Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-10 / 2. szám
(5 Budapest, 1934 január 10. Befellegzett a hamisa alkalmi árusításoknak Büntető eljárás a Royal Orfeum ellen Josephine Baker megtévesztő reklámhirdetései miatt Az elmúlt héten nyilvánosságra hozták a tisztességtelen üzleti versenyről és az üzleti hirdetések korlátozásáról rendelkező 1933:XVII. t.-e. végrehajtási utasitását, amelynek alapján az új rend január 1-én már életbelépett. A legális magyar kereskedelem a legnagyobb örömmel üdvözli ezt a régóta várt törvényes reformot, amely remélhetőleg véget vet az utóbbi esztendőkben mindjobban tapasztalt elburjánzásoknak, a különféle megtévesztő és hangzatos címeken hirdetett végkiárusításoknak, álüzletf eloszlatásoknak és mindenféle alkalommal rendezett alkalmi és a közönséget megtévesztő vásároknak. Legnagyobb jelentősége az új törvénynek a büntető szankciók területén található. A régi törvény szerint ugyanis, ami alatt az 1883. évi ipartörvényt és az 1923. évi V. törvénycikket kell érteni, amely kivette a bíráskodást az iparhatóság kezéből és a járásbíróságra bízta, nem volt leszögezve, hogy melyik hatóság jogosított a feljelentést megtenni a tisztességtelen verseny bűnébe eső, vagy a hirdetésekkel visszaélő kereskedők ellen. A kereskedőknek természetesen joguk lett volna feljelentést tenni. Látták is az „üzletáthelyezésekkel“, „végkiárusításokkal“, mindenféle „vásárokkal“ és megtévesztő hirdetésekkel történő visszaéléseket, de feljelentő mégsem akadt, mert a peres eljárással járó költségeket és összes kockázatokat a feljelentőknek kellett vállalni. Most ez a helyzet megváltozik, mert a székes- főváros V. kerületi elöljárósága, ahová a polgár- mester az összes engedélyezési és hirdetési ügyeket összpontosította, hivatalból ellenőrzi: van-e engedélye valamely kereskedőnek végkiárusítás, vásár, vagy más a lka,Imi árusítás rendezésére és hirdetésére? Ha nincs és kiderül a visszaélés, úgy az Y. kerület, mint iparhatóság, hivatalból tesz minden esetben feljelentést a visszaélés elkövetője ellen. A végrehajtási utasítás egyébként részletesen kiterjed a tisztességtelen verseny és a féktelen üzleti hirdetéssel űzött visszaélések minden elképzelhető formájának a meggátlására. Az 1. szakasz a törvényben felsorolt néhány eset kivételével, eltiltja bármilyen alkalomszerű árusítás hirdetését. így például nem szabad ezentúl tűzből megmentett áruk, végeladás, kiselejtezés stb. címén alkalmi árusításokat rendezni. Véget vet a törvény a végkiárusításra alapított új üzleteknek, a közönség megtévesztésére szolg’áló folytonos üzletáthelyezéseknek és a szezonvégi árusítást is, előzetes G. F* B» A közvélemény még nem felejtette el azt a végnélküli botrány-krónikát, amely a közelmúltban a G. F. B. néven szereplő gyertelepen történt. A felháborító cselekményt — mint ismeretes — az a körülmény idézte elő, hogy adófelszólamlási bizottság módosítani bátorkodott Fekete J. Jakab gyártulajdonos adóját azzal az indokolással, hogy a textilüzem hatalmas forgalma és jövedelme aránytalanul nagyobb, mint az általa beszolgáltatott adók összege. Ezt a megállapítást teljes joggal tette az adófelszó- lamlási bizottság és mert a Gr. F. B. üzemek alaposan kihasználják a vámvédelem révén számukra jutott monopóliumot: nem volt meglepetés az adótételek egyébként nem lényeges felemelése. Fekete J. Jakab feldühödten vágta magát autójába az adóf elszólamlási bizottság határozata mán és bősz haraggal érkezett meg a gyárépület kapujához. Idegzete nem bírta cl a közterhekhez való hozzájárulás mértékének lényegtelen megnagyobbodását és ezért bosszút állott 700 alkalmazottján. Pillanatok alatt elkészültek a felmondó levelek, amelyek télvíz idején az utcára tették ki a G. F. B.- gyár összes alkalmazottait, munkásokat, tisztviselőket és az összes segéderőket. Az országos botrány szinte egyértelműen vibarzott Fekete J. Jakab ellen és a nemzeti érdekeket semmibe vevő gyártulajdonos csakhamar Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter szigorú felelősségre vonása alá került. A miniszter energikus határozottsága meghozta az eredményt: a G. F, B.-márkák monopóliumos ura nyomban visszavonulót fújt engedélyhez kötve, negyedévenkint egyszer engedélyezni, legfeljebb tizenötnapos terjedelemmel, a karácsonyi, húsvéti vásár pedig az ünnep első napja előtt 14 napon át tartható. A határidő leteltével a hirdetményeket, alkalmi cégtáblákat, stb. nyomban el kell távolítani. A törvény 16. szakasza felhatalmazza a fővárost, mint iparhatóságot, hogy akár szakértők igénybevételével, minden esetben a helyszínen ellenőrizze, megtartja-e a kereskedő az előirt feltételeket és kereteket. Ennél az ellenőrzésnél szakértőül az illető érdekképviselet által kijelölt, vagy egyébként kiszemelt egy-egy szakmabeli kereskedőt kell meghívni. A törvény végrehajtási utasításának figyelme kiterjed arra is, hogy az alkalmi vásárokat mindig lehetőleg egyidőben rendezzék az összes kereskedők úgy, hogy valamennyien részesei legyenek az esetleg jelentkező nagyobb üzleti forgalomnak. A törvény végrehajtásánál a főváros a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával szoros együttműködést létesített. Büntető eljárás a Royal Orfeum ellen Josephine Baker megtévesztő reklámhirdetése miatt Értesülésünk szerint az új törvénnyel elsőízben különben nem kereskedő, vagy iparos, hanem a Royal Orfeum került összeütközésbe, még pedig azért, ahogy a fekete diva: Josephine Baker vendég- szereplését hirdette. Karácsony előtt a lapokban hirdetések jelentek meg, hogy az európai vándorkörúton levő exotikus díva karácsonytól újévig a Royal Orfeumban fog fellépni. A nyolcnapos vendégszereplés alatt naponkint -2—3 előadást fog tartani, hogy mindenkinek módjában legyen a világhíres, de Párisban már levitéz- lett fekete művésznőt meghallgatni. A vendégjáték meghosszabbításáról, a hirdetések szerint, szó sem lehet,, mert január 1-étől a művésznőt szerződése már más külföldi város színpadára kötelezte. Elmúlt azonban január 1-e és a fekete primadonna még mindig a Royal Orfeumban mutogatja színes bájait és a reklámhirdetések azt állítják, hogy „sikerült a vendégjátékot meghosszabbítani11. Az V. kerületi elöljáróságon ezt megtévesztő hirdetésnek minősítették és ennek megfelelően a Royal Orfeum ellen a büntető eljárást megindították. és belenyugodott abba, hogy a konjunkturális évek aloM szerzett hatalmas vagyonából alig számbajö- hető töredéket az adóhivatalnak juttat. A közvélemény elítélő felfogása azonban nem változott meg ilyen gyorsan és a bojkott-mozgalom országos jelleget öltött. A G. F. B.-gyártmányok azóta kissé megfogytak a közönség jóhiszeműsége előtt és a Pók- harisnyák legendája is megfakult az egykönnyen felejteni nem tudó publikum lelkében. A nagy terjedelmű magyarázó nyilakozatok sem győzték meg a közvéleményt arról, hogy Fekete J. Jakab gyártulajdonosnak igaza volt akkor, amikor alkalmazottait és azok családját azonnali hatállyal eltávolította. Legkevésbbé sikerült megnyugtatni a legális kereskedelem tagjait, akikkel szemben amúgyis súlyos bűne G. F. B.-gy&r- nak, hogy Pók Áruházak néven önálló üzleteket létesített és gyártmányait a közvetítő kereskedelem teljes kikapcsolásával juttatja a fogyasztókhoz. A kereskedelem súlyos veszteségeket szenved a Póküzletek terjeszkedése révén és ezért csodálatos, hogy az egyik legelőkelőbb érdekképviselet orgánuma reklámízű dicséreteket zeng arról a gyárról, amelyiknek minden cselekményét a detailkersekedelem elleni manőver fűti. Még ha igaza is volna Fekete J. Jakabnak, akkor sem tartjuk helyesnek, hogy az érdekképviselet hatalmas dicshimnuszokat engedélyez a G. F. B.-gyár- nak, amely az államhatalommal szállt szembe és haragját az alkalmazottak százain akarta méltatlanul megbosszulni. Nagyon téved a G. F. B.-gyár, ha azt hiszi, hogy elérkezett az idő, amikor hangulatot csinálhat maga mellett és nem hisszük, hogy a szóbanforgó érdekképviselet elnézése megtéveszti a kereskedői és fogyasztói tömegeket, a G. F. B.-gyár és a Pók Áruházak egyediilvaló magasztossága felől. ujrIho DlmMinl minisztériumban Torma» Géza a miniszter államió helyettese Jelentette a Fővárosi Hírlap, hogy a kereskedelmi minisztérium új ügybeosztást és szakosztályi átszervezést hajtott végre Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter olyan elgondolása alapján, amelyik az ügyeket korszerű és áttekinthetőbb formában tudja elintézés alá juttatni. A miniszter helyettesének nagy pozíciójába Tommy Géza államtitkár került, aki a közlekedést, a kereskedelmi és ipari politikát intéző szakosztályok harmonikus együttműködését biztosítja és gondoskodik az ügyintézés gyorsaságának fokozásáról, valamint azok racionális egyszerűsítéséről. A minisztérium ügyköre ezek szerint még négy csoportra tagozódik: közlekedés, ipari termelés, ipari és kereskedelmi jogalkotás, igazgatás és szakoktatás. A közlekedési csoport szakosztályainak felülvizsgálatát dálnoki ICováts Gyula államtitkári címmel felruházott miniszteri osztályfőnök látja el, akinek kinevezése már megtörtént. Idetartoznak a közlekedéspolitikai, a vasúti, a gápjármű-, a hajózási, az útügyi, a légügyi és az idegenforgalmi ügyek. A kereskedelmi csoport Péteri Ödön miniszteri osztályfőnök felülvizsgálata alatt a bel- és külkereskedelmi szakosztályokat foglalja magába. Az iparfejlesztési, az energia-gazdálkodási, a villamossági és ipari munkásügyek Tóry Gergely helyettes államtitkár felülvizsgálata alá tartoznak és ugyancsak itt intézik a kisipari és háziipari ügyeket is. A magasépítési és a városrendezési ügyek intézése Toper ezer Ákos helyettes államtitkár felügyelete alá jutott. A negyedik csoportba az ipari és a kereskedelmi jogalkotás, valamint a szakoktatás ügye tartozik, amelyhez csatlakozik a tör vény előkészítés ügyköre, Halta Aurél miniszteri tanácsos irányítása alatt. Az ipari közigazgatási, a közszállítási és a bányászati ügyek intézésére Samassa Aurél helyettes államtitkár kapott megbízást. Az tíj szakosztályok élére a következő kitűnő főtisztviselők kerültek: a közlekedéspolitikai osztályt Darányi Ferenc miniszteri tanácsos, az autószakosztályt Ladányi Dezső miniszteri tanácsos, az idegen- forgalmi szakosztályt Válkay Bertalan miniszteri tanácsos, a kisipari és háziipari osztályt Kruchina Károly báró miniszteri tanácsos vezeti. Uj vezető került az útügyi műszaki osztály élére, Benke István miniszteri tanácsos személyében, míg a belkereskedelmi osztály vezetését Péteri Ödön miniszteri osztályfőnök vette át. Az energiagazdálkodási és villamosítási osztály vezetője Fejér Gyula miniszteri tanácsos, helyettesei pedig vitéz Dináry Ervin miniszteri osztálytanácsos és Madarász Viktor államvasúti igazgatóhelyettes. Az ügykezelés reformja messzekiható jelentőségű az ügymenet egységesítése és az egész irányítás át- tekinthetése szempontjából. Az ezzel kapcsolatban végrehajtott személyi változásokat a magyar köz- gazdasági élet nagy elismeréssel fogadta. Életelixir az élesztőben. A Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek Rt. december 31-én tartotta közgyűlését, amely az 1,400.000 pengő alaptőke után rész- vényenkint 4 pengő osztalék kifizetését határozta el. A nyilvánosságra került mérleg adataiból kitűnik, hogy az 1.4 millió pengőre becsült gyári ingatlanokat és berendezést már 85% erejéig leírták, amennyiben az értékcsökkenési tartalék 1.2 millió pengőre rúg. Az üzleteredmóny, a mérlegtechnika nagyobb dicsőségére, az utóbbi időben ugyan évről-évre csökken, de azért nem kell kétségbeesni Moskovits Miklós kormányfőtanácsos úr vállalatának a sorsán, mert a vállalat főterméko: az élesztő, még mindig elég busás hasznot hajt Moskovitséknak és az élesztő-kartól többi tagjainak. Annál kevesebbet keres azonban a kincstár, dacára az élesztő hallatlanul magas árának. A magyar kincstár is követhetné osztrák kollegája példáját, ahol a jövőévi költségvetésbe beállították az élesztő-adót, amelyből 2 millió' schilling bevételt remélnek. Ilyen kétmilliós új bevétel a mi állam- háztartásunkban is elkelne. Sok ezer diplomás ifjú jutna belőle kenyérkeresethez. A betétkamat. Az Országos Hitelügyi Tanács által a takarék- és folyószámlabetétek kamatlába felső halárának leszállításáról szóló, a Budapesti Közlöny december 31-iki számában megjelent kormányrendelet értelmében az egész vonalon félszázalékkal mérsékelte. A budapesti pénzintézetek elhatározták, hogy folyó évi január 1-étől kezdve az Országos Hitelügyi Tanács által megállapított leszállításnak megfelelő mértékben, tehát ugyancsak fél- százalékkal mérsékelik a betéti üzletágban a kamatlábakat. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. A Magyar Nemzeti Bank február hó 5-én (hétfőn) délután 6 órakor tartja közgyűlését a bank budapesti (V.. Szabadság-tér 8. szám) alatti székházának második emeleti nagy tanácstermében. A közgyűlésen a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak 12. cikke értelmében csak azok a részvényesek vehetnek részt, akik 25 részvénynek birtokát a banknál 1933. évi július hó 31-éig eszközölt letétel útján igazolták és ezen részvényeket azóta vissza nem vették.