Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-10-11 / 41. szám

Budapest, 1933 október 11. yxnmo&ilijzMp Érdekes híresztelések a fő­városi törvény reformjáról: HAT ÉVENKINT TISZTÜJITÁS! A várospolitika hullámzása a legkülönbö­zőbb terveket és elgondolásokat hozza fel­színre és nyilvánvaló, hogy a bizonytalanság okozza a jól értesiiltség látszatával rendelkező híresztelések forgalmát. Személyi kombinációk­ról suttognak, szervezeti változtatásokat Ígér­nek, gyökeres reformokat emlegetnek, amelyek a főváros kormányzatában rövidesen életbe- 1 épnek. A különböző híreszteléseknek élénk tápot adott a közelmúlt napokban elhangzott két be­széd, amelyekben Sztranyavszky Sándor a Nemzeti Egység Pártjának országos elnöke és Tabócly Tibor országgyűlési képviselő, a fővá­rosi törvény rendelkezéseinek reformját sürget­ték. N Nemzeti Egység Pártjának vezető tagjai nem tértek ki részletesen az általuk is kívána­tosnak tartott változtatásokra, csupán általá­nosságban fejtették ki azt a nézetüket, hogy az 1930. évi XVIII. törvénycikk nem mindenben váltotta be a hozzáfűzött re­ménységeket és több olyan intézkedés érvényesült, amelyek a mai időknek már nem megfelelőek. Valószínű, hogy a különben érdekes és fel­tűnést keltő megnyilatkozások indították el a legújabb híresztelést, amely arra vonatkozik, hogy mértékadó helyen fel fogják vetni a fő­tisztviselők szolgálati idejének módosítását. A közlések szerint arról van szó, hogy a tanácsnokok végleges stallumát meg­szüntetik és ismét visszatérnek arra a rendszerre, amely bizonyos fizetési osztályból felfelé a hat éves ciklust hozza vissza. Ebben az esetben vissza­térne a régi állapot és hat évenkint általános tisztújítás lenne a városházán, mint ahogy azt a régi fővárosi törvény elrendelte. Ä törvénymódosítás szükségét azzal indo­kolják bizonyos helyeken, hogy a hat éves vá­lasztással alkalom adódik a tehetséges ifjabb generációnak arra, hogy magasabb pozíciókba jusson. Az ötlet alátámasztására azt is a mér­leg serpenyőjébe dobják, hogy a mai aktív ta­nácsnokok túlnyomó része a fiatalabb évjárat­hoz tartozik és mert beosztásuk, illetve rang­juk a nyugdíjazás idejéig- tart: a mögöttük sorakozó főjegyzői és ta­nácsjegyzői karnak úgyszólván kilátás­talan minden előmenetel. A hangulatkeltés olyan erővel folyik, hogy bi­zonyos politikai alakulatokban nyíltan adnak hangot a terv keresztülvitelének és azt jósol­ják, hogy a fővárosi törvény revíziójának első állomása a tisztújítás újbóli rendszeresítése lesz. Tanulmányozzák a belső Lipót­város forgalmának alakulását Olcsó villamost kíván a városrész lakossága — Az eddigi tapasztalatok szerint bevált az autobuszközlekedés Májusban határozta el a törvényhatósági tanács és a Beszkárt igazgatósága, hogy a villamosvállalat forgalmi és pénzügyi érdekeinek megfelelően, meg­szüntetik a belső Lipótváros 48-as jelzésű relációját. A megfigyelések és a statisztikai kimutatások ugyanis jelezték, hogy ez a vonal egyáltalában nem tartozik az aktív járatok sorába és bizonyos napszakoktól el­tekintve, a villamoskocsik túlnyomórészt kihaszná­latlanul teszik meg a számukra kijelölt utat. Ez a felismerés indította a Beszkárt vezetőségét arra, hogy a 48-as járatot 12—15 perces időközönkint in­dítsa, aminek viszont az volt a hátrányos következ­ménye, hogy a megállóhelyeken várakozó utasok csak nagy késéssel tudtak eljutni utazásuk céljai­hoz. Ugyanekkor az arra közlekedő autóbuszok na­gyobb arányú forgalmat bonyolítottak le és általá­ban olyan jelenség mutatkozott, hogy a belső lipótvárosi közlekedés az autóbu­szokra terelődik át. A megszüntetett villamosjárat helyére lépett tehát a 15-ös autóbusz és sűrű időközökben bonyolítja le a megnövekedett forgalmat. Az új rendszer bevezetése­kor elhangzott olyan kívánság is, hogy a Deák Fe- renc-tértől a Bálvány-utcán és Szemere-utcán a Li- pót-körútig húzódó útvonalon szedjék fel a villamos- vágányokat, nehogy a jövőben olyan kívánságokkal kelljen megküzdeni, amelyek a villamosforgalom visszaállítására irányulnak. Úgy látszik, ez az idő­pont most bekövetkezett, mert máris számos panasz hangzik el amiatt, hogy a belső lipótvárosi utazóközönség drágább me­netjegyek vásárlására kényszerül. A villamosért lelkesedők azt hangoztatják, hogy az autóbusz legkisebb menetdíja 24 fillér, míg a villa­mosokon a kisszakaszok érvénybeléptetése óta 6 fil­lérért is lehet uztani és így tulajdonképpen nem történik más, minthogy a Lipótváros utazóközönsége magas közlekedési járulékot fizet. A Fővárosi Hírlap teljesen megbízható forrásból nyert értesülése szerint a vízművek igazgatósága hónapokon át tartó ülésezéssel sikeresen letárgyalta a megoldásra váró összes problémákat, amelynek során sikerült a fejlesztés útjából az összes nehézsé­geket elhárítani. A munka tehát minden vonalon újon megindulhat. Rendkívül megnyugtató és örven­detes ez az információnk, mert a polgármester nem­régiben komolyan és nyomatékosan hívta fel az ille­tékes tényezők figyelmét azokra a veszedelmekre, amelyek a vízművek továbbfejlesztésének elodázásá­ból származhatnak. Ugyanakkor a polgármester rá­mutatott arra is, hogy a rajta kiviil álló okok miatt beállott késedelemért és mulasztásokért és az ezek Illetékes helyen érdeklődtünk a mozgalom kilátásairól és a következő felvilágosítást kaptuk: — A villamost helyettesítő autóbuszjárat egye­lőre próbaidőre szól és így annak véglegesítéséről természetesen még nincsen szó. A vasúti és hajózási főfelügyelőség tanul­mányozza a forgalom alakulását és szak­véleményétől függ, ennek a városrésznek a közlekedési formája. Ha az állami szerv jónak minősíti az autóbuszfor­galmat, akkor a 15-ös reláció végleges marad, ha azonban bármilyen okok a villamos visszaállítását tartják kívánatosnak, úgy beállítjuk a 48-as relációt, de ugyanakkor megszüntetjük az autóbuszt. A belső közlekedés és a forgalmi vállalatok anyagi helyzete ugyanis nem engedi meg, hogy az útvonalon kétnemű közlekedés működjön. Kivétel a Nagykörút, ahol azonban forgalom-egysé­gesítési okok miatt szerveztük meg az autóbuszjára­tot, kizárólag csak azért, hogy az autóbuszforgalom egyirányú forgalmával szemben keresztbefutó jára­tokat is bocsássunk a közönség használatára. Az ed­digi tapasztalatok az autóbusz előnyeit tárták elő és így aligha van kilátás arra, hogy a villamosforgalmat a Lipótvárosban ismét engedé­lyezzék. * A villamosvasút véleményével szemben a Lipót­város polgársága változatlanul ragaszkodik a kettős forgalmi lehetőségekhez és ezért a közel jövőben tárgyalások indulnak meg a kérdés rendezése érdeké­ben. folytán beállható esetleges veszedelmekért a felelőssé­get nem vállalhatja. A vízművek bővítése és tökéletesítése érdekében négy kiemelkedő eseményről van alkalmunk beszá­molni. Az igazgatóság szombaton megtekintette a ká­posztásmegyeri főtelep munkálatait, elsősorban az alagutépítést, amelyet új vállalkozók bekapcsolódásával több hó­napi szünet után újra megindítottak. A nagy mű­szaki feladatot most a Palatínus rt. és a Zsigmondy cégek közösen végzik a régi vállalkozóval, a Káldor és Mattyasovszky céggel. Hogy a munka minden irányban kifogástalanul menjen, a vállalkozók a munka irányítására megfelelő tapasztalattal rendel­kező külföldi szakemberekkel szerződtettek, akik már megkezdték működésüket. A tulajdonképpeni alagút- fúrás legkésőbb két héten belül megindul és azt egész télen át folytatják. A második számú alagút akná­jánál, amelyet teljesen elárasztott a betörő víz, se­gédaknát készítenek és ennek a segítségével kezde­nek hozzá az alagút bejáratának felszabadításához és víztelenítéséhez. Az új budai vízmű létesítésének első feltétele a szentendrei kútterülotek megszerzése volt. A kincstár közbenjárásával a tárgyalások kedvezően végződtek és a tulajdonosok a napokban a szerződést aláírják, így a munkát ott is hamarosan el lehet kezdeni. A vízművek igazgatósága nemcsak a vízellátás bizton­sága szempontjából, hanem szociális okokból is sür­geti ezt a munkát, mivel a kútfúrásoknál és a víz­gyűjtő csőhálózat lefektetéseinél a munkások százai kapnak kenyeret. Az igazgatóság azt akarja, hogy a kútfúrásokat a szentendrei szigeten még a tél előtt elkezdjék. Az új budai vízműtől függetlenül rövidesen meg­valósul a táborhegyi kisegítő vízmű. Itt érdekes, hogy azt a Dunától függetlenül forrás­víz fogja táplálni. A már régebben megindított for­rásvízkutatás során megállapították, hogy a Bécsi-út mentén lévő Árpád-forrás olyan bővizű, hogy töké­letesen biztosítani tudja a hegyvidék jelentékeny részének vízellátását. Az Árpád-forrás vizét úgy használják fel, hogy a Táborhegyen építenek tízezer köbméter be­fogadó képességű tartályt. Ide nyomják fel a forrás vizét. A táborhegyi kisegítő vízmű építése másfélmillió pengőbe kerül és nagy mértékben fogja előmozdítani a jobbparti város­részek vízellátásának biztonságát és megszünteti az egyre népesebb hegyvidék panaszait. A táborhegyi medence helyét ugyancsak szombaton jelölte ki az igazgatóság és megtekintette az Arpádforrást is. Folynak a tárgyalások a környékbeli városokkal, elsősorban Újpesttel abban az irányban, hogy a fő­várostól kapjanak ivóvizet. Főleg Újpestnek életkérdés ez a megoldás, ahol évek óta szenvednek az ihatatlan rossz viz miatt. Ezzel kapcsolatban a vízmű igazgatósága a napokban Újpesten járt és megtekintette azt a terü­letet, amelyet Újpest szeméttelepnek akar felhasz­nálni. A tervvel szemben súlyos aggályok merültek fel, mivel túlközel van a fővárosi vízművek megyeri főtelepéhez. A szemlén megállapították, hogy az új­pestiek közben távolabbi területet választottak egé­szen a megyeri lóversenytérnél, úgyhogy a vízműveket ilyen tekintetben nem fenyegeti most már veszedelem. Végleges döntés előtt még kikéri az igazgatóság a bakteriológiai intézet és a tisztifőorvosi hivatal véle- ményét is. A környékbeli városok vízellátására egyébként a vízművekben megvan a legteljesebb hajlandóság, de ennek a főfeltétele az, hogy a terve­zett bővítési és fejlesztési program minél hamarabb teljes egészében végrehajtható legyen. Október 13-án és 17-én délután fél 3 órakor ogetűversehy KÖZSÉGI I>0£GŐÍlI %>5nT Hivatalos lapfa Budapest vállalja a környék­beli városok vízellátását _ * Az óbudai Árpád-forrás felhaszná­lásával vízmű épül a Táborhegyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom