Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-18 / 42. szám
4 Budapest, 1933 október 18. Gy&'Meres reformod a l£eriiieíi kosziga&oaíá&ban Messzámoló a racionalizálás elöreJ&aladlásáról — UJliól szabályozzák az üzemek, és intézmények személyzetének alkalmazását A főváros elnöki bizottsága a legközelebbi hetekben ülést tart, amelyen Felkay Ferenc dr. főjegyző, a fővárosi közigazgatás racionalizálásának polgármesteri biztosa beszámol a közigazgatás egyszerűsítése és megjavítása körül eddig elért eredményekről és az előkészület alatt álló további intézkedésekről. A racionalizálás ezidőszerinti állásáról érdeklődtünk Felkay Ferenc dr. főjegyzőnél, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A székesfővárosi közigazgatás racionalizálásának előkészítése nagy és komoly feladat, amelynél minden javaslatot alapos megfontolásnak kell megelőznie. A főváros közigazgatásának és adminisztrációjának racionalizálási munkájában ki kell domborítani azt a szempontot, hogy lakosságának összetétele, viszonyai, szükségletei és közigazgatásának berendezései egészen más természetűek, mint a vidéki városokban, vagy a vármegyei autonómiákban. A fővárosi racionalizálás feladata három irányban folyik: 1. a jogszabályok termelése, gyűjtése, használata, 2. a gyakorlati végrehajtás munkája, 3. a tisztviselők továbbképzése és irányítása. A racionalizálásnak sok olyan szervezési módosítást kell javasolnia, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az élethez, a polgárság ügyes-bajos dolgaihoz. A fővárosi köz- igazgatás újjászervezésére azért is szükség van, mert az utolsó öt-hat évtized alatt háromszázezerről egymillió fölé emelkedett a lakosság száma, már pedig a régi közigazgatási rendszer sok vonatkozásban nem számolt ilyen nagy népességgel, hanem az akkor még aránylag kis város irányításának életére rendezkedett be. — A közigazgatás tulajdonképeni reformjának első fontos lépése lesz az új szervezési szabályzat életbeléptetése. A központi igazgatásról intézkedő szervezési szabályzat nagyjában már elkészült. Ennek a szabályzatnak az összeállításánál meg kellett vizsgálni az egyes szervezetek, intézmények és hivatalok feladatait,- a különböző intézmények és hivatalok között fennálló kapcsolatokat. Megállapítottuk, hogy meg van-e az az azonos ügyekben intézkedő hivatalok és intézmények között az összhang, nem intéz-e ugyanazon munkakört feleslegesen több hivatal, megvizsgáltuk, nem lehetne-e az azonos természetű munkaköröket egy hivatalnál összpontosítani. Meg kellett állapítani, hogy a decentralizált feladatokat végző alsófokú hatóságok munkájának központi irányítása meg van-e, hogy az egységes eljárás az egész főváros területén biztosítható legyen. Külön szabályzat intézkedik a kerületi elöljáróságok szervezetéről és munkaköréről. Itt vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a kerületi elöljáróságok némely feladatát nem volna-e helyesebb centralizáltan intéztetni, vagy megfordítva egyes központi feladatokat, nem volna-e célszerűbb a kerületi elöljáróságok útján végeztetni. Kutatni kell, hogy az egyes munkakörökben nem viszik-e túlzásba az ellenőrzést, ami feleslegesen drágítja az adminisztrációt. A másik fontos feladat az ügyiratkezelés reformja, mert az a munka, amely a segédhivatalokban folyik, az egész közigazgatás alfája. Megboldogult elődöm, Gallina tanácsnok e tekintetben a decentralizációs rendszer híve volt, úgyhogy minden ügyosztály maga végezze ezt a munkát: az iktatástól egészen az irattározásig. Hogy ezt a rendszert be tudja vezetni, bizonyos átmeneti intézkedéseket léptetett életbe. Ennek a decentralizációs rendszernek vannak kétségtelenül előnyei, de hátrányai is. Egyik nagy hiányossága, hogy ahány ügyosztályban megfordul az akta, annyi számot kap, végül már öt-hat számot is feljegyezhetnek, ami nem kis zavart okozhat. Ezért inkább a központosított kezelést tartom jobbnak és itt próbálunk olyan reformokat bevezetni, ami olcsóbbá és gyorsabbá teszi az ügyek intézését. Egyik ilyen terv az, hogy csak a fontosabb aktákat iktassák. Erre vonatkozólag szolgálati szabályzat fog majd megjelenni, mely felsorolja, hogy melyek azok az ügyek, ahol az iratokat iktatni kell és hol lehet azt mellőzni. A másik törekvés az, hogy o segédhivatalból a lehető leggyorsabban kerüljön az akta az intézkedő referens kezéhez, mert ma bizony 3—í napig is eltart ez az út. — A már említett szervezeti szabályzat mellett előkészület alatt van a kerületi igazgatásra vonatkozó szabályrendelet. Itt az a törekvés érvényesül, hogy a középfokú hatóságok munkáját amennyire lehet tehermentesítsük, hogy ezzel több idő jusson a komolyabb feladatok megoldására., míg az adminisztráció túlnyomó része az elsőfokú hatóságok, az elöljáróságok feladata lesz. A főváros nyugdíjszabályrendeletét mindaddig nem lehet végleges formában elkészíteni, amíg a parlament elé kerülő nyugdíj- törvény tervezetét nem ismerjük. A tervezetet a kormány még nem küldte le hozzászólás végett a fővároshoz. Állítólag az új nyugdíj- törvény részben meg fogja hosszabbítani a szolgálati-időt még pedig általánosan negyven évre, ezzel szemben van egy olyan elgondolás is, hogy 25 évi szolgálat után bármelyik tisztviselőt nyugdíjba lehessen küldeni. Ismétlem a főváros vezetősége a törvénytervezetet nem ismeri és majd csak akkor készítheti el a maga szabályrendeletét, ha a törvény- hozás a vonatkozó törvényt már megalkotta. A nem kifejezetten közigazgatási vagy közoktatási státusba tartozó fővárosi alkalmazottak felvételét és alkalmaztatását mostanáig nem szabályozta egységes szabályrendelet, hanem részben a régebbi gyakorlat, részben a korábbi fővárosi törvény voltak e téren az iránymutatók. De nem szabályozta ezt a kérdést az új fővárosi törvény sem, hanem mindössze azt mondotta ki, hogy errenézve záros határidőn belül megfelelő szabályrendeletet kell alkotni a törvényhatóságnak. A fővárosi intézetek, közintézmények, közművek és nem részvénytársasági formában működő egyéb üzemek állásainak betöltését szabályozó új rendelettel most készült el a Felkai Ferenc főjegyző vezetése alatt álló racionalizálási és kodi- fikációs osztály. A tervezetet a napokban az elnöki ügyosztály szakbizottsága tárgyalta le, azután hamarosan a tanács elé kerül. Nagy idegenforgalmi attrakció /esz a Mellért pezsgőfürdő'je Naprói-napra emelkedik a gyógy forr ások népszerűsége —■ Megnyílt a Rudas fürdő rádium-osztálya — Komoly tervek a reuma-kórház és a Qel/ért-szana tórium megvalósítására Az elmúlt napokban Sipőcz Jenő polgármester és Liber Endre alpolgármester Kovácsházy Vilmos tanácsnok és Bánlaky Géza központi igazgató kalauzolása mellett megtekintették a Gellértfürdő- nek azokat az osztályait, ahol a közeljövőben nagyjelentőségű átalakításokat akarnak végrehajtani. így először a Gellértfürdő télikertjében tartottak szemlét és a bemutatott tervek alapján hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy városgazdasági ügyosztály a közeljövőben a tanács elét terjessze a pálmaház üvegcsarnokában tervezett „télihullám“ tervét. Azután megtekintették az igazgatósági osztályt, amelyet szanatóriumi, illetve fürdő gyógyintézeti osztálynak akarnak átépíteni, hogy a fürdő gyógyjcllegét minél inkább érvényesíthessék. Ezekről a tervekről és a gyógyforrásokról kapcsolatos egyéb aktuális kérdésekről Kovácsházy Vilmos tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Gellért hullámfürdőjének páratlan népszerűségéből következtetve nagy reményeket fűzünk a pálmaházban tervezett fedett fürdőhöz is. Ez tulajdonképpen nem hullámzó medence, hanem pezsgőfürdő lesz, amelyet a gyógyfürdő pneumatikus kamrái révén sűrített levegővel pezsegtetnek. Az újszerű, egész Európában talán egyedülálló fürdő minden bizonnyal mint idegenforgalmi attrakció is beválik. Az építkezés nem kerül sokba, 180—200 ezer pengőre van szükség mindössze, amit a gyógyfürdők kölcsönből teremtenek elő. Az építkezés költségeit remélhetőleg 3—í év alatt amortizálja a jövedelem. Az új fürdő építéséhez 3—4 hónapra van szükség csupán, mert csak medencét kell építeni, egyébként minden úgyszólván változatlan marad a télikertben. Az újonnan megnyitott gyógyforrások népszerűsége napról-napra nő. örömmel állapítom meg, hogy felügyelt a budapesti orvostársadalom is. Az Attila és Juventus források megnyitása óta a források forgalma mintegy 39 százalékkal emelkedett. Komoly probléma volt, hogyan tegyük lehetővé a két új forrást látogató közönség számára a téli kurá- zást, mivel az ivókutak a szabadban vannak. Végleges megoldásra a mostani gazdasági viszonyok között nem gondolhatunk, de azért sikerült átmeneti megoldást találni: pihenő és sétahelyül a Rudas fűtött előcsarnoka fog szolgálni. Novemben 1-én megürül a vendéglő helyisége is. Ennek a termeit is azonnal úgy alakítjuk át és rendezzük be, hogy már a télen a kúra céljára alkalmas gyógytermekké válnak. A Juventus forrás vizét be is vezetjük a Rudas előcsarnokába. — Elkészült és hétfőn reggel megnyitottuk a Rudas-fürdő rádium-osztályát. Egyelőre öt fürdőből álló osztályt létesítettünk. A rádiumos fürdők iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy félő, nehezen tudjuk az igényeket majd kielégíteni. — Valószínűleg még ebben a hónapban a tanács elé kerül a Rudas-fürdő belső átépítésének terve, amelyet a szakbizottság már letárgyalt. Ez szintén néhány százezer pengős munka, amellyel megtudjuk csinálni az első reuma-kórházat, illetve szanatóriumot. A fővárosnak ezeket az áldozatokat meg kell hozni, mert a céltudatos és komoly propaganda révén egyre fokozódik a külföldi betegek érdeklődése és különösen örvendetes az északi államok reumás betegei részéről megnyilvánuló érdeklődés. Ahhoz, hogy fokozott propagandát és nagyobb eredményeket érjünk el, első előfeltétel, hogy megfelelő berendezkedéseink legyenek, ezért sürgős a Gellértfürdő szanatóriumosztályának és a Rudasfürdő kórházának a megvalósítása. ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖ VEZÓMES TEREK, ÚT-. CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA Vili, FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. GRÓSZ FRIGYESOKL MÉRNÖK w ÉPÍTÉSI ÉS KÖ- VEZÉSI VÁLL. TEL.i 86-0-64 SZ. BUDAPEST, I., BERCSÉNYI-Ü. 7. II. 3 _______________ HA JNAL IMRE oki. mérnök, kövezömester Budapest, IX., Üllői-út 55. sz. Telefon : 386—93. Telefon s 386—93. II EL Halász Hubei t ◄-----ép ítési vállalkozó Budapest, TTL, Aréna-ót 70. TeL: »9-0-OS Vassxödfal kölcsönzés König» Román és Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Népszin- ház-u. 13. Telefon: 43—1—44. Betón, makadám, aszfalt fölvágáaáhoi vegyem BÉR KOM PRES SO RT 1,1 SKA JKNÓ oklevele* p;ópéazméni!St, kompreeior-bérboadó Budapest, VHI., kerület. Barosa-uto* 77. la. ToWonaaim : 55-6-TS. Szánt hó Ferenc ■ oki. mérnök, kövezőmestv Budapest, /., Menkina János-utca 17 Telefon: 55-1-87 Telefon: 55-1-87 ÜSS X liSiaS bányájából: Réie&es lapos követ, kerti utak valamint makadám utak építéséhez murvát. Épitkezóaekhez köport, salakot OBERMAYER TAMÁS n.,UFiir A p E -s T’ bányavállalkozó és- fuvaros Fillér-utca 4. sz. Telefon: 57-7-58
