Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-08 / 6. szám
Budapest, 1933 február 8 Nebánts virágok alkonya Széleskörű mozgalom a külön áruházi adó bevezetése érdekében Gömbös Gyula miniszterelnök a napokban újabb nagyszerű jelszót adott ki: szociális igazság és progresszió a pénzügyi intézkedésekben. A miniszterelnöknek ez a jelszava már erőteljesen érvényesül is azokban a pénzügyi rendeletekben, amelyek az elmúlt kátén léptek érvénybe. A szociális igazság- és progresszió' jegyében azonban el kell henvadniok azoknak a nebánstvirágoknak is, amelyek a magyar televélnybőll itt-ott mégis csak kidugták fejüket és virágzani tudtak. A Fővárosi Hírlap a magia megalkuvást nem ismerő kritikájával állandóan szemmel tartja ezeket a nebántsvirágokat és a Fővárosi Hirlap kritikája, útmutatása nyomán elsősorban a székesfővárosnak számtalanszor sikerült a maga számára e kivételes helyzetet élvezők jogosulatlan hasznából a maga háztartására eredményt biztosítani. A legutóbbi időben is néhány olyan kérdést vetetnünk fel e lap hasábjain, amely kérdésekre a válaszok kialakulófélben vauinak. 'Konstatáltuk azt, hogy — a miniszterelnök kifejezésével élve -— a szociális igazság és a pénzügyi’ progresszió számos esetben nem érvényesül, de ha érvényesíteni lehet, akkor ezeken a réveken a főváros anyagi előnyökhöz 'is juthat. , * A Fővárosi Hirlap gondolata, amellyel multheti számában foglalkozott, hogy külön áruházi adót kell kivetni, rendkívüli visszhangot keltett. A külföld számára már nem njság a külön áruházi adó és Budapest székesfővárosnak is módjában áll, hogy a legális kereskedelem védelmében a maga számára biztosítja azt a jövedelmet, amely a külön áruházadó címen például Németországban már virágkorát éli. A fővárosi adóalanyok tömegét veszíti el akkor, amikor a szubvenciós gyári vállalatok tömegesen teszik tönkre a kereskedőket. (Lásd a Pók-áruliázak terjeszkedését!) A fővárosnak tehát önmaga iránt való joga és kötelessége, hogyha már tűrnie kell az áruházaknak a legálisi kereskedelemmel szemben való megsemmisítő konkurrenciájáít, a maga eszközeivel pótolja azokat az adóbevételi veszteségeket, amelyek úgy állnak elő, hogy az áruházak tönkreteszik a legális kereskedelmet és a főváros elveszíti adófizető alanyait. A Fővárosi Hirlap-nak hálásak a kereskedők ezért a védelemért, ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy a kereskedelmi érdekeltségek a maguk nagyszerű szervezetében ma már erőteljesen propagálják az áruházi adó gondolatát. Ezek az érdekképviseletek, mint amilyen a Baross Szövetség, vagy a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, magas erkölcsi pódiumon állanak, ahonnan a szó igen erős súlyt kap. Ez után a két érdekképviselet után nyilván a többiek is a legális keifeskedelem védelmében követelni fogják az áruházadó behozatalát!, követelni fogják, hogy az államilag szubvencionált gyárvállalatok üzletei ne sújthassák megsemmisítő konkurren- ciával azokat a kereskedőket, akik évtizedes verejtékes munkával tudták kis vagyonkájukat megszerezni és évtizedeken át voltak hűséges, pontos 'adófizetői az államnak és a székesfővárosnak. Az áruházak nebántsvirágságának a szociális igazság és pénzügyi progresszió jegyében rövidesen meg kell szűnnie. Köriralban értesíti a Schweizerische Bankiervereinigung az ostendei hitelezőket a transzfer-hitelműveletről Az új kölcsönmegállapodás rövidesen a közgyűlés elé kerül Nemcsak pénzügyi körökben, hanem a főváros iparostársadalmában is nagy várakozással tekintenek ama tanácskozások felé, amelyek a főváros külföldi köles önéiből származó transzferpénzek felhasználására irányulnak. A körülbelül 10—15 milliós tételt tudvalevőleg a nagyüzemek rekonstrukciójának folytatására kívánják felhasználni és ennek révén óriási munkaalkalmakat juttatni a .gyáriparnak és a munkásságnak. A folyamatban lévő akció állásáról érdeklődtünk beavatott helyen, ahol a következőket mondották a Fővárosi Hirlap munkatársának : — A transferpénzek felhasználásáról a főváros természetesen nem tárgyalt az osztendei egyezményben érdekelt összes hitelező bankcsoportokkal, hanem kizárólag csak a hitelezők képviseletét ellátó Schweizerische Bankiervereinigung g'al. Legújabban kapott értesüléseink szerint a Schweizerische Bankiervereinigung köriratot intézett az összes hitelezőkhöz, amelyben köGyakorlati tervek a budapesti gyorsvasul megalkotására Meleghy Gyula mérnök elgondolása komoly megfontolás tárgya Meleghy Gyula székesfővárosi mérnök nagyérdekes- ségii tanulmányt írt a fejlődő nagyváros legsúlyosabb problémájáról: a közlekedés gyors lebonyolításéiról. Pontos statisztikai adatokkal mutatja ki, hogy a környező városok és Budapest között egyre növekszik az utasok száma, anélkül, hogy a perifériák és a főváros között megfelelő és gyors közlekedési lehetőség volna. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a főváros közlekedési HYPEROL SZAJVIZTABLETTA ideális száj- és torokfertőtlenitő! zölte a fővárossal kötött elvi megállapodást és hozzájárulást kért az új hitelügylet megkötéséhez. A válaszok még csak szórványosan futottak be az idő rövidsége miatt, azonban örvendetes módon megállapítható, hogy honorálják a főváros igényeit és készséggel beleegyeznek uv ittlévö kölesöntö-rlesztések felhasználd? sába. Az eddigi eredmények a legnagyobb reményekre jogosítanak és ezért nem kétséges, hogy a kontemplált összeg néhány héten belül már a főváros rendelkezésére fog állani. Érdekes, hogy úgy a külföldi, mint a belföldi pénzintézetek állandóan érdeklődnek a végső döntés felől és bizonyosra veszik, hogy Lamoite Károly dr. pénzügyi tanácsnok nagyszerű elgondolása teljes sikert eredményez. Ha az összes hitelezői csoportok beleegyeznek a terv megvalósításába, úgy a pénzügyi osztály rövidesen megfelelő javaslatot terjeszt a törvényhatósági bizottság elé. politikájában ülj utakat leéli keresni ée az eddigi sugár- rendszerű közlekedés helyett a fővárost körülhálózó övrendszerű közlekedésre áttérni. Ma az a helyzet, hogy Budapest napi egymillió utasának mindig a város belsején kell áthaladnia, hogy utazási célját elérje. Földalatti gyorsvasát, magasvasút, dunai alagutak elképzelhetetlenül horribilis költségeket igényelnek, 'Meleghy Gyula, mérnök tehát azt ajánlja, hogy olyan közlekedési rendszert teremtsünk, amelyik pók hálószerűén fogja körbe a város külső részeit. E célra kiválóan alkalmas a MÁV körvasútja} amelynek egyes szakasza a főváros közigazgatási határmentén vonul végig és, mint magasvasút, metszi a keresztező utcákat. Az elgondolás ‘szerint a ceglédi vonalat áthelyeznék, a MÁV és BSzKRT kooperációja révén pedig: gyorsvasúti összeköttetés létesülne a déli pályaudvarról kiindulva a kelenföldi MÁV fővonalon az összekötő vasúti hídra, onnan tovább a körvasút mai vágányain az újpesti hídra és folytatólag Óbudára, egészen 'a Császárfürdőig. Ez a fővárost körülövező háromnegyedkor elvonná a túlzsúfoltságot a belső közlekedéstől és a környéknek, valamint a perifériának új és gyors közlekedési lehetőségiét nyújtana. Aránylag nem nagy befektetéssel így gondolja a szerző a gyorsvasát megteremtését, amely iránt az illetékes körökben hagy érdeklődést tanúsítanak. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank hétfőn délután 6 órakor tartotta meg IX-ik rendes -évi közgyűlését Popovics Sándor dr. elnöki ésével. Napirendi előtt az elnök kegyelete« szavakkal emlékezett meg Bausch Aladárnak, a főtanács póttagjának és Gschivindt Ernő dr.-nak, a bank számvizsgáló-bizottsága tagjának elhúnytáról. A közgyűlés emléküket jegyzőkönyvileg örökítette meg. Áttérve, a napirendre, a közgyűlés tudomásul vette a főtanács évi jelentését}, jóváhagyta az 1932. évi zárszámadásokat és a főtanács részére a felmentvényt megadta, továbbá Schober Béla dr. vezérigazgató előterjesztése alapján elfogadta a főtanácsnak az 1932.. évi nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés e határozata szerint a nyereségnek a tartalékalap 5%-os alapszabály- szerű javadalmazása után fennmaradó része az alapszabályok érteimében a részvényesek és az államkincstár között felosztatván,, a részvényesek számára 9%-os osztalék kifizetése válik lehetővé. A közgyűlés ezután a választásokat ejtette meg s az alapszabályok 28;. cikke értelmében kilépő Pap Elek, kor- láti Bemát István dr., nagykéri Scitovszky Tibor dr. és ómoravicai Heinrich Gábor főtanácsosokat a főtanács tagjaivá újra megválasztotta. Főtanácsi póttagokul Waldbott Kelemen! bárót és Schmidt Richardot számvizsgálókul Gregersen Nilst, Adler Szigfridet, Szunyogh Szabolcsot. Nilsen Rudolf dr.-t és Pucher Istvánt, számvizsgáló póttagokul pedig Már ff y Albin dr.-t és Stromszky Sándort választották meg. Az 1210—1933. M. E. számú rendeletre való tekintettel a bank az osztalékot a 9. számú részvényszelvény beszolgáltatása ellenében február 7-étől kezdve valamennyi intézetnél pengőértékben fizeti ki. Az osztaléknak pengőért ékben történő kifizetésénél a megfelelő aranykorona- összeget a törvényes értékarány (1:1.1585') alapján számítják át. Ha a szelvénybirtokos nem mutatja be szelvényét beváltás végett, a bank ezt úgy fogja tekinteni, hogy a. szelvénybirtokos az aranyban való fizetésre irányuló igényét az idézett rendelet értelmében fenntartani kívánja; ez a -korábbi években esedékessé vált, még el nem évült szelvényekre is vonatkozik. A közgyűlés befejezése után a bank főtanácsa; ülést tartott, amelyen- Pap Elek s korlátú Bernát István dr,. főtanácsosokat újra a bank alelnökeivé választotta. A Kereskedelmi Bank közgyűlése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Weiss Pülöp elnöklésével, kedden, tartotta meg közgyűlését, amelyen) a lapunkban már leközölt zárszámadásokat és a tiszta haszon felosztására vonatkozó javaslatokat. egyhangúlag elfogadták. Az igazgatóságban megüresedett két 'tagsági helyre: Káldy Jenőt, a felügyelő-bizottság régi tagját és Fellner Pál országgyűlési képviselőt választották meg. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára az 1932. üzletévet a nehéz viszonyok ellenére is kedvező enedmény- nyel zárta. Mobilitását teljes mértékben megőrizte, kötelezettségeinek a legpontosabban eleget tett és még szép jövedelmezőséget is fel tudott mutatni. A takarékpénztár kedvezőnek mondható jövedelmezőségét főleg jól megszervezett telekparecllázási tevékenysége biztosította, az 1933. évi jövedelmezősége azonban még fokozódni fog, mert a dologi1 és személyi kiadásokat 40 százalékkal csökkentette. A múlt esztendei mérleg 50-.369.— pengő nyereséggel zárni t. Adóügyi Kiskáté 1933. évfolyama dr. Szepesy Mihály összeállításában megjelent. Ára 1 P 50 fillér. Megrendelhető „Az Adózók Lapjáé1 -nál Budapest, V., Bá- thory-útca 24. ÍRÓNŐK Buda legszebb Jielyem bérházielefc eiadslt: 1 a Fő utca, Pálffy-téi% Danz-utca által határolt parcellázott telkekből ioo [J-öltől kezdve. Hatemeletes bérházak összeriéző udvarokkal engedélyezve. 2 Fillér-utca és Ezredes-u. sarok s. Donáti-utca 3. szám ípúhrta Öröklakásoknak helyek. Bővebbet dr. SZÉKELY MÁRTON ügyvéd irodájában. Személynök-utca 9—11. Telefon: 155—85.
