Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-08-23 / 34. szám

a Budapest, 1933 augusztus 23. Miért drágább ötven százalékkal a magyar textil-cikk a külföldinél A védővámok egyelőre a textilkirályok fantasztikus nyereségeit védik. — A textil-kartel végzetes szerepe a magyar életben i. Tyler súlyos megállapításai a túlmagas ipari árakról megszólaltatták az ipari karteleket is. A népszövetségi megbízott vádja nem új. A magyar sajtónak az a maroknyi csoportja, amelyet a karte­lek nem tudtak elnémítani, nem egyszer mutatta ki számszerű adatok­kal azt a végzetes pusztítást, amelyet a pá­ratlanul magas kartelárak, az egyetemes ma­gyar gazdasági életben végeznek. De Tyler pozíciója és jelentéseinek rendkívüli nyil­vánossága olyan kivételes súlyt ad minden nyilatko­zatának, hogy teljesen megértjük azt az óriási vissz­hangot, amelyet az ipari kartelekről szóló bírálata mindenfelé kiváltott. Annál meglepőbb az a játszi könnyedség, amellyel a kartelek válasza minden számszerű adaton túlteszi magát és többek között a következőket mondja: „Ami Tylernek az ipari árakra vonat­kozó megállapításait illeti, azt kell monda­nunk, hogy ezek a megállapítások ellentét­ben vannak az árstatisztika adataival. Az ipari árak, — úgymond az ipari kartell, — az utóbbi két esztendőben lényegesen letör­tek és a fontosabb közszükségleti ipari cik­kek ára jóval alacsonyabb, mint a gazda­sági konjunktúra idejében volt.“ Az ipari kartelek nyilatkozatának cáfolatáért nem kell messzire mennünk. Itt van élő cáfolatként: a textilkartel Nem vitás, hogy a textilkartel gyártmányai, a kar- telválasz szavaival élve. „a fontosabb közszükségleti ipari cikkek“ közé tartoznak. Hiszen a legszegényebb munkás színes párnája, a pamut-, a gyapot-, a ken­der és a lengyártmányok sokszáz fajtája mindmegannyi nélkülözhetetlen tömegcikk, amelyet a magas védővámok segítségével a különböző textilkartelek tartanak rendület­lenül kezükben. Csak az ipari cikkek ára emelkedik Tud-e a kartel egyetlen ilyen fontosabb közszük­ségleti cikket mutatni, amelynek ára, amint a kar- telválasz mondja, az utolsó két esztendőben letört, vagy akárcsak egy fillérrel olcsóbbodott volna? De tovább megyünk: tessék akár egyetlen olyan textilcikket mu­tatni, amelynek ára ez alatt a két év alatt nem emelkedett. Hiszen a Gazdaságkutató Intézet éppen legutóbbi je­lentésében mutatja ki, hogy még május havában is, amikor minden egyéb cikk ára visszament, az ipari cikkek árindexe nem kevesebb, mint 2.1%-kai tovább emelkedett. Ezt nem mi mondjuk, hanem a hivatalos Magyar Gazdaságkutató Intézet. De ugyanezt az emelkedő tendenciát látjuk a főváros legutóbbi textilpályázatán is, ahol az ár­ajánlatok 10—12%-kai magasabbak, mint a rnultéviek voltak. Hol van itt az a letörés, amelyről az ipari kartelválasz beszél? Amikor Csehországban és Olasz­országban 50%-kal alacsonyabbak a textilcikkek árai, mint nálunk, teljesen megokolatlan, hogy mi, a magas be­hozatali vámokkal védett, példátlanul drága textilárut legyünk kénytelenek megvenni, vagy mondjunk le a legszükségesebb ruházati és háztartási cikkekről, csak azért, mert a mi textilkarteliink az utolsó fillérig ki­használja a védővámokat, és az ezáltal teremtett versenynélküliséget. A textil-vámok akadályozzák a búza értékesítését. A textilipar persze éppenúgy, mint a többi kar- tcdirozott ipar, a szociális szempontokat, az ipari munkásság érdekeit hangoztatja, valahányszor a védővámok emelését követeli. Ezzel szemben szomo­rúan kell megállapítanunk, hogy az ipari munkásság sorsa a textiliparban a legmostohább. De rá kell mutatnunk arra is, hogy éppen a textil­cikkek védővámja okozza a magyar mezőgazdaság­nak és ezen keresztül az egyetemes magyar gazda­sági életnek a legtöbb kárt, mert a gabonabehoza­talra szoruló országok leginkább a textilcikkek védővámja miatt zárkóznak el a magyar mezőgaz­dasági termények behozatala elől. Mit véd ma a védővám? A védővámra bizonyos esetekben szükség lehet, de csak addig, amíg a védett cikk, legyen az mező- gazdasági vagy ipari, nem drágább mint külföldön és amíg a vám nem kiváltságos magánérdekeket, ha­nem egyetemes gazdasági érdekeket véd. A terme­lőnek a védővám soha sem biztosíthat az elfoga­dott polgári haszonnál, a szokásos 20%-nál nagyobb nyereséget. De nálunk az ipari kartelek visszaélnek a védő­vámokkal és az utolsó fillérig kihasználják azokat árdrágításra és minél nagyobb hasznuk biztosítá­sára. így azután a textilcikkek védővámja is egyet­len dolgot véd meg csupán: a mi textilkirályaink fantasztikus nyereségét, de egybe tönkreteszi a magyar fogyasztók millióit. Sokai/a a függőkö/csön 6 '5 százalékos kamatát a főváros A napokban indulnak meg a tárgyalások a pénzügy­minisztériumban — Újabb prolongálás szeptemberben A főváros kétmillió dolláros függőkölosönét, amelyet a budapesti nagy bankoktól vett fel, szep­tember végén ismét prolongálják. Legutóbb június 21-én prolongálták a dollárköl csont szeptember 21-iki lejárattal. A Kereskedelmi banktól, a Hitelbanktól, a Pesti Hazai Takarékpénztáltól és a Leszámítoló banktól felvett dollárkölcsönért erede­tileg 7, illetve 7 y, százalék kamatot fizetett a fővá­ros, az ismételt prolongációk során azonban, mint ismeretes, sikerült a, kamatlábat átlag 6y2 szá­zalékra mérsékelni. A főváros pénzügyi vezetésének az a törekvése, hogy a szeptember 21-iki prolongáció során újabb kamatcsökkentést tudjanak elérni, „c£/mmGE'* lM BÖSZÖRMÉNYI-ÚT 28. (M, 76. TilUmo. mentén, 8-ea .ntóbnj..) ÉTTHHMKK — BÖEÖZÖ — BRIDGES ZALON — KÜLÖNTHBSM = 8 órai tea = niua i délután és este 1 Mill* • CHARLES LAX Jazz-MUiekara. ilyen irányban már tettek is lépéseket, A kamatláb leszállítását megokoltnak tartják, miután a Nemzeti Bank hivatalos kamatlába is leszált i százalékra, a nagybankok által nyújtott dollárkölcsön 6% szá­zalékos kamata ilyenformán ma már előnyösnek nem mondható. Az átlagos 6% százalékos kamat le­szállítását megnehezíti az a körülmény, hogy a kölcsöntadó bankok egy része nem belső tőkét fordított a kölcsön nyújtására, hanem dollárt, illetőleg svájci frankot: tehát kül- göldi hitelezőkkel állnak szemben. A Hitelbank a kétmillió dolláros kölcsönben 600.000 dollárral, a Lc- számitolóbank 1,500.000 svájci frankkal van érde­kelve. A most megindult tárgyalások arra irányul­nak, hogy ezeknél a bankoknál is, miként a Keres­kedelmi Banknál és a Hazai Takarékpénztárnál, kamatmérséklést érjenek el a szeptemberi prolongá- ciókor. A főváros pénzügyi osztályának vezetői megbízható helyről nyert értesülésünk sze­rint, a közeli napokban fognak erről tár­gyalni a pénzügyminisztérium illetékes ténye­zőivel. A városházán remélik, hogy az egész vonalon sike­rülni fog a kétmillió dolláros függökölcsön kama­tának újabb mérséklése. Félévi bankmérlegek. A TÉBE kötelékébe tar­tozó 22 fővárosi bank és takarékpénztár tette közzé a hivatalos lap tegnapi számában félévi mérlegét. Ez a 22 pénzintézet 2.197,345.000 pengő aktívát repre­zentál, aminek javarészét, 2.022,256.000 pengőt termé­szetesen a Pénzintézeti Központ első kúriájába tar­tozó 11 vezető pénzintézetek vagyontételei képviselik. A számadatok arról győznek meg, hogy az intézetek kihelyezéseiket nem csökkentették, hitelkereteiket ugyanolyan mértékben fenntartották, mint az előző üzletévben, sőt a Hitelbank, valamint a Leszámítoló­bank váltótárcaállománya emelkedett is. Az adósok tételének a nagybankoknál 570,731.000 pengőt kitevő összege is arról tanúskodik, hogy a pénzintézetek a jogos hiteligényeket mindenkor messzemenően kielégítették. A pénzintézeteknél és egyéb vállala­toknál fennálló érdekeltségek a 11 vezető nagybank­nál 128,413.000 pengőt tesznek ki. A legtöbb bank érdekeltsége változatlan maradt, sőt a Hitelbanké másfélszázezer pengővel növekedett is. A közönség feltétlen bizalmának kétségtelen tanujele, hogy a könyvecskékre elhelyezett és folyószámlabetétek állományában nem következett be csökkenés. A be­tétek összege 1098 millió pengő. A Kereskedelmi Banknál a folyószámlabetétek tétele hárommillió pengővel emelkedett. A hitelezők állománya is fel­tűnően megcsappant. Az Angol-Magyar Banknál egymillió, a Hitelbanknál 14 millió, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár félmillió pengő csökkenést mutat ki hitelezőinél, míg a többi pénzintézet év­záró mérlegében együttesen tüntette ki a betétesek és hitelezők állományát. A mérlegek adatai meg­győző erővel tanúsítják, hogy a fővárosi bankok és takarékpénztárak 1933 első félévében az adott viszo­nyokhoz mérten kitűnő működést fejtettek ki és mindenben rászolgáltak a közönség bizalmára. Staßl Géza fuvarozást vállalkozó BZTD/1PEST, VI., Béke-tér 4. Telefon: 90—6—04 MAROSSI F. LAJOS Cementárű-, műkő-, márvány, mozaik-, fal- éo padlóburkoló vállalata és bizományi lerakata BUDAPEST, IX., ANGYAL-UTCA 85 5S52S55— Telefon : 33—8—84. ~ M Sz ánt hó Ferenc ok/. mérnök, kövezömester Budapest,!., McnkinaJános-utca 17 Telefon: 55-1-87 Telefon: 55-1-87 1411 HAJNAL IMRE oki. mérnök, kövezőmester Budapest, IX., Üllői-út 55. sz. Telefon : 386—93. Telefon : 386—93. Kőmig, Román és Stein mérnökük, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Népszin- ház-u. 13. Telefon: 43—1—44.

Next

/
Oldalképek
Tartalom