Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-22 / 47. szám

Budapest, 1933 november 22. ^ /a 1111 '' T ' jfoMzosrJiizzap 3 PESTI KIRAKAT Kávé ház, vendég fő, fíuB, fiifőzés Budapest mindig a kávéházak városa volt. A pesti kávéházak regényét, történetét színesebben, élvezetesebben lehetne megírni, mint magáét a hat­vanesztendős városét. De a kávéházak történetében benne foglaltatna tulajdonképpen az egész város története is. Ez a város nem tudott és nem tud ma sem kávéház nélkül élni és a mai dekonjunktúra csak ideiglenes és nem azt jelenti, hogy a pesti polgár hűtlen ilett a kávéházhoz, hanem azt, hogy ma nincs rá pénze. Éppen ezért a hatóságoknak elsőrendű kötelességük a kávésipart megvédeni a jövő számára. E hellyelt a klubok és kifőzések (mi­lyen mulatságos együttes!) versenyében bizony meg nem engedhető szabatosságot kell tapasztalnunk. Pedig a klubok hiába erőlködnek, Budapest nem hajlandó, nem tud klubéletet élni. Nem olyan fából faragták a mozgékony pesti polgárt, hogy kielégül- jön a klubfotelben való elterpeszkedésben, vagy ab­ban, hogy a klub kártyaszobájában az utolsó pengőt is kicsalogatják a zsebéből. Nem ma történik az első kísérlet arra, hogy élelmes, de legtöbbször erkölcste­len emberek klubot gründolnak, hogy odacsalogas­sák a szolid, meghitt kávéházból a polgárságot. Minden ilyen kísérlet csődöt mondott és a „klubok“ nagy hányadában idők folyamán többet jártak a rendőrség emberei, mint a kifosztott és kifosztandó kártyaalanyok. Nem lehet ezeket a klubokat az an­gol klubokhoz hasonlítani, aminthogy a londoni em­ber is egészen más, mint a budapesti. De az angol klub nem is kártyára alapított intézmény, hanem a társadalmi és társasélet színhelye. Tisztelet nehány budapesti komoly klubnak, de nálunk nem ezt szol­gálja a klubok zöme. Társadalmi életet a budapesti ember a kávéházban él, mert ott ismerőseinek na­gyobb csoportjával találkozhatik és a társadalmi érintkezésnek ezt a demokratikusabb formáját is jobban szereti a pesti közönség. Sőt azt mondanánk, hogy kártyázni is szíveseb­ben kártyázik a pesti polgár a kávéházban, mint a klubban. A klubba csak tiltott szerencsejátékot űzni bújik el. És ezen a ponton, meg a pénztelenség pont­ján igyekeznek most megfogni őt a klub-grundoló kártya-nagyvállalkozók, akik kitalálták a filléres lockmenűt. Az évszázad leg erkölcstelenebb intéz­ménye ez a lockmenű, amely arra való, hogy egy kis ráfizetéssel a klubtulajdonos, vagy pinkabérlő a polgárt aprópénzének kuporgatásánál fogja meg és aztán a kártyafigurákkal a bankót csalja ki a zsebéből. Ezek a lockmenűs kártyaklubok nagy ellenfelei a kávéháznak, de csak rövidlejáratú riválisok. Pün­kösdi királyság az, amíg vagy a kártyabalekok fogy­nak ki, vagy a rendőrség üt rá a kézre, amely a kártyát keveri. De addig, amíg az megtörténik, amíg az erkölcsös világrend mindenekfölött úrrá lesz, addig ki kell tartaniok a szolid, becsületes kávé- házaknak, amelyek ma is második családi otthonai a, józan, tisztes polgároknak, akik egy feketekávé és egy jó szivar mellett órákon át olvasgatnak meg­szokott sarokasztaluknál. A másik ellenfél, az iparengedély nélkül garáz­dálkodó kifőzés, szintén a szegénység konjunktúráját igyekszik kihasználni. Bizonyos, hogy ezek sem örökéletüek, aminthogy hinnünk kell az egészsége­sebb gazdasági viszonyok napjának felderülésében is. Ma azonban a biciklisek raját zúdítják a városra, minden biciklin nyolc-tíz ebédhordó edény, mind­egyik halálos ellensége a kávés- és vendéglősipar­nak. Ezekkel igen könnyen elbánhatnának a hatósá­gok, csak razziát kellene tartaniok az utcákon szá­guldó biciklisták között. Még az is veszedelmes, hogy iparengedéllyel működő kifőzések sodorják bajba az adók válfajainak egész tömegét fizető kávé­sokat, akik pedig maguk is potom áron adják az ennivalót; hát még akkor milyen méltánytalanság az iparengedély nélkül lcalózkodó kifözések meg- tűrése. A fővárosnak és az államhatalomnak adó­fizetőkre van szüksége: ha a kávésok kipusztulnak, a kifőzések nem veszik át azokat az adóterheket, amelyeket eddig ők viseltek és mindenkor becsülete­sen meg is fizettek. Nem lehet nehéz a választás a szolid, adófizető kávéház, az erkölcstelen klub és a kalózkodó kifözések között. ESI volt és marad a d Orvay par/ómőJc Jdrálya PARFÜMS D ÖRS A > PARIS 17 RUE DE LA PAIX rabing) llhamtr Kereskedelmi minisz­ter es Huszár Aladár főpolgármester nyiiathoznah a fővárosi lliriapnah az új fürdővaros-ahciőrói Napirendre kerül az úi reumahőrház. a guógusé- fány és a (éli úszócsarnoh építése - Elkészült a Rudas-fürdő tefleszfési programja A kereskedelmi minisztériumban az elmúlt hé­ten rendkívül fontos tanácskozás volt, amely igen közelről érintette a székesfővárosnak a fürdőváros jelleg kidomborítására vonatkozó terveit. A keres­kedelmi minisztériumban megtartott értekezleten résztvett Ferenc József dr. királyi herceg, Schollz Kornél belügyminisztériumi és Tormay Géza keres­kedelmi minisztériumi államtitkár is, továbbá a Budapesti Fürdőváros Egyesület igazgatója: Szvie- zsényi Zoltán dr. és az egyesület vezetőségének többi tagjai, valamint Weiss István miniszteri ta­nácsos, az Országos Társadalombiztosító Intézet vezérigazgatója. Az értekezlet a fürdőváros-tervek megvalósítására nézve konkrét megállapításokat tett, sőt bizonyos olyan határozatokat is hozott, amelyeknek a végrehajtása a fürdőváros-gondolat megvalósítása felé igen nagy lépést jelent. Éppen az értekezlet napirendjén szereplő kérdések fontos­ságára és fővárosi kapcsolataira való tekintettel tartottuk szükségesnek, hogy magához Fabinyi Ti­hamér dr. kereskedelmi miniszterhez forduljunk felvilágosításért. Aziránt érdeklődtünk, hogy meny­nyiben érintik az értekezleten hozott határozatok a székesfőváros autonómiáját és általában a közel jövőben milyen intézkedések foganatosítására ke­rülhet sor a fürdőváros-gondolat megvalósítása terén. Fabinyi Tihamér dr. kereskedelmi miniszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap mun­katársának: — Az értekezleten behatóan tár­gyaltuk a Budapest-fíirdőváros gondo­lat kiépítése tekintetében felmerülő problémákat, különös tekintettel azokra a tervekre, amelyeknek a megvalósítá­sát a kereskedelmi minisztérium a nyár folyamán előkészítette. A tanácskozás során elsősorban azokat a terveket vi­tattuk meg részletesen, amelyeknek a megvalósítására már a közeli jövőben sor kerülhet. Nézetem szerint a legfontosabb feladat lenne a reumakórháznak a megvalósí­tása és általában olyan kórházi és fürdőügyi intézményeknek a létesítése, amelyek alkalmasak - Budapest gyógyfürdő-jellegének kidomborítására és ennek folyo­mányaként az idegenforgalom fellendítésére. Ügy tudom, hog'y a főváros vezetősége már hosszabb idő óta foglalkozik az idegenforgalom fellendítését célzó ter­veknek a megvalósításával, vagy leg­alább is az ezzel kapcsolatos problé­mák megoldásának az előkészítésével. Én a magam részéről a leghatéko­nyabban támogatom a fővárosjiák a tö­rekvéseit, amelyek a gyógyfürdő-jelleg kidomborítását, a fürdőváros kiépíté­sére vonatkozó tervek megvalósítását és az idegenforgalom fellendítését cé­lozzák. Konkrét elhatározásokat várok ilyen irányban a főváros veze­tőségétől, a kivitelezésre nézve pedig esetről- esetre fogok dönteni, amint az autonom szervek határozati jóváhagyás céljából elém kerülnek. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszternek ez a nyilatkozata napirendre tűzi a reuma-kórház megépítésének a tervét, amely már régi keletű, de igen nehezen jut a megvalósítás stádiumába. A für­dőügyi kérdésekkel egyébként legutóbb a főváros városgazdasági bizottsága is foglalkozott. A szak- bizottsági ülés már a gyakorlati megvalósítás mó­dozatait tárgyalta, amiben Kovácsházy Vilmos ta­nácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetőjének van igen nagy érdeme. A Fővárosi Hírlap munka­társa beszélt ebben az ügyben Huszár Aladár fő­polgármesterrel is, aki, mint a Fővárosi Hírlapban közölt több nyilatkozatából is megállapítható, hi- vatalbalépése óta állandóan sürgeti a fürdőváros­jelleg kidomborítását és az idegenforgalom fejlesz­tését célzó terveknek megvalósítását. Huszár Aladár dr. főpolgármester a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap mun­katársának: — Már több ízben hangoztattam azt a felfogásomat, hogy az idegenforga­lom fellendítését elsőrendű fővárosi feladatnak tekintem. Az idegenforga­lom fellendítése szerintem szoros kap­csolatban van a fürdőváros kiépítésére vonatkozó konkrét terveknek a meg­valósításával és általában a fürdőügyi problémáknak a megoldásával. Megelé­gedéssel állapíthatom meg, hogy a városházi adminisztráció ré­széről már is történtek olyan intézkedések, amelyek erős lö­kést adnak ennek a mozgalom­nak. A városgazdasági ügyosztály nagysza­bású fürdővárosfejlesztési programot dolgozott ki, amelynek keretében sor kerül a Rudas-fürdő átépí­tésére és a reumakórház felállí­tására. Szó van a Rudas-fürdő gyógyfürdővé való átformálásáról; továbbá a Szent Gellért Gyógyfürdőnél gyógysétány- nak és téli úszócsarnoknak a létesíté­séről. Erre a célra a télikertet fogják felhasználni. Nem kétséges, hogy ezek­nek a fürdővár ősi-jelleg kidomborítá­sára alkalmas terveknek a megvalósí­tásával felbecsülhetetlen szolgálatot le­het tenni elsősorban az idegenforgalom fellendítésének. A főváros idegenfor­galma állandóan emelkedő tendenciát mutat és éppen a helyzetnek ezt a ked­vező alakulását kell kihasználni a fürdőügyi problémák mielőbbi megol­dásával, mert csak így remélhetjük az idegenforgalomnak olyan nagyarányú emelkedését, amely megjavíthatja kül­kereskedelmi mérlegünket. Huszár Aladár főpolgármester nyilatkozata tel­jes részletességgel világítja meg a fürdőváros ki­építését célzó terveket és gyakorlati formában je­löli meg a legközelebbi teendőket. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter és Huszár Aladár főpolgár­mester nyilatkozatából meg lehet állapítani, hogy a fürdővárosgondolat megvalósítása érdeké­ben már esztendőkkel ezelőtt megindult moz­galom új lendületet kapott. A főváros közönsége csak a legnagyobb megelége­déssel veheti tudomásul ennek a fürdőváros akció- nak a megerősödését, mert most már remélni lehet, hogy az illetékes autonóm szervek állandóayi napi­renden fogják tartani a megoldásra váró problémák előkészítését. C l * rri n 1 T szigetelő, aszfalt J ^ xIl JL ' / XT 1V 1Ä bitumenútépítő vállalat CSATFALTMŰVEK Budapest—Érd Központi iroda és laboratórium : I., Budaörsi út 18. Telefon: 56-6-31. Müaszfalt szigetelések a legmegbízhatóbbak — Műaszfalt színes- burkolatok a legjobbak — Műaszfalt gyorskötőburkolatok a legtökéletesebbek Díjalan költségvetés. Jótállás. Referencia. It THAN faárú9yára Budapest, _____HIVHll fl., Lehel-utca 17. a. (Telefon: 918 - 64) GY ÁRT: mindennemű háztartási, sport, egészségügy! és egyéb fatömegcikket. MEGJELENT A KALLÓS JÁNOS* „GflZDflSáGI, PÉNZÜGYI ÉS TŐZSDEI KOMPASZ“ 1933/1934. évi évfolyamának második része két kötetben. TARTALMAZZA : az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, biztosító, stb. vállalatok legújabb adatait. A már előzőleg megjelent két kötettel együtt — amely a buda­pesti és vidéki pénzintézetek adatait közölte — most már négy kötetből áll a nagymérv­ben kibővített komplett kompasz Mind a négy kötet ára együtt 60 P Megrendelhető s a Pesti Tőzsde kiadó- hivatalában Budapest, VI., Anker- kőz 2,1. 4. Telefon: 22-0-06 és 21-3-86

Next

/
Oldalképek
Tartalom