei tél különösen kritikusnak mondható ár­vízveszedelem szempontjából. A sok havazás, a Duna korai zajlása és a befagyott folyó: mind olyan körülmények, amelyek előidézői az árvízveszedel­meknek. Minthogy azonban a főváros belső területé­nek rakodópartjai általában 7—8 méter magasak, míg az utóbbi évtizedekben tapasztalt maximális vízmagasság hat és félméter körül mozgott, úgyhogy aggodalomra ok nincsen. Mégis szükségesnek tar­tottuk, hogy illetékes helyen érdeklődjünk: mutat­kozik-e valamely rendkívüli intézkedésnek a szük­sége, tekintettel a szokatlanul magas vízállásra1? A válasz, amit kaptunk, a következő: — E pillanatban az a helyzet, hogy Nagymaros felett a magyar Dunaszakaszon nincs jég. Onnan lefelé jégkéreg borítja a Dunát. A mostani olvadás a Duna állását nálunk számottevően nem befolyá­solja. Az áradást az alpesi folyó vízbősége, a hegyekről lerohanó hóolvadás, a Passau-környéki helyzet szokta előidézni. Ma ilyen veszedelem nincs. Bécsben például szokatlanul alacsony a vízállás: mínusz 150, áradásról tehát ezidőszerint szó sem le­het. A Duna helyi duzzadását nálunk az idézte elő, hogy a déli szakaszon a jég összetorlódott és lassab­ban történik a víz áramlása. — Természetesen a főváros a folyammérnöki hi­vatallal és a földmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztályával most is éberen figyeli a víz magasságá­nak alakulását és résen van, hogy a legkisebb meg­lepetés se érhessen bennünket. A földmívelésügyi minisztérium, a folyam­mérnöki hivatal szakembereinek részvételé­vel a közelmúlt hetekben megtartotta az ái*vízvédeimi bejárást is. Az összes rakodópartokat és védőgátakat pontosan ellenőrizte a bizottság és mindent a legnagyobb rend­ben talált. Budapest területén ma már legfeljebb né­hány távoli periféria az, ahol rendkívüli vízállás esetén óvatosságra van szükség, de e tekintetben is évről-évre javul a helyzet. így például még a mos­tani szűk pénzviszonyok között is folytatjuk a kő­partok kiépítését és az esztendő folyamán a budai oldalon, a Cserepes-utcától észak felé, épül néhány százméteres új part. Ez már messze fent Óbuda terü­letén halad. Erre az új rakodópartra fogjuk kitele­píteni a Margithíd környékéről a kőtereket és a kavicslerakodó helyeket is. ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZÖMESTEREK. ÚT-. CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK, FÖLD­MUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA Yin.f FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85, i.-—,.. —v ■ ■■ ■■■■■ Botón, mak&dám, aszfalt felv&gásáhoi Tftgyaa BÉRKOHPRESSORT OS g. A JENö okleveles gépészmérnök, knmpr*«sar-bé)rb*»4é Södapest, VEI, berfilet Baross-utc» 77. **. Telefenraám : S3-5-43. HAJNAL IMRE oki. mérnök, kövezőmester Budapest, IX., Üllői-út 55. sz. Telefon : 3S6—93, Telefon : 386—93. bátyájából: Réteges lapos követ, kerti utak valamint makadám utak építéséhez murvát. Építkezésekhez kőport, salakot OBERMAYEli TAMÁS II., Fillér-utca 4. sz. bányavállálkozö és fuvaros Telefon: 57-7-53

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom