Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-13 / 37. szám
4 Budapest, 1933 szeptember 13. Sürgős szükséggé vált a nagyvásártelep Mtűházának felépítése A főváros nem kíván beavatkozni a piaci árak kialakulásába — Ingyen sím kel! az árusoknak a Batthyány-téri vásárcsarnok — A hatalmas épületet átalakítják sportcsarnokká szilz szükségesnek a főváros közélelmezési üzemének beavatkozása. Felemlítettük az egyes kerületi vásárcsarnokok elsorvadását és kérdést intéztünk a központi városház udvarán levő IV. kerületi csar- nak és a Batthyány-téri csarnok további sorsáról. — A központi városháza udvarán levő fedett 1 vásár kitelepítéséről, illetve áthelyezéséről eddig komoly formábban nem esett szó. Igaz, hogy ennek a forgalma nem túlságosan élénk, de az egész intézmény kisebb méretű és az egyes árusoknak legfeljebb az ellen van kifogásuk, hogy A főváros fogyasztóközönsége nem egyszer panaszkodott amiatt, hogy a piacokon és a vásárcsarnokokban minden elfogadható ok nélkül, egyik napról a másikra változnak az élelmiszerek árai. Kozma Jenő hívta fel a nyár folyamán a polgár- mester figyelmét erre a körülményre és felvétette a kérdést, nem volna-e kívánatos, ha a főváros köz- élelmezési üzeme a nagy tömegek élelmezési cikkeinél vásárlásokkal irányítaná az árakat és a nivelláláson kívül a szükséglet folyamatos ki- egyenlítéséről is gondoskodnia. Kozma Jenő egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a főváros monopolizálja az élelmiszerpiacot, hanem csak arra, hogy a fogyasztók és termelők érdekében okszerűen irányítsa az áralakulást. Természetesen ennek a megvalósításához elsősorban hűtőházra volna szükség. A piaci árak nivellálásának, a fölöslegek megfelelő elraktározásának kérdéséről és a közélelmezés egyéb aktuális problémáiról Vaj na Ede tanácsnoknál érdeklődtünk, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A főváros ezidőszerint nem lát semmi okot arra, hogy valamilyen formában, így akár vásárlásokkal is, az élelmiszerek áralakulását befolyásolja. Az élelmiszerekből ugyanis nagy tömegek olyan olcsón kerülnek a budapesti piacokra, hogy hatósági nivellálásra nincs okunk. Tudom, hogy vannak esetek, amikor óriási különbség van a tömeges kínálat idején kialakuló és a későbbi árak között. Nagy előnyt jelentene kétségkívül a fogyasztókra és a termelőkre, kereskedőkre egyaránt, ha a túlkínálat idején el lehetne raktározni a felesleges árut, hogy alkalmas időben forgalomba hozható legyen. Különösen áll ez a magyar gyümölcspiacra. A gyülmölcsexport szempontjából is óriási jelentőségű lenne, ha hűtőházak segítségével késő ősz- szel, vagy kora télen friss gyümölcs volna kapható. Ezekre a körülményekre gondoltunk az új nagyvásártelep megépítése előtt és éppen erre való tekintettel az eredeti tervekben ott is szerepelt egy nagy modern híítőház létesítése, sajnos ezt pénzügyi okból nem tudtuk megvalósítani. Hogy a hűtőház mennyire hiányzik, azt nap- ról-napra jobban érezzük, mégis nagyon kétséges, hogy hamarosan meg tudjuk valósítani, mert ehhez kétmillió pengő kellene. Érdeklődtünk, hogyan alakult ki az új nagyvásártelep élete, mellyel szemben a kereskedők részéről egyidőben olyan erős volt az ellenállás. — Örömmel állapíthatom, meg, hogy a nagyvásártelep forgalma egyre emelkedik. Az első hetek izgalmai és nehézségei elsimultak és ma már a vásárló kiskereskedők és az árusító nagykereskedők, termelők egyaránt belátták, hogy csak előnyükre szolgád az új berendezkedés. Bizonyítja ezt, hogy vidéki termelők, akik 30'—40 kiló áruval jönnek és így nem is volnának kötelesek a nagyvásártelepre menni, mellőzik a kerületi piacokat, mert már a hajnali órákban túladhatnak áruikon, azelőtt pedig egész napokat vesztegeltek a városban. Eloszlottak az állítólagos nagy távolsággal szemben táplált kifogások is olyannyira, hogy nemcsak a kiskereskedők, hanem háziasszonyok is egyre nagyobb számban látogatják. Szóvátettük azokat a panaszokat, amelyek egyrészről a vidékiek, másrészről a vásárlóközönség részéről is felmerülnek emiatt, hogy a falusi termelők nem látogathatják az új rend szerint a kerületi piacokat. — Ez nagy tévedés — hangzott a válasz — mert a vidéki termelők, az igazolt őstermelők, kik tényleg a maguk termelvényeit hozzák a piacokra, ott és akkor árusíthatnak a fennálló rend keretei közölt, ahol és amikor akarnak. E> tekintetben tehát tévedés az, hogy itt valamilyen korlátozást állítotZsigmondy Béla Rtaénytrasőg híd-, víz-, parttal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási és mélyí úrási vállalat SS;«: MiOliDY DEZSŐ oki. mérnök, Miklós-út 114 Budapest, I., Horthy 0 Telelőn: 68-9-20 Szánt hó Ferenc ok/, mérnök, kövezőmester Budapest, /., Menklna János-utca 17 Telefon: 55-1-87 Telefon: 55-1-87 jj tünk fel. Június 1. óta mindössze azt kívánjuk a falusi termelőktől, hogy a kerületi piacokon a kocsijaikról rakják le az árujukat és csak annak kell a nagyvásár- teleprc menni, aki annyi árut hoz, hogy kicsiben a piacokon nem tudná eladni, vagy nem akarja az árut a kocsiról lerakni. Egyébként megjegyzem, hogy nem is olyan régen a falusi termelők azért panaszkodtak, mert akkor még nem volt nekik megengedve, hogy a kocsiról lerakodhassanak. Megkérdeztük, hogy a közeledő télre és az előreláthatóan súlyos szociális helyzetre való tekintettel a főváros készül-e burgonya vagy zöldség akció felújítására, illetve a Kozma Jenő részéről elhangzott szempontok mérlegelésével: szükségesnek tartja-e az árnivelláló beavatkozást nagyobb arányú vásárlások eszközlésével® — A földművelésügyi kormány hivatalos jelentése szerint az idén hatmillió mázsával több burgonya termett, mint tavaly — hangzott a válasz. — Így van ez körülbelül az egyéb tömeg'élelmicikkeknél is. A főváros évekkel ezelőtt azért tartotta szükségesnek a burgonya téli raktározását, mert akkor jelentékenyen kisebb mennyiségek álltak rendelkezésre és a külföldi kereslet is élénkebb volt. Ma, amikor ilyen nagy készleteink lesznek és a külföldi piacok érdeklődése is lanyha, mert Ausztriának és Olaszországnak is jó volt a burgonyatermése, nem látbent a városháza udvarán a közönség nehezebben közelíti meg őket, különösen azóta, hogy 3 óra után a Városház-utcai bejárókat biztonsági okból lezárták. Ez a fedett vásár különben is csak a szükebb környék szükségletének kielégítésére hivatott és céljának még jó darabig meg is felel. A Batthyány-téri csarnoknál már nehezebb a helyzet. Valamikor a Bomba-téri piac volt a legnépesebb egész Budán. Mikor aztán a főváros megépítette a piacot helyettesítő vásár- csarnokot, az árusok egyrésze vonakodott beköltözni, a város pedig elnézte, hogy ezek a Szénatéren telepedjenek le, ahol azelőtt nem volt piac. Lassanként azután a Széna-térre terelődött az egész forgalom, a Batthyány-téri csarnok pedig szinte teljesen elnéptelenedett, mert még a vízivárosiak is inkább a Széna-térre mennek vásárolni. A főváros nemrégiben felajánlotta a budai kertészkedőknek a csarnokot azzal, hogy ott állandó virágvására létesítsenek. A helyet teljesen ingyen, vagy minimális árért hajlandó rendelkezésre boesájtani, egyelőre azonban eziránt a megoldás iránt sem nyilvánul meg különösebb érdeklődés, úgy hogy valamilyen más megoldást kell keresni. Értesülésünk szerint komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az elnéptelenedő hatalmas csarnok mai rendeltetését teljesen megszüntetik és egyik sportegyesületnek adják át. Ebben az esetben a Batthyány-téri fedett vásárt modern sportcsarnokká alakítanák át. A leromlott gazdasági viszonyok ellenére is, mindent elkövet a főváros polgármestere, hogy nagyobbarányú közmunkák elvégzésével adjon munkaalkalmat a vállalkozóknak és munkások tömegeinek. A polgármester havonkint megjelenő beszámolói minden alkalommal ismertetik a kiadott közmunkák számszerű összegeit, az útépítési ügyosztály azonban rendszeresítette, hogy időnkint szemléltetően is bemutatja a szakembereknek és a közvélemény képviselőinek az irányítása alatt végzett munkákat. Az lit- és csatornaépítési szakbizottság tagjainak, valamint a sajtó megbízottainak jelenlétében az elmúlt napokban mutatta be Király Kálmán műszaki tanácsnok, az ügyosztály kiváló vezetője, továbbá Zaitz László és Viola Rezső dr. műszaki főtanácsosok hét olyan munkacsoportot, amelyeknek egy része teljesen elkészült, másik része pedig befejezés előtt áll. A bizottság elsősorban a Budafokiúti főgyűjtőcsatorna építését tekintette meg, amelyet a Magyar Építőiparosok Szövetkezete végez. A szövetkezet vezetőjének, Szulner igazgatónak, szakszerű magyarázata alapján láthatták a megjelentek a 360 cm méretű főgyűjtőcsatornát, amelyet a Magyar Kerámiai Gyár által előállított téglából építettek. A főgyűjtőcsatornával Kelenföld szenny- és csapadékvizeit fogják összegyűjteni és levezetik a létesítendő szivattyútelephez. A MÁV-aluljáró és az Angol-utca közötti szakasz koesiútburkolatát a Magyar Asphalt Rt. készítette 272 ezer pengő vállalati összegért. A bizottság teljes elismerését fejezte ki a bemutatón résztvett Kol- tay Mátyás vezérigazgatónak. Ugyancsak a Magyar Asphalt Rt. készítette a Nagykovácsi-út rendezését, talapzatos mészkő makadám burkolattal. A Csóka-utcai csatornát az Építőipar Rt. építette bauxitcementes kötőanyaggal. Ez a csatorna a Horthy Miklós-út (által határolt terület egyik részéről vezeti le a szennyvizet. Teljes befejezés előtt áll a Magyar Általános Útépítő Rt. vállalatában a Budaörsi út három és félkilométer hosszú beton koesiútjának burkolása. A vállalati összeg 483.500 pengő. Borlay-Obendorfer Károly és Rudolf kiváló szakszerűséggel építik a Zólyomi-útnak a Budaőrsi-út és Vas Gereben-utca közötti szakaszát makadámos burkolattal, 177.620 pengő vállalati összegért. Az útliossz 1.3 kilométer. A Sashegyi-út és a Németvölgyi-út közötti szakaszt a Somoskői Bazaltbánya készíti 900 m hossz ban, hazait kiskő burkolattal. A munka befejezése decemberre várható. Szász Albert okleveles mérnök a Németvölgyi-út, a Mártonhegyi-út és a Farkas réti temető főbejárata közötti szakaszt látta el bazalt kiskőburkolattal. Az útvonal több mint egy kilométer hosszú, a vállalati összeg 171.390 pengő. A Hidegkúti-úton a Palatínus Építő és Ingatlanforgalmi Rt. dolgozott és az 1.8 km hosszú és 8 m széles hatalmas szakaszt nagyszerű betonútburkolattal borította. Az útnak egy másik szakaszát a Danubia Műszaki Vállalat bazaltkővel burkolta, úgyhogy a főváros határától világviszonylatban is elsőrendű autóút vezet a belsővárosba. A bemutatott munkálatokon kívül az ügyosztály 12 útépítési és 9 csatornaépítési munkán dolgozik. A hatalmas munkaprogramm megvalósítása hétezer munkásnak ad kenyeret és nagyszerűen de- monstálja a polgármesternek azt a célkitűzését, hogy még a legnehezebb viszonyok között sem szü netel a főváros fejlesztése. 10. Halász HwöeFt ^«««| építési vállalkozó Vacszádfai Budapest. TEL, Aréna-dt 70. Tok: 89-0-W kölcsönzés 1 SCiss Jenő okleveles mérnök, építési vállalkozó í Budapest, V., ZoltÄn-ucca ÍO. szám jj Telelőn: 150-81 ÁMON ANTAL KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK,, FÖLDMUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA Vili., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. Betón, makadám, aszfalt fel vágásához vegyen BÉÜKOMPRESSORT IíISK. A JENŐ ekle voles gépészmérnök, komprossor-bérbeadó Budapest, VIH., kerület, Baross-utca 77. «■ Teleíonszim : 33-5-42. | PÉiT í BECSŰ UKL. MÉRNÖK, KÖVEZÖMESTBR • BOOAFEST, I., ATTIL,A-KÖKÚT 2. S'yaerr ÄllkiPH't nU- oán,5k út> rzsút esatoraa IL magasépítési vállalkozó EBB^soBssnrassassBsasira „ M Telefon 51-4-06. Bodapest 11 Haígü-klírul 43. ŰTHEISüERLÉST iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiTiiui ERNŐ Sudagsasí, I»! fíe!sRf©S4ás"íií t. YeE: 35"S»68 liter iiliii igÉÉil ai l és [iiiíll mlálai Helyszíni beszámoló n munkaprogram menetéről
