Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-23 / 34. szám
a Budapest, 1933 augusztus 23. Miért drágább ötven százalékkal a magyar textil-cikk a külföldinél A védővámok egyelőre a textilkirályok fantasztikus nyereségeit védik. — A textil-kartel végzetes szerepe a magyar életben i. Tyler súlyos megállapításai a túlmagas ipari árakról megszólaltatták az ipari karteleket is. A népszövetségi megbízott vádja nem új. A magyar sajtónak az a maroknyi csoportja, amelyet a kartelek nem tudtak elnémítani, nem egyszer mutatta ki számszerű adatokkal azt a végzetes pusztítást, amelyet a páratlanul magas kartelárak, az egyetemes magyar gazdasági életben végeznek. De Tyler pozíciója és jelentéseinek rendkívüli nyilvánossága olyan kivételes súlyt ad minden nyilatkozatának, hogy teljesen megértjük azt az óriási visszhangot, amelyet az ipari kartelekről szóló bírálata mindenfelé kiváltott. Annál meglepőbb az a játszi könnyedség, amellyel a kartelek válasza minden számszerű adaton túlteszi magát és többek között a következőket mondja: „Ami Tylernek az ipari árakra vonatkozó megállapításait illeti, azt kell mondanunk, hogy ezek a megállapítások ellentétben vannak az árstatisztika adataival. Az ipari árak, — úgymond az ipari kartell, — az utóbbi két esztendőben lényegesen letörtek és a fontosabb közszükségleti ipari cikkek ára jóval alacsonyabb, mint a gazdasági konjunktúra idejében volt.“ Az ipari kartelek nyilatkozatának cáfolatáért nem kell messzire mennünk. Itt van élő cáfolatként: a textilkartel Nem vitás, hogy a textilkartel gyártmányai, a kar- telválasz szavaival élve. „a fontosabb közszükségleti ipari cikkek“ közé tartoznak. Hiszen a legszegényebb munkás színes párnája, a pamut-, a gyapot-, a kender és a lengyártmányok sokszáz fajtája mindmegannyi nélkülözhetetlen tömegcikk, amelyet a magas védővámok segítségével a különböző textilkartelek tartanak rendületlenül kezükben. Csak az ipari cikkek ára emelkedik Tud-e a kartel egyetlen ilyen fontosabb közszükségleti cikket mutatni, amelynek ára, amint a kar- telválasz mondja, az utolsó két esztendőben letört, vagy akárcsak egy fillérrel olcsóbbodott volna? De tovább megyünk: tessék akár egyetlen olyan textilcikket mutatni, amelynek ára ez alatt a két év alatt nem emelkedett. Hiszen a Gazdaságkutató Intézet éppen legutóbbi jelentésében mutatja ki, hogy még május havában is, amikor minden egyéb cikk ára visszament, az ipari cikkek árindexe nem kevesebb, mint 2.1%-kai tovább emelkedett. Ezt nem mi mondjuk, hanem a hivatalos Magyar Gazdaságkutató Intézet. De ugyanezt az emelkedő tendenciát látjuk a főváros legutóbbi textilpályázatán is, ahol az árajánlatok 10—12%-kai magasabbak, mint a rnultéviek voltak. Hol van itt az a letörés, amelyről az ipari kartelválasz beszél? Amikor Csehországban és Olaszországban 50%-kal alacsonyabbak a textilcikkek árai, mint nálunk, teljesen megokolatlan, hogy mi, a magas behozatali vámokkal védett, példátlanul drága textilárut legyünk kénytelenek megvenni, vagy mondjunk le a legszükségesebb ruházati és háztartási cikkekről, csak azért, mert a mi textilkarteliink az utolsó fillérig kihasználja a védővámokat, és az ezáltal teremtett versenynélküliséget. A textil-vámok akadályozzák a búza értékesítését. A textilipar persze éppenúgy, mint a többi kar- tcdirozott ipar, a szociális szempontokat, az ipari munkásság érdekeit hangoztatja, valahányszor a védővámok emelését követeli. Ezzel szemben szomorúan kell megállapítanunk, hogy az ipari munkásság sorsa a textiliparban a legmostohább. De rá kell mutatnunk arra is, hogy éppen a textilcikkek védővámja okozza a magyar mezőgazdaságnak és ezen keresztül az egyetemes magyar gazdasági életnek a legtöbb kárt, mert a gabonabehozatalra szoruló országok leginkább a textilcikkek védővámja miatt zárkóznak el a magyar mezőgazdasági termények behozatala elől. Mit véd ma a védővám? A védővámra bizonyos esetekben szükség lehet, de csak addig, amíg a védett cikk, legyen az mező- gazdasági vagy ipari, nem drágább mint külföldön és amíg a vám nem kiváltságos magánérdekeket, hanem egyetemes gazdasági érdekeket véd. A termelőnek a védővám soha sem biztosíthat az elfogadott polgári haszonnál, a szokásos 20%-nál nagyobb nyereséget. De nálunk az ipari kartelek visszaélnek a védővámokkal és az utolsó fillérig kihasználják azokat árdrágításra és minél nagyobb hasznuk biztosítására. így azután a textilcikkek védővámja is egyetlen dolgot véd meg csupán: a mi textilkirályaink fantasztikus nyereségét, de egybe tönkreteszi a magyar fogyasztók millióit. Sokai/a a függőkö/csön 6 '5 százalékos kamatát a főváros A napokban indulnak meg a tárgyalások a pénzügyminisztériumban — Újabb prolongálás szeptemberben A főváros kétmillió dolláros függőkölosönét, amelyet a budapesti nagy bankoktól vett fel, szeptember végén ismét prolongálják. Legutóbb június 21-én prolongálták a dollárköl csont szeptember 21-iki lejárattal. A Kereskedelmi banktól, a Hitelbanktól, a Pesti Hazai Takarékpénztáltól és a Leszámítoló banktól felvett dollárkölcsönért eredetileg 7, illetve 7 y, százalék kamatot fizetett a főváros, az ismételt prolongációk során azonban, mint ismeretes, sikerült a, kamatlábat átlag 6y2 százalékra mérsékelni. A főváros pénzügyi vezetésének az a törekvése, hogy a szeptember 21-iki prolongáció során újabb kamatcsökkentést tudjanak elérni, „c£/mmGE'* lM BÖSZÖRMÉNYI-ÚT 28. (M, 76. TilUmo. mentén, 8-ea .ntóbnj..) ÉTTHHMKK — BÖEÖZÖ — BRIDGES ZALON — KÜLÖNTHBSM = 8 órai tea = niua i délután és este 1 Mill* • CHARLES LAX Jazz-MUiekara. ilyen irányban már tettek is lépéseket, A kamatláb leszállítását megokoltnak tartják, miután a Nemzeti Bank hivatalos kamatlába is leszált i százalékra, a nagybankok által nyújtott dollárkölcsön 6% százalékos kamata ilyenformán ma már előnyösnek nem mondható. Az átlagos 6% százalékos kamat leszállítását megnehezíti az a körülmény, hogy a kölcsöntadó bankok egy része nem belső tőkét fordított a kölcsön nyújtására, hanem dollárt, illetőleg svájci frankot: tehát kül- göldi hitelezőkkel állnak szemben. A Hitelbank a kétmillió dolláros kölcsönben 600.000 dollárral, a Lc- számitolóbank 1,500.000 svájci frankkal van érdekelve. A most megindult tárgyalások arra irányulnak, hogy ezeknél a bankoknál is, miként a Kereskedelmi Banknál és a Hazai Takarékpénztárnál, kamatmérséklést érjenek el a szeptemberi prolongá- ciókor. A főváros pénzügyi osztályának vezetői megbízható helyről nyert értesülésünk szerint, a közeli napokban fognak erről tárgyalni a pénzügyminisztérium illetékes tényezőivel. A városházán remélik, hogy az egész vonalon sikerülni fog a kétmillió dolláros függökölcsön kamatának újabb mérséklése. Félévi bankmérlegek. A TÉBE kötelékébe tartozó 22 fővárosi bank és takarékpénztár tette közzé a hivatalos lap tegnapi számában félévi mérlegét. Ez a 22 pénzintézet 2.197,345.000 pengő aktívát reprezentál, aminek javarészét, 2.022,256.000 pengőt természetesen a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó 11 vezető pénzintézetek vagyontételei képviselik. A számadatok arról győznek meg, hogy az intézetek kihelyezéseiket nem csökkentették, hitelkereteiket ugyanolyan mértékben fenntartották, mint az előző üzletévben, sőt a Hitelbank, valamint a Leszámítolóbank váltótárcaállománya emelkedett is. Az adósok tételének a nagybankoknál 570,731.000 pengőt kitevő összege is arról tanúskodik, hogy a pénzintézetek a jogos hiteligényeket mindenkor messzemenően kielégítették. A pénzintézeteknél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltségek a 11 vezető nagybanknál 128,413.000 pengőt tesznek ki. A legtöbb bank érdekeltsége változatlan maradt, sőt a Hitelbanké másfélszázezer pengővel növekedett is. A közönség feltétlen bizalmának kétségtelen tanujele, hogy a könyvecskékre elhelyezett és folyószámlabetétek állományában nem következett be csökkenés. A betétek összege 1098 millió pengő. A Kereskedelmi Banknál a folyószámlabetétek tétele hárommillió pengővel emelkedett. A hitelezők állománya is feltűnően megcsappant. Az Angol-Magyar Banknál egymillió, a Hitelbanknál 14 millió, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár félmillió pengő csökkenést mutat ki hitelezőinél, míg a többi pénzintézet évzáró mérlegében együttesen tüntette ki a betétesek és hitelezők állományát. A mérlegek adatai meggyőző erővel tanúsítják, hogy a fővárosi bankok és takarékpénztárak 1933 első félévében az adott viszonyokhoz mérten kitűnő működést fejtettek ki és mindenben rászolgáltak a közönség bizalmára. Staßl Géza fuvarozást vállalkozó BZTD/1PEST, VI., Béke-tér 4. Telefon: 90—6—04 MAROSSI F. LAJOS Cementárű-, műkő-, márvány, mozaik-, fal- éo padlóburkoló vállalata és bizományi lerakata BUDAPEST, IX., ANGYAL-UTCA 85 5S52S55— Telefon : 33—8—84. ~ M Sz ánt hó Ferenc ok/. mérnök, kövezömester Budapest,!., McnkinaJános-utca 17 Telefon: 55-1-87 Telefon: 55-1-87 1411 HAJNAL IMRE oki. mérnök, kövezőmester Budapest, IX., Üllői-út 55. sz. Telefon : 386—93. Telefon : 386—93. Kőmig, Román és Stein mérnökük, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Népszin- ház-u. 13. Telefon: 43—1—44.
