Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-27 / 39. szám
6 Budapest, 1933 szeptember 27. _________________ ^gVMß a 11 US ti———«—BBB—B——■ Sikerűit megvédeni a fSvdros érdekeit a külföldi hiteiezökkel folytatott tdrsyoldsokon Lamotte tanácsnok ás Szemethy Főügyész jelentésben számolnak be a baseli tanácskozásról Megírta a Fővárosi Hírlap, hogy a főváros a jövő évben megkezdi az ostendei egyezményben lefektetett külföldi kölcsöntörlesztést olymódon, hogy az eddigi kamatszolgáltaláson túlmenően most már a töke visszafizetése is megindul. Ez a tétel egymagában 1.5 millió pengő kiadási többletet jelent és a már elkészült költségvetés valóban gondoskodik az olymódon való fizetésről, hogy annak első részletét július 15-én, a második tételt pedig december 31-én juttatják a külföldi hitelezőknek. Az elmúlt napokban Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok és Szemethy Károly dr. tiszti főügyész Baselbc utaztak, hogy ott a svájci bankáregyesület vezetőségének tisztázzák a törlesztés különböző feltételeit. A nagyjelentőségű tanácskozások hátteréről beavatott helyen a következőkben informálták a Fővárosi Hírlap munkatársát: A főváros képviselőit Max Fischer, a svájci bankáregyesület főtitkára hívta meg, hogy velük minden részletében megbeszélje a tőketörlesztés formáit. Köztudomású ugyanis, hogy a külföldi tartozásokra a transzfer-kassza A textilkartelben tömörült nagyüzemek: a Goldberger r.-t., a Magyar Pamutipar, Dreher, a Kispesti Textil, Kammer, a Filtex stb. annyi előnyt élveznek és olyan hatalmas állami támogatásban részesülnek a kisüzemekkel, főleg a köt- és szövőüzemekkel szemben, hogy utóbbiak teljesen élet- képtelenekké váltak. Ha a kormány nem siet ezeknek a kisexisztenciáknak sürgősen segítségére, úgy maholnap sokezer jobbsorsra érdemes iparoscsalád munkásaival és tisztviselőivel együtt kenyértelenné válik. A kiváltságos nagyüzemek az állami támogatást arra használják fel, hogy maguknak minél nagyobb nyereséget biztosítsanak és nem törődnek vele, hogy közben tönkreteszik a kis- és középüzemeket. Az egyetlen helyes megoldás az lenne, ha a nagy gyárak, az úgynevezett vertikális üzemek a vámmentesen behozott nyersanyagot előkészítenék a kisebb üzemek számára és ezek a kisebb üzemek dolgoznák fel a kikészített nyersanyagot kész áruvá. A kisüzemek gyártmányainál érvényesülhet a legtöbb egyéni Ízlés, merthiszen a nagy gyári üzemek csak sablonos sorozatokat termelnek. Be amellett a kisüzem, bár jobban fizeti munkásait és tisztviselőit, mégis kisebb rezsivel dolgozik, mint a nagyüzem, mert nem terheli az 50—100.000 pengős igazgatói fizetések tömege és az igazgatósági tagok hatalmas lantiemje. A kisüzemek termelik azokat a cikkeket, amelyekre a kispénzű középpolgári és kisjövedelmű munkásosztály tart igényt és így a kisüzemek pusztulása éppen a legmostohább sorsú osztályok bevásárlási forrásának elsorvadását, elpusztulását jelenti. Meg kell szüntetni azt a különbséget, amely a kedvezmények és kiváltságok terén Goldbergerék, Szurdayék, Ágoston Manóék és többi társaik, valamint a kisüzemek között fennáll. A mammut-üze- mek a pamutot és a pamutfonalat vámmentesen hozzák be az országba, míg a nagy gonddal küzdő kötőszövőüzemek pamutot egyáltalában nem importálhatnak és a pamutfonalból is csak a 36-os számnál magasabb (vékonyabb) fajtákat, tehát azokat, amelyekre legkevésbbé van szükségük. A behozatalra engedélyezett fonalra n kis- és közép kötszövő-üzemek óriási behozatali illetékeket kénytelenek fizetni. Az egyik kötszövőüzem a napokban 391 P értékű lengyel fonalat importált, amely után a következő illetéket volt kénytelen fizetni: 1. vám (20%) 122.40 P; 2. forgalmi adó (24%) = 125.80 P; 3. esküfelhasználása útján szabad fizetéseket teljesíteni és így a külföldi hitelezőket nyilvánvalóan az érdekli, hogy miképpen jutnak abba a helyzetbe, hogy a. rendelkezésükre bocsátott összegeket felhasználhassák. Ugyancsak megvitatás tárgya a kölcsönköt- vény törlesztés-formája is, mert az egyezmény módot nyújt Budapest székesfővárosnak arra, hogy kötvények visszavásárlásával is eleget tehessen fizetési kötelezettségének. A külföldi hitelezők általában meglehetős előzékenységgel viseltetnek a fővárossal szemben, aminek érthető magyarázata az a mintaszerű hitelképesség, amelyet Budapest hitelezőivel szemben mindenkor évényesitett. Voltak bizonyos nehézségek éppen a tőketörlesztő szolgálat megindításával kapcsolatban, ezeket azonban Lamotte tanácsnoknak és Szemethy főügyésznek módjában volt eloszlatni. és a polgármesterhez küldött értesítésük szerint sikerült a főváros érdekeit mindenben megvédelmezni. Budapest megbízottai szombaton érkeznek haza és a kölcsönegyezménnyel kapcsolatos tárgyalási eredményeket a polgármester útján fogják a törvényhatósági tanács elé terjeszteni. díj = 3.10 P; 4. szemledíj = 4.60 P; 5. mezőgazdasági (boletta) járulék (1%) = 5.30 P; 6. szállító forgalmi adója = 0.50 P; összesen = 261.70 pengőt. Vagyis a kis kötszövőüzem a 391 P értékű áru behozatali illetéke címén 261.70 P-t fizet, tehát közel 70%-át az áru értékének, míg Goldbergerék teljes vámmentességet élveznek. Milyen elfogadható indoka lehet az ilyen kiváltságnak, amelyet .a nagyüzem a kis- és középüzemek rovására élvez? A magas behozatali illetékeknek és költségek nek csak abban az esetben van helye: 1. ha a belföldi ipart védené a belföldi árak árdrágítása nélkül; 2. ha csak olyan cikkekre szólna, amelyeket a magyar ipar is előállít. Ezek a magas behozatali illetékek azonban nem az ipart védik, hanem csak néhány iparmágnást, viszont az árakat fantasztikus módon drágítják. De nincs meg a vámok másik előfeltétele sem, mert olyan cikkeket is behozatali vám terhel, amelyet a magyar ipar nem állít elő. Ez azután nem egyéb, mint mesterséges árdrágítás. Mi értelme van például annak, hogy a műselymet még mindig vám terheli, holott egyetlen műselyemgyárunk: a sárvári, már több mint két éve üzemen kívül van. Külön lapra tartozik, de a kuriózum kedvéért megemlítjük, hogy a sárvári műselyemgyárat egy másik jeles kartelünk: a szeszkartel árdágítása tette tönkre, mert olyan horribilis áron szállította a szeszt, hogy a külföldi műselyemgyárakkal szemben verseny- képtelenné tette. Megdöbbentő, de megtörtént, hogy a sárvári müselyemgyár külföldről szerezte be a magyar szeszt, mert a szeszkartel nagyobb dicsőségére külföldről, vámmal és fuvarral terhelve, olcsóbban jutott hozzá, mint itthon. Visszatérve a kötszövőipar súlyos helyzetére, aura is rá kell mutatnunk, hogy a nagyipar oly drágán adja a pamutfonalat, hogy az óriási vámköltség dacára is versenyképes marad a külföldi pamutfonal. Másrészt a drága pamutfonal arra kényszeríti a feldolgozó kis- és középipart, hogy drágán adja tovább a drága pamutfonalból készített textilcikkeket. tgy azután megindul a drágítás az egész vonalon. Á kis- és középipar eszerint kénytelen drágán adni a cikkeit, mert a drága fonalból nem tud olcsón dolgozni. A nagyipar pedig nem rontja az árakat, bár adhatná a kész cikkeket olcsóbban, hisz számára a vámmentes nyerspamutból gyártott pamutfonal 30%-kal olcsóbb, mint ahogy a kis- és középiparnak adja. Minthogy pedig a drága cikkeket ma a közönség nagyrésze egyáltalában nem tudja megvásárolni és a vásárló osztályok is csak a legszükségesebbre szorítkoznak, ennélfogva a kis- és középüzemek lassan teljesen tönkremennek. Már pedig igen sok szociális és gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a kormány ezt az értékes iparos- osztályt megvédje Goldbergerék és társaik kapzsiságával szemben. Ha kell, a legerélyesebb eszközökkel is. * A kartel és árelemző bizottság hétfőn Ivády Béla elnökletével ülést tartott, ahol az iparcikkek közül a textíliák, főleg a posztó áralakulása került megvitatásra. A szakvélemények szerint — amelyekre döntő hatást gyakoroltak a Fővárosi Hírlap leleplező cikkei — a kormánynak javaslatot tesznek a posztóneműek árának leszállítására. Elérkezett tehát az ideje, hogy a textilkartel urait, a posztómágnásokat: Goldberg er éket, Szurdayt, Ágoston Manót, Jos- suát és hűséges szolgájukat, dr. Schiller Ottót kikergetik abból a paradicsomból, amelybe oly otthonia- san befészkelték magukat. Dr. Nádas József, Harc a Georgiáért. A tőzsde az utóbbi időben élénken érdeklődött a Georgia részvényei iránt. Ennek a vállalatnak cégszerű neve Mezőgazdasági Ipar Rt. és a részvényei iránt a szokottnál élénkebb keresletet az magyarázta, hogy a vállalat nagy- részvényesei, a Hitelbank és a Klein Gyula-csoport között olyan kérdések vetődtek fel, amelyek tisztázást igényeltek. A tőzsde voltaképpen a részvényesek pozícióit erősítő tevékenységét tükrözte vissza. Végre a napokban megtartották a Georgiának azt az igazgatósági ülését, amelyen a felmerült kérdéseket rendezték. Az ülés napirendjén két javaslat szerepelt. Az egyik rendkívüli közgyűlés összehívását szorgalmazta. Az igazgatóság többsége a rendkivüli közgyűlés összehívására nem látott okot és ezt a javaslatot nem tette magáévá. A másik javaslatnak az volt a lényege, hogy a vállalatnál a meglévő administratcur délégué mellé még egy második ilyen állás létesítendő. Ezt az igazgatóság szükségesnek látta s az erre irányuló javaslatot elfogadta. Ezt a megoldást azonban a Klein-csoport nem tartotta kielégítőnek és így október 10-én mégis megtartják a rendkívüli közgyűlést. Itt végre majd eldől az a harc, amely ci Hitelbank pozícióját a Georgiánál véglegesen megerősíteni fogja. Szécsi Illés nem vonul nyugalomba. Multheti számunkban azt irtuk, hogy Szécsi Illés, a Magyar Kerámiaigyár Rt. vezérigazgatója hosszú, érdemes szolgálata után legközelebb nyugalomba vonul. E hírünkre vonatkozólag illetékes helyről most arról értesítenek bennünket, hogy információnk téves volt, mert Szécsi Illés pozícióját változatlanul megtartja és vállalatát elismert szaktudásával tovább is vezetni fogja. Tisztességtelen verseny miatt perbefogták a Fenyves Áruházat. A világhírű párisi D’Orsay illatszergyár magyarországi megbízottja nevében Kalmár Aladár dr. ügyvéd pert indított a Kálvin-téri Fenyves Áruház ellen. A feljelentés szerint az áruházban olyan krémet árusítanak, amelynek tégelyén a D'Orsau Páris felirat olvasható és a tégelyben egyszerű tejkrém van. Tekintve, hogy a tégelyeken szereplő D'Orsau cégjelzés (amely cég egyébként sehol a világon nem létezik), ugyanolyan jellegzetes betűkkel Íródott, mint amilyeneket a D'Orsay-gyár is használ, a Fenyves-cég eljárása a közönség megtévesztésére alkalmas, amellyel nyilvánvalóan tisztességtelen versenyt követ el és a D'Orsay cégnek nagy kárt okoz. A feljelentés hangoztatja, hogy egyidejűleg külön kártérítési igényt jelent be a Fenyves cég ellen, amelynek összegét a per folyamán kívánja megállapíttatni. Szakkörökben nagy érdeklődéssel várják az ítéletet. Mautner Ödön Megtermelő és Magkereskedelml r.-t. heti jelentése. Lóhere, ügy belföldön, mint Erdélyben is véleményes vásárlásokkal az árak a múlt héten emelkedtek, de a külföld ezen irányzatot még nem követte: az északi államoknak az idén úgy minőségileg, mint mennyiségileg igen jó termése van és az árak jóval alacsonyabbak, mint a magyar származásúé. Igaz ugyan, hogy az árak némileg ott is emelkedtek, azonban az árkülönbség minidig nagyobb a két származék közötti értékbeli különbözetnél. Olasz lóherét szép minőségben igen olcsón ajánlanak. — Bár eddig Németország felé legfeljebb csak elvétve történhetnek kötések, számolni kell azzal, hogy túlnagy árbeli eltolódás esetében a közismert gyengébb fagyállóképesség ellenére is az olasz lóhere ismét előtérbe kerül Németországban. Mák iránt néhány nap óta, különösen a külföld részéről, jobb érdeklődés mutatkozik, több tétel emelkedett árak mellett elhelyezést talált. PAPI ppU szellőző ^ESMElilIE BERENDEZÉSEK SOIUDAUER FERENC MAGÁNMÉRNÖK BUDAPEST, HL, FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06. MOCSÁR K. A C M A N OKL. GÉPÉSZ- ÉS KÖZGAZDASÁGI MÉRNÖK építési vállalkozó BUDAPEST, IV., IRÁNYI-UTCA 21. SZ. TELEFON ; 89-7-13. Mammut-textilvállalatok állami támogatással tönkreteszik a kis- és középipart Müselyemgyárnnk nincs, de magas müselyemvám az van Az árelemző bizottság letöri a túlzott posztóárakat Vi.
