Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-10-18 / 42. szám

Budapest, 1933 október 18. 5 Borvendég f erenc alpolgármester: Az Andrássy-út meghosszabbílása és az Erzséöef- sugárút megnyitása érdekében folynak a tárgyalások A Közmunkák Tanácsa sürgeti a végrehajtást és a szükséges ingatlanok megvásárlásának pénzügyi lebonuolliásánál célra­vezetőnek tartja a Községi Takarékpénztár bekapcsolódását A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén ismét napirendre került két közelfekvő nagy terv: az Andrássy-út meghosszabbítása és az Erzsébet-sugárút megvalósítása. Az ülésen olyan hangok hallatszot­tak, hogy a főváros most használja fel az alkalmat az Adrássy-út meghosszabbításánál elképzelt tenge­lyében fekvő telkek megvásárlására, és gondoskodjon arról, hogy a főváros fejlődésének biztosítására az Andrássy-út meghosszabbítása mielőbb megkezdőd­jön. Az Erzsébet-sugárút ügyében is sürgető kíván­ságok hallatszanak és várospolitikai körökben érthe­tetlennek tartják, hogy a kidolgozott és rendelke­zésre álló tervek végrehajtása állandóan húzódik. A két nagyjelentőségű akció akadályairól és esetleges kilátásairól folytattunk beszélgetést Borvendég: Ferenc alpolgármesterrel, aki a következőképpen nyilatkozott a Fővárosi Hír­lap munkatársának: — Az Andrássy-út meghosszabbítása és az Erzsébet-sugárút megvalósítása valóban sür­gős feladat, de mindkettő a Közmunka Tanács feladatkörébe tartozik. Az Andrássy-út ügyé­ben az elmúlt hetekben tüzetes megbeszélés volt az illetékes tényezők között, ami azonban végső eredményt nem hozott. A terv útjába pénzügyi akadályok tor­nyosulnak és különösen az Erzsébet Kempelen Ágroston műszaki főtanácsoshoz, a városrendezési és szabályozási ügyosztály vezető­jéhez fordultunk felvilágosításért, aki a Fővárosi Hírlap munkatársát a következőkben tájékoztatta: — Az Andrássy-út meghosszabbítása évtizedes probléma és annyira elő van készítve, hogy annak megvalósítása tulajdonképpen bármely pillanatban megindítható. A Hermina-útig a valóságban már meg is van az Andrássy-út meghosszabbított útvo­nala és évekkel ezelőtt ezzel volt összefüggésben a városligeti tó hídjának olyan végleges vasszerke­zettel való átépítése, hogy a teljes közúti forgalmat Is elbírja. sugárút megnyitása igényel 3 millió pengőt. Ez az összeg ma a fővárosnak nem áll rendel­kezésére, holott a Közmunka Tanács azt kí­vánta, hogy a költséget a főváros előlegezze, illetve annak egy részét vállalja magára. A tárgyalások mindazonáltal folyamatban van­nak és annakidején megfelelő javaslat kerül a tanács, illetve a közgyűlés elé. Az Erzsébet- sugárút megnyitásának előfeltétele tudvalevő­leg a Károly-körút 15. sz. bérház megvásárlása volt, mert annak a területe képezi a tervek sze­rint az új útvonal torkolatát. Felmerült az a kívánság, hogy ezt az épületet bontsuk le. Fel­fogásom szerint azonban mindaddig nincs ér­telme a Károly-körúton egy üresen álló nagy te­leknek, amíg a sugárút céljaira a pénzügyi fel­tételek nincsenek tisztázva. Ha a tanácskozá­sok eredménnyel járnak, úgy természetesen a sugárút létesítése az útvonal útjában álló épület lebontásával kezdődik, de nézetem szerint idő előtt fölösleges volna a Károly-körút mai képét elcsúfítani és a város közegén homoktengert létesíteni. Úgy tudom, hogy a Közmunka Tanács legközelebbi ülésén újból megvitatás alá kerülnek a részletek és ha a pénzügyi helyzet valamelyest is javul, úgy a két nagyarányú városrendezési akció megindul a maga útján. A megszerzendő területek csak egy részét használ­nák fel az útépítéshez, a többit parcellázás útján értékesíteni lehetne. — A Közmunka Tanács legutóbb leiratot, intézet a fővároshoz és abban arra kéri a polgármester urat, hasson oda, hogy az ingatlanszerzési tranzakció a Községi Takarékpénztár bekapcsolódásával kielé­gítő módon lebonyolítható legyen. Az új útvonalnak igen nagy jelentősége lenne nemcsak városrendezési és városfejlesztési szempontból, hanem azért is, mert a Vác és Gödöllő felé irányuló közúti forgalom je­lentékeny része itt volna lebonyolítható. Ami u to- lekmegszerzést illeti az ingatlanok megvásárlásához 380.00!) pengő készpénzre lenne szükség és 240.000 pengőbe kerülne az út- és csatornaépítési munkák végrehajtása, ilyenformán 020.000 pengő a tényleges szükséglet. Ebből azonban csak a meg­hosszabbítás felét lehetne megcsinálni, mert a fővá­ros határáig vezető Andrássy-út kiépítéséhez összo- sen 1,200.000 pengő kellene. A Közmunka Tanács sürgető átirata dolgában érdeklődtünk a Községi Takarékpénztár vezetőségénél is, ahol a következő választ kaptuk: — A szóban forgó telkek megvásárlása már ré­gebben foglalkoztatja a Közmunka Tanácsot és ezekbe a tárgyalásokba belevonták a Községi Takarék­pénztárat is. A telektulajdonos Útépítő rt. tulajdon­képpen részvényeit akarja eladni és ezért 520.000 pengőt kér, amely öszegben természetesen bennefog- laltatnék a telkek vételára is. Ebből 150.000 pengőt készpénzben akar, 370.000 pengő értékben pedig in­gatlanokat is elfogad. A másik telektulajdonos 230.000 pengő vételárat igényel. A telkeket nem a főváros, illetve a Községi Takarékpénztár venné meg, hanem a Köz­munkatanács, a Községi Takarékpénztár dolga a vételár hitelezése lenne. A Községi Takarék ezeknél a tárgyalásoknál nem tett egyebet, mint a kötelező gondosággal járt el és képviselte a főváros közönségének érdekeit. ¥ A polgármester most jelentéstételre szólította fel az illetékes tényezőket, meghallgatja a Községi Ta­karékpénztárat is, azután adja meg a válaszát a Közmunka Tanácsnak. A főváros vezetősége előtt mindig rokonszenves és fontos programpont volt az Andrássy-út meghosszabbítása, de a mai nehéz időkben szokszorosan kötelezi a megfontolás és az elővigyázatosság olyan nagy horderejű pénzügyi kérdésben, mint aminőt a Közmunka Tanács kér a fővárostól, illetve a Községi Takarékpénztártól. Nincs ajánlat a Vásárpénztár monopóliumának átvételére flz autonómia döntése után azonnal megkezdik a felszámolást Sdlyos százezrek szükségesek a telekvásárlásokhoz A nagyérdekességű tervek műszaki vonatkozá­sairól azokra a közmunkatanács a kisajátítási op­ciót be is tábláztatta. A Hermina-út és a Hajcsár-út között a meg­nyitáshoz szükséges telkek már rendelke­zésre is állnak, csak a Hajcsár-út és a főváros határa között elterülő vonalon van még hátra a magántulajdonban lévő ingatlanok megszerzése, illetve kisajátítása. A meg­hosszabbított Andrássy-út átlag ötven méter széles lenne, megosztott profillal és megszakítva olyan te­rekkel, mint az Oktogon és a Körönd. A Milléniumi emléktől a határig még mintegy kilenckilométeres út­vonal kiépítéséről volna szó. Ez olyan hatalmas munka, amit egyszerre elvégezni és elkezdeni nem lehet. — Az útvonal meghosszabbításához szükséges ingatlanok javarészt a Budapesti Útépítő Részvény- társaság tulajdonában vannak, a kisebbik rész pe­dig egy Homor nevű ingatlantulajdonosé, összesen 38.500 négyzetöl területet kellene kisajátítani, ebből 29,534 négyzetöl az Útépítő rt.-é. A közmunkatanácsnak a tulajdonosok már felajánlották az ingatlant megvásárlásra és Példátlanul viharos légkör előzte meg a Vá­sárpénztár ügyeinek törvényhatósági tanácsi vitá­ját és az elmúlt hetek minden izgalma érezhető volt a nevezetes tanácskozás előtt. Az elképzelt éles kirobbanásoknak azonban elejét vette Sipőcz Jenő polgármester tökéletesen tárgyilagos jelentése, amely minden kétséget kizáróan feltárta a Vásár­pénztár működésének egész történetét és azokat a részleteket, amelyek kimutatják, hogy a vesztesé­gekért milyen körülmények és tényezők okolhatók. Azzal a ténnyel, hogy a polgármester elfogadta a vizsgálóbizottság jelentését és hogy hozzájárult a szükségessé vált bűnvádi és fegyelmi eljárások megindításához, a Vásárpénztár ügye elvesztette politikai és személyi vonatkozásokban várt érdekességét, a lelkes ünneplés pedig, amely a polgármestert a taktikai okokból ellene benyújtott fegyelmi indít­vány leszavazása után körülövezte: fényes bizonyí­téka annak, hogy Sipőcz Jenő polgármester sze­mélye olyan érték, amelyet a jövőben meg kell óvni a politikai mesterkedések minden kísérle­tétől. Miképpen alakult az intézmény további sorsa? — erre irányul most az általános érdeklődés. A Fővárosi Hírlap munkatársa a Vásárpénztár to­vábbi sorsáról a következő illetékes helyen származó nyilatkozatot kapta: — A törvényhatósági tanács kimondotta a Vásárpénztár ügyeinek likvidálását és a különböző eljárásoktól függetlenül fogják tár­gyalni azt a kérdést, hogy a továbbiakban mi történjék evvel az intézménnyel. A Vásárpénz­tár Részvénytársaság feltétlenül felszámolás alá kerül és az ezzel megbízott szakközegek várják a törvényhatóság további utasításait. Az a terv, hogy a Húskereskedelmi Rt. csődöt kérjen és ezzel lehetőség nyíljon az adonyi bérleti szer­ződés felbontására; kétélű fegyver, mert a szavatosság a részvény többség gél rendelkező Vásárpénztár ellen továbbvihető és így a szándékolt cél, a terhes szerződéstől való sza­badulás. aligha válik valósággá. — A Vásárpénztár monopóliumát a pol­gármesteri előterjesztés a Községi Takarék­pénztár bérletébe kívánja adni 30 évi időtar­tamra. A város pénzintézete azonban attól tartva, hogy a mai viszonyok között nem ke­rülhető el a veszteséges üzletvitel, 250.000 pengő szubvenciót kért arra az esetre, ha az év végi üzletere dmany deficitet mutatna. Ilyen körülmények között komoly meggondo­lás tárgya, hogy a Vásárpénztár a Községi- Takarék érdekkörébe jusson, tehát más meg­oldás után kell nézni. Az a híresztelés, amely szerint a Vásárpénztár monopóliumára kon­krét ajánlat fekszik a polgármester előtt, nem felel meg a valóságnak, mert annak ellenére, hogy hallottunk bizonyos elgondolásokról, tényleges ajánlattal a fővárosnál nem történt jelentkezés. — A Vásárpénztár értékesítésére ezidő- szerint nem kínálkozik más mód, minthogy a monopóliumot bérbe adjuk. A polgármester valószínűleg nyilvános versenytárgyalást hirdet a Vásárpénztár monopóliumának érté­kesítésére, amelynek a feltételeit oly módon fogjuk megállapítani, hogy abból a főváros­nak ne ráfizetése, hanem megfelelő haszna le­gyen. * A Vásárpénztár jövőjéről a törvényhatósági ta­nács csütörtöki ülésén tárgyalnak és bizonyosan olyan megoldást hoznak, amelynek révén az intéz­mény további sorsa biztosítható lesz. Mint ismeretes, a polgái’mester a királyi ügyész­séghez áttette a Vásárpénztár ügyében lefolytatott vizsgálat bizottsági jelentését. Az ügyészségen Bá­rót hy Pál dr., az ügyészség elnöke a nyomozás le­folytatásával Temesváry Gyula dr. ügyészt bízta meg, aki egyelőre az iratokat tanulmányozza és az­tán majd megteszi előterjesztését. HUNNIA roleitalteeiii SLm iöA ffisa ö fis» ffiiifliBB y I ««»agggBasgggic-iá: . rac-ea-i Faszövött és vászon roletta KSeaSjiSHKKSSSSSíK Budapest, IV., Vámház-körut 4. tat. Telefon: 84—6—19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom