Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-23 / 34. szám
Budapest, 1933 augusztus 23. 5 Rövidesen újra összeül a kerekasztal-konferencia Küldöttség juttatja el a belügyminiszterhez a memorandum ot, amely összefoglalja a környék vámpanaszait Pest vármegye augusztusi közigazgatási ülése után úgy látszott, hogy a főváros és a Pestkörnyék közötti ellentétek ismét fellángolnak és mind az a jóakarat, amely a főváros részéről az érdekek kölcsönös kielégítése érdekében megnyilvánult, kárba vész a vármegye ezidőszerinti vezetőjének, Ney Géza főjegyzőnek kijelentései következtében. A főváros vezetői és elsősorban Sipőcz Jenő polgármester bölcs higgadtsággal szemlélték az újabb fejleményeket, s maga a polgármester finom iróniával abban fejtette ki álláspontját, hogy kijelentette: „mi nem fonunk átkiabálni a kerítésen“. A főváros vezetősége részéről megnyilvánult higgadtság eredményeként Pestvármegyének azok a tényezői, akik nem helyezkedtek Ney Géza főjegyző álláspontjára, továbbra is bíznak a kerekasztal-konferencia sikerében: a közeli jövőben a vármegye részéről kiküldött bizottság ismét érintkezésbe lép a fővárossal, amely a maga részéről ugyancsak kiküldi delegátusait. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt Helle László dr. pestszenterzsébeti h. polgármesterrel, aki a kerekasztal-konferenciára kiküldött vármegyei bizottságban az előadó tisztét tölti be. Helle László li. polgármester elmondotta, hogy a vámkérdés egész anyagát most dolgozza fel és a Pcstkörnyék lakosságának kívánságait a városi vámmal kapcsolatban memorandumba foglalja. Mihelyt ez a memorandum elkészül, érintkezésbe lépnek a fővárossal. Pest vármegye egyébként — értesülésünk szerint — nem elégszik meg azzal, hogy összeül a kerekasztal-konferencia a városi vám problémájának meg——Hll KITT Az idegenforgalom egyik ma már jelentős közlekedési tényezője az aviatika. Trianon és a rossz gazdasági viszonyok következtében Magyarország ezen a téren sajnálatosan elmaradt a külföld mögött. Különöskép hátráltatja azonban légiforgalmunk fellendülését a megfelelőnek egyáltalán nem nevezhető mátyásföldi repülőtér: Budapest egyetlen légi-kikötője. Ennek kitelepítéséről egy esztendő előtt indultak meg az ankétek, amelyek azonban eddig semmi számottevő eredményre nem vezettek. Ennek a kérdésnek megoldása pedig nagyon is sürgős. A légi-kikötő fontosságát és idegenforgalmi jelentőségét igen pregnánsan világítja meg Hohenlohe Ferenc herceg, a Magyar Légiforgalmi elnöke, aki a következőket mondta: — Repülőgépen érkező utas a repülőtéren szerzi első benyomásait. Aki pedig csak átutazik és 15—20 percet tölt a földön, amíg a gép tankol, az egyáltalán csak a repülőtér alapján formál ítéletet. A repülőtér minden, amit a városból lát. Így van ez mindenütt s ezért nagy baj, hogy nálunk az érkezőket és átutazókat először Mátyásföld impresszionálja. Baj, mert más állomásokon, végig a vonalakon: a német és holland repülőtereken, de Belgrád-zimonyi repülőterén, Bukarestben, Prágában is, mennyire más a látvány! Sajnos, azt kell mondani, hogy Mátyásföld Európa legcsúfabb repülőtere ... — De nemcsak ez a baj. Hanem például a repülőtér távolsága a várostól is rendkívül fontos. Mátyásföldig tizenhárom kilométer az út, közben kellemetlen sorompóelzárással. SZELLŐZŐ SfESEErfUEi BERENDEZÉSEK SCMIDAIER FERENC MAGÁNMÉRNÖK BUDAPEST, III., FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06. vitatására, hanem az e kérdésben készült memorandumot küldöttség útján akarják eljuttatni a belügyminiszterhez. A küldöttséget Ráday Gedeon fogja vezetni s abban részt vesz Preszly Elemér főispán és Erdélyi Lóránd alispán is. A környék és a főváros közötti ellentétek megszüntetését célzó mozgalomról és a székesfőváros álláspontjáról megkérdeztük Sipőcz Jenő dr. polgármestert, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — Felfogásom szerint a főváros és a környék között súlyosabb ellentétek, vagy áthidalhatatlan problémák nincsenek. Tagadhatatlan, hogy egyesek túlzottan komolynak próbálják feltüntetni az ellentéteket és mint a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén már kijelentettem, nem mindig használnak parlamentáris hangot a fővárossal szemben, amely pedig teljes megértéssel és baráti érzéssel telve áll í’endelkezésére a környéknek, nagy és súlyos áldozatok árán is. Tudom azonban, bogy a vármegye részéről is megvan a megértés és jóakarat a helyzet kölcsönös rendezése iránt. — A szóbanforgó memorandumot, amint megkapom, nyomban áttanulmányozom és a főpolgármester úrral közösen fogjuk megtenni a szükséges intézkedéseket a közös tárgyalások folytatására. Én szűkebbkörű, kisebb bizottságra gondolok, ott beszélünk meg mindent, mert népgyűlésszerű összejövetelek szerintem, nem alkalmasak ilyen nagy horderejű kérdések megvitatására, A repülőgépen járó utas jobbmódú, többet költő idegenforgalmat jelent, különös figyelemmel kell tehát lenni a kényelmére. Aztán még egy szempont: minél rövidebb maga a repiilő-út, annál közelebb kell lennie a repülőtérnek a város központjához. A Budapest és Bécs közötti, európai viszonylatban is jó vonal értékét is fokozni lehet azzal, ha megrövidítik a repülőtérre való külön kiutazás idejét. — Kormány és főváros, képviselők és városatyák jól tudják, hogy mennyire nem felel meg a célnak Mátyásföld. Aki valaha kinnt járt, beláthatja, hogy ezen a szűkös területen gondolni sem lehet a forgalom kibővítésére. Ha például arról volna szó, hogy öt új járatot kell beállítani a menetrendbe, a terv meghiúsulna a repülőtér adottságain. És még valami: Mátyásföld nincs felszerelve éjszakai járatokra. Ma amikor az egész világon arról tárgyalnak a posták, hogy bevezetik az éjszakai postaszállítást, Mátyásföldön semmiféle berendezés nincs éjszakai repülésre. — Ezek az okok, amelyek miatt a publikum is húzódozik a repülőtérre való ellát ogatástól. Másutt száz és százezer ember fordul meg egy évben a repülőtéren, nálunk, ha sokat mondok, kétezer ember jön ki a fővárosból évente. Ha pedig valamilyen fogadtatás, vagy ünnepség van, párszáz főnyi közönséget sem lehet úgy elhelyezni, hogy ne legyen tumultus, izgalom és botrány. — Milyen legyen tehát az új repülőtér? Először is álljon összeköttetésben a vasúti pályaudvarokkal, hogy a forgalmi lehetőségeket kombinálni lehessen. Szüksége van az új repülőtérnek, — erre a célra Csepel látszik legalkalmasabbnak — forgalmi épületre, amely bizonyos fokig külsőleg reprezentatív jellegű legyen, hangárokra, műhelyekre, posta- és telefonhivatalra, csendőri, rendőri és vámkezelő helyiségekre, benzinkutakra, éjszakai világítóberendezésre, rádió- és meteorológiai állomásra, tribünökre a közönség számára, jé étteremre, amely nemcsak az utazó —, hanem a látogató — publikum rendelkezésére is áll, zenepavilonra, pilótalakásokra, trafikra, virág, gyümölcs, fodrász s még más hasonló üzletekre. Külföldön kis szállodák épülnek már a repülőtereken, ahol az utas este megszállhat, vagy akár átszállás közben is lepihenhet. Modern repülőtéren legyen meg tehát mindaz, ami egy nagy pályaudvaron is megtalálható. — Nem szabad túlméretezni persze a terveket. Arról szó sincs, hogy Tempelhof ot, Croydont, vagy Le Bourget-et utánozzuk. A modern architektúra egészen speciális ágazata foglalkozik ma már a repülőterek építésével, racionálisan, gazdaságosan meg lehet találni a szükséges mértéket. Aviatikái szakkörök egyébként bizonyosra veszik, hogy a főváros fel fogja ismerni a kérdés nemzet- gazdasági jelentőségét s hajlandó lesz áldozatokra annál is inkább, mivel eddig, a külföldi példáktól eltérően, Budapest egy fillért sem fordított a légiforgalom céljaira. A magyar repülésügy egyik vezető egyénisége, Kara Jenő ny. alezredes a Magyar Aero Szövetség ügyvezető alclnöke, kérdéseinkre alábbiakban összegezte felfogását: — Közelebb kell hozni a városközponthoz a repülőteret, de a modern igényeknek megfelelően fel is kell szerelni. Tarthatatlan a mai állapot, hogy egy főváros összes repiilőszükségletét egy és ugyanazon repülőtéren bonyolítsák le. Pilótákat begyakorolni, sportrepülést végezni, utas- szállítást lebonyolítani, mindezt * egy repülőtéren, annyit jelent, hogy az aviatika egyik-másik ágát el kell hanyagolni a másikért. Nem is beszélve a biztonsági okokról! Nagy kár, hogy nem történik ebben az irányban semmi. A tavalyi ankét megállapította, hogy a hat és fél kilométernyire fekvő csepeli repülőtér látszik legalkalmasabbnak, mire a bizottság kimondta, hogy bizonyos részlet- kérdések tisztázása végett újra kiszáll a helyszínre s aztán majd sürgős tárgyalás alá veszi a főváros ezt a kérdést. Ez a kiszállás, sajnos, a mai napig nem történt meg... — A repülőtér-probléma kielégítő megoldása fontos és sürgős kérdés. Annál is inkább, mivel ma már négy vállalat (a Malert, az Air France, a Luft- Hansa, a Cidna és egy holland vállalat) gépei bonyolítják le járataikat Magyarországon. Budapestet földrajzi fekvése predesztinálja arra, hogy a nemzetközi légiforgalom egyik legfeljebb „Luftkreuz“-ja, gócpontja legyen, ahonnan új repülőtér segítségével könnyű szerrel ki lehet majd építeni az új vonalakat Románia, Pozsony—Prága—Berlin, Jugoszlávia—Itália, valamint Varsó felé. Nesholt Borats Nortel dr. Baracs Marcel dr. törvényhatósági bizottsági tag, volt országgyűlési képviselő, a budapesti ügyvédi kar tekintélyes vezetőtagja, hétfőn délután félötkor, hosszú betgeskedés után elhúnyt. Baracs Marcel dr. 1865-ben született Budapesten. Édesapja, Baracs Benedek dr., a szabadságharc idején Kossuth zászlaja alatt küzdött, később pedig neves ügyvéd volt Budapesten. Baracs Marcel Budapesten végezte tanulmányait és a budapesti egyetemen a nyolcvanas években meglehetősen nagy szerepet játszott az ifjúsági mozgalmakban. Ügyvédi irodát nyitott és népszerű védőügyvéd lett. Egyik legismertebb szereplése az 190I-es vasutas sztrájkhoz fűződik. Ekkor az ország legnagyobb jogászai: Eötvös Károly, Vázsonyi Vilmos, Lengyel Zoltán, Visontai Soma mellett a sztrájkmozgalmat irányító 13-as bizottság lázítási pőrében Baracs Marcel is a védők pulpitusán foglalt helyet. Emlékezetes a kommunizmus idején tanúsított magatartása is, amikor arra vállalkozott, hogy az ellenforradalomban résztvett ludovikások és más katonatisztek védelmét ellássa a forradalmi törvényszék előtt. Nevezetesebb ügyvédi ténykedései közé tartozik a híres szegedi zsidó főrabbi, Lőw Imánuel védelme, amikor hazaárulási perbe fogták. A Budapesti Ügyvédi Kamara vezetősége 1920-ban a kamara elnökhelyettesévé választotta, majd 1924-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara tiszteletbeli tagjává avatták. 1898 óta volt tagja a fővárosi törvényhatósági bizottságnak és az új fővárosi törvény alapján összeült közgyűlés örökös bizottsági taggá is megválasztotta. Az elmúlt országgyűlési ciklusön képviselői mandátumot is kapott és az 1931. évi képviselőválasztásokon a budapesti északi kerületben, mint a Szabadelvű Párt jelöltje csak néhány szóval maradt kisebbségben. Baracs Marcel mintegy másfél évvel ezelőtt betegeskedni kezdett és visszavonult a közélettől. Felesége és leánya gyászolják. Baracs Marcel dr.-t szerdán délután 3 órakor helyezik örök nyugalomra a Kerepesi-úti temetőben. Budapest egyetlen légi-kikötője: a mátyásföldi repülőtér a magyar légiforgalom egyik legnagyobb kerékkötője A magyar főváros Európa számottevő légi gócpontja lesz, ha Csepelen modern repülőtér épül
