Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-09-27 / 39. szám

Budapest, 1933 szeptember 27. 5 Elkeseredett salétromháború folyik a hentesfronton Súlyos és veszedelmes betegségek okozója a hús­iparban alkalmazott felületes konzerválás! rendszer A budapesti hentesiparosság régóta nincs meg­elégedve azzal a módszerrel, ahogyan a fővárosi Vegyészeti Intézet és Élelmiszervizsgáló Állomás végzi a kolbászfélék és húsáruk ellenőrzését. A kö­zönség egészségügyi érdekeinek védelmére hívatott intézet és a hetesiparosság között fennálló ellen­tétek a napokban egy feljelentésben robbantak ki, amelyet a Budapesti Hentesipar testület elnöke in­tézett a belügyminiszterhez. A feljelentés elpana- szolja, hogy a főváros vegyvizsgáló intézetének szak- véleménye alapján az elsőfokú közegészségügyi ha­tóságok tömegesen büntetik meg azokat a henteseket, akiknek kolbászárú készítményeiben 299 milligrammon felüli salétromot találtak. A hentesek beadványa szerint ezek a büntetések jogellenesek, mert hiszen teljesen ellentétben ‘állanak az Országos Közegész­ségügyi Tanács szakvélményével, amely szerint egy kiló húsáruban 2 000 milligram salétrom jelenléte közegészségügyileg nem kifogásolható. Elpanaszol­ják azt is, hogy a másodfokon intézkedő Országos Közélelmezési Kihágási Tanács szintén a fővárosi vegyészeti intézet helytelen szakvéleményét veszi alapul és a fellebbezések folytán eléje kerülő ügyek­ben a büntetéseket rendszerint felemeli 100—200 pengőre. A hentesek lehetetlennek tartják a fővárosi vegyvizsgáló intézet álláspontját és arra kérik a belügyminisztert, hogy teremtsen végleges rendet a salétrom ügyében. A hentesek és a fővárosi vegyészeti intézet sa­létrom-háborújának előzményeiről, az iparosok és az intézet között felmerült ellentétek okairól illetékes helyen a következő érdekes részleteket közölték a Fővárosi Hírlapi munkatársával: — A salétromot, mint pácolószert már nagyon régen használják a hentesiparban. Az orvosok és az élelmiszer-higiénikusok azonban soha nem látták szí­vesen ennek a szernek a jelenlétét, mert az egész­ségre nagyon könnyen hátrányos, sőt veszélyes le hét. A húsneműek konzerválásához, a füstölthús­áru előállításához ugyanis nincsen feltétlenül szük­ség salétromra, vagy csak nagyon kis mennyiség’ is elegendő. A hentesek a salétromot azért szeretik használni nagyobb mértékben, mert a salétrom hatásaként az elszíntelenedett, ki­fakult és áporodott húsáru is friss, piros színt kap. Maga a salétrom is elég ártalmas, hiszen a gyógy­szerkönyv is csak mint speciális esetekben alkal­mazható anyagot engedélyezi, a belőle keletkező nitrit viszont mindenesetben veszélyes méreggé vál­hat, ha nagyobb mennyiségben fordul elő. — Nálunk, Magyarországban 1911-ben került elő­ször szóba az élelmiszerkonzerválással kapcsolatban a salétromkérdés. Ekkor a belügyminiszter úgy ren­delkezett, hogy „a salétrommal kezelt húsneműeknél a salétromnak az egészségre nem ártalmas meg­engedhető maximuma kilogramonként 250 milli­gram“. Később, 1928-ban az akkori népjóléti minisz­térium egy konkrét esetből kifolyóan úgy intézke­dett, hogy ,,299 milligram salétrom az a mennyiség, amit 1 kgr. húskészítményre számítva veszélyesnek és ártalmasnak nem lehet tekinteni“. A fővárosi vegyészeti intézet a kormány állásfoglalásának meg­felelően a húsvizsgálatoknál 1928-ig a 250 milli­gramm, 1929 óta pedig a 299 milligrammnál nagyobb salétrom tartalmú húsárukat kifogásolta és ilyen CSMiDI HAZAK TERVEZÉSE, financirozása okleveles épüéssmér^ nők is kőművesmester taajaink által a legtö­kéletesebb sikerrel jár, BifTlI ÍPlTÍ MSI SÉEHUETE Budapest, IV„jPárisi­utca 1. Telefon: 88-3-97 A MAGYAR LOVAREGYLET szeptember 30, október 1, 7, 8, 14, 15-én VERSENYT TART. Versenyek kezdete délután 2.15 Helyárak: I. hely úri 4 pengő, hölgy 3 pengő, II. hely 2 pengő , III. hely 80 fill. Páholyülós 6 pengő, Ring 10 -3 pengő. Közlekedés villamoson 24, 29, 38-as kocsik­kal és a HÉV -en. Autóbusz Apponyi-térről 1.10 — 2.10 percig. Oktogon-térről 1.15—2 15. Átszálló­jegy 1 P. esetekben hoztak a kihágási hatóságok marasztaló ítéletet. A hentesek most egy 1932-bou hozott felső­fokú ítéletre hivatkoznak, amellyel kapcsolatban az országos közegészségügyi tanács annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy „2000 milligrammnál ke­vesebb súlyú salétrommal pácolt húst ártalmas anya­gokkal kevert tápszernek tekinteni nem lehet“. — A fővárosi vegyészeti intézet a salétrom túl­zott használatát aggodalommal látja, mert sokan tudatlanságból is kárt okozhatnak, amikor belekeverik a túlméretezett salétromot a füstölt húsok pácoló anyagába és a kolbász­félék töltelékébe. — Hogy a salétrom milyen nagy óvatosságot kö­vetelő szer, arra legfőbb bizonyság a gyógyszertanok tudományos megállapítása. A Vámossy-féle gyógy­szerkönyv a salétromról a következőket mondja: „Még híg oldatai sem közömbösek a gyomor hár­tyára és a vesét huzamos használat esetén izgatják.“ A salétrom tehát csak bizonyos esetekben alkalmaz­ható gyógyszer szerepel a magyar gyógyszerkönyv­ben. A magyar gyógyszerkönyv szerint salétromból legfeljebb öt centigrammot szabad egyszerre ada­golni és azokhoz a gyógyszerekhez tartozik amelye­ket a gyógyszertárakban óvatosan és más gyógy­szertől elkülönítve kell tartani. A nátriumnitrit fül­zúgást, szédülést, rosszullétet, rendetlen szívműkö­dést okozhat. Minthogy a pácba vagy a kolbásztöl­telékekbe is csak azért tesznek salétromot, hogy belőle nitrit keletkezzék, az e célra felhasználandó salétrommennyiségnek tehát nem szabad olyan nagynak lennie, hogy az abból keletkező nitrit az egészségre ártal­mas legyen. — A kolbász töltelékbe a zúglientesek a salétro­mot rendszerint szemmértek szerint szórják, holott annak orvosi adagját a patikában okleveles gyógy­szerész méri le pontos mérlegen, mint veszedelmes gyógyszert. így van aztán, hogy sok hentesáruban a megengedett 250—299 niilligramnál jelentékenyen több salétrom található. Ha a hentesek olyan keve­réket használnának a pácoláshoz, amiben száz kilo­gram konyhasó félkilográtn salétrommal volna ösz- szekeverve, nem kerülne a húsfélébe mérges anyag, ami a fogyasztókra ártalmas lenne. Ne gondolják tehát a hentesek, hogy a fővárosi vegyészeti intézet ellenségesen kezeli őket, hanem csupán kötelességszerűen a fogyasztóközönség életé­nek és egészségének biztonságát akarja meg­védelmezni. Hogy mennyire nem vezet bennünket semmiféle rosszindulat, azt azzal is megmutatta az intézet, hogy mindenkor készségesen állott tanáccsal, útbaigazí­tással a pácolás tekintetében a hozzáforduló iparo­soknak rendelkezésére, sőt ilyenirányú szakelőadáso­kat is tartott. — Lehetetlen azonban, hogy a legális ipar azono­sítsa magát a zúghentesekkel, akik lelkiismeretlenül és minden szükséges ismeret hiányában a legna­gyobb bajokat idézhetik elő. így például gyakran ta­pasztalja a vizsgáló vegyész, hogy a kolbászfélékbe régi kolbászmaradékok vannak belekeverve és miután ezeket a ma­radékokat állandóan további kolbászokba keverik, előfordul, hogy egyéves húsmara- dékok is forgalomba kerülnek. Hogy ebből a hullaméreggel fertőzött húsféléből egy parányi is milyen rettenetesen veszedelmes méreg, azt az orvosok és a szakemberek nagyon jól tudják. Sokszor tanácstalanul állanak szemben az orvosok egy-egy tifózus jellegű megbetegedésnél, amit eset­leg az ilyen lelkiismeretlenül készített és romlott kolbászáru idézett elő. Értesülésünk szerint a henteseknek az a törekvé­sük, hogy a húsáruk vizsgálatát a húsvizsgáló állo­másra bízzák. A közönségre azonban csak az meg­nyugtató, ha az élelmiszereket ezentúl is szakképzett vegyészek végzik. A legális hentesipar pedig ebben a törekvésben, a saját érdekében is, csak támogatni köteles a hatóságokat, mert ez az iparosság és a fo­gyasztóközönség közös érdeke. BAKÁCS ÉS SZABÓ , OKI.. MÉRNÖK, ÉS OKI.. JÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTEREK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK BUDAPEST, V., HODLÁN-UTCA 3 TELEFON: 27-9-56 SZIMPER JÓZSEF | STEINER ÉS SZIMPER CÉG VOLT BELTAGJA B I DÍSZ-, TEMPLOM-, SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ M. 9 I BUDAPEST, VII., GA1IAY-UTCA SO. SZ. 1 | ___________________TELEFON: 44-2-72. Jelentékeny en csökkent a Vízmüvek szénszükséglete Az üzemanyagmegtakarítás százezer pengőre emelkedett A vízmüvek igazgatósága pontokon állapította meg az üzem jövő évi költségvetését, amelynek fő összege 11,384.008 pengő. A költségvetés a legszüksé­gesebb kiadásokat tartalmazza és újítási tartalékra például egyetlen fillért sem irányoztak elő, holott 1932-ben még 413.043 pengővel dotálták ezt a tétel). Így sikerült azután 395.927 pengő felesleget kimu­tatni, amit a községi háztartáshoz való hozzájáru­lásra fordítanak. 24.972 pengővel csökkentették az üzemi tisztviselők fizetését, az anyagszükséglet ki­adásait 82.195 pengővel redukálták és új beszerzé­sekre mindössze 678.000 pengőt állítottak be a költ­ségvetésbe az 1932. évi 933.159 pengővel szemben. A vízművek költségvetésének alakulásáról az igazgatóság egyik tagjától a következő felvilágosítást kapta a Fővárosi Hírlap munkatársa: — A dologi kiadásoknál 44.415 pengő az emelke­dés, helyiségbérekre 4100 pengővel többet irányoz­tunk elő, mert helyszűke miatt új irodahelyiségek kibérlése vált. szükségessé és ezzel 5315 pengővel emelkedett a fűtés és a világítás költsége is. Arinak ellenére, hogy az üzemi tisztviselők fizetését 24.792 pengővel kevesebbre szabták, a személyi kiadások összege mégis 72.211 pengővel több az ideinél, amit az idézett elő, hogy szaporodott az alkalmazottak létszáma. A 24.000 pengős csökkkenés részben a fizetésreduk­ciók, részben az időközi nyugdíjazások folytán állott elő. A munkások bére a költségvetés szerint 42.914 pengővel emelkedik. Ez a többlet azonban úgy állott elő, hogy öregségi és rokkantsági járulékokra 50.000 pengős, kegy­díjakra pedig 10.000 pengőt kellett beállítani a költ­ségvetésbe. Az anyagszükségletre előirányzott összeg végeredményben 82.195 pengővel kevesebb. Az idei 52.000 mázsa szénnel szemben, jö­vőre már 20.000 mázsa szénre van csak szük­ség, mert az elektrifikálás és a Diesel-motorok szerelése nagyrészt befejeződött, úgyhogy a szénkiadás az előző évivel szemben 120.800 pengővel kevesebb. Csupán csak a kőbányai szivattyútelepen van még részben gőzüzem, a többi telepeken már az elektro­mos hajtású szivattyúk dolgoznak és Diesel-motorok vannak tartalékban. Az elektrifikálás révén a víz­műveknek 24,342.508 kilovatt óra elektromos áramra van szüksége, ami 6 fillérjével számítva 1,467.777 pengő kiadást jelent. Csökkent az olajkiadás is, mert az elektromos-motoroknak csak kevés olaj kell, a Diesel-motorok csak tartalékban szerepelnek, gőz­üzem pedig jövőre már nem lesz. Az elektromos áramfogyasztás növekedésével járó kiadás-többletet, a szén és olaj megtakarítással járó megtakarítást egybevetve, végösszegben 103.383 pengő, amit üzem­anyagon a főváros az előző évvel szemben megtaka- rítat. Folytatja a vízművek a jövő esztendőben is a fejlesztéssel összefüggő talajkutatási munkálatokat, erre a célra a múlt évi 60.000 pengővel szemben 55.000 pengőt irányoz elő. Dandy d CDrsay volt és marad a parfémőJc Jcirálya PARFÜMS D 'ÖRSA y PARIS 17 RUE DE LA PAIX Gyógyszer- és vegyszerilvegek: Vendéglői és háztartási üveg- és porcellán- edények nagykereskedése. Fried Ferenc és Marcell Budapest, VII., Akácfa-utca 32. Telefon 41-6-38 (KÁLLAI SÁNDOR NAGYKERESKEDÉSj Budapest, V., Hollára-utca 19. 9 Telefonszám: I3-I-60 :: Lakás és iroda: 23-8-59 Bj Misi, cement, gipsz, tégla, kßpor, homok, agyag, kálrángpapir, szigeteié- j 5 és chamotte-áruk a legolcsóbb napi áron. Bécsi-fehér gyári lerakat, j Í iniiwiiüiiiiiflmitiiniiiiiiuiiiifliiiiinmfrtmiflmiiiiniiiiiiiniiiniiii^ Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra § UMipiUpiipnilUliilI[jiii|[UlHilpillUiiiiUliJiOpi(lpi||pi|(piflpillpi(IUinilpi^

Next

/
Oldalképek
Tartalom