Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-20 / 51-52. szám
Budapest, 1933 december 80, Isten dicsőségét csak méltó elhelyezésben és ragyogó fényben hirdetheti Nagyboldogasszony temploma Irta: DORNER GYULAny. miniszteri tanácsos, tanácstag A székesfőváros 1934. évi költségvetéséről a közgyűléshez intézett polgármesteri jelentésben két rövid mondat emlékezik meg az Eskü-téri templomról, A két mondat így szól: „Lebontatta a főváros a belvárosi fő plébániatemplom körül épült üzlethelyiségeket s a bontással a templom művészi szépségű, gótikus díszei kerültek felszínre. Ezt az értékes középkori műemléket teljes szépségében megőrizni és a jövőnek átmenteni elsőrendű kulturális kötelességemnek tartom.“ Ez a két szerény mondat nem is sejteti, hogy az abban foglalt ígéret, a belváros legsúlyosabb rendezési problémáját veti fel, mert a belvárosi plébánia- templom sorsának végleges eldöntése nélkül, az Erzsébet-híd pesti hídfője körül mutatkozó valósággal torz városképnek rendezését, megoldását még csak elkezdeni sem lehet. Már pedig ez a döntés nehéz feladat, amelyet a mai generációnak kellene megoldani, mert a híd építésének intézői a kérdést csak felvetették, de meg nem oldották. Az Erzsébet-híd vonalának megállapításakor, a belvárosi plébánia-templomnak csak hátulsó, szen- téiyi részét tartott(k műemléknek, de úgylátszik, hogy ennek megőrzésére különösebb súlyt nem vetettek, mert az eredeti elgondolás szerint, az egész templomot le akarták bontani s az egész teret, — a piaristák telkével együtt, — fel akarták tölteni, épenúgy, mint az a hídfeljáró déli oldalán történt. Ez az elgondolás volt az oka annak, hogy az utcavonalak megállapításakor a templomra semmiféle tekintettel sem voltak, s a templomnak még hátsó, keskenyebb része is több méterrel beleszökik az Eskü-út északi vonalába, az Eskü-útnál jóval keskenyebb híd gyalogjárójának külső széle pedig metszi a déli templomtorony síkját. Ma már a műemlékekre vonatkozó felfogás igen nagy változáson ment át, mert a műemlékek megőrzése a közéleteknek szigorú kötelessége lett. Sokszorozott mértékben áll fenn ez a kötelesség Budapest fővárosra, ahol igen kevés műemlék van, s ahol minden kődarab, amely a múltak emlékeit őrzi, egy- egy drágakővé vált. Ezért ma, a belvárosi plébániatemplom lebontásáról még csak beszélni sem szabad, hisz annak falai egy a tatárjárás utáni időkben épült gótikus templom emlékét őrzik, a déli torony pedig a még régebbi román templom egy faltöredékét rejtegeti. De az sem lehet vitás, hogy a templom mai helyén, az útvonalba benyomuló falaival, az Eskü-út. egész képét tönkreteszi, másrészről pedig a templom süllyedt helyzete, valamint mellette álló támasztófal. a még oly nagy gonddal restaurált templom művészi hatását is megsemmisítené. Lehetetlennek tartom, hogy az Eskü-útba beszökellő templom helyzetéi végleges megoldásnak elfogadjuk s a járdáknak mai kényszermegoldását, megnem változtatható állapotnak tekintsük. Ideig-óráig, szükségből meg lehet alkudni a templom keleti és déli oldalán lévő zeg- zugokkal, de ezt a helyzetet véglegesnek elfogadni, városrendezési képtelenség volna. A megoldás lehetőségeit tehát két szembenálló követelés befolyásolja. Az egyik a templom fenntartását, sőt restaurálását követeli, a másik pedig az Eskü-út rendezését és a templom körüli helyet olyan megoldását kívánja, amely a templom érvényesülését lehetővé teszi, s a hídfő körüli dísztelen, szinte elijesztő sikátorokat megszünteti. Ez a két ellentétes követelés csak úgy elégíthető ki, ha a megoldási lehetőségek között kombinációba vesszük a templom, emelését és eltolását is. Az első pillanatra lehetetlennek és nagyon is kalandosnak látszik ez a megoldás, hisz a templom régi falai nem könnyen bírnák ki ezt az erőszakos beavatkozást, s a költségek is igen magasnak tűnnek fel; de ha meggondoljuk, hogy abban az esetben, STREBEI mirnm MIM MRMSZÉN-, BRIKETT- ÉS KOKSZ- TÜZELÉSRE STREBE LM0VEH Budapest ¥., AlKofmáng-iUca 16. TELEFON; 16-5-65 GYÁRTELEP: HOSON. ha a régi gótikus templomot akarjuk visszaállítani, akkor a tornyokat, a tetőzetet, a templom barokk hajója feletti boltozatot úgyis le kell bontani, mert azok már újabb keletűek s különösebb műbecsük nincsen, a templom felemelése és eltolása nem látszik többé fantasztikus elgondolásnak. Természetesen ezzel a munkával kapcsolatban gondoskodni kell a falaknak belső rácsos szerkezettel és vas vonórudak- kal való kimerevítéséről is, mert enélkül ezt a nehéz műveletet végrehajtani nem lehet. A fa, vagy vas merevítő szerkezetnek a templom belsejébe leendő beillesztése, s a falaknak vas vonórudakkal való összehúzása olyan szilárd és merev egésszé változtatja át az egész építményt, amely bizonyosan ellenállhat az emeléssel és eltolással járó, s a falakban keletkezhető veszedelmes feszültségeknek. A templomnak régi kriptáit és alapfalait mai állapotukban, mint földalatti emlékeket hozzáférhető módon lehetne fenntartani, éppen úgy, amint az ugyanezen a téren a római erődmaradvány falaival már meg is történt. Ezek a falak őriznék a templom eredeti helyének emlékét 8 a mai állapotában megmaradó kripta továbbra is változatlanul, érintetlenül rejtené a régi pesti polgárok hamvait. A nyugati nagyvárosokhoz képest fővárosunknak igen kevés építészeti emléke maradt meg, amelyek bizonyíthatnák, hogy sok vihart látott nemzetünk és fővárosunk a nyugalom éveit mindig felhasználta kulturális alkotások létrehozására. Annál jobban meg kell becsülnünk azt, ami megmaradt, s nem sajnálhatjuk azokat az áldozatokat, amelyekkel átmenthetjük a jövendő számára a múlt emlékeit. A műemlékek fentartása tekintetében az utolsó években az a felfogás jutott érvényre, hogy azokat csak megőrizni, s fenntartani kell, de restaurálni, vagy átépíteni nem. Ez a felfogás lehet helyes, sőt a vidéken, falvakban (pl. Zsámbékon) lehet jogosult is. De egy milliós főváros szivében, a haladó, fejlőid élet legélénkebb vonalán, tényleges használatban lévő épületek megtartására, a puszta megőrzés nem lehet elég. A régi alkotások lehető kímélésével xtjra Dandy d O/vay volt és m&raci a parfómők királya ih PARFÜMS D ÖRS A > PARIS 17 RUE DE LA PAIX TRIMMEL JÓZSEF kőműves mester, építési vállalkozó Budapest, II., Medve-utca 38. (Saját ház) Telelőn: 52-3-5? kell azokat építeni, s az ősi falak megbecsülésével', újra át kell azokat alakítani, hogy szent hivatása kát betölthessék. A romladozó templom, a maga elhagyatottságá ban, magányos helyen, az elmúlt idők melankolikus bájával hathat, s áhítatot kelthet; de a lüktető élet középpontjában a düledező, pusztuló falak csak a kegyetlen nemtörődömséget jelentenék. Akármilyen tisztelő áhítattal tekintsünk is a belvárosi plébániatemplom falain előtűnt gyönyörű gótikus épületró szekre, tisztában kell lennünk azzal, hogy a restaurálás csak akkor lehet eredményes, ha leszámolunk a templom mai helyének súlyos örökségével, s a rés taurálással együtt megoldjuk és rendezzük a mai torz utcaképet is. Mai helyén a templomot restaurálni szinte képtelenség volna, mert művészi szépségei elvesznének abban a támfallal körülbástyázott mélyedésben, amelybe az későbbi építmények meg nem gondolt tervszerütlensége által jutott. De ha mégsem lehetne ezt a városrendezési csá- czármetszést végrehajtani, akkor kár minden pénzért, amit a templomra költenének. Akkor búcsúzzunk el rezignált sóhajjal az eltűnt szépségektől, borítsuk rá a jótékony vakolatróteg halotti szem- fedelét, amíg egy boldogabb és szerencsésebb generáció képes lesz feltámasztani halottaiból a pesti Nagyboldogasszony templomot, s az méltó elhelyezésben, teljes fényben hirdetheti Isten' dicsőségét, s régmúlt idők ragyogó emlékét! Űl világvárosi közlekedés: üzembehelveztlk a irolleyliuszokat A közlekedés reformálására és a folyton fokozódó igények kielégítésére mindig új megoldásokat hoznak előtérbe. A szakemberek gyakorlati megállapítása, hogy ott, ahol gyér forgalom miatt villamois- vasútat nem érdemes építeni és autóbuszoknak tizembe állítása a magas üzemköltségek miatt drága volna, sokkal gazdaságosabb a forgalomnak trolley- buszokkal való lebonyolítása. Ennek egyszerű magyarázata, hogy vágányra és alépítményre szükség nincsen, tehát elesnek az ezekkel összefüggő jelentékeny költségek. gázok hiánya, a lökésmeutes indítás nemcsak as utazóközönség, hanem a járókelők szempontjából is értékes előnyök. A Ganz-gyár két ilyen modern trolley buszt bo csájtott a Beszkárt rendelkezésére, hogy azokat a •forgalomban kipróbálja. A hatóságok képviselői szombaton vették át az új járműveket és a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak a trolley buszok kifogástalan üzeméről, az Ízléses külsőről, a praktikus és masszív berendezésről, valamint az elektromos berendezések tökéletes voltáról. Az első A Ganz-gyár által gyártott trolleybus/ valóságos remekműve a magyar iparnak. ■j Ez a felismerés vezette a Beszkárt igazgatóságát, amikor az annyira sürgetett óbudai végállomás és a temető között a trolleybusz-forgalom megindítását határozta el. A villamosenevgiával táplált trolley- busz-motor felsővezetékből kapja az áramot, ami a legolcsóbb üzemanyagot jelenti. Forgalmi szempontból páratlan fontossága van a gyorsaságnak, a mozgékonyságnak és a be- és kiszállás gyors lebonyolításának. A vágányhoz nem kötött trolleybusz a megállóknál közvetlenül a járda mellé állhat, azonkívül előzheti a közúti vasúti üzemeket akadályozó más járműveket. A trolleybusz zajtalansága a kipuffogó A kocsik, a közönség legnagyobb megelégedésére, tökéletes biztonsággal közlekednek próbák már a helyszínén meggyőzték a szakembereket arról, hogy a trolleybuszokra Budapest közlekedésének kiépítésében feltétlen szükség van, mert a Ganz-gyárnak ezek az alkotásai hatalmas teljesítményre hivatottak. Az óbudai szakaszon a Ganz-gyár két jármüvén kívül egy harmadikat is üzembehelyeztek, amelyet az Miami Gépgyár készített a Magyar Browm-- Bowery Müvek elektromos felszerelésével. A próbajáratok eredményei után dönt a főváros a további trolleybuszolc üzembehelyezéséről, olyan útvonalakon, ahol más járművek számára a forgalom költséges, és egykönnyen meg sem oldható.