Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-02 / 44. szám

2 ^xmwc&Jíúzmp Budapest, 1933 november 2. teljes feiheszaiiséaoei az idén is szembe száll u főváros a len nyomor borzalmaival Liber Endre alpolgármester a népűmvelési mozgalom nagyszabású eredményeiről A főváros évröl-évre nagyobb arányokat öltő népművelési munkája kedden nevezetes forduló­ponthoz ért. Megnyitotta az Opera kapuit is a mű­velődést kereső tömegek számára. A nevezetes al­kalommal felkerestük Liber Endre alpolgármestert, az iskolánkívüli népművelés gyönyörű munkájának irányítóját, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: ~ Alig múlt tíz éve, hogy a főváros kul­turális intézményeinek sorába beiktatta az is­kolánkívüli népművelést is. A népművelés ro­hamos fejlődése, munkájának és törekvései­nek a tudományod és művészetek különböző ág'ai szerint való tagozódása és a közönség minden rétegében fokozódó népszerűsége iga­zolják, hogy ez az intézmény nemcsak kor­szerű, de hézagpótló is. Kedden újabb neveze­tes fordulóponthoz értünk. Megnyitottuk az Operaház kapuit is a népművelési akció kö­zönsége számára. Lehetővé tettük az Opera- ház látogatását azoknak a szerényebb sorban elő, de ízlésben kifinomult középosztálybeliek­nek, akik az Operaház drága belépőjegyeit megfizetni eddig nem tudták. Öröm volt nézni ezen az előadáson a nézőtér széksorait, ahol ez­úttal olyanok ültek, akik a műhelyek szerszám- padjai mellől, a gyárak füstös munkatermei­ből, az írógépek és íróasztalok mellől seregiet­tek össze, hogy elfelejtsék a hétköznap szürke­ségét és a legmagasabb művészet élvezésének adják át magukat. A főváros iskolánkívül bi­zottsága az idei ciklusban nyolc ilyen, egészen olcsó operaelőadást rendez és nyolc előadást rendezünk a Nemzeti Színházban is. Hogy ez sikerül, azért elsősorban Hóman Bálint kul­tuszminisztert és Radnay Miklóst, az Operaház kiváló igazgatóját íiw? gy­dé­át­ib­meno megértés nyilvánul meg, amint ezt már egy alkalommal a Fővárosi Hírlap-ban is ki­jelentettem, mégis nagy megnyugvást jelent szamunkra a végleges döntés, mert hiszen az inségakciókhoz csak november 1-éig volt fede­zetünk. A kormány a régi alapon engedé­lyezte az inségadó kivetését azzal a megszorítással, hogy az 500 pengőn aluli kis jövedelmeket mentesítette az adó alól. Ez annyit jelent, hogy az adó jövedelem is csökken. A pénzügyi ügyosztály még nem vé­gezte el a pontos számításokat, de valószínű hogy a multévi tízmillió pengő helyett most csak nyilcmillió pengő lesz a főváros inségadó- bevétele, Ennek ellenére az akciót csonkítás nélkül akarjuk fenntartani. A leghatározottab­ban megcáfolom azt a hírt, mintha az idén nem akarnánk megnyitni a téli melegedőszobá­kat. Szó sincs róla, hogy ezt az emberies intéz­mény veszedelem fenyegetné. Amint komoly hidegre fordul az idő, nyomban megnyitjuk az összes mele­gedőszobákat és úgy, mint tavaly, na­ponta háromszor meleg levest és ke­nyeret adunk. Előreláthatólag 100.000-ig kell emelni az étkezte­tési akció létszámát is. A rendelet bizonyítja a kormány nagy megértését és segítő készségét. Az egész vonalon hozzásegíti a fővárost ahhoz, hogy a legszegényebb néposztály segítségére lehessen és az akciót zavartalanul folytathassa. — Megható szeretettel fordul a főváros akciói felé. ebben az évben is a Kormányzóné őfőméltósága gondoskodása. A főméltóságú asszony, úgy mint az előző esz­tendőkben, az idén is a főváros szervezeteit kap­csolja bele a maga áldásos segítő munkájába. A hatósági inségenyhítő akción kívül az idén is számítunk a felekezetek karitatív munkássá­gára. A felekezetek akciói a múlt télen igen szép munkát fejtettek ki, különösen nagy­arányú volt a Katolikus Karitasz munkássága. eltételehhez kötötte a Kormány o Kudos- és a Széchenyi­ftük „gyógyfürdő“ jellegének meghagyását A fővárosnak sürgősen be kell mutatni a gyógyfürdők fejlesztési programját amely a Közérdekű Üzemek Felügyeleti Hatósága részéről kerül lefolytatásra. Ezt az intézményt tudva­levőleg' a kormány hívta életre, azzal az utasítással, hogy mindent kövessünk cl a közérdekű intézményei gazdaságosabbá léteiére és. mint emlékezetes, ennek a hivatalnak a működése következtében történték változások az IBUSz-nál, az lOKSZ-nál, a Kisbirto­kosok Országos Szövetségénél, az Ipari Jelzáloginté­zetnél és egyéb állami érdekeltségű vállalkozások­nál. A Közérdekű Üzemek Felügyeleti Hivatala a főváros szempontjából is felettes hatóságot képvisel és annak ellenére, hogy a polgármester a közigazga­tási bizottság határozata alapján felterjesztést inté­zeti a kormányhoz a hivatali hatáskörének a fővá­rosra történt kiterjesztése ellen, a vizsgálat meg­indult és valószínűleg a közeljövőben általánosság­ban is kiszélesedik. Az üzemi felügyeleti hatóság s a főváros kapcsolatáról illetékes helyen a következőkben informálták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — Nem sokkal azután, liogy a Közérdekű Üzemek Felügyeleti Hatósága kormányrendelet alapján meg­kezdette működését, átiratot kaptunk, amelyben kö­zölték velünk, bogy bizonyos kérdések tisztázása érdekében áll­junk az intézmény rendelkezésére. A főváros a kormányrendelet intencióinak megfele­lően közölte, hogy minden adatot a legnagyobb kész­séggel rendelkezésre bocsát és a sorok között kihang­súlyozta, hogy nincsen titkolnivalója az üzemek belső ügyvitelének, kiadásainak és bevételeinek feltárása tekintetében. — A közelmúlt napokban kaptuk az első kérdőívet, amelyek elsősorban a három nagy­üzem ügykezelésére vonatkoznak. A megkeresés értelmében áttettük a kérdőíveket az érdekelt üzemekhez, ahonnan a beérkezett válaszokat nyomban továbbítottuk az üzemi felügyeleti ható­sághoz. Egyelőre csak ennyiről van szó, de való­színűnek tartjuk, hogy a vizsgálat a továbbiakban kiszélesedik és tüzetesebb adatok előterjesztésére is sor kerül. Értesülésünk szerint a Közérdekű Üzemek Fel­ügyeleti Hatósága Lukács Ödön miniszteri tanácsost, a pénzügyminisztérium törvényhatósági költségvetési osztályának vezetőjét bízta meg azzal, hogy a főváros üzemeinek ügyeiben az eljárást lefolytassa. Nincs kizárva, hogy /uhojv AN IALEK FIAI KÖVEZŐMESTEREK.. ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLD­MUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA Vili, FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-345, MB— I——BW M——B——m—■ — —IC* MBWflSWWBafftW— GRÓSZ FRIGYESokl mérnök ► építési és kö­VEZÉSI VALL. TEL.i 86-0-64 SZ. BUDAPEST, L, BERCSÉNYI-U. 7. II. 3 HAJNAL IMRE oki. mérnök, kövezömester Budapest, IX., Üllői-út 55. sz. Telefon : 386—93. Telefon : 386 93 Az új fürdőtörvény rendelkezése szerint a kor­mány vizsgálat alá vette az országban levő összes gyógyhelyeket és intézeteket, amelyek a gyógy­fürdő nevet viselik. A törvény szerint a „gyógy­fürdő“ elnevezés használati jogáért újból folyamodni kellett a belügyminiszterhez. A főváros ennek a rendelkezésnek eleget tett és szabályszerűen kérte a Gellértre, a Rudasra és a Széchenyire a gyógyfürdő jelleg és név engedélyezését. A főváros felterjesztésére a napokban leérkezett a belügyminiszter válasza. A 211.213/1933. számú le­irattal kapcsolatban a gyógyfürdők aktuális kér­déseiről beszélgettünk Kovácsliázy Vilmos tanácsnokkal, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának ezeket mon­dotta: — A belügyminiszter a Rudas és a Széchenyi für­dők gyógyjellegének engedélyezését bizonyos felté­telekhez kötötte. Az új fürdőtörvény szerint ugyanis a gyógyfürdő nevet csak az olyan intézmény hasz­nálhatja, ahol megvannak az összes kellékek valamely gyógymód sikeres elvégzéséhez. így megvan a lehetőség a gyógyulást kereső bete­gek elhelyezésére és elszállásolására is. A Széchenyi fürdőnél ezt a hiányt kifogásolta a miniszier. A Ru­das fürdőnél rámutatott a miniszter az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság észrevételeire. Azok alapján felhívta a főváros ügyeimét mindazokra a hiányosságokra, amiket a Rudas-fürdőnél már mi is régen tapasztalnunk. — A liudas-fürdő átalakítási terve most végleg elkészült. A legfőbb feladat a forrásvizeknek a für­dőbe való bevezetése. Ma a források egyrészóből a villamos vágányok alatt, a kocsiút mélyén, olyan régi berendezések vezetik a vizet, amelyek nem fe­lelnek meg a kívánt célnak. A fürdő épületéhez, amely szilárd, erős, nem nyúlunk hozzá, annál ke­vésbé, mert egyrésze műemlék is, csupán a beosz­tást változtatjuk meg és a rendelkezésre álló helyet célszerűbben használjuk ki. Az épületet aránylag­jelentéktelen átalakítással, a berendezések kicseré­lésével és alapos tatarozással olyan mintagyógyfiirdővé tudjuk átváltoztatni, amely a gyógyforrások ivókúráival egyesítve nem­zetközi viszonylatban is kifogástalanná alakul. Az épület átalakításával körülbelül 30—40 szállószobát, emelet létesítésével pedig 80 szobát nyerünk. A szálló előcsarnokából az ivócsarnokot fedett sétafolyosó köti össze. Az új Rudas környékének képe is meg­változik. A teherforgalmat az alsó rakpartra terel­jük át. A Dunára néző homlokzat előtti úttestet par­kírozzuk a Döbrentei-tértől egészen az Ásványvíz- üzem épületéig. A villamos-, autó- és a személyforgalom a Gellérthegy tövében levő úttesten lebonyolít­ható Ehhez a megoldáshoz a fürdőügyi bizottság szom­bati ülésében már hozzájárult. — A Széchenyi fürdő ellen a miniszter kifogása az volt, hogy a fürdőnek nincs szállodája. Erre vo­natkozóan is vannak terveink. Az egyik terv az, hogy a régi ártézi-fürdő épületét átalakítjuk kisebb gyógyszállóvá. Az ártézi-fürdő tudvalévőén évek óta le van zárva és az épületben csak a fürdőigazgató lakik. Az az elgondolásunk, hogy ezt az épületrészt megfelelő átalakítással és renoválással 30—35 szobás szállóvá átalakíthatjuk. Ez az épület kellemes környezetben a város­ligeti tóra néz. — Rövidesen megvalósul a Gellért-gyógyfürdő szanatórium osztálya is. A jövő évi költségvetésben erre a célra 50.000 pengő szerepel. Ha a közgyűlés megszavazza az összeget, akkor az a szárny, ahol jelenleg, az irodahelyiségek és több lakás van, arány­lag kevés költséggel gyógyosztálynak átalakítható a csendet és nyugalmat kívánó nehezebb betegek ré­szére. Ennek a gyógyosztálynak húsz-harminc szo­bája volna, körülbelül 50 ággyal. Ez n terv megvaló­sítása lesz az első lépés a reuma-gyógyihtézet. léte­sítéséhez. A belügyminiszter felhívása szerint három hónapon belül kell megtenni javaslatunkat a Rudas- és a Széchenyi-fürdő kiegészítésére. II fi. Hoifisz Hunén — építési vállalkozó Bodapert, TXL, Aréna-ét 78. TeL: Í9 0-M Vassxádfal kölcsönzés Miiig, Román és Stein mérnökük, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Népszin- ház-u. 13. Telefon: 43—1—44. Betón, makadám, aszfalt felvágásáhos Tegyen BÉRKOMPRESSORT 1.18KA JENö oklevele* gépésaméroBk, koaiproM©>l>érbe*dó Badópert, Vili., kerület. B»ro**-»tca TI. M. Telei onar'trn : 33-5-42 Szánthó Ferenc oki. mérnök, kövezömester W Budapest, L, tlenkina János-utca 17 fiüü1 Telefon: 55-147 Telefon: 55-1-87 illll Mnyájábóf: Réteges lapos követ, kerti utak valamint makadám utak építéséhez murvát, építkezésekhez köport, salakot OBERMAYER TAMÁS II., Fillér-utca 4^ sz. bényavállálkozó és fuvaros Telelőn: 67-7-68

Next

/
Oldalképek
Tartalom