Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-10 / 19. szám
4 9* Budapest, IMS májas 1«. Holtpontra jutott a főváros fürdőkultúrájának fejlődése Sürgős a második artézi kút feltárása A biztató eredményeket ígérő idegenforgalmi fellendülés ismét napirendre tűzte ebből a szempontból legnagyobb értékeinknek: a forrásoknak és a gyógyfürdőknek további kiépítését és Buda- pest-fürdővárosnak az európai közvéleménybe való berögzítését. Hiányosságok és hibák még mindig találhatók ebben a vonatkozásban, amelyeknek okairól érdekes véleményt mondott Becsey Antal törvényhatósági tanácstag, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, aki mint hivatott szakértője ennek a problémának, a következőkben nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nemrégiben a balneológiái kongresszuson ismételten reklamálták a főváros sokat emlegetett termálvíz-kutatásait. 1878 óta, amikor Zsigmondy Béla a városligeti artézi kutat feltárta, semmi sem történt a hidrológiai kutatások terén. — Szomorú jelenség ez, különösen akkor, amikor szeretjük emlegetni, hogy tulajdonképpen fürdőváros vagyunk. — Egészen igénytelen lépés az, ami a közelmúltban a Rudasfürdő forrásaival kapcsolatban történt, de figyelemreméltó abból a szempontból, hogy néhány szondirozás is már komoly eredményeket hozott. Felfedeztünk kénes és magas rádiumtartalmú vizet, — de ez az egyetlen eredmény, amelyet 1878 óta felmutathatunk. Ezenkívül azonban komoly lépést nem láttunk a balneológia érdekében, holott a kezdeményezés már évekkel ezelőtt megtörtént. Néhány évvel ezelőtt Bérezel Jenő alpolgármester öszehívott egy balneológiái ankétet, ahol megállapítottuk, hogy hol lehetne teljes eredménnyel újabb artézi fúrást megindítani, mert köztudomású, hogy a mai forrás képtelen a Széchenyi-fürdő szükségleteit kielégíteni. Nem árulok el titkot azzal, hogy a Széchenyi strandfürdőt most melegített talajvízzel táplálják, ami erősen rontja balneológiái hitelünket. — Mint említettem, a fúrás helye megvan állapítva és kiszámítottuk, hogy annak révén évente százezer pengőt lehetne megtakarítani a Széchenyi-fürdő szénkiadásaiban. A munka elvégezhető hitelmüveleti alapon és így érthetetlen, hogy városgazdasági vonatkozásban mégsem történik semmi érdemleges intézkedés. — ^Budapest nyugodtan példát vehet Debrecentől, amelyik most már a második forrás- kutatást végzi és komolyan halad a fürdőváros jelleg felé. Nálunk minden elő van készítve, sőt még a gépek is rendelkezésre állanak, mert tudomásom szerint az állam készségesen kölcsönadja a tulajdonában lévő fúrógarnitúrákat. — A vidéki városok előszeretettel veszik igénybe az államnak ebben a vonatkozásban megnyilvánuló készségét és ezért nem lehet eléggé csodálkozni azon, hogy Budapest teljesen távoltartja magát minden ezirányú ténykedéstől, — a fürdőváros nagyobb dicsőségére. A íürdotörvény végrehajtási utasításában az idegenforgalom helyes előfeltételeinek megteremtése és céltudatos fejlesztése érdekében is a megfelelő javaslatokkal fog előállni a főváros. A furdőtörvény végrehajtási utasításában különösen fontos a forrás védő területek problémájának tisztázása, még1 pedig annak az álláspontnak az érvényre juttatásával, hogy a jövőben esetleg feltárandó források esetén a főváros mindig érvényesíthesse a maga fürdő- politikáját. Másrészt a végrehajtási utasításnak kell rendezni a főváros tulajdonában levő gyógyfürdők és a magánkézben levő fürdők között a helyes együttműködés problémáját. Erre különösen azért van szükség, mert a magánkézben levő fürdők környékén a fővárosra számos városfejlesztési feladat végrehajtása vár. — A fővárosnak a Tabánnal kapcsolatban az, az álláspontja, hogy felesleges azt teljes egeszeben a fürdőváros-probléma szolgálatába állítani és egyelőre nincs szükség arra sem, hogy az esetleg ott épülő villákba a gyógy- yjzet bevezessék. Ehelyett a meglevő gyógyfürdőket kell úgy berendezni, hogy azok minden tekintetben megfeleljenek a gyógyulás legszigorúbb követelményeinek is. * Beavatott helyről származó értesülésünk szerint egyébként a nyári szünet előtt a főváros és a kormány képviseletének részvételével döntő jelentőségű megbeszélések lesznek a székesfőváros gyógyfürdőprogramjának megvalósítása ügyében. 270.000 pengő egyesületi segélyt oszt szét a főváros Rövidesen megjelenik a fürdőtörvény végrehajtási utasítása A Fővárosi Hírlap multheti számában ismertettük azokat a nagyjelentőségű munkálatokat, amelyeket a főváros vezetősége, birkózva a pénzügyi nehézségekkel, részben elindított, részben a közeljövőben megkezdeni szándékozik, bogy a budapesti gyógyforrásokhoz fűzött jogos reményeket minél hamarabb gyümölcsöztetni tudja. A főváros gyógyfürdő-programja iránt a legmelegebb érdeklődést tanúsítják a kormánykörök is. Erre mutat az a figyelemreméltó körülmény, hogy a belügyminisztérium közegészségügyi osztályának vezetője, Scholtz Kornél dr. államtitkár e héten személyesen is megtekintette a Rudasfürdő udvarán folyó forrásfoglalási és rendezési munkálatokat, majd a Szent Gel- lért-gyógyfürdőbe ment, ahol Bánlaky Géza központi igazgatóval folytatott nagyjelentőségű megbeszéléseket. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött Scholtz államtitkár látogatásának célja és a megbeszélés részletei iránt. — Az államtitkár — mondotta informátorunk — behatóan érdeklődött a Szent Gellért- fürdőben tervezett szanatóriumi osztály elhelyezésének kérdéséről és megtekintette a gyógyosztály elhelyezésére szánt gellérthegyi szárny emelethelyiségeit. A szemle során bejárta az államtitkár a Rudasfürdő épületét is és tanulmányozta a nagyértékü és nagyjövőjü gyógyfürdő átalakítási terveit. A Rudas átalakítása kétirányú lesz. A földszinten modernizálják a több száz esztendős és még mindig eredeti állapotban levő gőzfürdőt és egyéb fürdőosztályokat, amelyek ellen higiéniai okokból legutóbb a közigazgatási bizottság egyik ülésén hangzottak el kifogások. Ugyanitt létesítik a kádfürdők egy részének átépítésével az egészen speciális rádium-fürdöosztályt. További élgondolás, hogy a Rudasfürdőt egyszerű kivitelű, de orvosi és kényelmi szempontból tökéletesen felszerelt ötven-hatvan Szobás gyógyszállóvá alakítják át az emeleti traktus felhasználásával. Először az volt a terv, hogy egy emletet is építenek a régire és száz szobát létesítenek, ma azonban oda egyszerűsítették a tervet, hogy csak a meglevő épületet modernizálják, mert ez aránylag kis költséggel, pár százezer pengővel megoldható. Természetesen a terv leegyszerűsítése nem lenne a gyógyfürdő tökéletességének a rovására, mert a gyógyfürdőt teljesen modernizálják és fizikotherápiát is létesítenek és ezenkívül megoldják az ivókúrák problémáját is. — Azt a tervet, hogy a Rudasfürdőt fedett árkád köti össze a Gellért-fürdővel, vagy hogy a villamost a Dunaparton föld alá süllyesztik, elejtették. Ez a terv úgy módosult, hogy a villamosvasút megmarad a mai helyén közvetlenül a hegy alatt, ezzel szemben a Rudasfürdő előtt a Dunára néző úttestet parkírozzák és a Dunapart mentén vezetik azt a sétányt is, amely összeköti a Rudas-fürdő gyógyforrásait a Gellért-fürdővel. Egyébként a Rudasfürdő gyógysétánya a Döbrentei-téri park, amit rövidesen megnagyobbítanak és közvetlenül összekötik a budai Dunakorzóval. — A legközelebbi napokban egyébként leérkezik a három új forrás gyógyvíz jellegének engedélyezéséről szóló miniszteri leirat is és rövidesen sor kerül az egyesített gyógyfürdők új igazgatóságának megalakítására, miután a belügyminiszter szombaton délben aláírta a fővárosi gyógyfürdők és gyógyforrá; sok igazgatóságainak egyesítésére vonatkozó közgTŰlési határozatot. — A polgármester a napokban megsürgeti a kormánynál a fürdőtörvény végrehajtási utasításának mielőbbi elkészítését is és ezzel kapcsolatban odahatni igyekszik, hogy abban érvényesüljenek mindazok az alapvető elgondolások, amelyeket a városfejlesztési bizottságban kidolgoztak Liber Endre alpolgármesternél fontos megbeszélésre gyűltek össze az ügyosztályvezető tanácsnokok. Ekkor döntöttek a különböző egyesületi segélyek szétosztásáról. A főváros idei költségvetésében kereken 270.000 pengőt irányzott elő a különböző j gazdasági, kulturális, közoktatási, karitatív, stb. egyesületek segélyezésére. Ez az összeg lényegesen kevesebb, mint az előző években volt, de a fővárosnak a pénzügyi nehézségek miatt itt is meg kellett szorítani a kereteket. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött a segélyek szétosztása iránt és a következő részleteket tudta meg: — A belügyminiszter az idei költségvetés jóváhagyását kísérő leiratában a segélyezésre előirányzott összeget érintetlenül hagyta, a szétosztást pedig a törvényhatósági tanácsra bízta. — Az idei segélyek így oszlanak meg: A különböző közegészségügyi intézmények, egyesületek és kórházak 112.100 pengőt, a kulturális egyesületek 55.000 pengőt kapnak, a magániskolák 8740 pengő segélyben részesülnek, a diákjóléti intézmények 8540 pengőt kapnak, a különböző közoktatási intézmények között 21.030 pengőt osztanak szét, a sportegyesületek segélyezése 40.630 pengőre rúg. A nemzetközi vásár, a mezőgazdasági kiállítás és a különböző gazdasági egyesületek és intézmények támogatására 19.800 pengőt irányoztak elő . Budapestnek, mint fürdővárosnak, tervszerű és helyes kifejlesztése érdekében. A segélyek felét még májusban, másik felét pedig novemberben utalványozza ki a polgármester. \ budapesti ARII- és ÉRTÉKTŐZSDE tiszten (adtaihoz A tőzsdetanács közgyűlésen lesz. Az körlevelünk szerint — mandátuma lejárt. A választás a f. évi május hó 10-én, szerda d. u. 8 órakor kezdődő érdekképviseletekből alakult jelölő-nagybizottság a következőket ajánlja — megküldött - megválasztásra. Az összes választóképes tagok sorából: Auer Róbert, Beimet Sándor, Berger Mór, Bessenyey Ferenc, Blng Gyula, Braun Arnold, Bun József, BUchler Bertalan, Davldsohn Horace, dr. Darányi Béla Dános Armin, dr. Domony Mórle, Engel Ernő, Erdély Zslgmond, Erney Károly, Fellner Alfréd, Flschl Ignác, Friedlünder Emil, Flelsslg Sándor, Frey Kálmán, GlUck Jenő, dr. Hirsch Albert, Hofman Gusztáv, dr. Horváth LIpót, Kálmán Henrik, báró Korányi Frigyes, Katona Zstgmond,' Keller Antal, dr. Koós Zoltán, Kovács Géza, dr. Latzkó Vilmos, dr. Miklós Armand, Mittler József, Munk Péter, dr. Metzler Jenő, Nagy Andor, Pellegrini Félix, dr. Perl György. Politzer Sándor, dr. Rapoch Jenő, Sándor Kálmán, Sándor Pál, Scheiber Endre, Schmidt Rlchárd, dr. Schóber Béla, Schwarz Jakab, dr. Stein Emil, Steiner Marcel, Stern Samu, Stux Sándor, dr. Szeben Dezső, Szegő Aladár, Tabakovits Dusán, Szurday Róbert, báró Gllmann György, Vágó József, Végh Károly, Welsz Jánps, Werkner Armin, Wertheimer Adolf. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és az Országos Mezőgazdasági Kamara kijelölése alapján: Barcza Lajos, Bartha Imre, Szávozd Richárd, Székács Elemér. Elek Ferenc, dr. Kiár András, Eszenyl Jenő, dr. Ormándy János, báró Hatvány Endre, Papp-Szász Tamás, Kérjük igen tisztelt tagtársainkat, hogy a közgyűlésen megjelenni és szavazatukat változatlan listánkra leadni szíveskedjenek. Budapest, 1983 május 6. a NAGYBIZOTTSÄG nevében: Scf}jvarsc Jakab, Bródy János, Sírasser Jenő, alelnök. FgHzgk' A jelölésben részivel« érdekképviseletek: Magyar Gabona- és Terménybizományosok Magyar Bankárok és Értékpapfrkereskedők Egyesülete Országos Egyesülete Gabonakereskedők Szövetsége Magyar Magkereskedők Országos Egyesülete Jogosított Gabonahatáridő Alkuszok Egyesülete Magyar Tőzsde Club ■ ....................... Értékűi Na gy Andor, elnök, Gabonatőzsdei Készáru Alkuszok Egyesülete Ízlett Egyezmény
