Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-12 / 15-16. szám
Budapest, 1933 április 12, ^JT#'1 I *" j/xMUZo^Jinsmr 9 Nagyszabású beszámolójelenlísl Készített a Deszkán tiz cm fennállása alkalmából »tlx év alatt új berußdxdsolcra és rekonstrukciós munkákra 53,991.339 pengőt fordítottak — Q9J.54.494 pengőt adott eddig a fővárosnak — 224 kilométer ßossxüsdgban cserélték ki a vágányokat, 25 kilométer ax úf vonalak ßossxa, 179 kilométernyi kábelt fektettek le. Sok támadás, gáncs érte az utóbbi időben a Beszkárt vezetőségét. Hibájául rótták íel a kocsikilométerek számának csökkentését és hibáztatták a bevételek csökkenése miatt is, ami pedig az összes európai közlekedési vállalatoknál éppúgy, sőt még nagyobb mértékben előállott. Mintha ezekre a vádakra akarnának válaszolni a Beszkárt intézői abban a terjedelmes jelentésben, amelyet a vasútválla- lat közgyűlése elé fognak terjeszteni. Rendkívül érdekes adatokat tartalmaz ez a jelentés és beszámol nemcsak a Beszkárt elmúlt évi működéséről, hanem a lefolyt tíz év üzemi és üzleti eredményeiről is. — Társaságunkra hárult az a súlyos feladat — mondja többek között a beszámoló jelentés — hogy a háborús évek anyaghiánya és a forradalmi idők rendszertelen gazdálkodása következtében teljesen leromlott közúti vasutakat a lehető legrövidebb idő alatt kifogástalan állapotba hozza. Ma már kétségtelenül megállapítható, hogy ha a nagy rekonstrukciós programunkat társaságunk működésének első éveiben a leggyorsabb iramban és teljes erőfeszítéssel keresztül nem visszük, a villamosközlekedés teljes csődje mihamar bekövetkezhetett volna. Mi volt az a nagy munka, melyre a Beszkárt oly jogosan büszke? Erre is választ ad a beszámoló jelentés. Az elmúlt tíz év alatt összesen 224.35 kilométer hosszúságban újították meg a vágányzatot és összesen 1573 járművet rekonstruáltak. E tíz év alatt építették meg az új lóversenytéri szárnyvonalat és az ottani nagy végállomást, a farkasréti vonal második vágányát, kiépítették az aréna-úti vonalat a VI. kerület, Lehel-úttól a VI. kerület Váci-útig; megépítették a Szent Imre her- ceg-út—Budaörsi-út—Alkotás-utcai új vonalat, a Budapest—szentlőrinci vasút vonalát Vecsés község határáig hosszabbították meg, az új Élelmiszer nagyvásártelephez szárnyvonalat építettek és a pálya és vágányzat teljes felújítása mellett villamosították a Svábhegyi Fogaskerekű Vasutat, összesen 25.34 kilométert tesz ki azoknak az új vonalaknak vágányhossza, nikai alkotásokkal a háborús veszteségek s a trianoni béke csapásai után gazdagítottuk megcsonkított hazánk fővárosát. Hogy ezek a nagyszabású rekonstrukciós munkálatok és új beruházások a hazai gyáripar és kereskedelem számára mennyi munkaalkalmat és forgalmat jelentettek, annak megvilágítására elegendő az alábbi két számadat. A Beszkárt fennállásának első tíz évében a rekonstrukciós munkálatokra összesen 20,328.17$ pengőt, új beruházásokra pedig 33,663.161 pengőt, tehát összesen 53,991.339 pengőt fordított. Külső kölcsönt, az 1930. évi ötmillió pengős, áruhitel formájában történt beruházástól eltekintve, nem vett igénybe. A Beszkárt teljesítményeinek másik hatalmas tételét alkotják a Székesfővárosnak nyújtott pénzbeli szolgáltatások. Ez a pénzbeli szolgáltatás az elmúlt tíz évre közlekedési adó, rendes- és rendkívüli területhasználati díj és osztalék fejében összesen 69,154.494 pengőt teszi ki. Óriási számok ezek. Még jobban megnő azonban a Beszkárt jelentősége akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a vasút több mint 11.000 alkalmazottnak ad kenyeret és a hozzátartozókkal együtt mintegy 35.000 lélek megélhetését biztosítja. A Beszkárt jelentése beszámol a vállalat jövedelmezőségéről is. A bevételek 1928-ban voltak a legnagyobbak; akkor 317,496.892 utasszám mellett ftZzúfijveine/j, jCn&ipp Xiúsé egészséges, mint a mindennapi kenyér! Kísérelje meg! 60,928.534 pengő volt a vasút bevétele. 1930 áprilisában kezdődött meg a visszaesés időszaka s az elmúlt év végéig a bevételek visszaesése a maximális bevételekhez viszonyítva 22.46 százalékot tett ki. 1932-ben a vasút személyszállítási bevétele az előző évhez viszonyítva 6,517.431 pengővel csökkent s ezért a főváros által megállapított kétmillió pengő rendkívüli területhasználati díjat csak úgy tudták biztosítani, hogy sem az értékcsökkenési, sem a beruházások tőketörlesztési alapját nem javadalmazták. A Beszkár forgalma az elmúlt évben is tovább csökkent. Míg 1931-ben 283,416.981 utast szállítottak, az 1932. évben az utasok száma már csak 252,017,028 volt, vagyis 31.399,953 utassal kevesebb, ami az előző évhez képest 11.1%-os csökkenést jelent. Ez a nagyszabású jelentés, mely a vasút egész tízesztendős munkájára rávilágít, a Beszkárt közgyűlése elé fog kerülni. A mostani közgyűlés előreláthatóan ünnepélyesebb formában fog lefolyni, mint az eddigiek, hiszen az ország egyik legnagyobb vállalatának első tízéves korszakát fogják ott lezárni. ' MP Június közepén megkezdik a Boráros-téri híd építését amelyeket a Beszkárt működésének első tiz esztendejében épített. Ezzel azonban nem fejeződtek be a Beszkárt beruházásai. 84 elektromos váltókészüléket építettek bo és az utcai forgalom biztonságának fokozása érdekében 139 járdaszigetet létesítettek. Az inflációs években, o korona romlásának ide jén építették meg a székházat. Már a Beszkárt első esztendejében befejezték a Kertész-utcai áramátalakító állomás építését és az évek folyamán hat új kocsiszínt létesítettek. Ezenkívül kisebb építési munkákat is végeztek így a személyzet részére számos mosdó- és fürdő- helyiséget építettek. Az utazóközönség kényelmére 17 új, az utcák képét is díszítő üvegezett várócsarnokot emeltek és az alkalmazottak testedzését szolgáló modern sporttelepet létesítettek. A lefolyt tíz év alatt az összes járművek rekonstruálása mellett 118 régi kocsit új rendszerű ikerkocsikká alakítottak át. Összesen 210 új személyszállító járművel és 75 egyéb, kezelési, illetőleg műszaki célokat szolgáló járművel gyarapították a kocsiparkot. Az áramellátási berendezéseket is fejlesztették és a régi kábeleket 7.7 kilométer hosszúságban új kábelekkel cserélték ki, az újonnan fektetett kábelek hossza pedig 178 kilométert tesz ki. E sok beruházás felsorolása után büszkén állapítja meg a Beszkárt vezetősége: — Az elmúlt tíz esztendőben végzett munkálatainkon végigtekintve, nyugodt öntudattal állapíthatjuk meg, hogy a régi lóvasút modern villamos- vasúttá történt átalakítása óta Budapest közúti vasúti közlekedésében nem volt oly messze kiható jelentőségű, termékeny és műszaki alkotásokban gazdag időszak, mint az elmúlt decennum s a magunk szerény működési körén túlmenő, országos és nemzeti jelentőséggel bír az a tény, hogy e méreteikben is jelentékeny, rendkívül nagyértékű techPARFÜMS D ORSA}’ PARIS 17 RUE DE LA PAIX A Horthy Miklós Dunahidaft 1936-ban átadják a forgalomnak — Elkészültek az óbudai híd tervei is A Boráros-téri Dunahíd megépítése dolgában néhány nappal ezelőtt a kormány és a főváros képviselőinek részvételével döntő jelentőségű megbeszélés volt a kereskedelmi minisztériumban. A tanácskozáson Forster Gyula államtitkár elnökölt és azon a főváros részéről Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok, Medgyessy Iván műszaki tanácsos, Zielinszky Tibor tanácsjegyző, Petrovácz Gyula törvényhatósági tanácstag és Kossalka János műegyetemi tanár, székesfővárosi bizottsági tag vettek részt. A tanácskozáson beszámoltak a hídépítés előkészületeinek részleteiről és közölték a főváros képviselőivel, hogy a kormány a Boráros-téri híd földmunkáira a legközelebbi napokban kihirdeti a nyilvános versenytárgyalást és a közeljövőben megkezdődnek az új Dunahíd tényleges építkezéseinek munkái is. Az építkezés most már folyamatossá válik és a tervek szerint 1936-ban átadják rendeltetésének a Dunahídat. A Fővárosi Hírlap munkatársának beavatott helyen alkelma volt a nagyfontosságú értekezlet anyagáról az alábbi részleteket és adatokat megtudni: — A székesfőváros 1932 január 1-től eleinte havi 100—100 ezer pengőt, majd az óbudai híd tervezési költségeire havi 115 ezer, illetve 117 ezer pengőt, 1933 január 1-től kezdve pedig a havonta befolyt telekátruházási illeték teljes jövedelmét, sőt a múlt évben keletkezett tartalékot is befizette. A felemelt átruházási illetékek 1931. július 1-től 1933. március 31-ig 2,226.615 pengőt jövedelmeztek a fővárosnak, illetve a hídépítési alapnak. Ebből a pénzből 1933 április 1-ig a híd vasszerkezetét készítő állami gépgyáraknak kifizettek 1,125.0000 pengőt, tervezési költségekre kiutaltak 66.763 pengőt, az Óbuda—Hungária- körúti híd tervezésére kifizettek 158.451 pengőt. összes kiadás eddig 1,651.151 pengő, úgyhogy ezidőszerint rendelkezésére áll még a hídépítési alapnak 575.464 pengő. A még be nem folyt telekátruházási illetékek összege 902.375 pengő, így 1,474.822 pengő az az összeg, amit a hídépítésre lehet fordítani. — A híd vasszerkezetét készítő gépgyárak havi részletként 95 ezer pengőt kapnak, amihez hozzá kell számítani a további tervezési költségeket, mintegy havi 22 ezer pengőt, úgyhogy 117 ezer pengő a hídépítési alap havi szükséglete. Amennyiben a felemelt telekátruházási illetékből évi kétmillió pengő, vagyis havi 167 ezer pengő befolyik, abban az esetben 50 ezer pengő marad havonta a híd alapépítményeinek költségeire. Ha azonban ennél lényegesen kevesebb a jövedelem, akkor az alapépítményi munkák folytatását is csak lassabban lehet végrehajtani. A rendelkezésre álló 575 ezer pengő tartalékból az alapozási munkák az év végéig zavartalanul végezhetők, még akkor is, ha újabb jövedelmek nem jelentkeznének. — A székesfőváros 2,226.615 pengős hozzájárulásával szemben az állam ezideig a következőkkel járult hozzá a hídépítéshez: előmunkálatokra kifizetett 515.152 pengőt és az állami gépgyárakban megrendelt vasszerkezetek 400 vagónnyi nyersanyagának ára fejében 700 ezer^ pengőt, vagyis összesen 1,215.152 pengőt. Valószínű, hogy a Dunahíd-alap rendelkezésére bocsájtják a múlt év közepén feloszlatott országos automobilalap 550 ezer pengőnyi vagyonát is és ezzel az állami hozzájárulás 1,765.000 pengőre fog emelkedni. — A gépgyárakban teljesen elkészült 283 vágón vasszerkezet, részben kész 108 vágón és még gyártás alatt van 519 vágón. Ez annyit jelent, hogy a vasszerkezeti munkáknak 65 százaléka rövidesen teljes mértékben rendelkezésre áll. — Az alapépítményekre hirdetett verseny- tárgyalás május 6-án jár le. A munka június közepén indul meg. A hídhoz csatlakozó feljárókat a közmunkák tanácsának kell elvégeztetni és részben már készül is. A Horthy Miklós Dunahíd építése körülbelül négy éven át ad ezer embernek munkát. — Az Óbuda—Hungária-körúti második Dunahíd tervezését a múlt év július 1-ón kezdte meg Kossalka János műegyetemi professzor. A most megtartott értekezleten bemutatták az óbudai híd nyolc különféle megoldási tervét, de végleges döntés nem történt sem a híd helyének kijelölése, sem a híd tengelyének megszabása tekintetében. Nincs még eldöntve, hogy a híd egyvonalú, merőleges tengelyű lesz-e, vagy pedig megtörik, mint a Margit- hídnál. Ennek a kérdésnek az eldöntése késlelteti az óbudai és a pesti hídfők szabályozási terveinek elkészítését is, mert amíg a híd végleges helye kijelölve nincs, addig a főváros nem tudja elkészítettetni a. szükséges szabályozási előkészületeket.
