Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-11 / 41. szám
Magyar motoralkatrészek beszerzésére kötelezi a belügyminiszter a törvényhatóságokat Befellegzett a német Bosch-gyár diktatúrájának Beszámolt a Fővárosi Hírlap annakidején arról az érdekes kísérletről, amelyet Razgha Ernő mérnök kezdeményezett csillámszigetelésű motorgyújtó gyertyák előállítására. A kísérletek teljes sikerrel jártak és csakhamar megszületett a hazai készítményt! fontos motoralkatrész, amelyet természetesen komoly próbának kellett alávetni. Nemzetgazdasági szempontok érvényesítéséről lévén szó, az Autóbuszüzem készséggel vállalta, hogy jármüvein kipróbálja a készüléket és a tanulmányok eredményeiről illetékes helyekre jelentést készít. Az Autóbuszüzem közel hat hónapig tanulmányozta a Razgha-féle motorgyújtó gyertyákat és miután annak működésével minden tekintetben meg volt elégedve: jelentést küldött a kereskedelmi miniszternek, amelyben a legjobb szakvéleményt állította ki a hazai gyártmányról. Úgy látszik, ennek a jelentésnek a hatása az a rendelet, amelyet a belügyminiszter intézett az üsz- szes törvényhatóságokhoz és így Budapest székesfőváros polgármesteréhez is, amelyben felhívja a figyelmet a Razgha-féle, Ignis nevű, motoralkatrészre, amelynek szabadalmát, gyártási és forgalombaho- zási jogát a Telefongyár rt. szerezte meg. Annak ellenére, — mondja a belügyminiszter, — hogy a hazai gyártmányú gyújtógyertyák már több, mint egy éve forgalomban vannak és a gyakorlatban jól beváltak, tudomásom szerint vannak hatóságok és üzemek, amelyek még mindig a külföldi gyártmányú gyújtógyertyát vásárolják anélkül, hogy előzetes engedélyemet kieszközölnék. Felhívom a polgármester urat, hogy a motorgyertya- szükségletnek beszerzésénél a jövőben a hazai származást feltétlenül kösse ki és amennyiben bármily okból külföldi gyújtógyertyák beszerzését tartaná Változatlan vehemenciával dolgoznak a magyar margaringyárak azon, hogy továbbra is versenyezzelek a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb termékével, a vajjal és mindent elkövetnek, hogy térhódításukat minél szélesebb alapokon folytassák. A magyar termékek védelme pedig elsőrendű gazdasági érdek és így sajnálatos, hogy a belföldi piacon még mindig alkalom nyílik Bien Sám. és fiai és még néhány margaringyárnak arra, hogy áruiknak elhelyezésével aláássák a vaj prosperitását. A tejgazdaságok fellendítése és a mezőgazdáság helyzetének megjavítása lebegett pedig a kormány szeme előtt, amikor a tejértékesítési rendeletekben jelentékeny összegeket biztosított a magyar vaj számára, hogy ezzel alkalmat adjon a márkázott vaj exportjának biztosítására. A fogyasztók tömegei tehát évente milliós áldozatokat hoznak, amikor a tej árába bekalkulált vajilletéket is lerójják, csak azért, hogy ez a termelési ág megtalálja a maga számításait. A tejértékesítési rendelet félreérthetetlenül leszögezte, hogy a magyar vajgyártás elsőrendű nemzetgazdasági érdek és így érthetetlen, hogy a margarint készítő gyárak még egyáltalában működnek az országban. Köztudomás szerint a margarin értéke meg sem közelíti a vajét és látszólagos előnye csupán abban kereshető, hogy némileg olcsóbb mint a dús táperejű vaj. Egy régebbi földmivelésügyi miniszteri rendelet alapján a közegészségügyi hatóságok kötelezővé tették a figyelmeztető táblák alkalmazását mindazokon a helyeken, ahol margarinos ételt árusítanak, vagy pedig margarinnal készítik a süteményeket. Ezt a rendeletét úgyszólván sehol sem tartják be, az ellenőrzés pedig olyan nehézkes, hogy ezszükségesnek, úgy engedélyemet még az odaítélés előtt feltétlenül kérje ki. A belügyminiszter leirata végeredményben nem jelent mást, mint hogy a magyar gazdasági élet mentesül hallatlanul nagyarányú olyan kiadások alól, amelyek ezen a címen eddig külföldre jutottak. Köztudomású, hogy a nemzetközi piacon a német származású Bosch-gyártmányok jutottak domináló szerephez és Magyarország is szinte korlátlan piaca volt a német gyárnak. A magyar autótulajdonosoknak évente súlyos adókat kellett lerónia a Bosch- gyár és annak képviselete számára, mert a német motoralkatrészek árait oly magasan állapították meg, hogy az valóban áldozatos cselekménnyé tette az autók üzembentartását. A magyar gyártmány kitűnő minősítése felszabadította a belföldi autótulajdonosokat a Bosch-gyár diktatúrája alól és remélhetőleg sikerül is ezt a drága külföldi gyártmányt a magyar piacról végleg száműzni. Ezzel kapcsolatban érthetetlennek tartjuk, hogy az Autóbuszüzem miért favorizálja a Bosch-készit- mények használatát. Az akkumulátorok töltésére ugyanis az Autóbuszüzem telepén a Bosch-gyár budapesti képviselete, a Bartha Károly cég, egy töltőkészüléket tart üzemben, amelyik évi 40.000 pengő átalányösszeg ellenében biztosítja az autók világítási és kapcsolási energiáját. Nyilvánvalóan itt is jelentékeny túlfizetésről van szó és ezért a magyar gyújtógyertyák egyidejű alkalmazása mellett a polgármesternek meg kell találnia az eszközöket ahhoz, hogy a Bosch—Bartha vállalkozás helyett az Autóbuszüzemnél is magyar gyártmányú töltőtelepet állítsanak fel. idáig egyetlen kihágási ítélet sem hangzott el azok ellen, akik megtévesztve a fogyasztókat, margarinos élemiszereket árusítanak. Legújabban a sütöiparosok indítottak erőteljes akciót és követelik, hogy minden péküzletben tárják a közönség elé azt a körülményt, hogy a süteményeket margarinnal készítették. A jó süteményeikről híres pékségek ugyanis azt tapasztalják, hogy más péküzemek az árak tekintetében lekonkurrállják őket, aminek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy olcsó margarinnal készítik a péksüteményeket. Ezért határozta el több ismert budapesti pék, hogy úgy a hatóságokat, mint a publikumot felhívják arra, hogy ellenőrizzék, vájjon milyen anyagokból készül mindennapi eledelük: a péksütemény. Az exportviszonyok rosszabbodása következtében a vaj ára meglehetősen alacsony és kilónkint 2.20 — 2.40 pengőbe kerül. A pékek túlnyomó része tehát áttért a vaj használatára, viszont számos pékmester továbbra is margarint kever a lisztbe, de természetesen nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy ezt a közönség tudomására hozza. Ennek oka részben a hiányos rendelettel magyarázható, amelyik csupán azt írja elő, hogy a margarin-táblát a péküzletekben és pékfiókokban feltűnően kifüggeszteni kell, de nem intézkedik afelől, hogy a kávéházakban, a fűszerüzletekben és a vi- szontelárusítóknál is ki kell függeszteni, hogy az ott árult péksüteményt margarinnal állították elő. A pékek érdekes mozgalmát illetékes körökben megértéssel fogadták, mert nagyon jól tudják, hogy a vajfogyasztás sokkal fontosabb, mint néhány margaringyár prosperitása. A mozgalomnak valószínűleg az lesz az első eredménye, hogy a pékek végleg abbahagyják a margarinnal való sütést és friss vajjal készült versenyképes péksüteményeket hozzanak forgalomba, nehogy nevük ott szerepeljen azok között, akik alacsony tápértékű margarinnal készítik süteményeiket. Remélhetőleg a hatósági ellenőrzés drákói szigort fog alkalmazni, mert semmi érdek sem fűződik ahhoz, hogy a négyöt munkással dolgozó, két-három keverőteknővel rendelkező margarin-„gyár“ elvonja a fogyasztókat a küzwödő magyar mezőgazdaság érdekköréből. MegfGleli utal a igleli Mpi — Hozzászólás a fővárosi gyakornokok felvételéhez - IHM: DR. ING. SÁNDOR BÉLA. az INDORG pszichotechnikai és szervezési intézet vezetője. Az utóbbi időben, sajnos, alkalmunk volt már hozzá szokni ahhoz, hogy minden megüresedett munkahelyre lobb száz jelentkező akadt, akik gyakran minden ellenszolgáltatás nélkül, tisztán a további tanulás, vagy a munka iránt való vágyból igyekeztek elhelyezkedni. Mégis megdöbbenthettek azok a számadatok, amelyek a főváros által kiírt gyakornoki állásokkal kapcsolatban kerültek nyilvánosságra: száz állás — sokezer kérvény — minden nél lesujtóbban jellemzi az ifjúság mai súlyos helyzetét. Könnyen felmerülhet azonban az a kérdés is, hogy vájjon ki az, aki hivatottnak érzi magát arra, hogy pusz tán a kérvények alapján jelölje ki azt a száz szerencsés embert, akiknek ez az állás pillanatnyilag talán a legtöb bet jelenti és vájjon milyen szempontok eshetnek latba a választás megejtésénél. Bizonyítványok, ajánlások — kép zettség, megbízhatóság, családi körülmények — mind olyan tényezők, amelyeket az elbírálásnál okvetlenül mér legelni kell. Bármilyen szigorú is a rostálás, mégis sok száz, esetleg ezer esélyes kérvény marad vissza, mert hiszen el sem gondolható, hogy a pályázók ily nagy számánál a végleges döntést a kérvények tartalma alapján lehetne megejteni. A döntés tehát késik. El kellett halasztani ismételten, mert az illetékesek a kérdés gyakorlati fontosságával, de elvi jelentőségével is tisztában vannak. Ameny- nyire nehéznek látszik azonban a probléma megoldása az eddigiek alapján, olyannyira leegyszerűsödnék az, hogyha a mérlegelés súlypontját egy új szempontra: a tényleges képességek, az egyéni rátermettség szempontjára helyeznék. Ajánlatos volna tehát, hogy a kérvényeknek bizonyos irányelvek szerint történő átrostálása után a fennmaradó pályázókat képességvizsgálatnak vetnék alá és a legkíválóbbakat alkalmaznák a nekik megfelelő munkakörökre. A képességvizsgálat tényleg tárgyilagos eredményeket tud nyújtani. Hatásfoka ma már meghaladja az orvosi vizsgálatok hatásfokát, módszerei a legkülönbözőbb foglalkozási ágakban nyertek tapasztalati beigazolást és senki, aki a pszichotechnikai képességvizsgálat kérdésével már komolyan foglalkozott, nem fog ellenkező tapasz tálatokról beszámolni tudni. Nálunk, sajnos, még nagyon kevés történt ebben az irányban. A pályaválasztás előtt álló ifjúság, de a tisztviselőt vagy munkást felvenni szándékozó vállalat is kísérletnek, próbálkozásnak van kitéve. Pedig külföldön, elsősorban Németországban és Amerikában ma már a pszichotechnikai képességvizsgálat jelentőségét kellően felismerték és a munkaerők helyes kiválasztása céljából a legszélesebb körben alkalmazzák sikerrel. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy . a helyesen kiválasztott emberanyag gyorsabban tanul be, jobb teljesítményeket nyújt és munkáját nagyobb munkakedvvel végzi. Nem látszik tehát kétségesnek, hogy megfelelő szakemberek vezetése mellett ezek a módszerek minálunk is hasonló arányban számíthatnak eredményekre. Ha pedig n fővárosi gyakornok-felvételek kérdését tekintjük, ngy egyenesen követelménynek, szükségszerű megoldásnak látjuk, hogy tényleg a megfelelő ember kerüljön a megfelelő helyre, — a főváros érdekeinek, a pályázok bizalmának és az egész közvélemény megnyugtatásának szempontjából. A textilka rtelröl szóló cikksorozatunk VIII-ik folytatását, helyszűke miatt, a jövő számunkban közöljük. Biró Zsigmond, a Ilazai Takarékpénztár elnöke meghalt. Biró Zsigmoncl udvari tanácsos, a felsőház tagja, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület igazgatóságának elnöke, Pest vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja, a Hazai Bank Bt. és az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságának tagja, életének 84-ik évében, hétfőn meghalt. Az elhúnyt I860 óta megszakítás nélkül működött a Hazai Takarékpénztár érdekében. Halálát nemcsak a rokonság és számos tisztelője, hanem az egész magyar közgazdaság gyászolja. Elsimultak az ellentétek a Georgia körül. A Magyar Általános Hitelbank közli velünk, hogy a Mezőgazdasági Ipar r.-t. körül felmerült ellentéteket sikerült kiegyenlíteni, olymódon, hogy a két részvényes csoport számára megfelelően biztosíttatott a társaság ügyeinek vitelére való befolyás. A Mezőgazdasági Ipar r.-t.-nál folyó hó 10-ére összehívott közgyűlés elmarad. Klein Gyula' ur régebbi szándékának megfelelően megvalósítani óhajtja azt az elhatározását, hogy tevékenységét azokra a vállalatokra korlátozza, amelyekben anyagi érdekeltsége van. Ehhez képest lemondott a Hitelbanknál elfoglalt igazga tósági állásáról, valamint a Hungária malom, Pannónia és Linum-Taussig társaságoknál betöltött elnöki és igaz gatósági helyeiről, amely körülményt fentnevezett yatla; latok sajnálattal vették tudomásul és sok évi működéséért köszönetét szavaztak. Mezőgazdasági Ipari rt. Az ezen társaság nagyrészvényesei között felmerült ellentétek kölcsönös megelégedésre elsimultak. A f. hó 10-órc egybehívott közgyűlés elmarad. OLY tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tiszlviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden fételérf elküldőnk 1 Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon: 394-41 és 446-72. Szigorú ellenőrzés készül a margarint használó pékek ellen A margarinig y árak“ megkontreminálják a magyar mezőgazdaságot
