Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-11 / 41. szám
2 Budapest, 1933 október 11. — A pályaterveket tizenkét tagú zsűri bontja fel Sipőcz Jenő polgármester elnöklésével. A polgármester úr a zsűrit a legrövidebb időn belül összehívja. A gyakorlat szerint a zsűri kiküld egy selejtező bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy kiválassza azokat a pályaterveket, amelyek semmiféleképpen sem jöhetnek számításba. Ezeket azért kell kiselejtezni, hogy a plénum munkáját ezzel megkönnyítsük. A törvényhatósági tanács három díjat tűzött ki: az első díj 5000, a második 3000, a harmadik 2000 pengő. Ezenkívül megveszünk még öt pályázattervet 500—500 pengőért. A zsűri döntése után kerül sor a konkrét előterjesztés elkészítésére, amely a kivitelezésre vonatkozóan tesz javaslatot a törvényhatósági tanácsnak. Ügy gondolom, hogy a tél folyamán megfelelően előkészíthetjük ezt a kérdést a döntésre, ami azt jelenti, hogy a Tabán újjáépítésének a munkálatai már kora tavasszal megindulhatnak. Amikor a törvényhatósági tanács úgy határozott, hogy új pályázatot kell kiírni, hivatalos részről aggodalmuknak adtak kifejezést amiatt, hogy a Tabán újjáépítéséhez, vagyis a közművek létesítéséhez szükséges fedezet nem fog rendelkezésre állani. Alkalmunk volt ebben az ügyben magával Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszterrel beszélni, akihez azt a kérdést intéztük, hogy a kormány tud-e megfelelő anyagi segítséget nyújtani a fővárosnak a Tabán újjáépítésének a céljaira. Fabinyi Tihamér dr., kereskedelmi miniszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A kormány az egyes szakminiszterek referátuma alapján éppen most dolgozott ki konkrét közmunkaprogrammot, amely a tél folyamán, de legkésőbb a tavasz elején, valósulhat meg. Ebben a beruházási és közmunka- programmban szerepel a főváros ilyenirányú terveinek a támogatása is. Elsősoban éppen a Tabán újjáépítésének a megindulásáról van szó, amelyhez a kormány megfelelő segítséget akar nyújtani. Az Ipari Munkaszervező Intézetnél hatmillió pengő áll rendelkezésre, amit a főváros vezetősége részére tartunk fenn, éppen abból a célból, hogy a Tabán újjáépítéséhez és a közművek lefektetéséhez szükséges fedezet biztosítva legyen. Ebből a szempontból tehát semmi akadálya sincs annak, hogy a Tabán újjáépítésének a munkálatai már a legrövidebb időn belül megindulhassanak. Magam is érdeklődéssel várom, hogy a főváros illetékes szervei mikor hozzák meg döntésüket az újjáépítés megkezdését illetően. A döntést rendkívül sürgősnek tartom, mert a Tabán újjáépítése speciálisan az a közmunka, amelynél sokféle iparág nyerhet foglalkoztatást. * Borvendég Ferenc alpolgármester és Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszternek ez a nyilatkozata alkalmas arra, hogy a Tabán újjáépítésének megkezdése tekintetében kifejezésre juttatott aggodalmakat eloszlassa. A tél folyamán megtörténik az előkészítés, tavasszal pedig megindulhat a munka: az Ipari Munkaszervező Intézetnél rendelkezésre áll az a hatmillió pengő, ami legalábbis egyelőre biztosítja az építkezés megindítását. S 0 R G fl S igazolvány képek 2 drb rendeíéanél Ä® I MÜteffein, darabja ^WfeiiL | VI., András sy-ítt 39 PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ MOCKAU K. A C M A N OKL. GÉPÉSZ- ÉS KÖZGAZDASÁGI MÉRNÖK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, IV., IRÁNYI-UTCA 21. SZ. TELEFON : 89-7-13. P&FI SZELLŐZŐ BERENDEZÉSEK SCilliDAOER FERENC MAGÁNMÉRNÖK BUDAPEST, III., FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06. Minden tipusu személyes teherautó alkatrészek raktára SCHLESINGER B. Riulapost, V., Csftky-utca 70. Teherautók és pótkocsik f ERVITIA ■zAUItmAnyozó szövetkezet Iroda: NagyvAsArtelep, Irodaépület II. 48- Telefon: 40-8-48 Mindenkinél gzakBzerUb- l)cn és mindenkinél olcsóbban szALllt a nagyvAsArteleprÓl Három közgyűlési napon tárgyalják a lakbérszabályrendeletet Nagy vita és számos módosító indítvány várható a törvényhatósági bizottságban — Kötelezővé teszik a házszámok kivilágítását — Debrecenben beiktatták a főváros szabályrendeletét Még ezen a héten megkezdődik a főváros őszi munkaidénye, mert a pénteki közgyűlés a legfontosabb teendők egyikét: a lakbérleli szabályrendelet tárgyalását tűzte napirendre. A főváros közönsége feszült érdeklődéssel ügyeli a sorsára oly messzemenő kihatást gyakorló rendelettervezet alakulását, mert ettől reméli, hogy végre kiegyenlítik azokat a hátrányokat, amelyek ma még a lakásbérlők és a háztulajdonosok között rovására fennállanak. A lakbérszabályrendeletet tudvalevőleg két és fél évvel ezelőtt tárgyalta a lakásügyi albizottság és annak minden pontját a leglelkiismeretesebben elbi- rálta. .Legfontosabb rendekezése az új tervezetnek, hogy lehetővé teszi igazságtalannak vélt lakbér esetén a megfelelő lakbéregyeztető eljárást és ezzel módot nyújt a bérlőknek ahhoz, hogy bírói ítélet jogérvényével rögzítsék le méltányos lakbérüket. Másik kiemelkedő rendelkezés a liftpénz mai rendszerének megreformálása, mert mindenütt képtelenségnek tartják, hogy a bérlők a megfelelő emeletre való feljutásért külön horribilis díjat űzessenek. A lakók felfogása szerint a lift tartozéka a lakásnak, amelyiknek csekély üzemköltségével szemben teljesen indokolatlan a 20, esetleg ennél is több filléres menetdíj. Előreláthatólag nagy vita várható a házmester-segédházfel- ügyelő probléma körül. amelynél a házmesterek tiltakoznak a házmesterpénz egyharmadának elvonása ellen, a segédházfelügyelők viszont szociális helyzetük és munkájuk méltányos honorálását látják abban, hogy ebből az összegből ők is részesedést kapnak. Huszár Aladár főpolgármester a kérdés fontosságára való tekintettel határozta el a lakbérleti szabályrendeletnek rendkívüli közgyűlésen való megvitatását és a számítások szerint három ülésnap szükséges ahhoz, hogy a közgyűlés állásfoglalása véglegesen kialakuljon. A háztulajdonosok érdekeltsége természetesen különböző módosító indítványokkal kíván fellépni, a közgyűlés túlnyomó része azonban a lakók érdekeit tartja szem előtt és nem hajlandó eltérni a lakbérszabályrendelet szellemétől, amelyet minden sorában az igazságosság és a méltányosság hat át. A rendkívüli közgyűlés pénteken kezdődik és valószínűleg hétfőn és kedden folytatódik a vita. A Fővárosi Hírlap munkatársa kérdést intézett Liber Endre alpolgármesterhez, aki a lakbérleti szabályrendelet vitájának megnyitása előtt a következőket mondotta: — A magam részéről ragaszkodom az eredeti javaslathoz, mert azt a mai viszonyok között összeegyeztethetőnek tartom a bérlők és a háztulajdonosok érdekei szempontjából. Annakidején, amikor a tervezet elkészült, szükségesnek tartottuk, hogy a törvénykészítéssel foglalkozó szervek, valamint szakemberek is véleményt nyilvánítsanak. Az igazságügyminsztérium kodifikáeiós osztálya, jogi vonatkozásaiban, teljesen megfelelőnek tartotta a tervezetet, a lakásügyi miniszteri biztosság pedig alapos tanulmányozás után a rendeletét Budapest számára feltétlenül életbelép- tetendőnek minősítette. Ilyen alátámasztások után érthető, ha a polgármester úr a javaslat eredeti elfogadását kéri, ez azonban nem jelent elzárkózást olyan indítványok elfogadása elől, amelyek gyakorlati célokat szolgálnak. Szó van arról, hogy indítvány hangzik el a házszámok kötelező kivilágításáról és egyéb kényelmet jelentő újításokról, amelyeket természetesen a legnagyobb készséggel elfogadhatónak tartunk. A háztulajdonosok és a lakásbérlők közötti jogviszonynak a tervezetben felsorolt formájához azonban mindvégig ragaszkodunk és feltétlenül teljesítendőnek tartjuk a rendelet elvi és gyakorlati intézkedéseit. * Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a budapesti szabályrendelet tervezet máris elfogadásra talált, — Debrecenben. A hajdúváros képviselőtestülete ugyanis a budapesti mintát vette alapul és azt majdnem szószerinti szövegezésben kötelezővé tette a város számára. A budapesti rendelet még mindig csak tervezet, ezzel szemben a vidéki város már alkalmazásba is vette a rendelet minden pontját. <mi iiwiiimmun 'I aiwvimiiB Összhangban a fővárossal kell elkészíteni a környék szabályozási tervét R Közmunkatanács hatáskörét erre a területre is kiterjesztik A főváros és a környék egységes városszabályozási programmjának kidolgozása évről-óvre késik, pedig a főváros vezetősége már több alkalommal szóvátette annak a szükségességét, hogy egyöntetű eljárást kellene biztosítani ebben a kérdésben. Számos szépen rendezett és kiépített budapesti útvonal a város határán zsákutcában végződik ahelyett, hogy" a környékbeli város igyekeznék beleilleszkedni a főváros út- és közlekedési hálózatába. Ebben a tekintetben követendő például London és környékének szabályozási terve szolgálhat. Nagy- London mintegy 300 község összeolvasztásából áll, de a City útvonalai megszakítás nélkül haladnak át a környező községeken. London perifériájára az ember észrevétlenül jut: az útvonal sehol sincs megszakítva. A régóta érzett fogyatékosságon segít a közeljövőben életbelépő új város- és községfejlesztési törvény, amelynek most készült el a tervezete és amelyet már meg is küldtek hozzászólás végett az érdekelteknek. Az új törvénytervezetről illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A városok szabályozása tekintetében előírja a javaslat, hogy a törvényhatósági és megyei városok, valamint az ötezer lakónál nagyobb községek a törvény életbelépésétől számított két éven belül kötelesek elkészíteni egész területük szabályozási tervét és az öt éven belül előreláthatóan beépítésre kerülő területek részletes szabályozási terveit. A javaslat részletesen felsorolja azokat a szempontokat, amelyekre a tervek elkészítésénél ügyelemmel kell lenni. így tekintetbe kell venni a városoknak, esetleg a szomszéd városoknak és községeknek várható fejlődését és az ezekkel már meglevő, vagy várható kapcsolatokat. A részletes tervek megállapításánál ki kell jelölni a közterek, játékterek, sétányok, középületek céljaira szolgáló területeket, az építési engedélyek kiadásánál pedig kötelezettséget kell vállalnia a tulajdonosoknak arra is, hogy az új útterületeket a saját költségükön kiépítik a gyalogjárókkal együtt. —■ A törvénytervezet a fővárost közelebbről lényegében nem érinti, annál kevésbbé, mert hiszen a főváros ezeket a szempontokat mostanáig is figyelembe vette és az új szabályozási terv egyébként is már a törvénytervezet megalkotása előtt munkában volt. Ellenben fontos a tervezetnek az a része, amely a környékbeli városokat kötelezi arra, hogy „a szomszédos városokkal fennálló kapcsolatokra, a szomszédos városok várható fejlődésére és a várható kapcsolatokra“ tekintettel legyenek az útvonalak kijelölésénél és hogy a szomszéd városoknak két éven belül el kell készíteni az általános szabályozási tervet. Ez az intézkedés a főváros szempontjából is örvendetes, mert sok visszás helyzetnek vet véget és lehetővé teszi, hogy Nagy-Budapest képének kialakulása ezentúl egységes koncepció szerint történjék. Valószínűleg már a közeljövőben intézkedés történik a Közmunkatanács hatáskörének olyan irányú kiterjesztésére, amely egységes elvek szerint fogja irányítani a környező városokban a városfejlesztési, az út-, csatornázási és a közüzemi munkákat, mert ma a környékbeli városok közművei egészen különböző rendszerek és méretek szerint épülnek. Például az újpesti vízvezeték csövei annyira gyengék, hogy. még abban az esetben sem lehetne közvetlenül bekapcsolni a budapesti vízmüháló- zatba, ha ilyen megoldás sürgős szükségessége felmerülne. A fővárosi vízművek hálózatának erős nyomása ugyanis szétvetné ezeket a gyenge csöveket.
