Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-20 / 51-52. szám
Budapest, 1933 december 20. 7 Gömbös és Kozma a pódiumon Bordóvörös plakátok adták hírül Buda lakosságának a múlt héten a politikai szenzációt: Kozma Jenő beszámoló gyűlését a budai Vigadó termeiben és Gömbös Gyula miniszterelnök felszólalását, aki szemtől-szombe a főváros választóközönségével fejti ki nézeteit a ma égető problémáiról, a társadalmi és szociális kérdések sokaságáról, valamint a külpolitika alakulásáról. Tizenöt-fokos kemény hideg tombolt a budai utcákon és mégis ezrek és ezrek iparkodtak a budai Vigadó felé, az esti órákban, hogy meghallgassák vezérüknek, Kozma Jenőnek beszámolóját és az ország vezérének nagyfontosságú megnyilatkozását. * Az előcsarnokból a rendezők sorfala között vonul a közönség a nagyterem irányába. A beszámoló gyűlést fél nyolcra hirdették, de már hat órakor nincsen talpalatnyi hely sem a fehér márványmennyezet alatt. Szikrázva ragyognak a csillár-ok és fent a karzaton vidám indulókat játszik a budai munkások zenekara. Az emelvényen illusztris személyiségek: képviselők, főispánok, városi bizottsági tagok, minisztériumi és városházi főtisztviselők, katonatisztek és Budapest társadalmi életének vezető tényezői. Szemben velük a hallgatóság: budai és pesti polgárok, arisztokraták, ismert patrícius családok, munkások, altisztek, hivatalnokok és köz- tisztviselők, mindenki itt van, aki Kozma Jenőben tiszteli a fáradhatatlan barátot, a politikust és közéleti férfiút. # A nemzeti színekkel bevont pódiumon Marton Béla, Huszár Aladár főpolgármester, Erődy Kálmán főigazgató foglalnak helyet. Hatalmas éljenzés hallatszik az utcáról, amely átcsap a lépcső- házra, az előcsarnokra, majd a teremben teljesül hatalmas crescendóvá. Megérkezett Gömbös Gyula miniszterelnök, Antal István sajtófőnök kíséretében. Felsiet az emetlvényre és amikor az egetverő lelkesedés csillapul, Erődy Kálmán megnyitja a választói gyűlést és újból felharsan az éljenzés: Kozma Jenő beszél. * — Most itt állok — úgymond — hogy beszámoljak, miként sáfárkodtam a bizalommal, hogy eddig folytatott politikámhoz választóim további hozzájárulását kérjem. Bárhol kezdjük a témát, eljutunk a mai legnagyobb problémához: a súlyos gazdasági helyzet kérdéséhez és ennek okait kutatva, eljutunk a csonka országhatárokhoz ... Ebben a két fogalomban: gazdasági helyzet és országhatár, benne van egész bel- és külpolitikánk minden problémája, a magyar ember minden keserűsége, aggodalma, vágyakozása, a fiatalság bánata és reménye: benne van minden kérdés, amely megoldásra vár. * Büszkén mutatott rá arra, hogy az Egységes Községi Polgári Pártnak komoly része van a főváros ügyeinek intézésében, amely nem emelte az adókat, nem drágította a közüzemi szolgáltatások díjait, javította a közlekedést, megsokszorozta a kórházakat, megteremtette a közmunkák mérhetetlen tömegeit, gondoskodott a kisiparosok hiteleix-ől és mindenekfölött támogató segítséget nyújtott és nyújt a szegényeknek és elhagyottaknak. Kozma Jenő minden szava öntudatosan hangsúlyozza ezeket a tényeket, amelyeknek nyomán ismét felzúg az elismerés tapsa. Önérzetes aJúhúzottsággal utal arra, hogy egyszerű elhatározással nem lehet beülni egy olyan fészekbe, amelynek minden alkatrészét véres verejtékkel hordták össze, nem lehet csak úgy át akarni venni a felépített bástyát, amelyet az egységbe tömörült polgárság épített. Olyanoknak adjuk át a hutáimat, akik eddig semmi formában sem adták jelét a főváros ügyei iránti szeretetüknek? A fővárost, ezt a virágos kertet a hozzáértés fejlesztette magas nívóra, amelynek a virágait illetéktelenek letépni nem fogják... Nekik nem, — mondja Kozma Jenő felemelt hangon — hanem Gömbös Gyula miniszterelnöknek átadom ezt a tábort... Percekig harsant a taps és az éljenzés. # A hallgatóság lelkes éljenzése egybeolvad azzal a pillanattal, amikor Gömbös Gyula áll fel, hogy beszédét elmondja. Baráti melegséggel emlékezik meg Kozma Jenőről, érdemeiről, munkásságáról, megbízhatóságáról és fáradhatatlanságáról, majd rátér arra, hogy a főváros minden polgárának a nemzeti egységben való tömörülése adja meg az erőt a további nehéz feladatok elvégzéséhez. Ragyogó szónoki dialektikával és meggyőző erővel mutat rá arra, hogy számára kényelmesebb volna egyedül a vidékre támaszkodni és onnan nyerni az erőt politikai koncepciójának megvalósításához, mégis vállalkozott a nehéz feladatra, hogy beleszóljon a főváros ügyeinek vitelébe is. Félre nem érthetően ki- hangsulyozódik beszédéből a törekvés, amikor azt mondja, hogy a keresztény világnézet nem sajátítható ki egyoldalúan, egyetlen párt által sem, de ugyanígy nem lehet kisajátítani a magyar munkáspárt táborát sem, Az a szándékom — fűzi tovább mondanivalóit, — hogy a főváros közönségét, polgárt és munkást egyaránt megnyerjem a magam politikájának és azon a névjegyen, amellyel a főváros ajtaján kopogtatok, ez olvasható: őszinte ember és magyar testvér! A miniszterelnök szívből jövő megnyilatkozása nem maradt hatás nélkül: szakadatlanul tart az ünneplés és úgyszólván minden mondatánál megismétlődik a lelkesedés. # Beszólt az erők halmozásának politikájáról, amely nem. egyeztethető össze a politikai szatócskodással és a politikai pártocskáknak össze kell szö- vődniök, vagy el kell pusztulniok. Beszélt az ifjúi- ságról és meggyőző erővel utalt arra, hogy MagyarHatalmas munkaprogrammal fordul az új esztendőbe a főváros vezetősége, amelyek között érdekesség és a tömegek megnyerése szempontjából elsőrendű helyet foglal el a távfűtés megvalósítása. A tervek közismertek: arról van szó, hogy a főváros különböző pontjain gőzt termelnek és azt vezetékek útján eljuttatják a központi tüzelőberendezéssel felszerelt bérházakba, ami korszakalkotó változást ígér a háztartások életében. A tervek nagyjából készen állanak és a főváros is lerögzítette a maga kikötéseit, amelyek biztosítják a nagyközönség érdekeit és a fővárosnak beleszólási jogát. Most már csak az volna kívánatos, hogy a tervekből mielőbb valóság váljon, mert ez a rendszer leegyszerűsíti a budapesti polgárság egyik legnagyobb gondját: a fűtést és a vele járó minden kalamitást. A távfűtés megvalósításának kiviteléről és azoknak kilátásairól intéztünk kérdést Borvendég’ Ferenc alpolgármesterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az ügyosztályközi értekezleten letárgyaltuk a szükséges előzetes tennivalókat és gondoskodtunk a szerződés alapelevei- nek leieketetéséről is. A koncessziókat különböző társaságok kaphatják, amelyek úgy a gőz-, mint a gázfűtésre berendezkedhetnek és természetesen a maguk költségén építik ki a város belső területeihez vezető csőhálózatot. Azoknak a bérházaknak központi fűtőberendezéssel való felszerelése, amelyek eddig nélkülözték ezt a rendszert, a magánipar tevékenységi körébe tartozik. A koncesszió megadását a főváros legfeljebb negyven évre kontemplálja, mert azon időn túl bekövetkezik a háramlási időszak, amikoris a telepeket és a vezetékeket a főváros saját birtokába veszi. — Nagyjából ez a lényege a szerződés- tervezetnek, amely természetszerűleg fenntartja a beleszólási jogot a fűtési egységárak megállapításába. Remélem, hogy január folyamán megegyezünk a pályázók mögött álló tőkeérdekeltségekkel, amelyekkel az elvi részt már nagyjából elfogadhattuk. Ha a szerződés aláírása megtörténik, úgy nincs akadálya annak, hogy a szükséges építkezéseket elvégezzék és akkor adva van a lehetőség arra is, hogy a nyár folyamán a szóbanforgó kerületek házai a központi fűtőberendezéseket felszerelhessék. A távfűtő-centráléba való bekapcsolás már műszakilag egyszerűbb feladat, amelyet a főváros ellenőrzése mellett a koncessziót nyert vállalatok kötelesek lefolytatni. — A főváros elgondolása és a vállalatok tervezete szerint egyelőre a távfűtés a Lipótvárosnak a Lipót- körúttól északra fekvő városrészeit, valamint a parlament épülete körül elterülő városrészt érdekli. A vállalkozók ugyanis az Elektromos-! művek Berzenczey-utcai és Váci-úti telepén óhajtanak gőzt előállítani és az így nyert hőmennyiséget a fentemlített, meglehetősen nagy terület házainak rendelkezésére^ adni. Kényszeríteni természetesen nem tudjuk az ingatlantulajdonosokat arra, hogy házaikat ezzel az újrendszerű és kényelmes módszerrel fűtsék, azonban a meggondolás nyilván ráutalja őket országnak évente ezerkótszáz végzett diplomásra van szüksége, ám ugyanakkor a magyar egyetemek évente kétezerötszáz diplomát adnak ki. Frenetikus tetszés mellett utalt a Váci-utcában vadászkalappal sétálgató olyan polgárokra, akik lenézik az apjuktól örökölt pultokat és azt ajánlotta, hogy az ifjúság ne riadjon vissza a vidéken való elhelyezkedés keresésétől. Válaszolt Benes és Titulcscu külügyminisztereknek, akikkel szemben márványtáblára véshető érvet hangoztatott: azért hirdetjük a. revíziót, mert nem akarunk háborút! Ha háborút akarnánk, akkor nem beszélnénk a revízióról... Gömbös Gyula minisztelenük kétségtelenül megnyerte a nagy csatát, amelyet a budapesti polgárság lelkületűnek meghódítására indított. a minden vesződségtől mentes fűtési rendszer igénybevételére. Remélem, hogy a jövő év folyamán a távfűtési komplexumot teljes egészében, tető alá hozzuk és a munkálatok gyors menete esetén az 1934. év telén a főváros egyes területei központi helyről nyerik a meleget. A hétfői tanácsülésen tárgyalták a bánhidai centráléval kötendő és évek óta húzódó végleges szerződés ügyét, amelynek értelmében a bánhidai centrálét bérlő MÁV a fővárosnak január elsejétől kezdődően öt évi időtartamig évenkinl 130 millió kilowattóra energiát szolgáltat. Ha a szerződést kellő időben nem mondják fel, úgy annak érvénye további három évig automatikusan meghosszabbítódik. A főváros a teljesítményért alapárat fizet, amelynek évi összege a MÁV által a bánhidai erőmű létesítésére fordított kölcsönök törlesztése fejében az angol hitelezők részére mindenkor fizetendő évi járulék öszegének 28—39-ed része. Ez az évi járulék teljes összege 720 ezer pengőre rúg, amely a font árfolyamának ingadozása esetén természetesen módosulhat. Az alapáron felül fizet a főváros az első százmillió kilowattért egyenkint 2.26 filléi't, a további 30 miliő kilowattért pedig 2.95 fillért. Ha a fenti összmennyiségnél a főváros többet igényel, úgy csupán 2.2 fillér termelési árat fizet a többletkilowattokért, ha a szerződésben megállapított energia-mennyiségnél kevesebbet vesz át, úgy 1.9 filléres térítés terheli. Érdekes, az elmúlt négy év alatt ideiglenesen átvett áramdíjak utólagos elszámolása, amely a MÁV által követelt 4.8 filéres egységár helyett 4.45 fillér fizetésére kötelezte a fővárost. A nagyérdekességű megállapodásról Borvendég Ferenc alpolgármester a következőképpen nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Kedvezőbb megállapodást a mai viszonyok között kötni nem lehetett: a főváros annyi kedvezményt biztosított magának, mint amennyit a mai körülmények között biztosítani lehetett. Mindezeken túlmenően természetesen figyelemmel^ voltunk az ország gazdasági helyzetére és arra a körülményre, hogy nemzetgazdasági érdek a bánhidai telepet annyira kihasználni, hogy annak prosperitása megfelelő legyen. — Ez a megállapodás minden esetre eltérő a múlttal szemben, de egyformán szolgálja úgy a főváros, mint a MÁV érdekeit. Ami az egységárat illeti, ott annyiban történt módosítás, hogy a régi 4.45 fillérrel szemben a főváros kilowattonkinti kötelezettsége 4.2 fillér, mert ennyire rúg együttesen az alapár és a termelési költség. — A múlt likvidálása most már véglegesnek mondható és a szerződésben kop- templált megállapodás alapján 1.3 millió pengőt fizet az Elektromosművek és a Beszkárt a Dunántúli Villamossági Részvénytársaságnak. Nagyon örvendetesnek tartom, hogy annyi esztendőn át folytatott kísérletek után végre sikerült kölcsönös méltányossággal a főváros és a bánhidai erőmű közötti kapcsolatot megerősíteni, A törvényhatósági tanács hétfői ülésén hozzájárultak a szerződés megkötéséhez és csupán olyan további kikötések teljesítésére hívták fel a polgár- mestert, amelyek az utólagos elszámolásoknál kedvezőbb feltételeket hozhatnak. A tanácsi döntés után a közgyűlési határozat sorsa sem kétséges és így az ötéves áramszerződés a főváros és a MÁV között január elsején életbelép. IMA BORVENDÉG FERENC alpolgármester: A java évben már működni fos a távfűtés Januárban megkötik a szerződést a tőkecsoportokkal — Elsősorban a Lipótvárost látják ei fittessel Hindiiét tényezőre előnyös a bánhidai szerződés
