Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-05 / 27. szám
4 ^omk^Uítl^p Bndapest, 1933 július 5. Felülvizsgálják az árdrágító jéggyárak üzemeit és irodai könyveit Drákói vizsgálatot tart az Árelemző Bizottság a jégtermelés költségeinek megállapítására A jégkartel megdöbbentő árdrágítását a természetet irányító hatalmak sem pártolják, mert az időjárás semmiképpen sem akar kánikulai formát ölteni és ezzel a jéggyárak mohóságát jutalmazni. A drágítás pedig életbelépett, az élelmiszerkereskedelem és a kereskedők legelkeseredettebb tiltakozásával szemben. A drágítást azonban nem vették egykönnyen tudomásul, mert a vendéglősök és a kávésok az Árelemző Bizottsághoz fordultak a jéggyárak kalkulációinak felülvizsgálása érdekében. Rámutattak arra, hogy elképzelhetetlen a kartel gyárainak árkalkulációja, amikor a vidéki jéggyárakban és a főváros üzemeiben az előállítás lényegesen kevesebbe kerül. A kereskedők közül mindinkább többen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy elektromos hűtőkészülékeket alkalmaznak és mellőzik a drágán vásárolható és nehézkesen kezelhető mesterséges jeget. Az Árelemző Bizottság a múlt héten foglalkozott a jégárakkal. A bizottság ülésén résztvett Koch Gyula, a hentesiparosok elnöke, Hádinger Ede, a mészáros ipartestület elnöke, Leimeter Ferenc, a vendéglős ipartestület kiküldöttje, továbbá Reisz Sándor, a jégkartel képviselője. Ereky Károly elnöki megnyitója után Leimeter Ferenc élesen kikelt ama tendencia ellen, amely a természetes jég árusítását akarja megszüntetni. Megállapította a jégárak kalkulációjáról, hogy az igazságtalan és indokolatlan. Elmondotta, hogy a kartel a természetes jégárusítások megfojtására kibérelte az angyalföldi és újpesti jégvermeket. A bérleti összeget megfizetik azzal a kikötéssel, hogy a vermet használatba venni tilos. Koch Gyula a hentesipar szempontjából bírálta a jéggyárak árpolitikáját, Hadinger Ede pedig azt az eljárást kifogásolta, amely a jégkartel önköltségi árainak hivatalos megállapításával legális alapot szeretne teremteni a további drágításnak. Kifejtette a természetes jég árusításának fontosságát, amelyre árnivellálási szempontból is szükség van. Jellemző, hogy a kartel kiküldöttjét nem hallgatták meg, kalkulációját figyelemre sem méltatták, hanem egyszerűen közölték a határozatot: szakembereket küldenek ki a jéggyárakba, az üzem menetének és technikájának felülvizsgálására, valamint az üzleti könyvek felülvizsgálására. Ha ez megtörtént, az Árelemző Bizottság végérvényesen dönt a jégárakról. így végződött az Árelemző Bizottság ülése, amely a gyárak számára tökéletes kudarcot hozott. Tízezer ínséges jut készpénztámogatáshoz, iia feloldják a segélyösszegek zárolását Kimerült az elöljáróságok szegénypénztára A szociálpolitikai bizottság legutóbbi ülésén elhangzott olyan természetű indítvány, hogy a pénzsegélyek folyósítására kőltségvetésileg biztosított nyolcszázezer pengő teljes egészében a megnevezett célra fordíttassék. Ennek a keresztülvitele azért ütközik akadályokba, mert tudvalevő, hogy a szigorú takarékosság érvényesítése érdekében a polgármester az összes kiadási tételek tíz százalékát zárolta, amely alól természetesen nem jelent kivételt a szegények támogatására szolgáló tétel sem. Az indítványt a bizottság elfogadta és pár- tolóan terjesztette a polgármesterhez, aki a napokban dönt a jogos igény teljesítéséről. A költségvetés egyik elvi jelentőségű végrehajtási utasításának a feladásáról mértékadó helyen a következőképpen informálták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — A kerületi segélyek nyolcszázezer pengős tétele úgyszólván teljesen kimerült, aminek az a magyarázata, hogy a szegénysorsú lakosság a nehéz gazdasági és megélhetési viszonyok következtében az előző évinél sokkal jelentősebb mértékben várja a közhatóság segítését. A szóbanforgó tíz százalékos zárolás feloldása nyolcvanezer pengőt juttathat a kerületek szegénypénztáraiba, ami azt jelenti, hogy közel tízezer ínséges kaphat egyenkint hat pengős segélyt. Aki ismeri a kerületi elöljáróságok szegényügyi adminisztrációját és az ott jelentkező elképzelhetetlenül Ínséges tömegeket, az fogalmat alkothat arról, hogy ez a nyolcvanezer pengős összeg milyen áldást jelent a rászorultak számára. — A múlt évben hasonló kéréssel fordult a szociálpolitikai ügyosztály a főváros vezetőségéhez és az eredmény nem maradt el. A múlt évi zárolásból is feloldottak közel tíz százalékos összeget, ami biztosította az őszi és téli hónapok készpénzsegélyezési akcióját. Miután a nyomor és a szegénység ezidén sokkal nagyobb méreteket ölt, minden ok megvan arra, hogy ez a kívánság valósággá váljon. # Az elöljáróságokról érkezett kimutatások szerint 27 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek ma elsősorban készpénzsegélyre van szükségük. A szegényügyi kataszterben megállapított segélyezési módok ma még rendelkezésre állanak és a természetbeni támogatás fennakadás nélkül folyik, a készpénzsegélyezés azonban csak akkor indulhat meg újra, ha a SO ezer pengőt a tíz kerület között felosztják. Fablnyi Tihamér a magyar gazdaságpolitika aktuális problémáiról A Lipótvárosi Társaskör négyszáz terítékű társasvacsorát rendezett Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter tiszteletére, A vacsorán megjelentek Kozma -Jenő, Dési Géza, Payr Hugó és Zsigmond Gyula országgyűlési képviselők, Gaár Vilmos és Glücksthal Samu felsőházi tagok, Horváth Miksa, Kress Károly, Dárday Ede, Payer Antal, Patay Samu, Kádár Gusztáv kormány főtanácsosok és a magyar közgazdasági élet több más előkelősége. Az első felköszöntőt Désy Géza, a kör elnöke mondotta, aki nagyhatású beszédben köszöntötte Fabinyi Tihamért és a többi vendéget. Ezután lelkes éljenzés és taps köszöntötte Fabinyi Tihamért, amikor szólásra emelkedett. Bevezetőül elmondta, azért jött ide elsősorban, hogy közvetlen formában értesüljön a kereskedő, az ipari és tisztviselő osztály bajairól. Hivatalbalépése óta egyre azon dolgozik, hogy a különböző osztályok és különböző gazdasági érdekeltségekkel közvetlen érintkezést létesítsen. Beszámolt ezen a téren való tapasztalatairól, majd hosszasan s az előkelő társaság figyelmét lekötve szólott a magyar gazdaságpolitika aktuális problémáiról és célkitűzéseiről. Részletesen kitért a közlekedési ügyre, a tarifa- reformra, majd leszögezte a jövő feladataként, hogy gyorsabb és gazdaságosabb forgalmad kell biztosítani. Ennek egyik előfeltétele a motoj-osítás, a másik az autó és vasút versenyének rendezése. A vasút és hajózás között is okosabb és észszerűbb összműködést kell létesítenünk. Nagy figyelemmel fogadták, amikor arról szólott, hogy az idegenforg‘alom érdekében új idegenforgalmi törvényre van szükség. A tiszai hajózás kérdését vázolta még a miniszter, majd részletesen szólt a kisipar problémáiról és különösen a hitelkérdésről, valamint a városi üzemek ügyéről és az áruházak kérdéséről, amely a kereskedővilágot élénken izgatja. A miniszterelnökre hivatkozva a bátorság, bizalom és becsület alapelveinek hangoztatásával fejezte be viharos éljenzés közben beszédét, amelyért a Lipótvárosi Társaskör nevében Horváth Miksa kormányfőtanácsos mondott köszönetét. Á Kőbányai Egységes Polgári Párt választmányi ülést tartott Dongó Orbán elnöklésével. A választmány 52 újonnan jelentkezett tagot vett fel és a Maglódi-úti körzet elnökévé Kákossy Ödön iskolaigazgatót jelölte ki. A kőbányai sertézhízlaló kitelepítésére és a villamosközlekedés megrefm-málá- sára vonatkozó memorandumot Hatolkay Kázmér törvényhatósági bizottsági tag és Homgó Orbán pártelnök vezetésével húsz tagú küldöttség adta át Sipőcz Jenő polgármesternek és ígéretet tett, hogy az abban foglaltakat sürgősen tárgyalás alá veszi. Pártgyűlés Külsőkőbányán. Egy hónappal ezelőtt indult meg az a szervező munka, melynek célja volt a Nemzeti Egység Pártjának táborába tömöríteni Kiilső- Tvőbánva hazafias és munkás tömegeit. A komoly és evő teljes lendülettel haladó munka eredményeképen ma már „számban és erkölcsi súlyban egyaránt, tekintélyes tábor igazolja, hogy a szervezők hazafias törekvéseit siker koronázta. Június hó 28-án nagyszámú í-észvétellel tartotta meg pártgyűlését az új kőbányai szervezet a Maglódba ti Kátai-féle vendéglő nagytermében. Rákosii Ödön megnyitó beszédében ismertette a párt célkitűzéseit, majd üdvözölte Payr Hugó képviselőt és Hatolkay Kázmér kerületi városatyát, mint Külsőkőbánya lakosságának hűséges és önzetlen barátait és kérte további jóindulatú támogatásukat. Payr Hugó állandó és szűnni nem akaró ovációk közepette tartotta meg mély elgon- dolású beszédét, melyben Budapest gazdálkodásának egészséges irányát és eredményeit ismertette, majd Kőbánya speciális kívánságairól szólva, biztosította a polgárságot, hogy benne minden igazságos, jogos és megvalósítható kívánság erős támogatóra talál. Ezután Hatolkay Kázmér különösen Kőbánya helyivonatkozású kíván ságaival foglalkozott, Ígéretet téve arra, hogy Payr Hugóval karöltve küzd ennek a jobb idők után borzasztó nyomorba süllyedt városrész lakosságának megsegítéséért. Á továbbiakban tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy éppen a mostani gyűlést megelőző órákban vezette Kőbánya küldöttségét dr. Sipőcz Jenő polgármester elé, akinek megfelelő információk kíséretében nyújtotta át azt a sokezer aláírással ellátott memorándumot, amelyben a sertésszállások kihelyezését, a kerület közlekedésügyének gyökeres megjavítását, továbbá a külsőkőbányai iskolai viszonyok rendezését kérte. A VII. kér. Erzsébetvárosi Kör június 30-án tartolta Ugrón Gábor dr., v. b. t. t., ny. miniszter elnöklésével évi rendes közgyűlését. Erdély Dezső dr. főtitkár felolvasta évi jelentését, Goldfinger Gábor kér. tanácsos, pénztáros az évi zárszámadásokat terjesztette elő, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés Elek Hugó dr. alelnök alapszabálymódosító indítványát, mely után kiegészítették a tisztikart. Ügyvezető igazgatónak: Widder Béla dr.-t, jegyzőnek: Jellinek Manó dr.-t, ügyésznek: Boros György dr.-t, az igazgatóság tagjaiul pedig: Dletz Miksát, Dvorák F. Albertet, Miklós Kálmánt, Münz Richárd dr.-t, Perényi József dr.-t, Vágó Ernőt és Tropp Mórt választották meg, majd kiegészítették 50 taggal a választmányt. Ugrón Gábor dr. elnök egyetértésre és baráti együttműködésre buzdító zárószavai után a közgyűlés lelkes hangulatban ért véget. G R ÓSZ FRIGYESokl MÉRNÖKi ► építési és köVEZÉSI VÁLL. TEL.i 86-0-64 SZ. BUDAPEST, I., BERCSÉNYI-U. 7. II. 3 _______________ ÁM ON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK, út-, csatorna- és beton építési vállalkozók földmunka. VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA VIII, FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. Aszfalt és Kátrányipar R.-T. Budapest, V., Nidor-utoa 12. GYÁRAK Bnj[ape8t, IS., Illatos-út 18-20 Bzöreg, (Szeged mellett) Telefon: 26 2-81, 26-2-82 Saját iparvágány E Halász Hubs rí ◄------óp ftésl vállalkozó Budapest, TTL, JLr*na-üt 70. Tel.: 19-O-M Vasszédfal kölcsönzés Kiss Jenő okleveles mérnök, építési vállalkozó dm. Budapest, V-, Zoltán-ucea ÍO. szám V Telelőn: 150-81 Betón, makadám, aszfalt felvágÁsáho» vegyen BÉRKOHPRESSORT LI SK A JKNŐ oklevele« gépészmérnök, konpreasoiGJérteadó Bndapest, vm., kerület. Baross-ntca 77. n. Talefonssám : S3-5-42. « CSATORNÁZÁS O József KÖVEZÉS E Budapest, vm., Lodovlcenm-m. 18. ÜTÉPÍTÉS N FÖLDMUNKA D Rudolf o H Budapest, I., öyöri-üt 11. fP F E Károly R Budapest, L, Horthy Miklós-út 2*. PERY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK, Kö V EZÖMESTER BUDAPEST, I-, ATTILA-KÖRŰT 2. Telelőn i 46—2—51. ———— PROCZELLER BÁLINT kövező, útépítő és burkoló váUalkozó BUDAPEST Telefon ! 48-1-3«. X., Korponai-utca 11. 5 Szánthó Ferenc oki. mérnök, kövezőmester Budapest, /., Nenkina János-utca 17 Telefon: 55-1-87 Telefon: 55-1-87 1 A jLíiP'l «U- «faŐk Vasút CSatOlTI! tjAaoa /A I DUi l ^ magasépítési vállalkozó Telefon öl—4—06. Budapest, IL, Margit kőrút 43. Zsigmondy Bél a Részvénytársaság hid-, viz-, partfal-, vasbeton- éa hdtépltésl, alapozási, csatornázási és mélyfúrási vállalat ZSIOMORDT DEZSŐ ffiiaÄJT&kÄ úthengerlést! iiiitiitiiiiiniiiiiiiiuiiiiiiuiTiii!v-áiiai viTOLPP ERNŐ Budapest, I., 5€elenföldl-út 1. Tel: 59-9-68
