Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-08 / 6. szám
Budapest, 1933 február 8 ß Vészkijáratot nem épít, de bűnbakot keres a Magyar Divatcsarnok Hiteles aktaszerű adatok az áruház tűzveszélyes állapotáról Multheti számunkban részletesen beszámoltunk a | .Magyan• Divatcsarnok tűzbiztonsági ügyeinek tengeri ki- j gyóvá nőtt láncolatáról és ennek kapcsán arról az inci- i densről, amely a Rákóczi-úti áruház legújabb üzletágá- j nák valószínű 'megszüntetését fogja eredményezni. Az | élelmiszerosztályt a szomszédos Excelsior-szálloda emeleti : helyiségeiben nyitották meg1, azonban a hatóságok tűz- ; biztonsági szempontból olyan súlyos hiányokat észlelteik, j hogy felhívták a Magyar Divatcsarnokot vészkijárat épí- j tésére, aminek azonban az az akadálya, hogy az Exeel- sior-fronton lévő kereskedők nem hajlandók helyiségeiket még lelépési díj ellenében sem átengedni. Miután így a vészkijárat nem volt megvalósítható, a VII. kerü- i leti elöljáróság1 helyszíni szemle után ismételtén figyel- .meztette az áruházat az előírás betartására, ellenkező esetiben az éleknisizerosztály megszüntetésére. A Magya/r j Divatcsarnok a határozatot megfellebbezte; a tűzoltóság [ és a tanács azonban ragaszkodik eredeti állásfoglalása- I hoz. Egyelőre pedig az élelmiszer osztály tovább működik. ! Ez volt cikkünk tartalma, amelyet megírni köteles- j .«égünk volt, mert igen súlyos közérdeket képviseltünk, ! amikor ezeket a hatósági intézkedéséket nyilvánosságra j lioztuk. Hisz még mindnyájunknak élénk emlékezetében van a Rákóczi-úti Párisi Áraház borzalmas tűz- katasztrőfája, amelynek tizenhárom halálos áldozata volt ■lés azóta a hatóságok is fokozottabb szigorral ügyelnek I -.az áruházak tűzbiztonsági berendezéseire. Cikkünk azután j különös összeütközést váltott ki a Fővárosi Eirlap és a j Magyar Divatcsarnok között: idézést kaptunk Bozzay rendó'rtanácsostól, aki tudvalevőleg a sajtóügyeket kezeli. „Az idézésből kitűnik, hogy bizonyos Butkai Antal nevű -ember sajtó útján elkövetett rágalmazás és hitelrontás miatt feljelentést tett a Fővárosi Hi/rlap cikke miatt. JNTean tudjuk ki az a Butkai Antal úr? Ennek a sajtó- “pörös ellenfelünknek eldudolhatnéjnk „A csúnya lány“ népszerűvé vált slágerét: Kicsuda maga? . . . Függetlenül a folyamatba tett sajtópörtől, a követi- ..kezöket kívánjuk megállapítani: A Magyar Divatcsarnok 1931-ben bérbevettie az áru- i ház szomszédságában llévő Excelsior-száltodát, olyan célból, hogy azzal helyiségeit kibővíti. Itt bizonyos átalakítások váltak szükségessé: falak áttörése, folyosók építése és egyéb kisebb-nagyobb munkák, amelyeknek műszála. terveit a Magyar Divatcsarnok benyújtotta a polgármesteri III. ügyosztályhoz. Az ügyosztály közegei helyszíni szemlét tartottak, majd folytatólag 176.555/931—III. számú határozattal elrendelték és tizenegy pontban összefoglalták azokat a tűzbiztonsági intézkedéseket, amelyeket az átalakításnál föltétlenül foganatosítani tartoznak. Az így megállapított kikötéseket — amelyek különben rendkívül költséges berendezéseikre vonatkoznak, — a Magyar Divatcsarnok megfellebbezte. Ezt követően a VII. (kerületi elöljáróság tüzreíndészeti helyszíni szemlét foganatosított és a 78651/932—VII. kér. elölj, szám alatt felvett jegyzőkönyvben azt a határozatot hozta — a jelenlévő Szilvay Kornél tűzoltőfőtiszt javaslatára — hogy a 176.555/931—III. ügyszám alatt említett összes tűzrendészet! átalakításokat 30 napon helül végrehajtani tartozik az áruház, mert ellenkező esetben az épület második emeletén berendezett élelmiszerosztály <helyiségei csak legfeljebb raktárnak használhatók. A Magyar Divatcsarnok az előljárósági határozat ellen is fellebbezéssel élt, amelyet 4668/933. szám alatt iktattak az elöljáróságon. Az ügy nemrégiben! átkerült a polgármesteri 'III. ügyosztályba véghatározat céljából és a döntés sorsát illetően kétség nem lehet. A tények ilyen állása után csodáljuk, hogy a Magyar Divatcsarnok még mindig hirdeti élelmiszerosztályának működését és amikor a Fővárosi Hírlap aktaszá- mokkal igazolja jólértesiiltségét: akkor kedve és bátorsága válni annak a bizonyos Butkai úrnak sajtóeljárást kockáztatni ellenünk, közérdekből írott cikkünk tartalma miatt. Természetesen állj ük a sajtópert, ám előre figyelmeztetjük Butkai urat: ne felejtse el a vádiratot kellő időben benyújtani, mert csak így lesz módunkban hatóság előtti rágalmazás miatt ellene a feljelentést megtenni. Vállalkozók jelentkeztek a fővárosnál, akik feltárnák a Széchenyi-gyógyfürdő második ezerméteres artézi kútját A 400.000 pengős munkát a saját rizikójukra végeznék és a főváros csak eredmény esetén volna köteles fizetni Évek óta. húzódik a Széchenyi-gyógyfürdő mellé tervezett új artézi mélyfúrás megvalósítása. A régi Zsigmondy- féle kút, amely ezerméteres mélységből hozza fel a gyógy fürdőt tápláló 74 fokos forróvizet, egyelőre kifogástalanul “teljesíti ugyan 'kötelességét lés bőségesen ontja a gyógyító vizet, mégis óvatois elővigyázatosságból és biztonsági okokból kívánatosnak mutatkozik a második mélyfúrás is. A régji kút béléscsövei ugyanis fenyödeszkákból készültek és így tartani lehet attól, hogy idővel mégis eldugulnak, ami természetesen a vízhozam apadását jelentené. Gazdaságossági szempontok is sürgetik a fúrást,__mert kiszámították, hogy új fúrás esetén feleslegessé válnék a gyógyfürdő minden kazánberendezése: :a természetes forróvízzel ugyanis nemcsak a fürdőépületet f üthetnék, hanem azzal melegítenél?; a nyári-strand-uszoda medencéjének vízét is. De szakvélemények szerint elégséges forróvíz jutna a szomszédos Műcsarnok, a Szépművészeti Ez a hely a „MIRA“ Gyógy- és Keserűvízforrás Részvénytársaság által feladott hirdetés részére van fenntartva (Múzeum és az állatkerti épületek fűtésére is. Mindez olyan nagyarányú szénmegtakarítást jelentene, hogy a fúrási költség öt-hat esztendő alatt már amortizálódnék, a további években pedig a főváros javára sok százezer pengős megtakarítás jelentkeznék. Három évvel ezelőtt, amikor a tervvel komolyan foglalkozni kezdtek, a főváros felkérésére egyetemi tanárokból, mérnökökből, hidrológusokból és geológusokból álló bizottság hónapokon át tanulmányozta a terepet, majd több próbafúrás után az állatkert területén, az oroszlánház mögött jelölte ki azt a pontot, ahol egy második ezerméteres kutat eredményesen föltárni lehetne. A tervek és az előterjesztések azóta pihennek a városgazdasági ügyosztályban, mert pénzügyi okokból nem kerülhetett a sor a megvalósításra. A napokban azután érdekes fordulatot vett a városligeti mélyfúrás ügye. Két mélyfúró vállalkozó, úgyszólván egyidőben, ajánlatot nyújtottak be a fővároshoz az új artézi kút elkészítésére, még pedig olyan formában, amely a fővárosra nézve egyáltalán nem jelent kockázatot. Az érdekes ajánlatokról beavatott helyen a következőket tudta meg a Fővárosi Hírlap munkatársa: — A Széchenyi-gyógyfürdő táplálására szükséges második artézi kút elkészítésére tényleg két ajánlat érkezett a fővároshoz. Az egyiket Lapp Henrik, a másikat a Zsig- mondy-féle mélyfúró vállalat adta be. Mind a két vállalkozó körülbelül 400 ezer pengőben állapítja meg azt az összeget, amennyiért az ezerméteres fúrást vállalja és. az új artézi kutat elkészíteni hajlandó. Az ajánlatok megegyeznek abban is, hogy a fővárosnak csak akkor kell fizetni, ha a fúrás eredményes. Egyébként azt kérik, hoiy a munka megkezdése után a főváros havonként csupán akkora összeget utaljon ki számukra, amennyi a munkabérek kifizetését fedezi. A főváros vezetősége érdemben még nem foglalkozott az ajánlatok elbírálásával, annyit azonban már a felületes vizsgálat is megállapított, hogy a 400 ezer pengős ár túlságosan drága. A főváros annakidején, a szakértő- bizottság; jelentésének beérkezése után, kalkulációt végeztetett a vízművek szakértőivel, akik kiszámították, hogy a fúrás a mai technikai felkészültség mellett 250—300 ezer pengőből megvalósítható. A mélyfúrási munkák ugyanis legfeljebb hat hónapig tartanának, míg a régi kutat Zsigmondy Béla mérnök, az akkori kezdetleges eszközökkel, csak tíz cv alatt volt képes feltárni. ♦ Az ajánlatok egyébként a városgazdasági bizottság legközelebbi ülése elé kerülnek, ahol érdemleges, tárgyalás alá vonják. Lakbérarányosítást terveznek a tőváros bérházaiban A lakásforgalom kötöttségének megszüntetése tehetővé teszi a bérek mérsékeli felemelését Néhány nappal ezelőtt jelent meg a lakások felszabadításáról intézkedő kormányrendelet, amelyik sok tekintetben megnyugvást hozott Budapest közönsége számára. A rendeletnek a főváros szempontjából is fokozott jelentősége van, mert a városnak is vannak olyan bérházai, amelyekben eddig a megkötöttség volt érvényben. A rendelet hatásáról és várható fejleményeiről illetékes helyen a következőket mondták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A háború előtt épült fővárosi bérházakat érinti a lakásrendelet módosítása és így elsősorban az Üllőiúti, valamint a Lipót-körúti bérházak jönnek számításba. Köztudomású, hogy ezekben a házakban meglehetősen mérsékelt lakbéreket fizetnek, amelyek jóval alatta vannak a hasonló nagyságú magánházak lakbérfizetési arányainak. Amíg a főváros a kislakásos bú-házaiknál most hajtotta végre a 8—16 százalékos lakbérmérséklést, hogy ezzel a kisegzisztenciákiiak könnyítést hozzon, addig feltétlenül meg gondol {is fárgtf.d, hogy ne emgljük-e fel a lakbéreket azokban a nagyobb, polgári típusú Vékásokban, amelyek eddig a megkötöttség korlátái közé voltak szorítva. A döntés a törvényhatósági tanácstól függ, ahová az illetékes ügyosztályok megfelelő javaslatot fognak beterjeszteni. Természetes, hogy nagyobbo/rányú lakbéremelésről nem lehet szó, csupán olyan arányosításról, amelyik megfelel a lakbérek terén mutatkozó mai viszonyoknak. Értesülésünk szerint a főváros nem fog élni felmondási jogával és nem kívánja a régi bérházak lakóinak nyugalmát megbolygatni. A lakbérarányosításra vonatkozó előterjesztést a szociálpolitikai ügyosztály a pénzügyi ügyosztállyal tárgyalja le és azt követőleg kitűzi a törvény- hatósági tanács napirendjére. (TISZA KÁLMÁN TÉR) őthstes premieren szu Minden hónap 1-én és 16-án új műsor JEGYEK 60 FILLÉRTŐL 4 PENGŐIG MUNKÁCSY GYULA cég Wmi kir. szab. takaréktűzhely, kályha, .Wsäv kéménytoldó és lakatosárúgyár Budapest, VII., Rózsa-utca 39. Mintáraktár: VIí., Izabella-tér 3,j ÚSfiÁ./ Telefon: 31—2—80, és 35—9—16. König, tornán és Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Népszínház-utca 13 Telefon : József 431—44 «.«■■BBaHBaBtiBaflaBaa:i3ai!:>t!aaBna3ai'aHBBSHSBR2aBBSMaaa9HaaaiaaaBBgaBBaBBnangflBaaaaHaaa3eaBaaBBaaBBBasB9EagaBBBBBBBaaBaB9saaB9a9SEBR!Eaagi!aBaaaHBBaBSBrrifa3E39399Ha9nBeBSBaBB« f Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra .’’mBicBaiiiiiBiiaiBiiiiHaeaiMiaisaflSMEiaaiHaaHMBiEiBaiiiiBBauzifiiaiiiiassiasissgaiiaassiaiasaiMiiigiBBBaniBifisBiiiiiEaMBBKüZEEiiiaiKiaaiicigznsaBBiassiiiiassaiiia^
