Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-04 / 40. szám
Budapest, 1883 október 4. 3 3oKÜ&änßfi3£p mmKiRAKM; Egy kis autarkiát! Nem mernénk állítani, hogy a budapesti közönségnek, amikor egy pohár aperitif szerű vacsoraelötti sörre sem igen jut pénze, akkor éjszakánkint a kiskutyákat pezsgővel itatná. Másszóval nem igen bí- zuyik abban, hogy az éjszakai lokálok valami rendkívüli üzletet csinálnának és ebben a városban senkinek sem menne valami nagyon jól a sorsa, csak éppen őnekik. Hát egy kicsit meg is értjük, hogy ilyen körülmények között fühöz-fához kapkodnak és nem túlságosan eredeti ötleteikből szeretnék kifacsarni azt a kis jövedelmet, amit a pezsgőtől hiába várnak. Ez lehet az oka annak, hogy amikor az ember széjjelnéz Budapest éjszakai életében, akkor azt látja, hogy amikor az egyik szórakozóhely fennen hirdeti, hogy nála bécsi görl-társulat bűbájait élvezheti a nyájas szemlélő, a másik angol sistersekkel és bogokkal büszkélkedik, itt spanyol táncosok csattogtatják a castagnettát, amott néger jazz teszi próbára a pesti csend'rendelet életbelépése óla amúgy sem túlságosan biztonságban lévő dobhártyánkat. Egyszóval lokáljaink nem a nézőtéren, hanem a színpadon és a. táncparketten, meg a zenekari pódiumon csinálnak idegenforgalmat. Hát gyorsan és nagyon kereken kijelentjük, hogy ilyen idegenforgalomra. egyáltalában nincsen szükségünk ebben a mai au tarkiás világban. Vájjon a lokáltulajdonos urak és dámák füléhez még mindig nem jutott el például az a szerény hírecske. hogy a nagy Németországban a nemzeti szocialisták úgy kizavarták a magyar artistákat, színészeket, muzsikusokat és énekeseket, mintha soha ott sem lettek volna. Nem. nemcsak a zsidókat, mindet, valamennyit egy szálig. De nemcsak a hitleri Németországban van ám ez így. Párizs, London, Bukarest, ha nem is olyan kurtán-furcsán, de szvitén csak kiutasítja a magyar artistákat, színészeket, sőt megvonják a játszási engedélyt világhíres énekművészeinktől is, akik pedig valaha, nem is olyan régen, igen magas tételekkel szerepeltek a magyar exportlistán. Aztán ott vannak a mi szegény cigányaink, akiket, ha idehaza egy kicsit meg is unt a közönség, de a külföldön még ma is rendkívül népszerűek lennének, ha ugyan őket is nem sújtaná az autarkia átka, és nem mutattak volna nekik is ajtót. Szegény füstös hadsereg sok-sok, babért szerzett a magyar nép számára már. most, azonban idehaza nyomorognak, mert egyrészt a kenyértelen bank- hivatalnokokból, magántisztviselőkből és más intelligens munkanélküliekből alakult jazz-bandák szorongatják őket, másrészt pedig a lokáltulajdonosok nem tudnak betelni a külföldi atrakciókkal, néger és egyéb muzsikusokkal. Nem, ez tovább így nem mehet. Budapest közönségének nem szabad eltűrnie, hogy ahány lokál, annyi külföldi atrakeói miatt bosszankodjék. Nem szabad eltűrni, hogy a mi művészeink, színészeink, énekeseink, zenészeink, artistáink és cigányaink azért nyomorogjanak, azért szenvedjenek, mert a külföldiek kiszorítják őket. Azok a külföldiek, akiknek hazájában a mieinket nem tűrték meg, hősiem ridegen útilaput kötöttek a talpuk alá. Nekünk egy pillanatig sem szimpatikus a mai kor rettentő betegsége, az autarkia. Mégis azt kell mondanunk ebben a pillanatban, hogy egy kis autarkiát nálunk is illenék alkalmazni. Amíg egyetlen állásnélküli művészünk, színészünk, artistánk, énekesünk, vagy cigányunk lesz, addig ide be ne tegye a lábát egyetlen más nációbeli, akár fehér, akár fekete komédiás. Van ugyan enyhe kis gyanúnk, és ez az, hogy nem mind fekete az, ami néger. Vagyis: nem mind idegen az az artista és muzsikus, aki nagyzoló és kétségbeesett üzletet csinálni akaró lokáltulajdono- sink reklámjában, mint előkelő külföldi szerepel. Láttunk mi már kisuvikszolt magyar embert is, hallottunk mi már boyokat és sisterseket zengő magyarsággal beszélni, mikor maguk között voltak. De ennek is tessék véget vetni. Ebben az ezer százalékos nacionalista világban ne legyen az egyetlen vonzóerő az idegen név, vagy a göndörre ondolált, feketére mázolt artista, hanem tessék szigorúan megkövetelni, hogy magyar ember magyar nevet viseljen még akkor is, ha kötélen táncol, vagy a jazz-dobot veri. Ha azután nem lesz Itt külföldi artista és a lokáltulajdonosok nem szédítenek kimondhatatlan ropogású idegen nevekkel, akkor majd jó lesz a magyar nóta, a magyar cigány, a magyar artista és a magyar énekes is. HömérőK (mutatószerk ecettől) FesxméröJk minden célra, minden kivitelben UNGAR LÄSZL0 pE U' 25 B ■ API PpU SZELLŐZŐ •fESELllE BERENDEZÉSEK SCI1UBJIUER FERENC MAGÁNMÉRNÖK BUDAPEST, III., FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06. Borvendég Ferenc alpolgármester és Lamotte Károly tanácsnok a bevételek visszaeséséről, a takarékosság határáról és az államtól járó kártalanítás jogosságáról Sipőcz Jenő polgármester az elmúlt napokban hozta nyilvánosságra a székesfőváros jövő évi költségvetésének tervezetét. Ügy várospolitikai, mint közgazdasági körökben nagy érdeklődéssel várták, hogy Budapest főváros milyen képet rajzol a jövő év munkájáról és hogy a siilyos viszonyok között milyen mértékig állja feladatainak ellátását az a közület, amely minden esztendőben gazdagította teendőinek sokaságát. Köztudomású, hogy hosszas tanácskozások és gondos előmunkálatok hárultak a pénzügyi osztályra, amíg a költségvetést tető alá juttatta és örvendetes, hogy ezt a tevékenységet most általános elismerés kíséri. A főváros költségvetése reális és méltóképpen áll arányban Budapest nagyságával, valamint gazdasági, kulturális és szociális jelentőségével. A költségvetési tervezet a jövő évre 156,578.456 pengő kiadást és 146,599.550 pengő bevételt irányoz elő a községi háztartásban, vagyis a várható deficit 9,978.906 pengő. Az üzemek költségvetése 166 millió pengő, úgy, hogy a főváros egész költségvetése végeredménye 322.6 millióra rúg: olyan összeg, amely a világvárosi metropolis nívójának fenntartását bizonyítja. A Fővárosi Hírlap munkatársa kérdést intézett Lamotte Károly tlr. pénzügyi tanácsnokhoz, aki a költségvetésről a következőket mondotta: — Ha végigtekintünk az évek óta vissza' térő bevételi grafikonon, akkor azt látjuk, hogy 1930 óta mindinkább csökkennek a jö vedelmek. Három évvel ezelőtt még több mint 208 millió pengőt irányoztunk elő, a jövő évre pedig ez a tétel 146 millió pengőre apad. A csökkenés harminc százalékra rúg és különösen az adóknál érvényesül a legnagyobb méretekben. 1930-ban a községi közszolgáltatás előirányzata 111 millió volt: 1934-ben 76.4 milliót várunk ezen a elmen. — Az adóbevételek visszaesése elsősorban a forgalmiadó fázisrendszerének bevezetésével magyarázható. Nem részesedik a főváros a liszt forgalmiadójából, felére csökkent a bor- fogyasztási adó hozama, és ha mindezekhez még hozzávesszük, hogy a jövő évben megszűnik a városi bélyegilleték is, akkor érthető, hogy a forgalmiadó 1930. évi 14 milliós tétele helyett a jövő évben csak 5.4 millióval számolhatunk. — A költségvetés egyensúlyba hozása eddig úgy töi’tént, hogy a polgármester a kiadásokat évről-évre csökkentette. 1981-ben 5 százalék, 1932-ben 5 százalék, 1933-ban 10 százalék, 1934. évre pedig újabb 10 százalékkal kellett a kiadásokat redukálni. Ezen felül a főváros takarékossági bizottsága, majd az Országos Takarékossági Bizottság is leszállította a főváros költségvetését, tehát a jövő évre a megtakarítás nem lehet több, mint 6.8 millió. Ha figyelembe vesszük, hogy a bevételek 16.8 milióval estek vissza, akkor kézenfekvő, hogy a kiadások további visszaszorításával sem lehet most a főváros költségvetését egyensúlyba hozni. „A bevételek összezsugorodnak, a kiadások megduzzadnak“ Különös ügyelem fordul az üzemek költség- vetése felé, amely intézmények a községi háztartás fundamentumát alkotják. Az üzemek komplikált előirányzatai Borvendég Ferenc alpolgármester gondos felügyeletével készültek, aki messzemenő módon vigyázott arra, hogy ezek a vagyontárgyak továbbra is megőrizzék a maguk stabilitását. Az üzemi előirányzatoknak a községi háztartásra gyakorolt hatásáról és általában a költségvetés főirányelveiről folytattunk beszélgetést Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Valamikor a főváros nagy üzemei ontották a pénzt a községi háztartás pénztárába, ma azonban az üzemek bevételei is csökkenő tendenciát mutatnak. Ilyenformán az üzemek hozzájárulása 5.1 millió pengővel kevesebb, mint az 1933. évi költségvetésben. Kivétel nélkül megállapítható az a tény, hogy az összes üzemek üzleti feleslegei visszaestek. A fürdőkre ráfizetünk, a BSzKRT pedig mentesül a jövő évben a rendkívüli területhasználati díj fizetése alól, ami egymagában 2.3 millió bevételcsökkenést jelent. — A bevételek tehát összezsugorodnak, a kiadások pedig bizonyos vonatkozásokban megduzzadnak. Az ostendei egyezmény értelmében a jövő évben újból megkezdjük a külföldi kölcsönök törlesztését, ami egymagában 1.5 millió új terhet jelent. A takarékosság valóban az első szempont volt a költségvetés összeállításánál és ez megnyilvánul az üzemeknél is, aminek azonban másik magyarázata az, hogy a forgalom és a fogyasztás is visszaesett. A közelmúltban az üzemi költségvetések végösz- szege a 200 milliót is túlhaladta, a jövő évre azonban csupán 166 millió, ami a takarékosÍU4MIRT 4.EOSOQD L MtMQjKQpefN kodas^ és a bevételi visszaesés együttes jelentkezésének a következménye. — Kénytelenek vagyunk ilyen körülmények között az állam támogatását igénybevenni, amely kérelemnek az az alapja, hogy a főváros éppen úgy, mint a többi város és község, csak 2 százalék forgalmiadóból kap részesedést, míg a felemelt forgalmiadó harmadik százalékából nincsen juttatás. A forgalmiadó harmadik százaléka után a részesedést a kormány rendelete értelmében külön alapba gyűjtik, amiből az elmaradt részesedésért a pénzügyminiszter a városokat és községeket kárpótolhatja. A fővárosban befolyt forgalmiadóból 1933. augusztus végéig 4.5 millió pengő gyűlt össze ilyen módon, ami az év végéig előreláthatóan 5 millió pengőre növekedik. Ezt az összeget kéri tehát a főváros kárpótlásul a kormányintézkedések következtében megcsappant adó jövedelmekért, * A törvényhatósági tanács októberi ülésszakán kezdi meg a költségvetés tárgyalását, majd sorozatos üléseken a közgyűlés foglalkozik a budget megvitatásával. A költségvetés elfogadott tervezetét november 15-ig terjesztik fel jóváhagyásra a belügyminiszterhez. ## C£>IR/BGr# L, BÖSZÖRMÉNYIÉT 28. (M, 74. TÜhunoí montéa, *-w MÍtóbua.) — SÖRÖZŐ — BBIDGB85ULO* — X&i&fSSKM Ü 3 Ä,>al s W jtlfff* I délután és est« 1 Hu« ’ CHARLES LAX JavMenebaro. REDŐ IGNÁC celluloidgyár Budapest, Vili., Sárkány-u. 5. Telefon: 34-4-90 és 41-2-73 ,CELLONA“ fürdőszobabátor, különleges reklámcikkek, játék- és díszműáru, tömegcikkek. ajióvédök. ax EGYSÉGES Glvaialos lapfa