Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-04-05 / 14. szám
6 na Budapest, 1933 április 5. " -?-yA kereskedők a törvényhozás tagjai előtt fogják felfedni az áruházak megsemmisítő tevékenységét Energikus intézkedést kérnek exisztenciájuk megmentésére A hangos reklámmal megtévesztett fogyasztó- közönség az áruházak élelmiszerárusítási osztályain meglehetősen nagy tömegekben vásárolja a különböző cikkeket és ezzel magyarázható, hogy a kis élelmiszerüzletek konganak az ürességtől. A Fővárosi Hírlap nem egyszer mutatott rá arra, hogy ez az eljárás a legméítánytalanabb és a leg- brutálisabb eszköz a legális kereskedelemmel szemben, amelyik a maga védtelenségében a tönk szélére került. A kereskedők tekintete a kormánytényezők elhatározása felé fordul, mert különben bekövetkezik az a pusztulás, amelynek a méreteit még csak megjósolni sem szabad. Az áruházak élehniszer-konkurrenciájáról érdekes megállapításokat mondott Marsch« 1 ek Istváii, a Baross Szövetség fűszerkereskedői szakosztályának elnöke: — Az áruházak csak a reklámban tudnak többet nyújtani, de áruban képtelenek versenyezni a legális szakkereskedőkkel. Mi nem reklámozunk, mert ehhez nincsen meg az anyagi felkészültségünk, azonban a boltjainkban felraktározott élelmicikkek minőségéről és jóságáról mindenki meggyőződést szerezhet. A.z áruházak újonnan megszervezett alosztályai természetesen egyelőre vonzzák a közönséget, ahol azonban hamar megállapítható, hogy az áru nem olcsóbb, mint nálunk, de silányabb és értéktelenebb. Reméljük, hogy a hangos dobszóval becsődí- tett publikum hamarosan rájön arra, hogy az egyéni kiszolgálás, az előzékenység és a választékosság annál a, kiskereskedőnél található, aki intenzív ebben és egyénibben tud foglalkozni vevőjével, akinek ismeri az ízlését és mert minden vevőjét meg akarja tartani, óvakodik attól, hogy a közönséget a legkisebb csalódás is érje. — A Baross Szövetségben a közelmúltban tartottunk egy értekezletet, ahol mindenekelőtt a Fővárosi Hírlapnak mondottunk köszönetét azért, hogy teljes megértéssel és elszántsággal a kiskereskedő tömegek érdekében harcol. A legnagyobb elkeseredés hangján foglalkoztunk az áruházi mohósággal, amely példa nélkül áll és alkalmas arra, hogy a küzködő kiskereskedelem még megmaradt egyedeit is tönkretegye. Ma az a helyzet, hogy a legális szakkereskedők hátrányosabb helyzetben van adózási szempontból, mint az áruházak, mert nálunk a forgalom után kell a tényleges adót leróni, míg az áruházak a mérleg után fizetnek, vagy nem fizetnek adót. Mindenki tisztában van azzal, hogy a mérleg- készítés kizárólag technikai és matematikai ügyeskedés, ahol nem nehéz veszteséget kimutatni, még akkor is, ha horribilis hasznok jelentkeztek. Éppen ezért a kormányhoz fordulunk újabb figyelmeztető kéréssel és most már határozott intézkedést kérünk pusztulásunk megelőzésére. * A közeli napokban a kereskedelmi érdekeltségek újabb közös megbeszélést tartanak és elkészítik azt a memorandum-tervezetet, amelyet megküldenek az illetékes minisztereknek, a tövényhozás és a székesfővárosi törvényhatósági bizottság ősz- szes tagjainak. Propaganda!rodá t nyit a hirdetőváliaia f A bürokratizmus mellőzésével megkönnyítik a reklámozást A főváros egyik legkitűnőbb üzemének: a hir- detövállalalnak a bevételei feltűnően visszaestek az utóbbi időben. Az üzem jövedelmezőségének megcsappanása nem érte meglepetésszerűen a főváros vezetőségét, mert hiszen köztudomású, hogy a hirdetővállalat virágzása, élénk vagy hanyatló üzletmenete a legszorosabb összefüggésben van a kereskedelmi élettel és a gazdasági helyzettel. A hirdetővállalát igazgatósága szombaton délben ülést tartott, amelyen hosszasan foglalkoztak az üzemnél mutatkozó jelenségekkel és életrevaló újítást határoztak el, amelytől a vállalat jövedelmezőségének fellendülését várják. Erről az érdekes újításról illetékes helyen a következőket mondták el a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A hirdetővállalat forgalmának hanyatlása szoros összefüggésben van a gazdasági helyzettel, de viszont a kereskedelem hanyatló üzletmenetét a fokozottabb reklámmal fellendíthető volna. Éppen ezért az igazgatóság elhatározta, hogy új szervet állít föl, amely nemcsak az üzem érdekeit, hanem a hirdető felek érdekeit is szolgálni fogja. A terv az, hogy a hirdetővállalat kebelében propaganda-irodát szervezünk. Hunyadi János ............. TERMÉSZETES KESERÚVIz"™"! AZ EMÚfSZTÖSZERV{5K LEGKIVÁLÓBB 'GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM i HIÁNYOZHAT i HATÁSÁBAN FELÜUVUJ L HATATLAN immm andräs, Budapest Ennek az irodának az lesz a rendeltetése, hogy közvetlen érintkezést keres a hirdető felekkel. Általában meg akarjuk szüntetni a hirdetővállalatnak eddigi hivatali jellegét. Ez idáig az volt a helyzet, hogyha valaki a fővárosi hirdetőoszlopokon, vagy táblákon reklámozni akart, annak valósággal kérvényezni, kilincselni kellett a hirdetővállalatnál, holott csak egyszerű ügylet lebonyolításáról volt szó. Most megváltozik ez a helyzet és a propaganda-iroda révén a hirdetővállalat maga keresi fel a hirdető feleket és minden tekintetben megkönnyíti a hirdetést és reklámozást. A propaganda-irodában hirdetési szakemberek állanak most a vállalathoz fordulók rendelkezésére. Kívánatra plakát-tervekkel, hirdetési kampány-tervezetek kidolgozásával, új hirdetési ötletekkel is szolgál az iroda és általában mindén tekintetben arra törekszik, hogy a főváros kereskedőíársadaimát és az egész hirdető közönséget a legjobban kiszolgálja és a legszorosabb és legállandóbb kapcsolatot megteremtse. Az új propaganda-iroda, amelytől a hirdetővállalat forgalmának nagyarányú fellendülését várják az illetékesek, május első felében nyílik meg. Ä Kékosz új elnöksége. A napokban tartotta Usetly Béla elnöklete alatt a Magyar Kézműiparo- sok és Kereskedők Országos Szövetsége ezidei küldött közgyűlését, amelyen mintegy 4000 tag képviseletében 78 kiküldött vett reszt. A vezetőség évi jelentését Pfeifer Sándor ügyvezető-igazgató ismertette. Megválasztotta a közgyűlés az új vezetőséget. Elnökké közfelkiáltással egyhangúlag ismét Usetly Béla országgyűlési képviselőt választották meg. Tiszteletbeli elnökökké: Kenéz Béla v. kereskedelemügyi minisztert, Kozma Jenő és Dési Géza ország- gyűlési képviselőket és Becsey Antal fővárosi bizottsági tagot választották meg. Pék-sírámok. Hát, ami igaz, az igaz. A mi derék pékjeinknek van szívük. Egyebük sincs, de érzelmes, lágy szívük az van. íme, itt a bizonyíték. A Magyar Élelmiszer Újságban olvassuk, egy bizonyos nevezetű Neumann Béla sütőmester kimutatja, bogy a pékeknek 47 fillérjükbe kerül a kenyérnek kilója, amit ők 44 fillérjével akartak árusítani. Kételkedik valaki ebben a határtalan önzetlenségben? Itt a kalkuláció: 72 dg 4-es lisztért á kg 4-2 f . . . . 30.42 f 114 dg sóért á kg 35 í*......................—.52 f . Háromnegyed kg élesztőért á kg 140 f 1.05 f 20% 14 dg zúzott burgonyáért á 10 f —.14 f 50 dg tűzifáért á 2.8 f ..........................1.40 f Re zsi 72 dg lisztre (községi kenyérgyár rezsitétele szerint) .... 11.50 f Önköltségi ár 1 kg kenyérért .... 4485 f Ebhez plusz polgári haszon 5% . . . 2.24 í Összesen: 47X9~f Tehát, azt állítja a Neumann, hogy a 4-es lisztből készült kenyér kilójának jogos ára 47 fillér volna, oe ők csa£ 44 fillért kértek érte. És borzalom: jött az át kos kormányrendelet, amely 40 fillérben maximálta a . kenyér árait. Hát ez rémséges. Szegény pékek. Eddig is nyomorogtak, a pék-dinasztiák a ráfizetésből csak néhanapján tudtak egy-egy bérpalotácskára szert tenni és most ráadásul még pellengérre is állítják őket. Azt mondják, hogy uzsorások. Kár, kár a mi deiék pékjeinket ennyire elkeseríteni. Hisz ők igazán csak a közönség érdekeit szolgálják. Itt a példa rá, a múltkori eset: a hatóság kezére játszották a Peri-kenyérgyár gusztustalan. üzelmét, amelyről megtudtuk, hogy mindennapi kenyerünket ott massetos kezű kocsisok dagasztják. Hát igaz, hogy a Peri-kenyérgyár nem akart résztvenni a. kenyéráremelésben, tehát kari érdek volt, hogy a közönség írtózattal hátat fordítson ennek a kenyármárkának. Vagy drágítunk, vagy ha nem, jön a megtorlás. A sütőkemence környékén nem lehet büntetlenül fene- gyerekeskedni. Öi százalék osztalékot fizet az Ingatlanbank. A y agyar Általános Ingatlanbank igazgatósága megállapította az 1932. év zárszámalásait. Az intézet nyeresége 375.440 pengő s ebbői leírásokra 158.829 pengői fordítottak. A hátralevő 216.G10 pengő nyereségre vonatkozóan az igazgatóság az április 4-ére összehívott közgyűlésnek azt javasolja, hogy abból .5 %,-os osztalék fejében részvényenként 2.5 pengőt fizessenek. A Nemzeti Takarékpénztár és Bank Rí, igazgatósága legutóbb tartott ülésében megállapította az április 11-én megtartandó közgyűlés elé terjesztendő 1932. üzletévi mérlegét, amely 41 253 94 P nyereséggel zárult. Egyúttal elhatározta, hogy a közgyűlésen a tartalék- és gyugdíjalap megfelelő javadalmazása után részvényenként —.50 pengő osztalék kiűzetését fogja indítványozni. A Gyümölcs-, Zöldség- és Élelmiszerkereskedők Országos Egyesülete vasárnap tartotta meg tisztújító közgyűlését, a tagok nagyszámú részvétele mellett. A közgyűlés elnöknek újólag egyhangúan Bauer Viktort választotta meg. Ügyvezető elnökké Balogh Ruppertet, alalnökké Kőszegi Adolfot és Madár Ferencet, iigj^ésszé dr. Patzauer Rezsőt választották meg. A csupán üdülésre és pihenésre vágyók részére — pensio rendszert is létesített — „SíES TA “ megváltja önt már napi 8 pengőért is háztartásának gondjaitól. Ez a csodás fekvésű klimatikus gyógyintézet tökéletesen átszervezett ÚJ DIÉTÁS KONYHÁJÁVAL, legmodernebb víz- és villany-gyógyászatával úgy bel- és ideg-, mint sebészeti betegeit továbbra is az eddigi elismerten elsőrendű gondozásban részesíti s e mellett ARAIT ÚJBOL MÉRSÉKELTE RÁTH GYŐRGY-UTCA 5. TELEFON: 50-1-60
